"hidrogént" (bocsi)

Szád igazat szólott vala😂

​@@Timkozsolt❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

Ez így pontatlan. Ha hitelv lenne, benne lenne a Miatyánkban, a Hiszekegyben, vagy bármelyik kateketikai írásban, tanításban. Az más kérdést, hogy leginkább a szeretetparancsból egyenesen következik a kamattilalom, mert a kamat jelenléte miatt a pénztulajdonos erőfölénybe kerül embertársával szemben, azaz alá és fölé rendelődést okoz, miközben a keresztyén tanításból egyenesen következik a szabad emberi személyiség tisztelete, vagyis annak tilalma, hogy az ember más embert bármiféle céljainak az eszközéül használja (Bibó) - a kamat épp az „eszközéül” eszköze; Vagyis az összes, magát keresztyénnek valló embernek szívósan és kérlelhetetlenül egy emberként tiltakoznia kellene a kamatgazdaság ellen. Lelkük rajta, ha nem teszik...

Szellemesnek tűnik, de valójában nem az. Ismertem, de azért nem idéztem, mert eltakarja a lényeget. Nem a bankkal. nem bankárral, hanem a kamattal van a baj. A geselli rendszerben is lesz bank és bankár, vagy legalábbis lenne... A bank közfeladatot ellátó intézménnyé alakul(na).

Előadásomban ugyan röviden de, beszéltem a kamatgazdaság megállíthatatlan növekedés kényszeréről. Valójában ezt a kényszert részletezed kicsit furcsa kifejezés alatt: "rendszerhibás (irracionális, csaló, piramisjáték-szerkezetű) pénzrendszer" Az "ésszerű és méltányos pénzrendszer" pedig semmi más nem lehet, mint a Gesell-féle pénzrendszer, azon egyszerű oknál fogva, hogy az ember pénz utáni vágyát és a pénz adta hatalmat közvetlenül nem lehetséges tiltani. A mózesi törvények ezért a hatalmat és igazságtalanságot eredményező eszközt, a kamatot tartották tilalom alatt. Valahogy nekünk is ezt kellene tennünk. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet a mózesi kamattilalom újbóli bevezetése, de a mai, az ókorinál sokszorosan bonyolultabb pénzrendszerben alkalmazva szinte biztosan gazdasági összeomlást okozna. Ennél kifinomultabb megoldás szükségeltetik. Ezért másként és pontosabban kell kérdeznünk: miként lehet elérni, hogy az erkölcstelen, önző, kényelemszerető, környezetkárosító, rövid távú (!) egyéni haszonmaximalizálás elvét követő stb. ember akkor is erkölcsösebben, önzetlenebbül cselekedjék, ha annak helyességéről egyáltalán nincs meggyőződve? Az egész eddigiekből következik, hogy ennek a megoldásnak a kamatra kell vonatkoznia, egységesen mindenkire, hajszálnyi teret sem hagyva az egyéni erkölcsi döntéseknek. Pontosan erről szól Silvio Gesell javaslata. Több mint száz éve megfogalmazta, én pedig az ő "vállára állva" leraktam az etikus-biblikus gazdaság elméleti alapjait. Talán nem szerénytelenség, ha kiegészítem a fönti irodalom-listát néhány cikkel: Laborczi Pál: Pénz és erkölcs avagy a biblikus gazdaság alapjai: www.meot.hu/dokumentumok/2019thlapszam/2018.pdf#page=35 Egy válaszcikk (kicsit lapozni kell), és alatta az én viszontválaszom: www.meot.hu/dokumentumok/2019thlapszam/2018.pdf#page=103 Laborczi Pál: Silvio Gesell, a morálökonómiai csúcsgondolkodó xforest.hu/silvio-gesell-a-moralokonomiai-csucsgondolkodo/ A témában elmélyülőknek: (ez egy négyrészes, tudományos igényű írás) Laborczi Pál: Pénz és erkölcs xforest.hu/penz-es-erkolcs/ Laborczi Pál: A hit magánügy? www.meot.hu/dokumentumok/2019thlapszam/2020.pdf#page=178 S végül az említett helyi pénzek alkalmatlanok egy "ésszerű és méltányos pénzrendszer" megalapozására, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kamatot érintetlenül hagyják. Még a svájci WIR a legjobb jelölt, de azzal az a baj, hogy mellékpénzrendszer: csak akkor veszik elő. amikor a jelenlegi pénzrendszer a "nincs egyensúlyi állapot" következtében hullámvölgybe jut. Vagyis csupán áthidalják vele a hullámvölgyet, enyhítik a dekonjuktúra káros hatásait, majd konjunktúra idején félre is teszik, és minden halad tovább a maga útján.

"A kapitalizmus NEM kereszteny (nem katolikus) alapokon, hanem annak ellenere, romai örökseg reszekent alakult ki." - ez egy állítás, de semmilyen érvvel nem támasztottad alá. Én viszont érveltem amellett, hogy a kapitalizmus kialakulásához igenis szükség volt a keresztyénségre, ill. az abból származó fogalmakra, pl. individualizációra, racionalizációra, szekuralizációra, mint ellenhatásra, plusz még az előadásban vázolt három történelmi hibára. Várom érveidet, hogy ezekre semmi szükség nem volt, bőven elegendő magyarázat a római örökség. "Viszont a protestantizmust azonnal a kapitalizmus faltörö kosava, a kapitalizmus sajat udvari vallasava tettek". 1.) a kapitalizmusnak semmilyen udvari vallása nincs. Maga a kapitalizmus lép föl valláspotlékként. 2.) Mindig, minden korban vannak emberek, akik semmi mást nem csinálnak, mint "csak" kihasználják az előttük álló lehetőségeket. Minden forradalmi változásnak vannak inspirálói, és vannak haszonélvezői. A legkülönbözőbb változásoknak jelentkeznek haszonélvezői, de a legnagyobb tévedés ezeket visszavetítve döntő okozóknak feltüntetni. Kálvin törvényi keretek közé szorította a kamatot (értsd: a katolikus állásponttal szemben vallásilag megengedhetőnek tartotta), emberek tömegei meg, megszabadulva az elkárhozás félelmétől, éltek a lehetőségekkel. Vagyis a kapitalizmus faltörő kosa nem a protestantizmus, hanem az az embertípus, amelyik pénz utána vágya következtében alapeszmévé tette a haszonelvű gondolkodást. Mivel pedig ez a fajta vágy és gondolkodás kiirthatatlan az emberből, napjainkra pedig általánossá vált, nem marad más hátra, mint amit az előző hozzászólásomban írtam: az embertársa megkárosítására alkalma eszközt, a kamatot kell kivenni a kezéből. Az persze más kérdés, hogy aki embertársa megkárosítására "pályázik", marad épp elég lehetőség a kezében. De az már nem a pénzrendszer hibája...

