Borzalmas történések, állapotok voltak. Én mindig áldottam a családomat, hogy a város szélén élve soha nem is hallottunk ilyenekről. A nagyapám soha semmit nem mesélt magáról, a nagymama sem, hogy volt-e valamiféle közük ilyesmikhez. Az 56-os eseményekről is csak úgy értesültünk, hogy az Üllői útról jönnek az orosz tankok, a pékség előtt lövöldözés volt, a szomszéd fiú álllt sorban kenyérért, eltalálta egy golyó és azóta sántított, de nem lett nagyobb baja. Semmit nem tudtunk otthonról semmi politikáról, az iskolában pláne nem. Most, hogy végre hozzájutok ilyen videókhoz, tudok meg nagyon sok mindent a borzalmakról. Már annyi videót néztem, szinte immunis vagyok mások szenvedéseitől, de csak szinte. Mert elképzelni sem tudom, hogy létezik ilyen, ember embernek farkasa történet. Mert mindig csodálkoztam, akinél fegyver volt és úgymond parancsra teljesítettek. Aztán a "felszabadító orosz csapatok" - elsőként a Valahol Európában című filmből értesültem a megerőszakolásokról, ott az egyik szökevény nő, mikor a katona elfordult, elvette a pisztolyát és agyonlőtte. Akkor még mindig nem értettem, miért, csak később.
Nagypamam volt az orossz haboruba😢😢😢😢es mi kicsi unokai volrunk es meselte hogy milyen hideg volt es nehez sors,es hogy a patkanyokat sutotek meg ea aszt ettek😢😢😢98 evesen hunnyt el szegeny Tatam😢😢😢😢😢😢😢
Nefelejtsuk el mi tamadtuk meg az Oroszokat és 28 millió halottjuk volt.Ez büntetés volt a magyarságnak. Soha ne fordulj az Oroszok ellen. Milyen aktuális 2023
Édesapámat 1945 januárjában vitték el egy budapesti pincéből málenkij robotra, a gödöllői kastély udvarába hurcolták a többiekkel, napokig kellett ott állniuk, belepte őket a hó. A harmadik napon kaptak egy kanál zsírt. Apám a barátjával összeverekedett, hogy ne egye meg, a sajátját dohányra cserélte. Aki megette, annak vége volt, hasmenést kapott - legyengült és kiselejtezték. Amikor apámat bevagonírozták, felbontotta a vagon alját, hogy meg tudjon szökni. Volt besúgó, aki szólt a ruszkiknak. Úgy elverték apámat puskatussal a többiek előtt, hogy véreset vizelt, alig élte túl. Ezután Arhangelszkben volt, mint faúsztató. Aki megcsúszott és beleesett a vízbe, meg sem próbálták kimenteni: felesleges volt - hiába húzták ki, megfagyott. Apám egyébként kifejezetten ügyes volt, a Hunyadi-téri srácokhoz tartozott, a ma már nem ismert betyárbecsület és tisztesség a vérében volt: a bunyó csak tisztességesen ér valamit, ok nélkül nem megyünk senkinek, fekvő embert nem ütünk, az, hogy asszonyt vagy gyermeket bántsunk, fel sem merült. Indokolatlanul agresszívak sem voltak soha. (Kedvencem: apám ellógott hittan órákat, ezért a pap gyerekként a fülénél fogva emelte meg. Amikor Apám felnőtt, és a pappal találkozott, bemutatkozott és a fülénél fogva megemelte, hogy tudassa vele, milyen fájdalmat okozott a gyerekeknek. Nem mellesleg éreztetve, hogy a hatalom azért elmúlik.) A táborban egyszer büntetésből egy éjszakára a negyven fokos hidegben egy budi nagyságú fabódéba zárták. Egész éjjel ugrált amennyire tudott, csapkodta magát a karjaival. Reggel az őrök elhűlve látták, hogy életben van, be akarták zavarni a barakkba. Nem hagyta magát, kint maradt és órákig verte a jobb lábán a nagyujját, amíg vissza nem tért a keringése, mert