Szépen elmagyaraztad hogy csinaltak a kelet németek a Trabantot de a nyugat német Volkswagen az mégis jobb. Tudom hogy mind a kettő szemelygepjarmu de azért megis a VW szavazok !
Kedves Péter! Már nagyon vártam a szabályzókkal foglalkozó részt, mert már 6 évvel ezelőtt is találkoztam ezzel a gyártmánnyal, akkor is csillagászati áron volt, sajnos ez mostanra sem változott. Engedd meg, hogy nem lebecsmérelve a villamos munkádat, tennék egy-két építő jellegű megjegyzést: 1. A műanyag csatornát az elosztóban nem fogatjuk fel fém csavarral, mert a vezetékek szigetelése csak 500/700 V és nem teljesíti az elvárt szigetelési szintet. Helyette lehet kapni műanyag feszítő szegecset, annak a használata javasolt. 2. 230V-os csatlakozó aljzatokból lehet kapni kalapsínre szerelhető változatot. 3. A készülékeket tervjellel kel megjelölni. 4. Huzalozás, ilyen esetben mindig H07V-k típusjelöléssel ellátott vezetékeket alkalmazunk, a H07V-u típus kerülendő. 5. A vezetékek "wagó"-val való toldását a csatornán belül kerülni kell. 6. A vezetékek kötegelését kerülni kell a csatornán belül, mert a belülre kerülő vezeték terhelhetősége nagymértékben csökken a nem megfelelő hűtés miatt. 7. A gyenge és erősáramú huzalozást lehetőleg elkülönítve kell elkészíteni, pl. erősáram bal oldalon, gyenge áram jobb oldalon. 8. Fém szekrény esetében a szekrény fém házát földelni kell, az ajtót, ha nincs rajta villamos készülék, akkor védő egyenpotenciálra kell kötni, ha van rajta villamos készülék, akkor azt is földelni kell. Nem láttam kialakítva a szerelőlap földelését sem. 9. A kábelek bevezetését tömszelencén keresztül illik megoldani, a videóban hiába az IP 55 vagy IP56 védettség, azt ezzel a bevezető lyukkal teljesen pofon vágod. 10. Az elosztóhoz minden esetben kötelező a kapcsolási rajz elkészítése! (a lista nem elég!) 11. A szobai érzékelő véleményem szerint nagyon lelassítja a szabályozást, ha a falba helyezzük. A hőmérséklet szabályozás egyébként is egy lassú folyamat, ezzel csak ráteszel egy lapáttal. 12. A szigetelő szalagot minden zsebedből jó messzire hajítsd el! Villamos kötés szigetelésére alkalmatlan. 13. Az elosztóról az alábbi feliratok hiányoznak: készülékek tervjelei, CE jelölés, berendezés adattáblája és egy főkapcsoló sem ártott volna. 14. Nem láttam kiépítve a védő összekötő hálózatot sem. 15. A munkák végeztével el kell végezni a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokat!!!! (Ez nagyon fontos, kötelező!) 16. Átadás során át kell adni az alábbi dokumentumokat: kapcsolási rajz, megfelelősségi nyilatkozat (az elosztó berendezésről, mivel Te vagy a gyártója), villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokról készült jegyzőkönyvek, használati utasítás (nem elég a kioktatás!), beépített készülékek megfelelősségi nyilatkozatai. Úgy első nekifutásra ennyire tellet. Ha teszett a hozzászólásom, akkor ne lájkold, hanem oszd meg a kollégáiddal! Ui.: Mindezt építő jellegű kritikának szánom, kéretik nem megsértődni, hanem megfogadni!
A szűrőház a nyomáscsökkentő elé lett beépítve. Mekkora nyomásra van ez a tipus? Amivel én találkoztam, az max 6 bar és a hálózaton az ingadozás ezt azért bizonyos helyeken meg tudja haladni. Nem érdemesebb a szűrőházat a nyomáscsökkentő után rakni?
@@mzsolt7777 Ha nem látod benne az nyilvánvaló esztétikai hibát, akkor kár a kommentelésre szánt idő. Oké, működik. De esztétikailag csapnivaló, átgondolatlan, igénytelen. Látszik, hogy nem láttál még szép gépészetei kivitelezést. Persze nem Magyarországon keresd.
Kedves Kami! Tichelmann kötést a legtöbbször alkalmazni tudunk (vakolható, álmennyezeti paneles) mennyezeti rendszereknél, de aktív betonos rendszernél más a kapcsolás kialakítása. Osztó előtt nincs értelme alkalmazni. Erről idővel fogunk részletes oktatófilmet készíteni. Köszönöm! Üdv.Péter
Kedves Zoltán! A nyomáspróba több lépésben történik. Az aktív betonos rendszernél ez a témakör összetettebb ennél, idővel fogunk erre is oktatófilmet készíteni. Köszönöm! Üdv.Péter
Ez most nagyon jókor jött, mert pont itt járok a felújításban. Ebből a vízszürőből lehet venni 3 lépcsőset is, szerinted van értelme azt beépíteni? Maximum ha felesleges, akkor csak 1-ben lenne szűrő. 1 nagy dilemmámat szerencsére meg is válaszoltad a videóban, miszerint csak az ivóvíz ágat (pl konyha) szűrjem meg, vagy az egész vízhálózatot (zuhany, WC öblítő tartály...stb) A vizet osztógyűjtőn vinném el csillagpontosan mindenhová. Az lenne a kérdésem, hogy a melegvízre is használható kulcsos verzió? Köszönöm
Szia! Be tudnád mutatni videóban, hogy milyen megoldásokat használnak a szakemberek, illetve hogy te milyen megoldást használsz mennyezet hűtés esetén, hogy az épület belső páratartalmát csökkensd, szinten tudd tartani? Esetleg egy ilyen kész rendszert meg tudsz mutatni? Azért érdeklődök róla mert nem nagyon találok semmit, hogy ezt hogyan vitelezik ki a szakemberek. Válaszod köszönöm előre is!