1) A kapitalizmus egyik legfontosabb fejlődési szakaszában összefonódott, összeolvadt a protestantizmussal. Sőt a protestantizmus mögé bújva azt használta saját kibontakoztatására. Mert a kamattilalom volt a kapitalizmus kibontakozásának (egyik) legfőbb akadálya. Ezt vitatni? (: 2) A kapitalizmus Nyugat-Európában jött létre. És miért nem jött létre más keresztény területeken (oda csak utólag vitték be Nyugatról)?? Pl. ortodox keresztény területeken? Vagy éppen indiai keresztények között?? Tehát nyilván volt valami helyi oka. És miért lobbant föl inkább protestáns területeken, sőt ott lett fellegvára: Anglia, Hollandia. Szerintem főleg a római múlt, előzmény lett meghatározó. A Peruzzi bankár-ház hivatkozott is a római folyamatosságra. 3) Mindezzel együtt nagyra becsülöm régóta "A KAPITALIZMUS NEM PIACGAZDASÁG" című összefoglalóját és vonatkozó munkásságát! Ajánlom is másoknak rendszeresen. 4) Magam régóta foglalkozom a kérdéssel (1986 óta). Erről a témáról első írásom a LIGET c. folyóiratban jelent meg 1993-ban (Gyilkos kamat), majd 1996-ban szintén a LIGET-ben (A kamat láthatatlan hálójában). Az azóta megszűnt György Lajos / Piros féle sajtószemlében és a szintén megszűnt 3. Part-ban. Észrevételem szerint Síklaky is írásaim hatására foglalkozott később mégis a kérdéssel - aztán már lelkesen. Őrzöm a levelet, ami szerint még hárította a témát 1994-ben. - Mellesleg Kiss Károly "zöld" közgazdász nagyon támadott a kérdés fölvetése miatt. A téma neki (is) azóta piros posztó. 1995-nen engem "zöld köpönyegbe bújt Pázmány Péternek" nevezett, a kamat bírálata miatt. A kapitalizmus szerinte is összeolvadt a protestantizmussal, sőt az annak egyik arca. Csak ezért nevezett "ellenreformátornak". (: @@pallaborczi5152

@@carlkiszely9534 "a kamattilalom volt a kapitalizmus kibontakozásának (egyik) legfőbb akadálya. Ezt vitatni? (: " Nem ezt vitatom! Mert ebben egyetértünk. Az eredeti mondatod így hangzott: "A kapitalizmus NEM kereszteny (nem katolikus) alapokon, hanem annak ellenere, romai örökseg reszekent alakult ki." Ez a mondat viszont pontatlan, mert az akkori keresztyén tanítás messze nem merült ki a kamattilalomban. Ha így írtad volna: A kapitalizmus a római örökségen, és keresztyén alapokon, de a kamattilalom ellenére alakult ki - akkor egyetértenék veled. És való igaz, a protestantizmus hatása messze nem elhanyagolható. Tehát teljességgel jogos a kérdésed: "A kapitalizmus Nyugat-Európában jött létre. És miért nem jött létre más keresztény területeken (oda csak utólag vitték be Nyugatról)?? Pl. ortodox keresztény területeken? Vagy éppen indiai keresztények között?? Tehát nyilván volt valami helyi oka." A helyi okot én az előadásban említett pajzson lévő résben látom. Nagyjából 800 éve kezdődött az a folyamat, elsősorban a távolsági kereskedelem erősödése miatt, amelynek során a kamattilalom ellenére egyre többen és többen engedtek a pénz utáni vágyuknak, majd az egész átalakulás nagyjából 500 éve fölgyorsult, főként Kálvin megengedő kamatgyakorlata következtében. Maga a reformáció is jórészt azért robbant ki, mert a reformátorok nem nézhették tétlenül a nép növekvő nyomorát. Valamikor az érett középkor vége felé eltörölték a mindenfelé működő helyi pénzeket, amely biztosította a viszonylag egyenletes, a kor színvonalán megfelelő élelmiszer ellátást. A helyi pénzek eltörlése mérhetetlen nyomort hozott, aztán rájött a pestis, éppen az egyre bővülő, távoli pontokat összekötő kereskedelem következtében. Megindul a bűnbakkeresés is az inkvizíció, az eretnek- és boszorkányüldözések formájában, mely nem egyszer máglyahalállal végződik; emiatt is beszélünk sötét középkorról. Az írod, hogy "A kapitalizmus egyik legfontosabb fejlődési szakaszában összefonódott, összeolvadt a protestantizmussal. Sőt a protestantizmus mögé bújva azt használta saját kibontakoztatására." - az első mondat még megállja a helyét, a második viszont sántít. Nekem ez túl erős megfogalmazás. A kapitalizmus nem egy entitás, hogy elbújjon valami mögé. Sokkal helyesebbnek érzem azt, amit a másik hozzászólásomban írtam. Ide másolom: "Minden forradalmi változásnak vannak inspirálói, és vannak haszonélvezői. A legkülönbözőbb változásoknak jelentkeznek haszonélvezői, de a legnagyobb tévedés ezeket visszavetítve döntő okozóknak feltüntetni" - egész konkrétan: a protestantizmus nem okozója a kapitalizmusnak. hanem csak lehetővé tette a kialakulását, pl azzal, hogy Kálvin megengedő kamatgyakorlata "csupán" felszabadította a keresztyén lelkiismeretet az egyházi tekintély alól. Utólag már tudjuk, hogy túl sokan és túl kegyetlenül éltek is a pénzszerzési lehetőségekkel, s mára már teljességgel elfogadott a haszonelvű gondolkodás. A 4. pontban írtak alapján nem is kissé csodálkozom, hogy a ménkűbe nem találkoztam az írásaiddal. Féléveken át szinte mást sem csináltam. mint túrtam a netet és bújtam a könyvtárakat. Most a MATARKA-ban megtaláltam a cikk címét, de magát a cikket nem. Teljes jogú hozzáférésem van az Arcanum adatbázisához, de abban sem találtam.

