THOUSANDS OF VIDEOS ABOUT TRIANON HOW IT WAS UNFAIR BUT NOBODY'S ASKING HUNGARIANS ON SLOVAK SIDE IF THEY WOULD RATHER LIVE UNDER HUNGARIANS OR AS IT IS UNDER SLOVAKS. THEY WOULD NOT LIVE UNDER HUNGARY BECAUSE IT WOULD BE A SETBACK FOR THEM.ECONOMICALLY AS WELL AS FREEDOM OF EXPRESSION. We have seen what is happening to the rights of press in Hungary.
Ígérgetni bármelyik párt tud. De mindegyik a saját körzetét fejleszti. Elég gyenge indok arra, hogy kire szavazzanak.Zircnek is ugyanolyan szüksége lenne elkerülőre csak a példa kedvéért...
Szlovákia?! 😂 Csatolják vissza Magyarországhoz inkább azon járjon az eszetek! Trianon óta van nagyjából egy 10 oldalas történelem könyvetek?! Hagyjad már magad! Magyarország 1000 éves! Na és Szlovákia??
Felhívnám az Ön figyelmét egy különleges jelenségre. A román határ mentére, Magyarországra költözik át nagyon sok román család. Szerintem ezt tervezetten teszik. Ügynökük van, aki követi , hogy hol vannak eladó telkek. Beköltöznek, mint a múltban tették. Csak szólok.
Mit mondanának,semmit mivel ők akkor még nem léteztek és most se léteznek,mivel slovakok soha nem létezteka történelemben ahogy a nyelv se !! Kár volt meg kérdezni az átlag embert,ők azt se tudják mi a ország történelme mivel minden tiltva van ami magyar kúltúra !!!
Nagyon különös a "tót atyafiak" eme megnyilatkozása. A Felvidék elcsatolását nem ők, hanem a csehek akarták és vitték végbe meglehetős agresszivitással (meg Károlyiék teszefoszaságával). Önálló Szlovákia nem is volt lényegében 1993-ig (az 1939-45. közötti rövid közjátékot leszámítva). Ezzel szemben min. 895. óta együtt éltek velünk, magyarokkal a Szent Korona alatt. Szvatopluk, akinek szobrot állítottak a pozsonyi várban, sem szlovák volt, hanem morva. Pozsony pedig 1536 és 1783. között koronázó város volt Magyarországon. A "wilsoni önrendelkezésről" meg csak annyit: egy nép csak erőszakkal képes területet megtartani-megvédeni.
A szlovákoknak nehéz történelmet tanítani, hiszen javarészt Mo.szélein szlovák falvakban éltek, értelmiségi rétegük is csak az 1800-as években alakult ki. Kb. mint a szorbok a németeknél. Volt egy vastag betelepített réteg, feleannyi adókedvezményekkel mint a németek telepedhettek le. Elsősorban ez a réteg asszimilálódott, de nem erőszakkal. Mivel a szlovák propagandával ellentétben helyben (a németekhez hasonlóan) szlovákul intézhették ügyeiket, nem váltak ellenséggé, sőt a magyar értelmiség alkotóelemévé válhattak. Ehhez nem kellett magyarnak lenniük, persze a magyar közigazgatást el kellett fogadniuk, ahogy a németeknek is. Van egy szlovák ismerősöm, olyanokat mesél, hogy a fülem kettéáll. Pld. Bp-et a szlovákok építették, a magyarok valójában szlovákok. Ott ilyeneket tanítanak. Az nem tűnik fel nekik, hogy a németek, sőt a kunok hogy kerültek Mo. területére, de az sem, hogy pld. Pozsonyban és az összes városban miért nincs szlovák város- építészet. Holott a szlovákoknak van önálló építészeti stílusuk, de ez csak falvakban jelenik meg.
