A csatorna oktatóvideókat tartalmaz, melyek önmagukban is hasznosak lehetnek, de jól alkalmazhatóak a flipped classroom (kifordított/átfordított/fordított osztályterem) alapelvei mentén szervezett oktatásban is. A videókat saját diákjaim számára készítettem, de a forrás (Kifordított Magyaróra RU-vid csatorna vagy Kamrás Orsolya) megjelölése mellett szabadon felhasználhatók. Ha hasznosnak találod a csatornát, támogasd Patreonon (link lejjebb).
A ballada az epika műnemébe tartozik, de erősen jelen vannak benne a lírai és drámai elemek, ezért mindhárom szempontrendszer játszik. A fő szabály az, hogy a feladat szempontjait kell előtérbe helyezni.
mi lenne, mi lenne ha egyszer létezne egy magyar óra (igen ezta videót egy magyar órának nézem) ahol nem hasonlítunk senkit semmihez csakis a műbe gondolkozunk, bazmeg
Ehhez mindenkinek joga van, viszont az irodalomtörténet lényege az intertextualitás, hiszen egy irodalmi mű sem légüres térbe születik. Márpedig magyarórán irodalomtörténetet (is) tanítunk, és az érettségi is azt kéri számon.
Az új javítókulcsot még nem láttam. Eddig csak a szerkezet/gondolatmenet pontszám nullázódott le, ami 5 pont volt, de most más lesz a pontok eloszlása. Az biztos, hogy önmagában a terjedelem rövidsége még nem nulláza le az egészet, de nyilván jellentősen csökkenti az összpontszámot.
Látom novellát elemzni számomra lehetetlen mert, én nem láttom hogy, kéne ezt mindenféle bibliai és klasszicista művel összekötnöm. Miközben a szövegre semmiféle képen nem ábrázolja ezt.
05:08 gyors olvasás ellenére is kétlem hogy a diák képes lesz elolvasni egynél több alkalommal azt a 3 oldalt úgy, hogy ne törődjön az irodalmi lappal is. Most éretségizek én is és számtalan ilyesfajta 90 percest írtunk a ,,szeretett” irodalom tanárunkal(ezt mondjuk értékelem). Akkor tudná a diák normálisan befejezni a szövegértést, hogy ha ebben a 90 percben nem szerepelna a szövegértésen kívül semmi más. Az a 3 oldal betű és az a 15 feladat elég finom így is, nem kell oda még egy 20 pontos irodalom is. Az irodalom feladatlap nem mellesleg igazságtalan, ugyan is akkor kapod meg álltalába a pontokat, hogy ha az adott feladatban az összes többi is jó. Ezért tanácsolom azt hogy, a szövegértésre tegyék a diákok a hangsúlyt mert jóval több pontot tudnak bezsebelni. Az irodalmi feladatlapot pedig potya pontokra alkalmazzák. Még azoknak is nehézkes nem elrontani, akik a 4 év alatt tanultak rendesen. Az nap lesz a szóbeli is(nálunk sajnos így van, de más internetes cikkek teljesen mást írnak erről) Gl Hf
Abszolút egyetértek azzal, hogy az átlagos diák számára (a központi felvételihez hasonlóan) lehetetlen maximális közelire teljesíteni. Más tantárgyat pl. bioszt tanító kollégáim ugyanerről számoltak be. Ugyanakkor vannak olyanok, akiknél pl. a továbbtanuláshoz fontos a minél több pont, és nem engedhetik meg azt a luxust, hogy szemezgetnek az irodalom feladatlapból. De mindent összevetve szerintem ez egy rossz szisztéma, ami csak arra jó, h minél kevesebben jussanak el a felsőoktatásba.
Minden szöveg szól valamiről, csak nem biztos, hogy ki tudod olvasni belőle, ha nincs rutinod az irodalmi szövegek elemzésében. Még szerencse, hogy a csatornán több olyan videó is van, ami pont ebben segít:D Verselemzés 101, Novellaelemzls 101, Drámaelemzés 101 - ezekben benne vannak a legfontosabb elemzési szempontok.
@@kiforditott_magyarora Megnéztem a Novellaelemzés 101-et, nem mondanám hogy magabiztosabb lettem volna. Nekem az a legnagyobb gond, hogy mindent szó szerint értek (autizmus) és sehogy sem tudom kitalálni, hogy mire gondolt a költő ha már ilyen rejtetten kellett leírnia.