Kedves Pal, kar hogy parbaj-szerüen kezeli. (: Lenyegeben egyetertünk. Igazabol eszmet cserelünk a RESZLETEKRÖL, MOZZANATOKROL. Ertem protestans erzekenyseget. Es az is vilagos, hogy a mai protestans hivö egyenileg vagy kisközössegileg artatlan ebben a kerdesben. Ahogy a katolikus is, pl. az inkvizicio vonatkozasaban. De teljesen nyilvanvalo es aligha vitathato, hogy minden gyarlosaga ellenere a katolikus kamattilalom eredmenyesen akadalyozta meg a kapitalizmus eluralkodasat. Ezert kellett a kapitalizmusnak olyan keresztenyseg, ami megtagadja a kereszteny kamattilalmat. Bar Luther maga sulyos szavakkal söt megsemmisitöen itelte el a kamatot, utodai hagytak a protestantizmust a kapitalizmus sajat keresztenysegeve formalni a kamattilalom megtagadasaval. A csirazo kapitalizmus, korabban az eretnekmozgalmakat probalta erre a celra hasznalni (a katar albigensek Del-Franciaorszaga pl. uzsoras-paradicsom volt). De ne ertsen felre: a reformerek öszinte szandekat nem vitatom. A kapitalista erdekek mindig azonnal raröpültek minden öszinte egyhazkritikara (ahogy a hatalmi erdekek minden forradalomra), hogy elerjek a katolikus kamattilalom föloldasat, illetve a jol-rosszul, de meg mindig eredmenyesen kamattilto egyhaz meggyöngiteseteset - eppen a meeg mindig hatekony kamattilalma miatt. Ez jol vegigkövethetö. Üdvözlettel es elismeressel - Karoly @@pallaborczi5152

@@carlkiszely9534 Megszereztem (A gyilkos kamat). Elolvastam. Gratula! (Talán több mint jellemző, hogy bizonyos szavak (daganat, szélmalomharc) szó szerint előfordulnak az én írásaimban is - anélkül, hogy ismertem volna a Tiédet). És nagyon nagy kár s talán kortünet is, hogy nemhogy ezen írás alapján tömegek ismernék pénzrendszerünk valódi arcát, hanem a raktárból kellett előhozatnom a könyvtárban. Még egyszer gratula.

"rendszerhibas (csalo, irracionalis, piramisjatek-szerü) különleges penz-rendszer" Már megbocsáss, de ezt így, önmagában hangoztatni, valójában nesze semmi, fogd meg jól szintű érv. S miért? Mert az még elfogadható, hogy a pénzrendszer hibás - de rögtön jön a kérdés, hogy miért hibás, miben hibás? -, de ezen fölül minden további jelzőnek semmi értelme. Nem a pénzrendszer csal, nem a pénzrendszer irracionális, hanem az ember maga. Az az ember, aki a pénz utáni vágya miatt még a csalást is megengedi magának. Ha egy 3 éves gyerek hadonászik a véletlenül hozzájutott késsel, minden épeszű szülő akár erőnek erejével is elveszi tőle, ha nem hallgat a szép szóra. Esetünkben nem a csaláson gondolkodó embert kell győzködni, hanem a pénzrendszert kell olyanná tennünk, hogy az erkölcstelen, csalni készülő, önző, kényelemszerető, környezetkárosító, rövid távú (!) egyéni haszonmaximalizálás elvét követő stb. ember akkor is erkölcsösebben, önzetlenebbül stb cselekedjék, ha annak helyességéről egyáltalán nincs meggyőződve? Pontosan erről szól Silvio Gesell zseniális ötlete. De mindez elhangzott az előadásban. Nem is értem, hogy ha én rámutatok pénzrendszer gyenge pontjára, akkor minek emlegetni csak úgy, a levegőben a rendszerhibas (csalo, irracionalis, piramisjatek-szerü) különleges penz-rendszer"t??

Ami PIRAMISJATEK: irracionalis es csalo. Egyben rendszerhibas. Erthetö, követhetö, hogy ami piramisjatek: irracionalis es csalo. Az adossagokat mekketözgetni, azaz szorozgatni a kamatos-kamattal, nem magatol ertetödöen csalo es irracionalis? (: @@pallaborczi5152

Nem "az" ember, hanem egy rendszer. Masfele rendszerben masfele emberi tendenciak jönnek elö. Javaslom a DUNAI CIVILIZACIO (Harald Haarmann), TORDOS-VINCSAI KULTURA es a CUCUTENI KULTURA tanulmanyozasat. Szerzök: Marija Gimbutas, Harald Haarmann, Nikola Tasic (Taszity). Vera Sharav holokauszttulelö: "A globalis kapitalizmus rasszista: a fasizalodo globalis kapitalizmus zsidaja, bünbakja, "kartevöje" "az" ember, az emberi faj - igy altalanositva. Es arjaja, Übermensche a "filantrop" milliardos."

