Ez a Magyar Nemzeti Balett? Hol vannak az Orosz Adélok, Róna Viktorok, Lakatos Gabriellák, Harangozók? Vagy vannak most is, de csak a második, harmadik sorban, mert a külföldieknek kell a hely? A magyar balettoktatás kiket képez? Vagy olyan rossz lett a színvonala, h végzősei nem állják meg a helyüket? Úgy látszik, Balázsi a szabályt erősítő kivétel...
Gratulàlok a szerkesztőknek! Sikerült egy Magyarorszàgon még sosem jàtszott opera ősbemutatójàról ùgy riportot készíteniük, hogy gyakorlatilag “csak” a két címszereplőt nem szólaltatták meg… 🤦🏼♀️
Örültem ennek a portrefilmnek, csak kár, h ilyen rövid volt! Ma ismertem meg Haja Zsolt muvesz urat, Papageno szerepében, az M5 ön. El vagyok ragadtatva a játékátol , róla teljesen el lehetett hinni , h ő Papageno. Felfigyeltem briliáns előadására, örülnék, ha sok sok szerepébol kapnánk még mi idősek a tévében kozvetitest Pl Figaro és Hary János, illetve olasz, francua operában jatszott szerepeiben is jó lenne látni őt. Ahhoz képest, amit eddig 41 évesen " lépett az asztalra" túl szerenynek látom a videóban. Remélem, azért helyen értékeli önmagát! S ha nem eléggé, akkor ezt kívánom neki, tisztelettel és elismeréssel. A Varazsfuvolaban ma az M 5on rajta kívül sztem még csak az ukrán énekesnő volt kiemelkedő, az Éj kiralynojenek szerepében. Köszönöm az élményt!!!
Bánffy Miklós rendkívüli tehetség volt, reneszánsz ember. Hatalmas tudással és morális ertekrenddel. Egy 800 éves magyar történelmi család emblematikus alakja. A" Nagyúr! " Minden tekintetben. Köszönet! Bánffy Katalin, Bánffy Miklós leánya az utolsó tanúja a magyar nemzet fantasztikus történelmének. Isten éltesse!
Budapeşte'ye bugün öğle saatlerinde geldik. İlk işimiz biletleri kontrol etmek oldu. Sayenizde inanılmaz keyifli üç saat geçirdik. Muhteşem bir performanstı. Tüm sanatçıları tebrik ediyoruz. Türkiye'den sevgiler.
Szuper előadást láthattunk május 18-án, szombaton az Eiffelben. Szinetár Mester több mint hat évtizede (!) rendezte először, remek húzásokat, paródiákat, aktualizálásokat vetett be és minden kitűnően sikerült. Sajnáltam hogy ezúttal nem jött fel a színpadra, mindenki várta! További erőt, egészséget, sikert és a közönség rokonszenvét kívánom neki!
Imresszióim: 1. Az énekesek kiválóak. Kovácsházi István az Operaház nagy kincse, nagyobb megbecsülést kellene kapnia. Bretz Gábor tökéletes hangban és színészi játékban egyaránt. Az Operaház kórusai nagyon jó formâban vannak, ebben a darabban is erőtől duzzadóak, élmény a jelenlétük. 2. Hiába ez az eredeti zenei alapmű, nem fogom szeretni. Az viszont a javára írandó, hogy aki nem tudja mit hallgat, bátran gondolhatná, hogy akár egy kortárs zenemű szól, tényleg messze megelőzte a korát. 3. Az irodalmi alapmű nem dráma a szó shakespeari értelmezésében. Itt mindenki szinte csak monologizál, illetve hosszú történeteket mesél, itt nem szikrázik a levegő, a szereplők között. Ebből a szempontból is inkább egy mai kortárshoz közelít, amit a rendezői koncepció csak megerősít. 4. A néző itt nem tud pihenni, folyamatosan olvasni kell a fordítást, befogadni a monoton énekbeszédet, együttélni a főhős zaklatott lelkivilágával, mindeközben a színpadon kevés színt lát, nem meglepő, hogy alig várja, hogy vége legyen az első felvonásnak, hogy egy kicsit hagyják megpihenni. Ezért úgy gondolom, hogy az eredeti 4 felvonást nem ezen a ponton kellett volna szünettel megszakítani, hanem egy felvonással korábban. A szünet után körbenézve, feltűnő volt, hogy sokan hazamentek. Ez a példa arra, ha egy rendező csak a saját szemével, eszével gondolkozik és nem tudja/akarja nézőként is szemlélni a munkáját. 5. Összegezve elmondható, hogy művészi szempontból fontos előadás született, de nem gondolom,hogy hosszú távon nézőmágnesként szervesülhet az Operaház repertoárjába.