Apám azt hittem hogy a magyar történelem tanítás a legalja valaminek, hát nem, még azt sem tudják hogy állami létük (szlovákok) milyen eseménynek köszönhető. Ezekután az olyan finomságok megértésére még csak nem is számítok, hogy a magyarság és a szlovákság etnogenezise egymástól elkülüníthetetlen, nagyjából ugyanazon népelemek az összetevői, csak a százalékos összetevők mások. Bár tudom ezzel mindkét oldalon kiverem a magasfeszültségű biztosítékot, de elég ha megnézzük a helységnév etimológiákat. Szinte minden régebbi történelmi magyarországi helységnévnek van egy un törökös és egy szlávos megfejtése, a finnugor eredetű 10 % alatti (ennyit a magyarság finnugor voltáról), a kifejezett szlávos helységnevekről meg ne is beszéljünk (Nógrád, Csingrád, Visegrád Pest, stb)
Szerintem ez egy abszolúlt jó riport, jó riportalanyokkal. Érezhető, h vegyes a kép a magyarokról, idősebbek többet tudnak a történelmi háttérről, fiatalok kevesebbet, noha vannak magyar barátaik. :)
Szóval, az jó lett volna, ha Szlovákia megmarad a magyarok gyarmatának? A monarchiának vége, nincs tovább királyság. Az elnyomott nemzetek mind önállóak akartak lenni, nem a magyarok, vagy osztrákok csicskásai.
Nagyon érdekes kérdés, hogy mi játszódik le egy olyan nemzet, vagy nép "fejében" ami gyakorlatilag akaratán kívül haszonélvezője egy igazságtalan geopolitikai lépésnek. Nem tudják a válaszokat, mert nem akarják tudni. Valószínűleg mind tudták, csak nagy pofáraesés lenne beismerni.
Mi játszódik le a magyarok fejében, amikor az elcsatolt területeken egy másik nemzet lakói élnek, és nem akarják tudomásul venni? Valószínű nem értik a helyzetet, hogy 100 év után is jajgatnak és öklüket rázzák. Eszement népség...
Mamár " lézer rozsdátlanitó " gyönyörű munkát végez , káros hatás mentes , csak még borzasztó drága . De bérelni lehet , sőt jó kereseti lehetőség . Lásd a yt mutogatja , főleg kinaiak . Stb...
Ötletem , a felújitásra jó aláducolni , " clorox " al lemosni , és lekefélni ( nem drótkefével ! ) , majd elemes " tű köszörűvel " kimélyiteni az írást = gyors rövid munka [ talán még " clorox " nélkűl is jobban nézne ki , mertha vakolat kerűl rá , az " valakiknek " szemet fog szúrni , " mit akarnak itt a magyarkodók ‽ " Stb...
Ezeket igen megtanították a "történelmükről". Egy valamit viszont megtanulhatunk tőlük: hogyan kell nemzettudatot tanítani.Ami ma nálunk nacionalizmust jelent.Valamiért a magyarok állandó ellenségkép Európában. Gondolom azért,mert a magyar mentalitás gyökeresen más.Azért taposnak minket állandóan.Meg talán azért is,mert nekünk,magyaroknak nem kell múltat lopni,Nekünk van.Csak gondoskodnak róla,hogy ne ismerjük meg.Valamiért..."kölcsönös tiszteletről "ne is álmodjunk.Hogyan tisztelné a tolvaj azt,akit meglopott.És vice versa.Ennyi,mert felment a vérnyomásom ennyi ostobaság hallatán.
