“Jöjj el, jöjj el, Emmánuel, csak téged áhít Izrael, és hozzád sóhajt untalan, mert Isten híján hontalan. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emmanuel! Jöjj el, ó Jessze vesszeje, és állj a Rossznak ellene, a mélyből, mely már eltemet, s a tűzből mentsd ki hívedet. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emmanuel! Jöjj el, jöjj el, ó Napkelet, ím árva néped költöget, törd át a sűrű éj ködét és oszlasd gyászát szerteszét. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emmanuel! Jöjj el, ó Dávid adta kulcs, hogy üdvösséges napra költs, a mennyországba tárj utat és rekeszd el a poklokat. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emmanuel! Jöjj el, jöjj el, ó Adonáj, ki Sína hegyről szólalál, hogy törvényt lássál népeden, jöjj fenségednek teljiben. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emmanuel!”