TÁMOGATOTT ELŐÍTÉLETEK - Az egyén és a rendszer - (Reszletek) Ha jártunk már több különböző iskolába és / vagy volt több munkahelyünk és lakóhelyünk; voltunk tagjai több különböző közösségnek - megtapasztalhattuk, hogy gyakran mennyire másként viszonyulnak hozzánk. Az egyik helyen tisztelet és elismerés övez, másutt bizalmatlankodás, netalán gyanakvás, ismét másutt érdektelenség, megint másutt figyelem stb. És ezek a másféle viszonyulások belőlünk is másféle viselkedést váltanak ki. Viselkedésünk, „egyéniségünk” más-más konstellációban más; néha kismértékben, néha nagyon is. Persze nem az egyéniségük más, hanem egy emberben nagyon sok tulajdonság rejtőzik, még magunk előtt is ismeretlenül, és a körülmények, viszonyok, emberek közötti együttálások hozzák ki vagy domborítják ki vagy nyomják el némelyiket..... A Stockholm-szindróma jelensége is bizonyítja, hogy a rendszer, amiben az egyén él, milyen messzemenő hatással van viselkedésére, gondolkodására, viszonyulására, azonosulására, sőt érzelmeire. A háborúkban - előtte és utána valóban jó emberek; különben jó családapák és valóban jó nagypapik - ember-tízmilliókat gyilkoltak halomra. Vagy a haláltáborokban kulturált, rendes emberek 95%-a rossz értelemben állati szintre süllyedt. De ugyanez jó irányba is megtörténik megfelelő konstellációban. Csakhát az kevésbé látványos. És talán kevésbé szenzációs is. A börtönőr más a börtönben, mint otthon és megint más kártyázó cimboráival. „Utcai angyal házi ördög” - mondja a sváb közmondás. 🙂 Szondi Lipót sors-elemző irányzatából az derül ki, hogy megfelelő körülmények között egy kitörölhetetlen alaptulajdonság építő, hasznos, kiegyensúlyozó, kiteljesítő, de nem megfelelő körülmények között romboló és betegítő. Ugyanaz a tulajdonság szinte más tulajdonságként jelenik meg más körülmények között. Holott ugyanaz a tulajdonság, de megjelenési formája más lesz. Tudományos kutatások pl. azt is kimutatták, hogy a pénzrendszer fajtája is messzemenően meghatározza a gazdaság, a társadalom szerkezetét és az egyén viselkedését, tudatát, etikáját, gondolkodását, tervezését, és viszonyát a másik emberhez és a természethez. A hatalom egy hamis pszichologiara nevel. Es ez a hatalmi manipulacio (egyik?) legföbb eszköze. Az elnyomo es kizsakmanyolo rendszerek egyik LEGESLEGFONTOSABB tartopillere az a torz elöitelet, ami az egyent összefüggeseiböl kiragadva "ertelmezi". AZERT, nehogy veletlenül RENDSZERSZEMLELETTEL ertsük meg es vizsgaljuk a dolgokat. Egy ember egeszen mas konstellacioban EGESZEN MAS tud lenni, ugy, hogy megis önmaga. Az elnyomó és kizsákmányoló rendszer haszonélvezőinek épp ezért ELEMI ÉRDEKE a következő. 1) Elterelni a figyelmet a rendszerről, mint rendszerről, azaz a RENDSZER-SZEMLÉLETRŐL. Holott jól tudjuk, hogy a rendszernek MEGHATÁROZÓ szerepe van az egyén viselkedésében és az egyének egymáshoz való viszonyában. 2) Fölületes moralizáló hangulatot teremteni és az egyént hibáztatni a társadalmi bajokért, ill. a felelősséget az egyénre hárítani. Egészen az áldozat-hibáztatásig, az egyén (az áldozat) bűnbakká kikiáltásáig. Hogy az áldozatok Stockholm-szindrómával egymást és önmagukat hibáztassák a rendszerszintű okok tudomásulvétele HELYETT. 3) Bűntudatkeltés az áldozatokban. 4) A rendszerről elterelve a figyelmet, általánosítva „az” embert, „a gonosz” és „a kártékony” „embert” hibáztatni - a RENDSZER HELYETT. 5) Mivel a rendszert a KÖZBESZÉD változtatja meg, és ebből a szempontból a közbeszéd a LEGHATÉKONYABB, érdeke a rendszergazdáknak, hogy elhitessék az emberekkel, hogy a közbeszéd „nem hatékony”, „csak fecsegés” és „ haszontalan gyarlóság”. Holott a rendszergazdák nagyon is jól tudják, hogy a közbeszéd: hatalom. És éppen ezért ölnek tömérdek pénzt a tudatiparba, és ezért találták ki a cenzúrát, sőt a szólásszabadság nyílt vagy rejtett korlátozását, üldözését, egészen a tudományos álláspontok elnyomásáig. 6) Bűnbakkeresés: egy kisebbség bűnbakká kikiáltása, hibáztatása figyelem-elterelésnek és a többség számára feszültség-levezetőnek. 7) Egyoldalúan csak a politikusok vagy egyházak vagy népcsoportok hibáztatása. Holott a politikusok inkább csak statiszták, és maguk is figyelem-elterelők, és csak kisebb részben okok. Ugyanis: AKIÉ A GAZDASÁGI HATALOM, AZÉ MINDEN HATALOM, ha elég nagy az a gazdasági hatalom. 8 Az ANTISZEMITIZMUS. Még, ha a rendszergazdák a fölszínen álszentül ostorozzák is az antiszemitizmust, a zsidóellenesség nagyon kapóra jön nekik több okból. Annyira kapóra jön, hogy azt is észrevettem, hogy sandán, zsigerből akkor is szítják, ha látszólag föllépnek „ellene”. Az antiszemitizmus kisiklatja a rendszerkritikát. Mert a rendszer felől személyekre csoportokra tereli a figyelmet. Ugyanis akárhogy cserélgetnék a személyeket a rendszerben: a rendszer ugyanolyan rossz maradna, mert a rendszer a szerkezetétől rossz, rendszer-szinten, nem egyénektől. Ráadásul a pusztító rabló kapitalizmust irracionális és csaló uzsora-alapú pénzrendszerével keresztény és „árja” uzsorások tették uralkodóvá puccsal, intrikával, zsarolással, lekenyerezéssel: a keresztény bajor Fuggerek, Welserek, az olasz Peruzzik, Medicik. A Rothschildok már a Fuggerek bejáratott módszereit tanulták el. S a legnagyobb mai uzsoráscsaládok sem zsidók, a közhiedelemmel ellentétben: sem a Rockefellerek, sem a Fordok, Carnegiek, Li-k, sem az angol királyi ház, amelyik bizony a Földkerekség egyik legnagyobb kizsákmányolója és természetpusztítója. De a „fölvilágosult” belga királyi ház is kitett magáért, különösen II. Lipót (Leopold) belga király a másfél évtized alatti 10-30 millió kongói halálos áldozatával, tömeges kézlevágásokkal, gyermekek földarabolásával, levágott kezek fizetőeszközzé tételével, meggyilkoltak koponyáinak kerti dísszé tételével 1900 táján (Encyklopedia Britannica). A figyelem-elterelésen túl az antiszemitizmus arra is jó a rendszergazdáknak, hogy a rendszerkritikát szalonképtelenné nyilváníthassák, és a rendszerkritikusokat gyűlölködő, komplexusos, paranoid, rosszindulatú félhülyéknek nyilváníthassák, és az „összeesküvéselmélet-hívők” skatulyájába gyömöszöljék. A nagytőkés rendszer haszonélvezői és marxista szövetségeseik úgy gerjesztenek sandán antiszemitizmust, hogy MINDENFÉLE (nem marxista, de NEM is antiszemita) kapitalizmus-bírálatot, bankbírálatot, pénzrendszer-bírálatot zsigerből és eleve „antiszemitizmusnak” nyilvánítanak. Tehát, az ő beállításukban ELEVE antiszemita a bankrendszer bírálója. Ez mit is szuggerál? : hogy a rabló és pusztító pénzrendszer valami „zsidó dolog” volna. Így a frusztráltakat, ingatagokat, félig tájékozottakat antiszemitizmusba terelik vagy hajszolják. Ezért is mondom: aki a mai rossz pénzrendszerünk kapcsán „zsidózik”, az vagy ügynök, vagy hasznosidióta - harmadik lehetőség nincs. (Ez utobbi vonatkozasra Ön is tiszteletre meltoan kitert!)