Kedves Barátaim! Alig több, mint 24 óra maradt hátra a Highlights of Hungary közönségszavazásából. Ha támogatjátok a közösségszervező (Gombaszög), értékmentő (műemlékek, emlékművek, ásatások) és környezetvédő (Sajó folyó, vereknyei hulladéklerakat) munkámat Kattintsatok kérlek az alábbi hivatkozásra, a lista végén megtaláltok. Néhány száz voks hiányzik csupán a győzelemhez. Egy-egy szavazat és megosztás is sokat számít! Köszönöm nektek! bit.ly/3IYpglO
Kedves Barátaim! Alig több, mint 24 óra maradt hátra a Highlights of Hungary közönségszavazásából. Ha támogatjátok a közösségszervező (Gombaszög), értékmentő (műemlékek, emlékművek, ásatások) és környezetvédő (Sajó folyó, vereknyei hulladéklerakat) munkámat Kattintsatok kérlek az alábbi hivatkozásra, a lista végén megtaláltok. Néhány száz voks hiányzik csupán a győzelemhez. Egy-egy szavazat és megosztás is sokat számít! Köszönöm nektek! bit.ly/3IYpglO
Kedves Barátaim! Alig több, mint 24 óra maradt hátra a Highlights of Hungary közönségszavazásából. Ha támogatjátok a közösségszervező (Gombaszög), értékmentő (műemlékek, emlékművek, ásatások) és környezetvédő (Sajó folyó, vereknyei hulladéklerakat) munkámat Kattintsatok kérlek az alábbi hivatkozásra, a lista végén megtaláltok. Néhány száz voks hiányzik csupán a győzelemhez. Egy-egy szavazat és megosztás is sokat számít! Köszönöm nektek! bit.ly/3IYpglO
Kedves Barátaim! Alig több, mint 24 óra maradt hátra a Highlights of Hungary közönségszavazásából. Ha támogatjátok a közösségszervező (Gombaszög), értékmentő (műemlékek, emlékművek, ásatások) és környezetvédő (Sajó folyó, vereknyei hulladéklerakat) munkámat Kattintsatok kérlek az alábbi hivatkozásra, a lista végén megtaláltok. Néhány száz voks hiányzik csupán a győzelemhez. Egy-egy szavazat és megosztás is sokat számít! Köszönöm nektek! bit.ly/3IYpglO
Ha egyszer eljutnánk oda hogy a történelmet minden szomszédos országban ugy tanítanák ahogy az igaz akkor minden rendbe jöhetne, de ezt a politikusok mindig meg fogják akadájozni.!!!
*Tamás Gáspár Miklós, Miért ne írjunk Trianonról (PUBLICISZTIKA - LXIV. évfolyam, 22. szám, 2020. május 29):* (1) Több megtisztelő fölkérést kaptam, hogy különféle összeállításokba - köztük kettő különösen tekintélyt parancsoló - adjak írást Trianon századik évfordulójáról. Valamennyi szerkesztőtől megkérdeztem persze, hogy kicsoda és micsoda szerepel még a gyűjteményben, és mindegyikük azt válaszolta, hogy csak magyar szerzők. Én ezt értelmetlennek tartom. A trianoni döntés a magyar nemzeten kívül még legalább nyolcat érint közvetlenül. Róluk, egykori és mai törekvéseikről egy-két tucatnyi szakemberen kívül alig sejt valamit a magyar értelmiség, hogy az ún. szélesebb közvéleményt ne is említsük. Jancsó Benedek könyve, A román nemzetiségi törekvések története és jelenlegi állapota (I-II) 1896/1899-ben jelent meg, I. Tóth Zoltán akadémikus első könyve az erdélyi román nacionalizmus első századáról (1697-1792) 1946-ban, a mű folytatása (1790-1848) posztumusz 1959-ben. Ezek máig a legjobb magyar nyelvű összefoglalások. A kutya se olvassa őket. A magyar értelmiség komoly formában meg se szokta kérdezni, vajon miért akartak elszakadni a románok előbb Erdélytől, majd az Erdéllyel egyesült Magyarországtól (1848/49, 1867-1918). Miért akartak tömegesen csatlakozni a román parasztok az osztrák császári hadsereghez, a katonai körzetekhez (határőrvidék), az udvari bányakapitányságokhoz - azaz bizonyos értelemben Ausztriához - menekülve az erdélyi magyar nemesség fönnhatósága alól, s amikor ebben akadályozták őket, miért tört ki a véres erdélyi román parasztforradalom? A néhai David Prodan akadémikus könyve a Horia-lázadásról (2 kötet, 1979), előbbi művei a Supplex Libellus Valachorumról (1948) és az erdélyi jobbágyság történetéről (1967; folytatása: 1989) persze olvasatlanok, hiszen románul vannak, de nagyon komolyan veendő és komplex válaszokat adnak a fönti kérdésekre. Magyarázatot nyújtanak arra is, II. Józseftől kezdve hogyan és miért rokonszenveztek a Habsburgok a nehéz körülmények között élő erdélyi román parasztsággal, miért bíztak az erdélyi románság vezetői Bécsben, mind 1848/49-ben, mind a kiegyezés után, s hogyan súlyosbította ez az összefüggés az osztrák-magyar konfliktust. Melyek voltak a Román Nemzeti Párt célkitűzései? Ki volt Iuliu Maniu (badacsonyi Maniu Gyula), ki volt Gheorghe Pop de Băsești (ilyefalvi Pap György), ki volt Ion Raţiu? Alexandru Vaida-Voevod? Hogyan és mennyiben határozták meg a történelmi Magyarország sorsát? És ki volt Svetozar Miletić? Mi volt a Memorandum-pör? Mindezeket tudniuk kellene a magyar olvasóknak, meg azt is érteniük kellene, hogy miért éppen Aurel C. Popovici, vezető bánsági román értelmiségi, Ferenc Ferdinánd főherceg, trónörökös bizalmasa volt az, aki megírta a hatalmasat robbanó, Die Vereinigten Staaten von Groß-Österreich (1906) c. könyvet, a centralizált, egységes Nagy-Ausztria manifesztumát, ő, aki szintén a Román Nemzeti Párt egyik vezetője volt? Megérteni azt, hogy miért volt a legnagyobb erdélyi román írók - Ioan Slavici, Liviu Rebreanu, Octavian Goga - magyarellenességének formája az antiszemitizmus? Miért volt az egymásra vonatkoztatott román és magyar nemzetkarakterológiák fő motívuma a pásztori kultúra, a nomádság pro és kontra? (Vö. Lucian Blaga: Spaţiul mioritic, 1936, de lásd Prohászka Lajos, Karácsony Sándor, Lükő Gábor igen hasonló metaforikus műveit ugyanebben a korszakban.) De mindehhöz azért nem kell románul tudni. Nicolae Iorga, a legnagyobb - konzervatív és nacionalista és világhírű - román történész (meg még sok minden, egy ideig miniszterelnök: megölték a vasgárdisták) sok tucatnyi könyve olvasható minden világnyelven, ő mindenesetre a román nemzeti aspirációk tipikus kifejezője. A maga korában (1871-1940) óriási hatású európai írástudó volt, semmi erőfeszítés nem kell a megismeréséhez. Eszmetörténetileg legfontosabb munkája a bizánci birodalom története, amelyet franciául írt, s amelyet ma is olvasnak. (És persze a románok története, végtelen hosszúságú dokumentumgyűjteménnyel. Több nyelven.) Hogyan lehetséges Iorga vagy Masaryk műveiben való elmélyedés nélkül - hozzájuk mérhető európai befolyású és tekintélyű nemzeti gondolkodónk sose volt, Szekfűt vagy Németh Lászlót csak mi ismerjük - az első világháborúnak, a Monarchia fölbomlásának, az új nemzetek diadalának a fölfogása? Masaryk műveiből tizenhárom kötetet adatott ki az 1938 előtti csehszlovák állam magyarul (1989 után is megjelent magyarul