A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei célja a magyar irodalmi és színháztörténeti örökség minél teljesebb körű gyűjtése, feltárása, a klasszikus és kortárs magyar irodalom sokoldalú bemutatása és közvetítése. Továbbá a széles körű társadalmi beágyazottság megvalósítása, a kulturális emlékezet ébrentartása és folyamatos gazdagítása az irodalom és a társművészetek közötti párbeszéd személyes és közösségi élményeinek biztosításával.
Aki Boncza Bertáról valamint családjáról többet, és valódi információkat szeretne megtudni, az olvassa a most megjelent "Sorsom kiktől örököltem" című könyvet, Boncza Berta rokonától, a történetkutató Nagybaczoni Molnár Ferenctől.
ááá Ezt nem hiszem el... a legvége el lett szúrva... Tudják, miért? Mert vers közben állt meg a stream, pedig kíváncsi lettem volna rá... És amúgy pedig amennyire lehetett, figyeltem a maratont :) Nagy köszönet mindenkinek :)
"Édes anyaföldem! Egy nép s egy ember története" kötelező olvasmány. Szebbet s igazabbat olvasni ritkán lehet. (A film sajnos nem adja vissza Benedek apó lelkét.)
ASPERJÁN GYÖRGY könyvei a barátaimmá váltak, nagyon jó olvasni mindegyiket, letehetetlenek! 6 dedikált könyvem van, mindegyik tanít és gazdagítja a lelkemet, ahogy zseniális versei, csodás írásai is. Nagyon nehéz -lelki és anyagi - körülményei ... és a rendkívül sok munkája emelte fel, tehetsége, kitartása, igazságérzete meghatározza személyiségét. Az egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb írónk és költőnk ❤ ! Csodás EMBER, hatalmas érző lélekkel megáldva! Köszönet a videóért, ezáltal még közelebb került a lelkemhez!
0:00 Nőnek lenni 9:42 Sztreccs 15:42 A kimaradt idő 23:29 Szeplő 32:59 Apa lánya 39:18 Nyolc év után 44:09 Két nő 55:04 A szürke tündér 1:13:19 A tanárnő 1:36:30 Titok 1:48:32 A balatoni ház 1:56:18 Petőfi híd
Bunbakok nincsennek, es a keresztenyek mar nem keresnek semmit, es nem is varnak senkire mint a zsidok peldaul. Tovabba, elegge teny, hogy a Magyar Kiralysagot o maga buktatta meg belulrol miutan kikepeztek ot Moszkwaban, amit o aztan perverzalt sajat maga kepere. De egyebkent koztudott a Habsburgok is zsidok voltak es eleg szepen az orszagra tapadtak parszaz evre, sot, Trianont is azert csinaltak mert tudtak, az elcsatolt terulteken tulsagosan is sok arany meg egyeb mas is van, ami altal, kifizethettuk volna nekik azt a tartozast amivel ok miutan tonkretettek a kiralysag kulkapcsolatait kivasaroltak ugyan azt abbol a csodbe amibe ok kergettek. mega.nz/folder/YPo21ITD#LOhwmVAPrAZVFgRwwrCQkg
🇭🇺🇭🇺🇭🇺♥️♥️🎊🎊 " sportolj irodalommal " csodás beszélgetés!!!!! Egy élmény!!!!! ♡♡♡♡♡ És csodás az " akkori pici lány ; Egér " :] örömélmény volt, és most is az, ezért beszél róla A KÉT NAGY ÍRÓ....... KÖSZÖNÖM!!!!!
Nagyon élvezetes, humoros de inkább ( is ) drámai történetek egy lepusztult korszakról.Néha nem tudtam sírjak vagy éppen nevessek.Köszönöm a profi felolvasást illetve közreadást !