Valóban, a zárt pincében lent gyűlik össze.A szabadban keveredik más gázokkal.Diffúziós elv.🕊

Senki nem mondta, hogy a kis ember találta ki ezt a rendszert. Évezredes fejlődés eredménye, sok kanyarral, és le s fel hullámzással. Igen, a munkamegosztás fejlődése révén jó ideje valóban megszűnt az önellátás, talán a Brazil esőerdőben vannak még olyan emberek, akik megélnek pénz nélkül, vagyis rákényszerülünk a pénz használatára, akár örülünk neki, akár nem. És nem csak a kisember kényszerül pénzért megvenni pl. az ennivalóját, hanem a nagypénzű ember is. Tehát hamis az az állítás, hogy csakis a kispénzű ember van kényszerhelyzetben. Mindnyájan kényszerhelyzetben vagyunk, mert pénz nélkül a gazdag is éhen halna, ha akármilyen ok miatt nem férne hozzá a pénzéhez. Eme kényszerhelyzet miatt tartom igaznak azt az állításom, hogy mindnyájan működtetjük a pénzrendszert. Aki pénzt vesz a kezébe azért, hogy bármilyen szükségletét kielégítse, akár ennivalót, akár jachtot vásárol, máris hozzájárul a pénzrendszer fönnmaradásához. Ha pedig hozzájárul akármilyen kis mértékben is, máris felelős, akár hogy is tiltakozol ellene. A kisember elvileg fölmenthető lenne ezen felelősség alól, de meddig kisember a kisember, ha haladunk a gazdagabbak felé? Azt írod, hogy a rendszer igazi kollaboránsai épp a gazdagok. Azt mondtam én is. De én azt is hozzátettem, hogy nem vagyunk képesek a felelősséget se személyhez, se egy csoporthoz hozzákötni. Vagy te megtudnád mondani, hogy mekkora gazdagság fölött _már_ felelős, mondjuk egy dollárral alatta meg _még_ nem felelős valaki? Kötve hiszem. Miért nem vagy képes belátni, hogy a felelősség felől közelítve megoldhatatlan a probléma? Nem volt elég a nácik és a kommunisták felelőst kereső vérengzése? Vélhetőleg azért akadtál el, mert ismételten a törvény kényszerítő erejét emlegeted. Egy korábbi válaszomban azt kérdeztem, hogy miért tekintesz a törvényekre mint valami örök érvényű, érinthetetlen dologra? Ki mondta, hogy a törvényeket, közöttük a pénzrendszerre vonatkozó törvényeket nem lehet megváltoztatni? Pontosan azért hangsúlyozom a kisember felelősségét, és ragaszkodom is hozzá, hogy senkinek eszébe ne jusson saját magán kívül felelőst keresni. Se zsidót, se gazdagot, se senkit. A történelem tanúsága szerint ha valaki képes elhitetni elegendően sok emberrel, hogy ti ártatlanok vagytok, ellenben *_azok ott_* a felelősek, akkor ez a mentalitás törvényszerűen erőszakhoz és ártatlan emberek halálához vezet. Családok, egész törzsek legyilkolásához, népirtáshoz, pogromokhoz, háborúkhoz, hadd ne soroljam. Mindezekből tanulva állítom, hogy csakis a pénzrendszer megváltoztatásával remélhetünk lényeges változást. A pénzrendszer új, erkölcsi alapokra helyezéséhez meglepően kevés törvény meghozására vagy módosítására van szükség. Ehhez pedig csupán az kell, hogy elegendően sokan megértsék a rendszer működését, és kikényszerítsék a törvényi változtatásokat. Mivel ehhez milliók kellenének, belátom, hogy reménytelennek tűnő vállalkozás. De meggyőződésem szerint minden más út zsákutca, mert erőszakhoz vezet. Ilyetén *_nem erőszakmentes_* "megoldásokhoz" pedig nem adom a nevem...