@@Mici Az egyik legjobb érettségi novellaelemzést, amit életemben olvastam, éppenséggel egy aspergeres tanítványom írta. Pont attól volt jó, hogy nem szokványos logikával nyúlt a szöveghez. Amíg logikus, amit írsz, és alátámasztod a szövegből vagy a meglévő tudásodból vett példákkal, addig sok jó megoldás lehetséges. Nekem is van egy autista fiam, szóval el tudom képzelni, hogy nem könnyű. Az viszont tévhit, hogy arra lenne kíváncsi a vizsgáztató (vagy bárki), hogy mire gondolt a költő. A versekben nem rejtetten van a mondanivaló, hanem egy más, esztétikai igényű, sokszor szimbolikus nyelven van megírva. A szimbólumok, toposzok közül pedig nagyon sok tanulható (pl. a lant legtöbbször a költészetet jelenti, a tavasz az életerőt, az ősz az öregedést stb.) Ugyanígy tanulhatók a verstani ismeretek és az irodalomtörténet is. Persze mindez valóban sokkal nehezebb, ha hiányzik, vagy kevésbé fejlett az elvont gondolkodás képessége. Lehet, hogy te jobban jársz majd a témakifejtő esszével, de ahhoz meg az kell, hogy legyenek olvasmányélményeid, órai emlékeid, amikhez nyúlhatsz.
@@kiforditott_magyarora Remélem nem olyan hogy a kifejtésem nem tetszik a javítónak mint a matek próbaérettségin. A többi meg ilyen mondani könnyű féle dolog de értem én. talán.
Jó napot kívánok! Köszönjük. Nekem olyan kérdésem lenne, hogy hogyan tudnám még a tartalmi potjaimat növelni, mert sajnos messze nem volt 30 tartalmi ponton, eddig az eszzékbe pedig minden szempontom végig mentem, az 50/ szó is mindig meg volt, nagyon igyekeztem de valahogy mindig kevés lesz a tartalmi ponton. (14-5 pont) Köszönöm előre is.
Egyelőre nem találtam részletes értékelési útmutatót az új típusú írásbelihez, de a korábbi tapasztalatok alapján a maximális (vagy aközeli) tartalmi pontszámhoz elvárás a magabiztos tárgyi tudás, vagyis az, hogy a vizsgázó tisztában legyen az irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmakkal. Tehát ha az adott szövegről, szerzőről, műfajról vannak ismereteid, azt érdemes belszőni. Illetve az is elvárás, hogy a dolgozat eredeti gondoltatokat, meglátásokat tartalmazzon. Ehhez nyilván kell egy műelemzési rutin. Javaslom, mindenképp nézd meg a Novellaelemzés 101 és a Verselemzés 101 c. videókat a csatornán :D
@@haocandy Választani kell a műelemzés és a témakifejtés között. A műelemzésről nem lehet előre tudni, hogy vers lesz, novella vagy részlet egy hosszabb műből.
Most látom, hogy a felkészítő feladatgyűjtemény átmenetileg nem elérhető. Jobb híján feltettem egy nyilvános Drive fájlba, ami az alábbi linken elérhető: drive.google.com/file/d/1sztS9dMOrPucINEVfawy068FSPwscypv/view?usp=sharing
Köszönöm a jelzést, úgy látszik, átalakították az oldalt. Az alábbi linken megnyílik a középiskolai tankönyvek katalógusa: www.tankonyvkatalogus.hu/tankonyvek?schooltype[0]=2196&nat=2 A OH-MIR912GY kiadói kódra rákeresve kidobja. Mindjárt cserélem a videóleísrásban is.
Eddig azt hittem, hogy nagyon nagy az irodalmi tudásom. De most így elgondolkoztam, hogy nem tudok semmit!!! 😱😭 Èletem cèlja, hogy úgy tudjam elolvasni az Így írtok ti-ket, hogy valóban èrtsem is, hogy kit mièrt úgy parodizàl, ahogyan. Na hàt az nem kis feladat. 😱
Ezt lehet gyakorolni, csak rá kell szánni az időt és az energiát. Tervezem, hogy hamarosan csinálok videót az új érettségiről, mert eléggé tart tőle mindenki.