De hát végül is miféle erény a munka? Rabszolgaerény. Hogyan lényegült az újabb korban - észrevétlenül - ideológiává, erkölccsé, bátran mondhatni: istenné? Mit jelent egyáltalában a szó: munka? Tett, tevékenység - ez nem munka, akkor sem, ha munkával jár. A régi meg az antik művészek például nem „dolgoztak”, abban az értelemben, ahogyan, mondjuk, Dickens vagy Zola stb. dolgozott. A munka mint hódítás, mint dinamika, mint életforma, sőt életszemlélet - a szemlélő és szemlélődő élet ellentéteként. A munka, amint a szemlélődésben, valamint az élet magasabb formajátékaiban, az arisztokratikusban felismeri a haszontalant, a parazitalétet. Forradalom ez, vagy inkább őrület? Netalán szükséglet? A technikai-tudományos fejlődés a munka révén jött létre; de ha nincs technikai-tudományos fejlődés, akkor elmarad a népszaporulat, s ha elmarad a népszaporulat, akkor nincs szükség a technikai-tudományos fejlődésre. Akárhogy is, tény, hogy a munka mára mindent legázolt és mindent igazol (Auschwitz és Szibéria, hogy az extrém példákat említsem): a munka az egyetlen működő és hatékony isten, amelynek leplezett vagy leplezetlen módon, de egyképpen hódol az emberiség, akár az új Molochnak, és gyökeresen áthatja erkölcsi életét; a munka erkölcse minden más erkölcsöt - magának a munkának az etikumát is - a háttérbe szorított, teljesen an und für sich, teljesen önmagának és önmagáért való. De a munkából kialakuló automatizmus csakhamar megajándékozza majd a társadalmat egy tevékenység - tehát isten - nélkül maradt tömeggel: hogy vallásos életét folytathassa, ekkor módszeres pusztításba kezd majd - hisz végül is a rombolás is munka, ha megtalálják hozzá a munkaerkölcsöt. Az emberi szint süllyedése nyilvánvalóan a munka-isten győzelmével, általános erkölccsé válásával kezdődött: de mit jelent az, hogy emberi szint - hiszen a szint is a munka révén alakult ki, és végül a totális munkába torkollt. Gályanapló
Hogyne tisztelte volna Hans Castorp a munkát! Természetellenes lett volna, ha nem tiszteli. A dolgok állása szerint feltétlenül és a legnagyobb mértékben tisztelnie kellett, rajta kívül voltaképp nem is volt semmi tisztelnivaló, a munka volt az az elv, mely szerint az ember megállta vagy nem állta meg a helyét, a munka volt a kor abszolútuma, úgyszólván önmagát válaszolta meg. Hans Castorp tisztelete iránta tehát vallásos jellegű volt, és - már amennyire ő maga tudta - feltétlen és kétségbevonhatatlan. Más kérdés azonban, hogy szerette-e; mert szeretni nem tudta, akármennyire tisztelte, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy nem tett jót neki. A megfeszített munka idegeit tépázta, csakhamar kimerítette, s őszintén beismerte, hogy voltaképp sokkal jobban szereti a szabad időt, a kötetlent, amelyen nem csüngenek a fáradalmak ólomsúlyai, az időt, amely nyitottan terülne elébe, nem tagolva fogcsikorgatva leküzdendő akadályokkal. Ez az ellentmondás a munkához való viszonyában igazából feloldásra vár. Úgy volt-e vajon, hogy teste, valamint szelleme - elsősorban szelleme és azon át teste is - szívesebben, kitartóbban hajlott volna a munkára, ha lelke mélyén, ott, ahol maga sem ismerte ki magát, hinni tud a munkában mint feltétlen értékben s mint önmagát megválaszoló elvben, és ha ebben a hitében megnyugvást talál? Ezzel ismét felvetődik Hans Castorp középszerű vagy több-mint-középszerű voltának kérdése, melyre azonban nem akarunk határozottan válaszolni. Varázshegy
A munkás „…munkájában nem igenli, hanem tagadja, nem jól, hanem boldogtalannak érzi magát, nem fejt ki szabad fizikai és szellemi energiát, hanem fizikumát sanyargatja és szellemét tönkreteszi. Ezért a munkás csak a munkán kívül érzi magát magánál levőnek, a munkában pedig magán kívül levőnek. Otthon akkor van, amikor nem dolgozik, és amikor dolgozik, akkor nincs otthon. […A] munkás tevékenysége nem az ő öntevékenysége. Másé, magamagának elvesztése.” Marx