Menjünk sorba! 1.) Szerinted hatalmas tévedés az előadásbeli állításom ("ha nincs keresztyénség, nincs kapitalizmus"). Ezt lehet tagadni, de érvelésedben van egy hatalmas bibi. A tagadásod után következő okfejtéssel eljutsz a keresztyénségnek fölróható összes bűnig, csak épp arra nem adsz választ, hogy az emberiség történetében miért Európában, miért csak Európában alakult ki a kapitalizmus, lévén hogy gonosz, erőszakos, hatalommániás, pénzéhes emberek MINDENHOL voltak, vannak és lesznek. Várom válaszod. 2. "szedjél kamatot a nem-zsidótól és vágd falhoz a csecsemőit, ha érdeked úgy hozza stb." Felelősen gondolkodó ember ilyet nem ír le, s még kocsmában sem hangoztat, rémségesen veszedelmes mivolta miatt. Ti. ha a tömegek számára nehezedik az élet (éppen efelé haladunk), akkor te "csak" kimondod, tízen együtt már az öklüket rázzák, százan már kimennek az utcára zsidót keresve, hogy megöljék, több ezren pedig már meg is teszik. A legszomorúbb az egész folyamatban, hogy a kiindulási pont hamis, de ez elhangzott az előadásban. Nem figyeltél? (lásd: 45:50) 3.) Ha számodra az Ószövetség szellemisége egyenlő az előző pont elején olvasható idézettel, akkor legyél szíves elolvasni A hit magánügy? c., nem túl hosszú cikket: medit.lutheran.hu/files/lelkipasztor_2020_08_09.pdf#page=56 Pontosan arról (is) szól, hogy miért is tartozik szervesen egybe az Ó- és Újszövetség. 4.) Lehet egy kalap alá venni a katolikusokat és a protestánsokat, és azt állítani, hogy az eretnekek az IGAZ keresztyének, de ez több mint pontatlan. Jó sokáig a protestánsokat is eretnekséggel vádolták és üldözték őket, gályarabság és társai. Ez nem zavarja gondolatmenetedet? 5.) Lehet azt állítani, hogy keresztyénség összes bűnéért az Ószövetség szellemisége és annak népe a felelős, csak épp hatalmas tévedés. Vagy inkább hajmeresztő baromság. Nem is értem, hogy miként lehet a "Krisztus zászlaja alatt", vagyis a keresztyénség nevében elkövetett bűnöket a zsidók nyakába varrni. Sokkal egyszerűbb magyarázat is van. Röviden: mindazok, akik ezeket szörnyűségeket elkövették, csak elhitették magukkal és világgal, hogy keresztyének, de valójában nem voltak azok. A felületes szemlélő pedig a mai napig a keresztyénség nyakába varrja ezen külsődleges keresztyének összes bűnét. Hosszabban: Vlagyimir Szolovjov, 19. sz-i orosz vallásbölcselő arról beszél, hogy Krisztust kétféleképp lehet elfogadni: belsőleg és külsőleg is. A belsőleg való elfogadás a lelki újjászületés („szükség néktek újonnan születnetek”; Jn 3,7), vagyis az ember megérzi magában egy másik, az igaz élet pozitív forrását, ezért önként alárendeli önnön testi és emberi életét, s ezáltal belsőleg egyesül Krisztussal mint ennek az új lelki életnek a megalapozójával, az új, lelki ország fejével. Ezzel szemben a külsődleges keresztyének azok, akik Jézust csak az emberek megmentését, üdvözülését szolgáló csodás megtestesülésnek tekintik, illetve az Ő parancsolatait szó szerint, betű szerint, külső, kötelező törvényként fogadják meg. Ez a fajta, lelki újjászületést nélkülöző hozzáállás másodpercek alatt erkölcsi magaslatra helyezi önmagát (felsőbbrendűségi tudat), ezért szükségét érzi és jogot formál a világ feletti uralomra (vallási hatalomvágy), hogy tökéletessé tegye azt. Mivel pedig a gonoszságban fetrengő világ önként nem adja meg magát az Isten fiainak, ezért erőszakkal is meg kell hódítani azt. A külsődleges keresztyének mindenkor a kor szokásainak „megfelelően” bántak el az engedetlenekkel és az eretnekekkel. Egyébként ma is vannak külsődleges keresztyének, csak megszelídültek. A fundamentalisták és fanatikusok nagy része ide tartozik, csak átestek a ló másik oldalára. Hátat fordítanak a világ összes személyes és nem személyes bajának, mert ő szerintük a legfőbb parancsolat a "tegyetek tanítvánnyá minden népeket" (Mt 28,19), vagyis „nekünk hirdetni kell az igét”, aki pedig nem ezt teszi, az rossz keresztyén. Számomra a külsődleges keresztyének léte bőven elegendő magyarázat (de nem mentség!) a keresztyénség nevében elkövetett valamennyi bűnre, vagyis a külsődleges keresztyének felelősek a keresztyénség árnyoldaláért, beleértve a kapitalizmus kialakulását is. A Krisztust belsőleg elfogadók pedig mindig minden korban csendesen teszik a dolgukat, többnyire némán eltűrve a másik "csoport" miatt rájuk is szórt vádakat. Ha pedig mégis fölemelik hangjukat, nagyon könnyen rájuk sütik, hogy eretnekek. Ha pedig nem emelik föl, akkor láthatatlanok. Következésképp hogy ki tartozik a belsődleges vagy a külsődleges részhez, veled ellentétben én nem merem kijelenteni, hogy ki az "IGAZI" keresztyén. Sem a múltra nézve, sem a jelenben.

Bocs, de ez a link www.lutherkiado.hu/images/pdf/LP/2020/LP_202008-09.pdf#page=56 nem mukodik.

@@bhaaz Bocsánat, a disznófülűek titokban megváltoztatták :-) Javítottam, itt a működő medit.lutheran.hu/files/lelkipasztor_2020_08_09.pdf#page=56

Ez tetszik, de kifejthetnéd bővebben is, hogy te mit értesz alatta, nehogy én is félre értsem... :-) Vagy még pontosabban: miből veszed észre, hogy félreértik?

Miért tekintesz a törvényekre mint valami örök érvényű, érinthetetlen dologra? Ki mondta, hogy a törvényeket, közöttük a pénzrendszerre vonatkozó törvényeket nem lehet megváltoztatni? Az más kérdés, mekkora ellenállásba ütközne hogy úgy mondjam, bizonyos körök részéről. De attól még az elv igaz: kívánatos lenne a pénzrendszerre vonatkozó törvényeket a hatalmas többség érdekében megváltoztatni.

