A FILI-nek amibol csak egy van a vilagon sok boldog szuletesnapot kivanok.Vigyek hiret a szekelyeknek es az o draga karnagyuknak HAAZ SANDOR TANARUKNAK AKIT A JOISTEN ELTESSEN AZ EMBERI ELET LEGVEGSO HATARAIG. AMEN
Milyen boldogsag fog el ,hogy Udvarhelyi korus talalkozo van Korondon.Boldogsag az osztalytarsaimnak.es az egesz videknek nekem is kulonosen mert Udvarhelyszek egyik falujaban KUSMODON nottem fol.Sok oromet,szorakozast,emlekezest kivanok a velem egyutt felnott tarsaimnak.
Öszinte beszéd:nem abrakoltak mert nem volt gabona.. Istenem, jól ismerem ezeket a kifejezéseket én is ott nem messze születtem és éltem 1977 ig.. Azóta itt élek N O ba,de mindig haza jártam családostól és tudom milyen volt a kommunizmus...Most meg egyéb gondjaink vannak sajnos😢 Jó a téma köszönöm a feltöltést.Üdvözlettel:Mária
Ez az egyik legszebb dolog, amit unitárius lelkészektől láttam. Minőségi éneklés, mély átélés, gyönyörűen és mély lelkiségben megszólaltatott tiszta hagyomány. Köszönöm, gratulálok!
De gyönyörű. A második sor első édesanyja Tamás Erzsike, húgom. Aztán jövünk a fenti, öregebb sorokba, ahol, biza, sok nagymamát segítettünk felmászni. Aztán jövök én is, a harmadik sorban elől, ősz hajjal, visszafordulok, hogy kell-e segítsek Finta Áginak, de nem kellett. Dávid, az öccse, osztálytársam volt 8 évig...Átszellemült arcok, boldog, szép emberek, gyermekkorom barátai, iskolástársai. Falustársaim. Az életem fontos részei. Hadd ne soroljam a sok szép ember nevét. Sokan nincsenek itthon, sajnos. Mindenki keresi magát, s az életét. Sokan lettek hontalanok, mert hitték, hogy a gondolat szabad, s mert hazájuk ott van a Kárpátok alatt. De itthon voltak, amikor kellett. Mert Haáz tanár úr, Szentegyházasfalu, a régi udvar (élet), s a való élet hívott mindenkit haza. Ej, mennyi könnycseppet lenyeltünk mi aznap. De büszkén. S boldogan. S miután Karolával együtt átadtam a két kicsi gyermeknek a zászlót, s ők elkezdték énekelni a Tavaszi szelet, amire boldogan, még egyszer életünkben bejöttük volt azelőtt, s tudtuk, most nekünk és rólunk szól, utoljára, ej Istenem, mennyi könnyes szemű szép asszony, s ember ment(ünk) le onnan.
Nagyon sok, és nehéz munkával készíti el ezeket a csodálatos tárgyakat. Óriási Művész! Csak meg kell nézni a kezét...hallani és hallgatni szép, ízes beszédét...Micsoda alázattal méltatja a kosárfonó mesterséget! A Jóisten adjon erőt, egészséget, vidámságot...Kívánok Önnek örömteli munkát, és nagyon sok sikert, elismerést! Szívből gratulálok!
Nehéz eset,de hasonlók vannak a települések 80%-án Romániában,Magyarország ban és más országokban is.Valahogy jól kell kezelni e nagyon nehéz roma kózossegeket.
A JÓISTEN ÉLTESSEN BENNETEKET NAGYON SOKÁIG KARNAGY ÚRRAL EGYÜTT, -AKI MÁR 42 ÉVE, HOGY KÉPVISELI VELETEK EGYÜTT EZT A GYÖNYÖRŰ HAZÁT: MGYARORSZÁGOT! HÁLÁSSAN KÖSZÖNÖM MINDEN MAGYAR NEVÉBEN! (EGY 82 ÉVES DÉDNAGYMAMA.)