elfagyott. Látta nem egy-két rabtársán, ahogy a fagyott testrészeik, így akár az orruk leszakadt a melegebb helyen felolvadás után. 1969-ben kezdődött általános érszűkülete következtében rettenetes fájdalmai voltak, folyamatosan jajgatott, nem segítettek a fájdalomcsillapítók, aludni nem tudott, így én ott ültem 10 éves kislányként éjszakánként az ágya mellett. Sokat beszélgettünk. Mesélt a táborról, az ott átéltekről: flekktífuszt kapott, szerinte az mentette meg, hogy az orvosnő - mivel semmilyen gyógyszere nem volt - kérésére hozott egy fél liter vodkát. A ruháik tele voltak tetvekkel, mindennapi elfoglaltságuk volt, hogy esténként körömmel szétpattintották őket. Az őrök, amikor a foglyok reggel munkára mentek, megcsavarták a feneküket, ha volt még rajta hús, mehettek. Apám által egyidőben szembesültem gyerekként azzal, hogy a Szovjetunió egy nagy hazugság, hogy Lenin vérbajos volt, Sztálin pedig egy rablógyilkos. És hogy léteztek a náci haláltáborok. Volt egy halálgyár című könyvünk is fotókkal. Na, ezt milyen megemészteni.
Édesapámat 1945 januárjában vitték el egy budapesti pincéből málenkij robotra, a gödöllői kastély udvarába hurcolták a többiekkel, napokig kellett ott állniuk, belepte őket a hó. A harmadik napon kaptak egy kanál zsírt. Apám a barátjával összeverekedett, hogy ne egye meg, a sajátját dohányra cserélte. Aki megette, annak vége volt, hasmenést kapott - legyengült és kiselejtezték. Amikor apámat bevagonírozták, felbontotta a vagon alját, hogy meg tudjon szökni. Volt besúgó, aki szólt a ruszkiknak. Úgy elverték apámat puskatussal a többiek előtt, hogy véreset vizelt, alig élte túl. Ezután Arhangelszkben volt, mint faúsztató. Aki megcsúszott és beleesett a vízbe, meg sem próbálták kimenteni: felesleges volt - hiába húzták ki, megfagyott. Apám egyébként kifejezetten ügyes volt, a Hunyadi-téri srácokhoz tartozott, a ma már nem ismert betyárbecsület és tisztesség a vérében volt: a bunyó csak tisztességesen ér valamit, ok nélkül nem megyünk senkinek, fekvő embert nem ütünk, az, hogy asszonyt vagy gyermeket bántsunk, fel sem merült. Indokolatlanul agresszívak sem voltak soha. (Kedvencem: apám ellógott hittan órákat, ezért a pap gyerekként a fülénél fogva emelte meg. Amikor Apám felnőtt, és a pappal találkozott, bemutatkozott és a fülénél fogva megemelte, hogy tudassa vele, milyen fájdalmat okozott a gyerekeknek. Nem mellesleg éreztetve, hogy a hatalom azért elmúlik.) A táborban egyszer büntetésből egy éjszakára a negyven fokos hidegben egy budi nagyságú fabódéba zárták. Egész éjjel ugrált amennyire tudott, csapkodta magát a karjaival. Reggel az őrök elhűlve látták, hogy életben van, be akarták zavarni a barakkba. Nem hagyta magát, kint maradt és órákig verte a jobb lábán a nagyujját, amíg vissza nem tért a keringése, mert elfagyott. Látta nem egy-két rabtársán, ahogy a fagyott testrészeik, így akár az orruk leszakadt a melegebb helyen felolvadás után. 1969-ben kezdődött általános érszűkülete következtében rettenetes fájdalmai voltak, folyamatosan jajgatott, nem segítettek a fájdalomcsillapítók, aludni nem tudott, így én ott ültem 10 éves kislányként éjszakánként az ágya mellett. Sokat beszélgettünk. Mesélt a táborról, az ott átéltekről: flekktífuszt kapott, szerinte