Fundamentalista ízű, betű szerinti értelmezésed („a te atyádfia" csak Dávid fiaira vonatkozik) helyett megpróbálom tágabban értelmezni a történetet, azt képzelvén, hogy pontokba szedve kellően tömör s mégis érthető lesz. Kezdjük az elején: a nagyon őskori embernél is régebbi pillanatra ugorjunk vissza: 1.) Félni _fél_ mindenféle élőlény, tehát az ember is, amikor egy konkrét veszedelemmel szembekerül - a félelem egy mechanizmus, amely segíti a veszedelemmel szemben való helytállásra. 2.) Egzisztencialista tétel, hogy az ember az egyetlen élőlényfajta, amelyik tudja, hogy meg fog halni. A Biblia ezt úgy fejezi ki, hogy az ember evett a tudás fájának gyümölcséből. 3.) Ebből a kettőből egyenesen következik a félelem tudata is, amely által tudatossá válnak a külső fenyegetések: életveszedelmek, természeti erők, balesetek, katasztrófák. És a legfontosabb: a közösségben élő ember tapasztalata, hogy a másik ember tudja bennem a legnagyobb félelmet okozni, mert pl. agyonüt, pusztán csak azért, mert nekem valamiből több van, mint neki. 4.) Az ember tudatossá válásából származnak tehát a félelmi, gyűlölködési és erőszakgörcsök, (Bibó), amelynek valamilyen módon való feloldása mind a politikum, mind a vallás legfőbb, legvégső indítékai között szerepel. 5.) A gyűlölködés legsúlyosabb formája a hétszeres vérbosszú, amelyet a Biblia is említ: "Ha hétszeres a bosszú Kainért, hetvenhétszeres az Lámekhért." (1Móz 4,24) 6.) Törzsi viszonyok között ez a gyakorlat sokszor a vétkes teljes családjának vagy törzsének kiirtásához vezetett. 7.) Ezért már Hammurapi törvényei között szerepel a „szemet szemért, fogat fogért, életet az életért” elv, hogy féken tartsák a hétszeres vérbosszút. Mózes könyveinek mezopotámiai befolyását egyesek tagadják, de akár hogy is van, a mózesi törvények között is így szerepel: legföljebb az arányos bosszú a megengedett. 8.) Mire Jézus korához érünk, a hétszeres vérbosszú többé-kevésbé már a múlté. Megfigyelhető tehát ez emberek közötti erőszak lassú csökkenése. 9.) A Tízparancsolat minden sora a tiltás, hogy mit NE tégy, ezzel szemben a Hegyi Beszéd vége felé ezt olvassuk: „Amit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal.” (Mt 7,12) 10.) A keresztyénség megjelenésével tehát szintet lép az erőszak csökkentésére tett történelmi folyamat. Szörnyű kanyarokkal ugyan, de mégis csak elértünk valamit, mert az a szabadságjogokon alapuló demokrácia, amelyben ma élünk, nem más mint „az egyetlen reális és tartósan eredményes társadalomszervezési lecsapódása a keresztény erőszakmentesség programjának” (Bibó), ahol is lényegében megszabadultunk a felsőség és a másik ember erőszakától való állandó félelemtől, másik oldalról pedig még a politikai hatalom birtokosai is erőszakos halál és vesztőhely nélkül tudják átadni helyüket olyanoknak, akik erre az adott pillanatban alkalmasabbaknak látszanak., A harmadik oldal pedig, hogy a hétszeres vérbosszútól eljutottunk az önbíráskodás tilalmáig. Pestiesen szólva azért ez nem semmi teljesítmény... 11.) Sőt, a keresztyénség megjelenésével nem csak a szeretet helyeztetik a középpontba, hanem kiköpött zsidók, Péter és Pál apostol harcolnak azért, hogy az evangélium, az örömhír ne csak a zsidóknak, hanem a pogányoknak is hirdettessék. „Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban”, hogy csak egy példát hozzak Pál levelei közül. „Isten előtt minden ember egyenlő” - erősíttetik meg a reformátorok által, amely polgári változatban a törvény előtti egyenlőséghez vezet. Vagyis „a te atyádfia" jelentése kitágul, és először hittestvért, vagy még tágabban embertársat jelent. A te állításod szerint a mózesi kamattilalom „egyáltalán nem egyetemes törvény”. Ellenkezőleg! Mert a föntiekből semmi más nem következhet, mint hogy mózesi a kamattilalmat is egyetemessé kell tágítanunk: „Ne végy kamatot a te embertársadtól…” Az más kérdés, hogy ezt az elvet a mai, az ókorinál sokszorosan bonyolultabb pénzrendszerben alkalmazva szinte biztosan gazdasági összeomlást okoznánk, ezért kifinomultabb megoldás kell. Az pedig nem más, mint ami az előadásban is elhangzott. A szelíd pénzre alapozott rendszerben, a valódi piacgazdaságban nem a pénz uralkodik, hanem a termeléshez igazítják a piacon forgó pénz mennyiségét. A kamat hozta negatívumok lassanként eltűnnek, eltűnhetnek, a tőkekoncentráció előnyei viszont megmaradnak.

Az előadásban látható volt, hogy a napelemből moha "hajtott ki", mely technológia az emberi kreativitásból született 🙂

