Minden pénzt megér a Spektrum Home műsorán Veiszer Alindával. Hogyan lesz 240 millió forint egy festmény ára? Miért fizet valaki 15-20 millió forintot egy Zsolnay vázáért? Mitől lehet, hogy egy-egy poros könyv csupán 300 forint, miközben egy másik akár 20-30 milliót is érhet? Mi vezeti a gyűjtőket, milyen szenvedély mozgatja őket? Mik azok a tárgyak és gyűjtemények, amik egyes múzeumoknak vagy az államnak sok milliárd forintot is megérnek.
Mindezek kiderülnek a Spektrum Home műsorán minden szombaton 23:00-kor, ismétlés pedig vasárnap 10:30-kor. Itt a RU-vid csatornán pedig exkluzív tartalmakat találsz hétről hétre.
Alinda ugy lapozza,forgatja a fuzetet mint egy 100 ft.os szakacskonyvet..En halalra izgultam magam,hogy mikor szakad el,serul meg...mennyit mennyit er..bunko
Ez a nő egy suttyó, a kérdései alapján szándékosan tetteti magát bolondnak, hogy játsza az aranyos naiva szerepét vagy tényleg ennyire rossz választás lenne, nagyon kár volt Alindával elrontani a műsort :(
Nagyon zavaró a riporternő viselkedése. Óriási az intellektuális és műveltségi különbség közte és az általa megszólaltatottak között. A többi részben is hasonló a helyzet, nem tiszteli a műtárgyakat és nem is ért hozzá, egy idegesítő kis proliként viselkedik. Nem hiszem, hogy nem volt egy alkalmasabb személy helyette.
Különben nem kerülhetne kiállításra??? Anno a Polgár Galériában orraestem az olajfesték szagától az un. 100 éves képektől... Mint megtudtam nem csak én. És a körforgalomba bekerült képek mindig ottmaradnak. Az eladó, mint a vevő hallgat.
Kár, hogy a Zsolnay teljes történetét átfogó Zsolnay Múzeumról, a Janus Pannonius Múzeum egyik legfontosabb gyűjteményéről egyetlen szó sem esik a filmben.
Érdekes szélsőségeket tud produkálni az emberben a művészet és külön a festészet. Még kezdőként ismerkedtem a festészettel és valahogy odatévedtem a Christie's egyik élő aukciójához itt a youtubeon, totál lenyűgözött az egész, új is volt minden, szóval magával ragadott, viszont értetlenkedtem sok műnél, mondván, ezért ennyi pénzt fizetni ? Persze, akkor még sok mindent nem tudtam pl. hogy egy mű árát nagyon sok minden befolyásolja. Na mindegy, ment az aukció, tök új volt minden, élveztem, ahogy dobálják a nagy pénzeket, bevallom kicsit oda is képzeltem magam az aukcióhoz. Egyre csak jöttek a képek, majd szobrok is, aztán egy idő után próbáltam kitalálni, hogy mi mennyiért kel el vagy nagyjából milyen árkategóriát képvisel, elkel-e egyáltalán. Röpködtek a Monet, Cezanne, Van Gogh festmények, majd, ezek közben jött, Henry Moore-nak a Three seated figures festménye... Na mondom ez biztos alacsony áron kel el, ha egyáltalán elkel... és igazam lett ! Gyakorlatilag még az alsó becsértéket sem érte el, de végülis odaadták annyiért, amennyi volt a legnagyobb licit. Na mondom ezen nem is csodálkozom... Aztán megnéztem az aukciót, majd pár nap múlva, persze a magas áron elkelő, sok esetben nekem is tetsző művek mellett és hatása közben, mikor visszagondoltam az aukcióra, ez a Moore mű is beugrott, piszkálta a csőrömet. Visszagondolva az aukció közben is volt rá egy sanda eltűnődésem, de valójában nem fordítottam ennek nagy jelentőséget, lévén leszóltam a művet gyakorlatilag a kezdetektől fogva. A lényegre térve, arra jöttem rá, hogy valójában nekem ez a mű nagyon is tetszik, sőt már-már egyfajta rajongással gondolok rá és ez valami megmagyarázhatatlan dolog, hogy hogy lesz egy elsőre leszólt, lesajnált, művészi értékét észre nem vett műből, egy szinte rajongásig tetsző mű és amiért már minden pénzt megadnék !
Természetesen az eredeti tulajdonos kapja a leütés után járó összeget. Az új tulajdonos pedig a leütési értéken felül jutalékot kell fizessen az aukciót szervező galéria számára, ez általában 20% szokott lenni.
Érdemes esetleg ebben az alábbi epizódot is megnézni, itt látható a kortárs alkotók kapcsán, hogy nagyjából hogyan is működik a műtárgypiac: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-OfBuRuQ7EUE.html
Mondjuk az Iparterv nem volt szellemi műhely, együttgondolkodás, 1968-ban és 69-ben 2 kiállítás az Iparterv épület aulájában. Sinkovits Péter kurátor szándéka az volt, hogy bemutassa nálunk is léteznek korszerű művészete alkotó művészek, s a különböző tendenciákat prezentálta. Az valószínű, hogy Maurer Dóra maga nem járt közbe a kiállításaiért, de számos magyar műgyűjtő sokat tett a magyar művészet, konkrétan pl. Maurer Dóra nemzetközi megismertetéséért
Nagyon tetszik ez a sorozat és külön kiemelem, hogy nagyon profi munka, olyan jó lenne, ha lenne idén folytatás ! Szívesen néznék riportokat más aukciós házak, galériák, múzeumok vezetőivel, nagyobb gyűjtőkkel, esetleg a csatorna közvetíthetne felvételről vagy élőben magyar aukciókat, ahol, lehetne riport az ott résztvevőkkel. Hiánypótló lenne egy olyan csatorna, aminek ez a tematikája !
Annyit hozzáfűznék, hogy egy-egy ilyen papírritkaságot illendő lenne finomabban és kesztyűben fogdosni. Az emberi bőr nedvessége, zsírossága ezeknek nem feltétlen a barátja...
