A HEKTÁR egy szakmai, mezőgazdasági podcast Gribek Danival. Érdekes beszélgetések, szakmázgatások telejvédelemről, regeneratív gazdálkodásról, növényvédelemről, traktorokról, tápanyag-utánpótlásról, agrár-környezetgazdálkodásról. Működhet a no-till és a sávművelés? Szántsunk vagy hagyjunk fel a talajműveléssel? Drága a műtrágya, a növényvédő szer, a vetőmag és a gázolaj? Hogyan termeszünk különböző növényeket, mint például a cirok, a szója, a szudáni fű vagy éppen az ipari paradicsom? Számos kérdés, amire megpróbálunk választ keresni.
@@hektarpodcast Nagyon jó a sorozat! Az utólagosan felszerelhető kamerás permetező rendszereket is érdemes lenne bemutatni pl:(weedit) Ezek még nem kaphatók itthon. Ha lenne forgalmazó az nagy lökést adhatna a no-tillnek.
Ez kiváló eszköz a magyar kisgazdák………eltakarításához! Irány vele Ukrajnába. A profitorientált tőkés nagybirtok ott jó helyen van Európában. Szép a menyecske jó megnézni!
Tisztelt közönség! 5.8 M nettó, akkor 368-volt euro, így br 20e euro. Újabb típus ,kivitel a "Dudás Agrotechnika oldalon" látható! / +soros műtrágya tartály 700-e Ft br
Ezaz... Gazdák megéri keményen dolgozni, új dolgokat kipróbálni, rengeteg pénzt beleölni a szükséges eszközökbe...... hogy macskatáp legyen a terményből.
Tudom bocsi de hirtelen azt gondoltam....Mit keress itt Id.Fekete Laci!😊! Egyébként nagyon jók a vlogok átfogó képet ad a mai Magyar mezőgazdaság megoldandó problémáira...Újabb termények be vezetése a gazdaság porfoliójába...talaj művelés kérdései...gazdasági és anyagi kihivások stb! A hektár nagyágyúk beszélgetései ki fejezeten prémium szegmenst képvisel a vlogok között! Baromi jó hallgatni a három gazdálkodót!
Sajnos hatalmas befektetek+rizikok es csak remenykedunk hogy majd ha az idojaras is kedvezo az aratas utan jonnek a tobbi problemak ugy mint a szegeny mehecskek be vitek a mezet a kaptarba es masok lakmaroznak😢
Valóban visszás, hogy az elvileg jobb beltartalmi értékű alapanyagokból készült termékek előbb jutnak el a gourmet Cicamicák és Kutyulimutyulik "asztalára", mint a gyermek- és kórházi étkeztetésbe! Van-e minőségbeli (beltartalmi és ha, igen, mennyi) különbség a forgatásos, a csökkentett menetszámú, ill. a min-till valamint a no-till módon termesztett termények között? Erről is szívesen megnéznék valami anyagot a Hektárban!!👍
@@tiborkiss8346, nem, ez egy nagyon szép állomány. Sűrű, 45 cm-re vetve. Ha az időjárás nem.szól közbe, 5 tonna környékére várják. Számunkra elsődleges a hitelesség, ez a szója is teljesen valóságos. :)
Ne már... Ez egy vízvédelmi sáv, ahova ki lett véve a növény. De a másodvetésű szójáról szóló riportunkban benne lesz ez az állomány is, amikor a fővetésről beszélünk. Van drónfelvétel, és egy olyan kép is, ahol a gazda nelléig ér a szója. Ott meg tudja majd nézni. Miért hazudnánk?
Abban hogy a fehérje támogatás jó esetben 70000 lessz! Az nem fedezi a vetőmagot! Abban szépítés hogy lefelé kerekitessz mindent csak hogy bizonyítsd az igazad!
Még egy kérdésem lenne.(laikus vagyok) Ha a meterológia a hőhullámokat biztosan előre tudja jelezni, miért nincsenek a kukuricaföldre pár nappal előre kitelepítve a lineárok/"vízágyúk"?
@@KisHeszusz, mert nincs ennyi kapacitás. A termőterületünk alig néhány százaléka öntözhető, és az sem azt jelenti, hogy folyamatosan barmikor mehetnek a rendszerek. :)
@@hektarpodcast Ez nagyon ijesztőnek hangzik(bár bizonyos értelem hatalmas potenciálnak is) egy olyan országban, ami lassan kiszárad, annak ellenére, hogy tele van folyóval.