az mentette meg, hogy az orvosnő - mivel semmilyen gyógyszere nem volt - kérésére hozott egy fél liter vodkát. A ruháik tele voltak tetvekkel, mindennapi elfoglaltságuk volt, hogy esténként körömmel szétpattintották őket. Az őrök, amikor a foglyok reggel munkára mentek, megcsavarták a feneküket, ha volt még rajta hús, mehettek. Apám által egyidőben szembesültem gyerekként azzal, hogy a Szovjetunió egy nagy hazugság, hogy Lenin vérbajos volt, Sztálin pedig egy rablógyilkos. És hogy léteztek a náci haláltáborok. Volt egy halálgyár című könyvünk is fotókkal. Na, ezt milyen megemészteni. Egy dolog számomra érdekes: nagyon félős vagyok szóbeli agresszió, megalázás esetén, csendes, megalkuvó embernek tartanak. Rengeteget tűrtem. Amint fizikaira vált a fenyegetés, ott nem ismerek se Istent, se embert, bármennyire vesztesnek tűnik a dolog, nem tart vissza, megyek előre, nem érdekel mi lesz. Több helyzetből is így szabadultam. Anyám azt mondta, ilyen volt Apám - mármint ő a szóbeli agressziót sem tűrte el, de a - fizikait mindig megtorolta. A fizikai agressziót, ha én leszek is a vesztes, nem tudom és nem is akarom elviselni, még ha rámegyek, akkor sem.
Ha tudni akarod! A magyarság legnagyobb árulója Vajk alias István király írtotta ki az Igaz Isten hitet a magyarokból! Tűzzel, vassal! Azóta ül átok a magyarságon! Mi hagytuk el Istent! Azóta egy baromságokon alapuló bibliát lapozgatunk! Már aki! Szűz Mária és Jézus leszármazottai mi vagyunk! De amíg ilyen idióta, hitetlen emberiség él a földön, csak a pusztulás és kín vár reánk!
:-( Hallgatni is szörnyű nem átélni. Kíváncsi lennék arra a 23 emberre aki arra nyomott hogy nem tetszik neki hogy a téma nem tetszik neki vagy kételkednek ahogy itt egy két hozzászóló.
Nyilván nincsenek családi vonatkozásaik. De ez nem menti fel őket, hogy tájékozódjanak. Amit nekem a budapesti, 1919-ben született édesapám mesélt a málenkij robotról és az 56-os történésekről, belém égett. Nem ment el 56-ban, pedig sorban jöttek a barátai, tudták a világnézetét és hívták. De akkor ő már megtapasztalta Német- és Oroszországot (málenkij robot) is. Édesanyám nem merte megkérdezni, hogy menne-e, csak várt, hogy mi lesz. Kérdésemre egyszerűen azt mondta: mentem volna vele, ha úgy dönt. Testvéremmel 58-ban és 59-ben születtünk. Talán jobb lett volna máshol.
@@SZOVJET Legalább nem a saját népüket írtották,és akarják tönkre tenni a mai napig! De jó tudni hogy mennyi ember" van Magyarországon akinek semmit nem jelent ez a dolog.. vagy hiányos a történelmi ismerete.
@@jimmygeorge8872 Ááá neeeeem!!! Az összes német zsidót és Magyarországon is az összes magyar zsidót. Hát gratulálok! Ezt úgy mondod mint ha valami enyhítő körülmény lenne hogy nem a saját népüket. A kommunisták a háború után a semmiből újra felépítették az országot az a 45 év alatt. A kapitalisták meg ma szépen ledarálták a magyar gyárakat és jött helyette a nyugati szemét. Gyarmat lettünk. Ennyit erről!
Köszönöm. Kétszer néztem meg. Eddig. Anyu, Apu; Bácsikám nem tudott mesélni a család történetéről ha erre kérdeztem. Csak azt tudták, hány évig voltak az öregek kinn. Nekik semmit sem meséltek. A Gyuszi bácsink 2010-ben halt meg. Nem mesélt. Ezek a történetek úgy érzem közelebb hoztak hozzájuk.