két könyve), a Világforradalom - így nevezte a fiatal nemzetek győzelmét a régi, nemzetek fölötti birodalmak fölött - minden létező nyelvre (magyarra is kétszer) le van fordítva, az orosz eszmetörténetről szóló munkája klasszikus, a maga korában (1850-1937) csak Woodrow Wilsonhoz, Leninhez, Gandhihoz mérhető nagy ember. Nem mondhatjuk, hogy a szláv nemzetek aspirációi, a helyükről és küldetésükről vallott nézetek titokban maradtak volna. Masarykot akkoriban az egész világ szellemóriásnak tekintette, gondolatai az egész európai közéletet befolyásolták. Nem nagyon vettem észre, hogy valaki itt komolyan vette volna az utóbbi évtizedekben. Pedig ő - meg Iorga - volt „a nagy ellenfél”, de csak árnyék. Le se kellene írni Havlíček vagy Šafařík nevét, róluk nem hallott majdnem senki. Ki volt Nikola Pašić, a balkáni politika legnagyobb alakja? Ki volt Stjepan Radić, aki pályáját avval kezdte, hogy elégette a magyar zászlót a zágrábi Jelačić (ezt még mindig „Jellasics”-nak írjuk) téren, s úgy végezte, hogy egy szerb monarchista merénylő agyonlőtte? Miért? Mi közük Ljudevit Gaj illirizmusához? S mi köze az illirizmusnak Napóleonhoz és Herderhez? Előzménye-e a jugoszlavizmusnak? Értjük-e a szerbhorvát nyelvújítást és nyelvművelést? Hasonlít-e a miénkhez? Miért volt Újvidék „a szerb Athén”? Amit mi Trianonnak nevezünk (s amit Németország már nem nevez Versailles-nak) egyedül Európában, az éppen a nemzeti újjászületés mámorában született, a nemzeti önrendelkezés és nemzeti függetlenség gondolata jegyében. Ma a magyar hivatalos etnicizmus a függetlenségi gondolathoz szeretne kapcsolódni, de hát Trianon a nemzetek fölötti Habsburg-birodalom fölbomlásának következménye, azé a birodalomé, amellyel szemben a régi magyar nacionalizmus épp úgy érzett, mint mai etnicista utódai az Európai Unióval szemben. Trianon tette nemzetközi jogi értelemben független nemzetállammá Magyarországot. Igaz ez? Örült ennek valaha valaki: ennek, azaz a tényleges magyar függetlenségnek? Fönnállhatott volna az „integer”, a „történelmi” Magyarország Ausztria - a birodalmi hadsereg és a közös vámterület - nélkül? Megmaradhatott volna a birodalmi jellegű „történelmi” Magyarország etnikai alapon? Független államként, amelyben a többség nem magyar? Hiszen ez a magyar „trianoni” gondolat. Területi integritás Ausztria nélkül. Bizony Károlyi és Jászi se gondolt mást. Így volt ez csakugyan? Miért nem értette ezt soha senki külföldön? Megpróbáltuk mi valaha megérteni a külföld értetlenségét? Megpróbáltuk megérteni a lengyel, csehszlovák, jugoszláv, nagyromán, nagynémet - egyszerre föderális és nemzeti - eszmét? Hogy miért nevezték azt (őszintén és lelkesen), ami nekünk „Trianon”, világforradalomnak, fölszabadulásnak, megváltásnak? Hogyan lehetséges, hogy miközben a részben a régi Magyarországon élő szlávok és románok a XVIII. század óta próbálták elmagyarázni nekünk nemzeti sérelmeiket és álmaikat, a magyar értelmezők továbbra is nagyhatalmi játszmákról beszélnek, amelyek voltak ugyan, de nem lehettek volna, ha nem áll mögöttük több mint ötvenmillió kelet-európai.(...) Mit csinált 1883-tól húsz éven keresztül gróf Khuen-Héderváry Károly (későbbi m. kir. miniszterelnök) horvát bánként Zágrábban? Hogyan emlékeznek rá?