@@zsiboracshenrik5033 jogos😂

Mielőtt a föltett kérdésre válaszolnék, legyen szabad megjegyeznem, hogy érvek helyett csupán csak óvodás szintet emlegetni, és szintén érvek, vagy inkább konkrétumok nélkül csak úgy, nagy általánosságban állítani, hogy "sok butaság hangzott itt el", mi más lenne, mint értelmetlen és terméketlen, vagyis semmire sem jó _minősítés_. Bármilyen vita esetén önmagában csak minősíteni a másikat, stílszerűen szólva: óvodás szintű butaság… :-) Másként fogalmazva: érveket kérek szépen! Meg tényeket! Hogy hol és mikor beszéltem butaságokat? Vagy még inkább: halljuk az én butaságaim cáfolatát a te okosságaid révén! Ami pedig a kérdést illeti, a pénzügy rendszer nem egy alkotás olyan értelemben, hogy hozzá köthető lenne egy emberhez, mint pl. egy művészeti "termék", vagy egy tudományos felismerés esetén. Évszázadok, vagy inkább évezredek alatt alakult ki, sok kitérővel és kanyarral, sőt le s fel hullámzással. Pl. nagyjából ezer éve, a több évszázadon át tartó, arab reneszánsznak is nevezett korszakban sokszorosan fejlettebb pénzrendszer volt, mint akár csak ötszáz évvel később, Európában. Sokkal célra vezetőbb úgy föltenni a kérdést, hogy mi indikálja a létét? Nagyon egyszerű a válasz. Maga a munkamegosztás. Az ember, lévén, hogy nem pusztán biológiai lény, hanem értelme is van, nagyon hamar rájött az együttműködés előnyére. „Az emberi kultúra akkor kezdődött, amikor a csimpánz típusú viselkedés eljutott az összehangolt, együtt cselekvő, csoportos viselkedésig.” (Csányi Vilmos) Az említett arab reneszánsz végén élt egy elfeledett tudós, Ibn Khaldún, aki a XIV. század második felében így írt: „Egyvalaki képtelen önmagában előállítani azt a búzamennyiséget, amely táplálékához szükséges. Ha azonban ezt előállítandó, összeállnak hatan vagy tízen - van köztük kovács és asztalos, aki a szerszámokat készíti, van, aki a barmokat gondozza, más a földet szántja, ismét más learatja a kalászt és elvégzi az összes többi mezőgazdasági munkálatot -, ha ezek felosztják maguk között mindezeket a munkafolyamatokat, egyesítik erejüket, s munkájuk révén megtermelnek egy élelemmennyiséget, akkor az náluk sokkalta több ember számára elegendő lesz. A közösen végzett munkatermékek (mindig) meghaladják a termelők követelményeit és szükségleteit. Ha egy kisebb vagy nagyobb város lakói megosztják a munkát szükségleteik és követelményeik mértéke szerint, akkor igen csekély munka elegendőnek fog bizonyulni. Az összes többi munka(erő) meghaladja a szükségleteket, s ezt a fényűző életmódra és szokásokra fogják felhasználni, s arra, amire más városok lakóinak van szükségük. Ők pedig importálni fognak tőlük akár csere formájában, akár értéke szerint (megfizetve). Ennek révén bizonyos gazdagság jut osztályrészükül.” Sőt, azt is állítja Ibn Khaldún, hogy minél nagyobb az együttműködő közösség, annál kifinomultabb a munkamegosztás és annál nagyobb az általános jólét. Mivel éppen az ember értelmes-praktikus mivolta miatt általában elmondható, hogy a munkamegosztás fejlődésének van egy természetes összetevője, ezért kijelenthető, hogy minél inkább fejlett a munkamegosztás, annál inkább szükség van a pénzre, mint csereeszközre. A munkamegosztás fejlődése tehát magával hozza a pénz egyre gyakoribb használatát, és magának a pénzrendszernek a kialakulását. És természetesen éppen a munkamegosztás révén jön létre a pl. maga a kereskedelem, majd az a réteg, amely kiszolgálja a gazdálkodó közösség általános igényét a pénz használatára. A mai pénzrendszer tehát az emberiség évszázadok alatt kialakult közös alkotása, amelynek során a lűdiaiak által kitalált, államilag hitelesített fémpénzből kiindulva a sokáig megkövetelt aranyfedezeten át eljutottunk a mai papír (celluliod) pénzig, ahol is a pénznek kézzel fogható fedezete nincs, a fedezet kizárólag a mögötte álló értékteremtő munka és a közbizalom. Eladáskor vagy munkabérként elfogadom, mert fizetni tudok vele. Ennyi. Nincs bizonyítékom rá, de a kérdés mögött azt a föltevést sejtem, hogy hát persze, a zsidók „alkották” a pénzrendszert, tehát a pénzrendszerből származó összes hibáért ők felelősek. A valóság ezzel föltevéssel szemben a következő: minden korban a legkülönbözőbb változásoknak vannak és jelentkeznek haszonélvezői, jelentkeznek olyanok, akik „csak” kihasználják a lehetőségeket, de a legnagyobb tévedés ezeket visszavetítve döntő okozóknak feltüntetni. Következésképp merő ostobaságnak tartom azt a föltételezést, hogy ezek az emberek előre bármiféle eszmét, vagy ideológiát alkottak volna, aminek a mentén aztán évszázadokon át aszerint cselekednének. Ha már elvet keresünk, akkor maximum mindenkor az én jól járjak, a nekem jó legyen, az én hasznom meglegyen pillanatnyi elv mentén jártak el. A nagykereskedő kőgazdaggá válik, miközben annak az árunak az előállítója, amivel kereskedik, majd éhen hal: ez nem eszme és nem ideológia mentén alakul ki, hanem csupán egy erkölcstelen gyakorlat. Megteszi, mert megteheti. Ilyen az ember... A pénzrendszerrel kapcsolatban is ugyanez a helyzet. A bankár mindenkinél gazdagabb lesz, mert megteheti. Ilyen az ember… Ugyanakkor a munkamegosztás miatt a pénzrendszerre szükségünk van. Értsd: posztmodern társadalmunkban pénz nélkül nem tudunk létezni, vagyis valójában mindannyian működtetjük a rendszert! Még egyszer mondom: mindannyian működtetjük. A kispénzű ember kissé, a nagypénzű ember nagymértékben működteti azt a hálózatot, aminek az előnyét mindenki élvezi szeretné, a hátrányaival meg nem vagyunk hajlandók szembe nézni. Tehát teljességgel logikai, érvelési hiba kizárólag az elitet, a nagy pénzű embereket, pláne a zsidókat hibáztatni. Mindenki csak kihasználja - csupán a saját, önző (!) boldogulása érdekében - az általa észrevett lehetőségeket. Elhangzott az előadásban: „Ki merem jelenteni, hogy nem a zsidókkal, a gazdagokkal vagy a világelittel, hanem a pénzügyi rendszerrel van baj, amely lehetővé teszi, hogy emberek, érdekcsoportok úgy hatalmaskodjanak embertársaik fölött, ahogyan teszik.” Aki ezt az alapigazságot nem látja be, és felelőst keres pl. „a pénzügyi rendszert ki alkotta” kérdés örve alatt, az még nem érti az előadásban elhangzottakat. Végezetül megismétlem: ha a föntiek és az előadásban elhangzottak butaságok, akkor várom a butaságaim cáfolatát a te okosságaid által.

ááájjjIstenem

A cím tudomány a kocsmában, nem pedig tévhitek a kocsmában 🙂

#asiklosi: csak azt hiszed. Amit elhitettek veletek, az mérő ostobaság