Az alapeszmékhez: nem azért lett kötve új szövetség és nem azért jött a Messiás, mert a zsidók eljátszották Isten kegyét és megszegték a régi szövetséget. A Messiás, vagyis a Mag eljöveteléről szóló prófécia már a Mózes első könyve 3-dik fejezetében be lett jelentve, ahol Isten a "kígyóhoz" beszél, nem sokkal az első bűn elkövetése után. Ekkor még nem volt se Mózes, se törvény, se zsidók. Tehát az isteni akarat megvalósulása nem a zsidók tetteitől függött. Pál apostol egyébként az egyik levelében ki is fejti, hogy az ószövetségi törvény nem azért lett eltörölve, mert kudarcot vallott volna, vagy mert a zsidók szövetséget szegtek. Azért szűnt meg az érvénye, mert betöltötte a célját, ugyanis, ahogy Pál írja, a törvény Krisztusig tartott és "Krisztusra vezérlő mester" volt, hogy a zsidók megértsék belőle, hogy a bűnbocsánathoz véráldozatra van szükség (Galátzia 3:24,25; Zsidók 9:22).
Szerintem nem baj, ha a görög kifejezések is szóba kerülnek, már csak azért sem, mert bizonyos mértékben ezek máig tovább élnek. Például a prologosz a prológus szóban, az epeiszodion az epizód szóban stb.
azért is tisztelem józsef Attilát, mert az én apai nagymamám barátnője a Jolán volt. Attila testvére. sokat mesél a nagyi a József családról. 2023.nov.28. Jutka
Én az ókori eposzok közül kiemelném még az ugariti eposzokat, amely Baál és Anat címen le van fordítva magyarra is. Ezek az eposzok, eposztöredékek kb. 500 évnél idősebbek a homéroszi eposzoknál, de számos olyan rész, panel van benne, ami későbbi eposzokban is megjelenik. Maga a görög mitológia is részben keleti hatásra alakult olyanná, amilyennek ismerjük, ezek felfedezése érdekében is érdemes elolvasni, bár a szövegek elég töredékesek, így kissé nehéz olvasni.
A mítosz fogalma kapcsán két kiegészítéssel élnék. Egyrészről ami szintén nagyon fontos, hogy a mítoszok nem csupán világmagyarázatul szolgáltak az embereket körülvevő jelenségekre, hanem a mítoszokban szereplő hősökön és isteneken keresztül morális értékeket is példának lehetett állítani, mintát adott arra, hogy adott helyzetben mit érdemes, szabad és mit nem szabad tenni. A görög mítoszokban sokszor visszatérő elem az istenek tisztelete, illetve annak fontossága. Még a rituális normák is gyakran szerepelnek a mítoszokban, több történet van arról is, mi történik, ha valaki megszegi ezeket a normákat, illetve példákat szolgáltat arra is, hogy hogyan kell viszonyulni például az istenekhez. Szóval a mítoszok sokkal többet jelentenek puszta világmagyarázatoknál. Amellett az is lehetett a mítoszok szerepe, hogy valamiképpen rendszerezze az istenekkel kapcsolatos elképzeléseket, az istenek egymáshoz való viszonyát, amellett karakteresebbé is teszik a mítoszok az isteneket, hiszen a mítoszok révén képet kaphatunk az istenek jelleméről, életéről, más istenekkel és az emberekkel való kapcsolatáról. Másrészt amit szintén nagyon fontosnak tartok megemlíteni, hogy a mítosz nem vallási dogma, bár ez abból is sejthető, hogy egy mítosznak többféle változata van. Viszont mégis fontosnak tartom ezt kiemelni, mert a mai ember hajlamos azt gondolni, hogy például a görögök teljes egészében úgy gondolkodtak az isteneikről, ahogyan a mítoszokban leírják őket. Persze az is igaz, hogy a mítoszok hatással voltak az emberek vallási elképzeléseire, és a vallási rituálékban is lehetett szerepük (főleg a misztériumjátékokban), illetve az is tény, hogy maguk a mítoszok valamennyire tükrözik az adott nép istenképét és vallásgyakorlatát, de teljesen mégsincsenek vele szinkronban, és nem kellett a tartalmukat kötelezően elfogadni sem. Az számított a régi kereszténység előtti vallásokban vallásosnak, aki részt vett az istenek tiszteletére rendezett ünnepségeken, rituálékon, illetve aki bemutatta az isteneknek az előírt áldozatokat. Az hogy ki mit gondolt az istenekről, bár nem volt teljesen mindegy, de nem volt annyira lényeges és nem is volt annyira tételesen kidolgozva a görög istenképzet, mint például a keresztény istenképzet.