Kb. 10x megnéztem és újra és újra összeszorul a torkom. Hát pedig emberek ha nem fog változni a hozzáállsunk dolgokhoz és embertársainkhoz, megint kutya világ lesz!
Nagyapamat is elhurcoltak. Nagyanyam nem ismerte fol, mert osszesen 48 kilo volt mikor hazakeveredett. Gyerekkoromban tilos volt errol beszelni, ezert csak nyaron, este a padon beszeltek errol a falusiak egymaskozt. Se karpotlas, se elismeres...a mai napig is nagyon kevesen tudjak mik tortentek.
Köszönet a feltöltésért! Történelmünk ezen részét minden magyarnak ismerni kéne.... A lelkész úr záró gondolata, mind amellett hogy rendkívül nemes, a mai napig megállja a helyét és talán aktuálisabb, mint valaha....
Nagyanyámat is elhurcolták, több mint 3 évet volt oda,(Donyec) szénbányákban csilléztek, Az Örök tél című film láttán , minden szava igazzá vált a Nagyikámnak , hiszen sokat mesélt könnyes szemekkel, de akkor még fel sem fogtuk, hogy miről mesélt, hiszen nem volt még internet, és az iskolában mást tanultunk a hős szovjetúnióról, a vörös hadseregről, aki " felszabadította a " hazánkat !! Nagyszüleinknek végig kellett nézniük, hogy hazugságokkal tömik a fejünket az iskolában !! Szeretném visszaforgatni az idő kerekét, és mindenről kikérdezném őket!! Minden tiszteletem az övék !!
Mekkora szerencse, hogy ezt annak idején valaki okos ember filmre vette és megörökítette! Nagyon érdekes, nagyon őszinte és nagyon emberi. Köszönöm! Tudja vki, hogy mikor készült ez a videó?
A magyarországi németeteket vitték el a "malenkij robotba",- akik nagy részét kitelepítették, miután hazaengedték őket. - és miket tettek a magyarok a magyarokkal RECSKEN! Mindkét világháború szenvedéseit az aktuális politika idézte elő, -érintette az európai összes nemzetiséget (ha csak ide koncentrálunk). Az emberiség szégyene, ami történt.
@@pvandor nem csak németeket vittek, elég volt, ha vkit a neve alapján németnek gondoltak. Egyébként nekünk, magyaroknak igenis az fáj legjobban, amiket a magyarokkal tettek. Nem kell elkenni a dolgot!
@@fonaktamas2314 Abszolút bárkit elvittek darabszámra, nem kellett a német név. Magyarított 1938-ban dédnagyapám teljesen magyar névre, attól függetlenül őt is vitték.
Azon gondolkozom, hogy egy generációval ezelött milyen jól lehetett látni a Szovjetunió és a komunizmus bukásának okait, mostanra ha nem is ugyanolyan formában, de a megállapítások jó része ráillik az EU-ra és az egész nyugati liberalizmusra egyaránt.
Itt rabokat latunk, akik a sajat kalvariajukat meselik el. Semmi nem derül ki se a Szovjetunio bukasanak okairol, de hogy a munkataboroknak a borzalmaibol, egyaltalan mifele parhuzamot lehet az EU-val , de vegkepp a LIBERALIZMUSSAL vonni?
2 года назад
Végzettségedet meg lehet tudni? De őszintén válaszolj! Kíváncsi lennék, milyen képzés, meg egyáltalán tapasztalat kell egy ilyen sommás megállapításhoz! Feltéve hogy még 6 év után visszanézel ide…
@ Persze, persze hogy visszanézek Tamáskám. A kérdésedről az amerikai Robert Fulgrum nagy sikerű könyvének címe jutott eszembe: "Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes." 🙂 De ha ez egy kicsit erős vélemény lenne, azt bizton állíthatom hogy a négy elemit kijártam, bár hogy őszinte legyek kutya nehéz volt. Az volt a szerencsém, hogy a tanítóim igen lekesek és segítőkészek voltak. Előlről húztak, hátulról meg toltak, így sikerült ezt az akadémiai fegyvertényt kivívni, amire azóta is igen büszke vagyok. 🤔