A rozsba vetés nagyon jó gondolat, főleg ha utánna kétszikű növény jön. Az alacsonyabb tőszám a rozsnál megoldás lehet a vetőgépnek, mi 15, 50, 150 kg- mal gyakoroltunk. A megfelelő takarás meg lesz igazából mindegyiknél, de a rozs kétszikű elnyomó képessege drasztikusan csökken, tapasztalataink szerint 6 t/ha szervesaynag tömeg felett már 6 hétig is "kvázi" gyommentes a tábla. Persze mint minden játékban már itt is vannak akik kijátszák a rozs szalma szabályait.
Sziasztok! Engem az érdekelne, hogy aratás után a parlagfű ellen hogyan védekeztek? 2024-től nem lehet tarlót hántani és gyomírtani sem legalábbis a falugazdász azt mondta csak kaszálni lehet, ez főleg a homokhátságon probléma.
Látható hogy nem a tábla végén , a földúton, álló pótkocsikra ürít a kombájn hanem , bejárnak a traktorok a művelt területre taposni! Sőt menetközben ürítéssel egyre nagyobb súllyal terhelik a talajt! Éljen a teljesítmény, gyarapodjon a profit, pusztuljon a talajélet a gilisztákkal bezárólag .
@@KarolyPal Szó nincs károgásról ,arra hívtam fel a figyelmet hogy a szöveg meg a bemutatott felvétel nincs szinkronban! Ez nemcsak szakmai kérdés . A szerkesztőnek erre ügyelni kellett volna. Így a közzétett anyag kívánnivalót hagy maga után!
Super Video Dani. Nagyon tetszik h nyilvanosan kimondva Attila megosztja a "matekot" . Hogy 300 euro megmarad buzanal vagy épp arpanal az elfogadhato. Szerbiaban mar csak a vetés forgó végett termesztik. Egy kérdés: hol bomlik jobban a szár maradvány, beleforgatva a talajba vagy felszinen? Üdvözlet
Szerintem ez a talajélettől is függ. De forgatott táblán nem egyszer láttam már 30 centi mélyen 1,5 éve leforgatott kukoricamaradványt. A korábbi videókból kitűnik, hogy ha pezseg a talajélet, akkor a felszínen is gyorsan bomlik. Néha túl gyorsan is. :)
De jó hallgatni a nagy koponyákat, viszont még jobb lenne ha videóznátok is őket ahogy beszélnek, úgy lenne teljes a műsor. 🙂 Köszönjük a sok és értékes információt nektek, várjuk a következőt!
Én azt hiszem, ez a no till csak akkor tud megbízhatóan működni, ha a kultúrnővények rendelkezni fognak olyan tulajdonságokkal, amilyenek a gyomnövények túlélését lehetővé teszik. Gyorsan tudnak növekedni, rezisztensek betegségekkel szemben, és a szélsősséges időjárással is együtt tudnak élni. Amíg nincsenek ilyen "erőszakos" fajtáink, addig művelt földet kell alkalmazni. Itt estleg olyan radikális menetszámcsökkentésen lehetne gondolkodni, amely az alapművelést és a finom magágykészítést tápanyagbejuttatással egymenetben megvalósítja.
A közvetlen glifozát expozíciónak a mezőgazdasagból nagyságrendekkel kisseb a valószínűsége, mint élmiszeripari, szépeszeti és humángyógyászati iŕanyából más esetleg még károsabb anyagoknak, de csak a glifó miatt megy a rettegés. Az nem számit, hogy mit tömök magamba és mit kenek magamra?! Helyén kellene kezelni a dolgokat.. A talaj megőrzése is nagyon nagyon fontos és ennek a folyatmatnak jelenleg az egyik kulcs eleme a glifozát, vagy valami azt helyetesítő anyag.. Az oka, hogy 3 milió ember helyett már 300 ezer sem dolgozik az ágazatban. Ezeket a kapás kezeket kell helyettesíteni valamivel. Kapát tudok adni, ha nem voltam elég meggyőző...
Gribek Dani: Legyszíves csinálj videót ősszel, mikor Berend Ferenc szánt napraforgó alá! Javaslom neki pluszba, hogy februárban simítózzon, március végén 1 kombinátor, majd vetés előtt mégegy kombinátort adjon neki és úgy vessen. Akkor végre elégedetten fog nyilatkozni és a kelésen túl a gyomirtás is sikerülni fog, mert csíramentes talajba fog vetni, ahol egyenletes és minimális a gyomkelés.
