Kislány, jobb lenne ha egy kutatást végeznél a saját anyanyelvedben, mert nem vettünk szavakat át a románból! Vannak német eredetű szavaink, de a 100 évvel ezelőtti emberek sok olyan szót használtak amire azt hiszed, hogy románoktól származnak! Tehát egy videót akkor érdemes feltenni ha minden szava igaz! Tehát ajánlom a kutatásokat a régen használt székely szavaink között! Én is székely vagyok, de meglepett amiket állítottál!
Én először egy erdélyi magyar lánnyal voltam együtt. Úgy... ;) Szóval én az összeset szeretem. 😅 Ezt a kis drágát is. Oktatott is anno hasonló érdekességekről, amik tényleg érdekesek. Arra emlékszem csak, hogy náluk más a lila és a vöröshagyma.
meg van egy par szo: gaj=fold bucka, padlas=hiu.-kislany =cinka,- korcsoja- glicsu=elrityenteni= elvagni,- pulicka= male- lojtore- lefele a dombon- suj egye meg- afene egye meg- biztos ,h van meg, most ez jutott eszembe
Zemplén megyében a pityókát itt is használják a falvakban, főleg az idősebbek. Van még krompé, krumpli helyett. A laska gyanúsan ismerős. A sütemény helyett tészta vagy kalács sok régióban használt. A lajbi szintén használt falun. A pix, szkoccs az toll és ragasztószalag márkanevekből alakult ki ott, mint itt a flex, crova. Kalorifer tippre szintén nyugatról, más nyelvből jött... talán francia volt eredetileg. Bizget helyett itt hasonló a birizgál esetleg babrál. Csupor ritkán, de használt. A török búza nem rémlik, a kukorica a főként használt. A fuszulyka falun használt. A hecserli ismerős, de nagyon kevesen használhatják. Nem tudtam, hogy csipkebogyó. A kajtat nálunk kétértelmű ritkán használt, de inkább használják arra hogy megy valaki valahova, mintsem hogy keresgél. A ruca használt falun. A fájin régen mintha nem lett volna használva, de egy jó ideje, jópár éve divatba jött, inkább a fiatalok között. A lajtorja szintén falun használt.
Azta, de jó a videó, sokminden kimaradt, viszont az ahogy előadtad és a természetes dolgokat belevitted, az olyan fajin. Ott van pld. a kujak, a burung, az árgyé, esztena, csurdé, stb. Nagyon tetszett, gratula csak így tovább!
Hát ez így hemzsegett a tárgyi tévedésektől, de azért élvezetes videó volt. Értem én a célt (különösen a pinned comment elolvasása után) de azért ne cseréljük már fel az átadó/átvevő szerepeket légyszi🙂A kismadár pedig nagyon aranyos😊
Ezekből a fele nálunk is használatos, de kicsit hmm. szóval rétegnyelv. A létra-lajtorja pl. mindkettő magyar, de a létra az általános, stb.
3 месяца назад
Mondtál pár erdélyi szót, amiket nagyszüleimtől én magam is hallottam Szigetközben. Kisgyerekként néha hallottam ezeket a szavakat: paszuly, ruca/réce, lajbi, lajtorja, csupor. Kajtat ma is létező, hétköznapi, de főleg pejoratív értelemben használjuk. Pl. ha egy férfi nők után kajtat (vagy koslat).
Hiánypótló amit csinálsz, bátorítalak! Ne törődj a szócsatákkal! Köszönöm! Egész szótárat is lehetne írni, kishonba többet felejtetettünk, mint ti. Vigyázzatok rá! A serítő vagy sirítő úgy értendő, mint sűrítő. A talicska= furik, mint furikázik. De hozok én is egyet, amit nagyon izgalmasnak találtam: felítő=emelkedő vagy kaptató, mint ahogy a leítő=lejtő.
Ez a legaranyosabb videó, amit mostanában - úgy 10-15 éve - láttam. Egy cseppet se tudálékos a kislány, végtelenül természetes, kedves és közvetlen. Még ama "bizonyos" szavak is olyan bájosak, ahogy mondja. Sok sikert, kicsi lány! Köszönjük!
Itt Hajdú-Biharban a nagyszüleim, szüleim is használták rendszeresen ezeket a szavakat, de 80 as évek szülöttei már kevésbé (de jól ismerjük): pityóka, laska (bár ezt csak a széles metéltre használták), tészta mint sütemény, csupor, fuszulyka, kajtat, ruca (apám egyik kedvenc étele a rucás kása volt😊), lajtorja, kukorica ( vagy tengeri, a törökbúzát csak elvétve 1-2 dédi korútól hallottam). Mindig örömmel hallom, ha valaki használja még ezeket, felidézi gyerekkoromat 😊 És én aki azt hiszi magáról, hogy úgy beszélek mint bárki más, bárhová megyek az országban,. mindenki tudja, hogy Alföldi vagyok 😁😁
A nagy részét a csonka Magyarországon is használjuk. Pl. a pityókát. A Krumpli egyáltalán (vagy általába) nem parasztos, hanem nagyon is városias, konkrétan német átvétel. Parasztosan itt is pityóka. A hecserlit is ismerjük. A kalorifer is német átvétel. (van, ahol kalihoffernak is mondják. Amúgy itt inkább hőlégfúvót jelent, mint fűtőtestet. Nálatok a "kotla" szót használják? A családunk egyik fele Pankotáról származik. Nem Erdély, de sajnos Románia. (Aradtól nem messze)
Nálunk (Alpokalja, Nyugat-Kisalföld) is használják a fain, faint, faintos kifejezést. Én úgy tudtam, hogy az a német fein szóból származik. Nálunk pl. a metélttésztát "pacó"-nak is nevezik, a krumplit néha "kolompér"-nak. A vörösboros kólát nálunk vadásznak hívják (fehérborral, fehér vadász), míg Pesten és a Balatonon VBK-nak, addig Fejér megyében Leo-nak hallottam.
Drága Erika ! Aranyos a kis videód, de ha már ismeretterjesztésre adod a fejecskéd, nézz utána jobban... A llajbi, a fajin, például német jövevényszavak... A fuszulyka -lehet hogy román közvetitéssel,- egyenesen a latinból jött... S itt abba is hagynám, mertt nem akarnék leckét tartani Neked... fájin dolog a szavak eredetének kutatása, szórakozásnak sem utolsó, de valójában a nyelvtudomány része, úgy hívják, etimológia... További ügyes (no lám, ez is mást jelent a góbéknál, mint Magyarországon) próbálkozásokat kivánva búcsúzom...
Szia! Atyai ágon én is Erdélyből származom. A nagyszüleim a háború után települtek Magyarországra. Az apukám használt ilyen szavakat, amit nekem utólag el kellett magyarázni mert nem értettem.
Szkoccs az angolból lett magyarosítva (Scoch). A román nyelv is az angolból vették át. Murok eredete török. Havasalföld oszmán megszállása alatt kerülhetett a nyelvükbe. A murok szó már része volt a székelyföldi emberek mindennapjainak. A fénymásolásra használt XEROX szót a köznyelvben sem román szó. Az első fénymásoló márka a Xerox volt, ami teret nyert a piacon. Tudtommal nincs konkrét román megnevezése. Van egy román szó, aminek nincs kimondott magyar megfelelője. "descurcăreţ'" [deszkurköec]. Arra az emberre mondják, aki jéghátán is megél.