@@ferencbocskai7181, nem lesz ilyen, ez csak viccelődés volt. De majd a kukoricáját bemutatom ősszel, illetve a jövő tavaszi no-till technológiáját is. :)
1:54:38 Berend Ferenc: "Tényleg nagyon jól látszik, hogy ha túlműveled a talajt, akkor minden nagy jól kikel" Ezek után kérdés, hogy miért kell normálisan megművelni a talajt? Elárulom. Azért mert a növény így érzi ott jól magát, így adottak a jó terméshez az életfeltételek, a kiváló gyomirtáshoz, a jó és zavartalan keléshez a feltételek. Ha a notill módszer jó, akkor miért állandóan csak a panaszkodás megy? Miért kéne támogatni a notillt? Azért, hogy legminimálisabb munka, minimális géppark, gyenge termelési szint mellett támogatásból lehessen megélni? Kedves Dani! Te pedig ne csak a notillben termesztett jól sikerült eseteket mutasd be, hanem mutasd be azt is, amikor ritka vacak lett a próbálkozás. Tisztelem Berend Úrban, hogy legalább ilyenkor néhány szóban elmondja, beismeri azt, ami nem sikerült. Vallom, hogy az aktuális körülményeknek megfelelően a legjobb életfeltételeket, magyágyat biztosítani kell a növényeknek. Legyen az bármelyik talajművelő eszköz, mindnek van létjogosultsága. Az ekének, ásógépnek, lazítónak, grubbernek, tárcsának, kombinátornak, ásóboronának stb. Körülményektől függően megfelelő időben alkalmazni kell, amelyik épp szükséges, annak érdekében, hogy optimálisan a legjobb feltételeket biztosítsuk a magas termés, jó gyomirthatóság (apró morzsás magágy) stb. érdekében a növényeinknek.
@@ferencbocskai7181, itt a példa, hogy bemutatom azt is, de van más is. :) Viszont akkor nem érted a dolgot, vagy nem akarod. Igen, a TÚLMŰVELTBEN jobb a kelés. Ez tény. De attól még túlművelt. :) Tehát 20 év múlva valósínűeg semmilyen kelés nem lesz. Illetve nem mindegy, hogy Feri térségében a 5,5 tonna mennyi hasznot hozott mondjuk a szomszéd 6 tonnájához képest. Emellett az egyre kevesebb csapadék mellett a túlművelés valószínűleg sok helyen teljes bukta lesz. De ezt majd az évek eldöntik. Egyébként, aki hallgatja Ferit régóta, két dolgot láthat: sokszor borúsabban lájtja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Azt egyébként tényként kell kezelni, hogy a csődbe jutott cégüket a no-till húzta ki a bajból. Ami most új kihívás az elmúlt években, hogy két éve nagyon csapadékosak a tavaszok náluk. De én nagyon kíváncsi leszek a következő két évére. Másrészt fontos, hogy ő folyamatosan keresi az utakat, ezért többször kerül nehéz helyzetbe, mint sok más no-till gazdalkodó. Ezt is elmondja, hogy üzemi szinten kísérletezik, hogy megtalálja, mi a jó út. A legnagyobb baj, hogy kevés a gyakorlati tudás. Illetve pl. csigára itthon nincs megoldás, ami pl. Ukrajnában van. Közben ott vannak a jó példák is a no-tillre, Misi esete, a többi riportalanyom. De például Kis Ede elmondta podcastomban, hogy nála nem megy a no-till 70-es kötöttség mellett. Nála ott a sávművelés :) De ettől még tény, hogy a no-till működik, erre már 5+ éves bizonyítékok is vannak. És ahogy egy interjúalanyom fogalmazott: a no-tillben nincsen nagyobb kockázat, mint a hagyományos kukoricatermesztésben. Végezetül egyszer Feri említette: ő mindig beszél a no-till nehézségeiről, miközben érdekes módon a konvencionális termelésben soha semmilyen probléma nincsen... Pedig mind tudjuk, hogy ugyanúgy el tudnak szállni táblák ezért-azért. A no-tillt pedig azért kellene támogatni, mert ez a legfenntarthatóbb. Ha elfogy a termőtalaj, már késő lesz...
@@hektarpodcast Köszönöm a választ és további eredményes munkát kívanok. Mikor először láttalak rendezvényen, valamint hallgattam a kezdeti interjúidat, nem gondoltam, hogy ilyen ügyesen felépíted az agrárújságírást, tudósítást! Gratulálok hozzá!