Nem azzal van a baj, ha valaki kezdő, mindenki volt az egyszer.. ez a felsőfokon cím egyenlőre elég erős, ehhez szerintem még le kell tekerni egy pár métert. Nem rossz a munka, működni fog, de a felsőfok még odébb van. Sok sikert a továbbiakban, tanulni és alázat!
@@OKOSgephaz Osztom a véleményét gergoerdelyi4034-nek, ez a legjobb esetben is általános/középszintű kivitelezés, mondhatni, ha gyorsan átlapozza valaki a padlófűtést kivitelezése alapszintet, akkor házilag így megtudja magának csinálni a rétegrendet, de szakmailag számos ponton nem fedi a valóságot. 1. Ahogy mások is írták, a fűtéscsövek átmérőjét, lefektetési sűrűségét a hőszükséglet számítások alapján határozzák meg. 2. A párafékező fólia a hőszigetelő lapokon, igen azért kell, hogy az estrichben lévő nedvesség ne tudjon közé folyni. A padlóban a legtöbb esetben EPS ATN-100-as hőszigetelőlapot helyeznek el, és ez nem nedvességtűrő, tehát hiába "száradna ki" a padlófűtés hatásától, onnantól kezdve se nem hőszigetelő, se nem lépésálló, valamint a száradás közben vízgőz keletkezik, ami pedig burkolatfelváláshoz vezethet. 3. A padlófűtés messze nem megfelelő és a takarékosságtól is távol van ha 40 fokos előremenő vízzel üzemel. (nyílván egy radiátor 60 fokos vizéhez képest takarékos) 4. A hőtükör fólia teljesen ÉRTELMETLEN, és elnézést de butaságot beszélnek a videóban is róla. A hőtükör fólia hőreflexiós hatása radiációs hőátadás esetén (padlófűtés), egyáltalán nem érvényesül, hiszen nincsen légrés a hőtükrös fólia, és az estrich beton között, SŐT alumínium anyagának köszönhetően, ami jó hővezető, több hőt ad a szigetelés irányába, azaz rontja is a hatékonyságot. A hőtükrös fólia padlófűtés esetén csak marketinges "bullshit", tetőtérben, álmennyezetben viszont alaptartozék! 5. A mennyezeti hőszigetelésnél a párazárás nem azért fontos, mert "ránk szakad" a mennyezet, vagy repedezni fog, ha megnövekszik a párától a hőszigetelés tömege, hanem mert a nedvesség hatására a hőszigetelő onnantól nem szigetel, hanem vezet.... a penész kialakulásáról már nem is beszélve. Összegezve: Igen vannak ebben a videóban is olyan gyakorlati elemek, amiket jó ha tudunk, ha belevágunk magunk egy ilyenbe, de aki ezt teszi és ez az első videó, amit megnéz a témakörről, az pár videót nézzen meg és/vagy lapozzon fel pár könyvet. Elnézést kérek (részben) a videókészítőtől/kivitelezőtől, ha kioktató jelleggel írok, de ha valaki ezzel foglalkozik, és a munkáért pénzt kér, pláne még közzé is teszi bármi jellegű céllal, akkor igen is elvárható a szakmai pontosság, legalább a videóban látottakkal kapcsolatban. Köszönöm ha elolvastad, és ha valamit rosszul/ pontatlanul írtam ki lehet javítani, nekem ugyanis nem ez a fő szakterületem!
A párazárás margójára: A párazáró fólia alatti hőszigetelés (belső oldal), hőszigetelő értéke nem lehet jobb, mint a külső oldali hőszigetelési érték 20%-a. Határeset lehet, de inkább rossz az itt alkalmazott megoldás, mint jó.
A párazárásról elmondtam a véleményemet az oktatófilmben. Mi ezt több alkalommal jeleztük! Ha az építtető mást szeretne mint amit a szakember mond, arról mi nem tehetünk. Egy építkezés kompromisszumok sokasága. Megjegyzem, a párazárást nem a gépesz csinálja. Észleltük, mondtuk, de más lett az igény. Mi se tudunk mást, mint elfogadni. Ez a terület azért nem olyan forró kása mint aminek gondolja 1-1 ember. Elázni természetesen nem fog, erre van a harmatpont szabályozás. Van a tető rétegrendben párazáró réteg az elmondottak szerint. Hozzáteszem, a tető se gépészeti kivitelezés... De kernélek titeket, hogy ne hibakereséssel töltsetek drága időtöket. A jó 5leteket kell megfigyelni, átvenni. Jó munkát Nektek! Üdv.Péter
Nagyon jó észrevétel! Felhívtuk az Építtető figyelmét erre mi is a projekt megkezdése előtt, de az Építész nem akart, mert van a rétegben már 1 párazárás. A folytatásban lesz erről még szó. Üdv.Péter
@@OKOSgephazitt nagy zavar van a rendszerben, mert építtetőként bele szaladtam ugyanebbe a problémába, ahol mást mondott mindenki (tervező, gépész, kivitelező és még a gipszkartonosnak is volt véleménye). Én arra jutottam, hogy a párazárasban a régi típusú tervezők-kivitelezők egész egyszerűen “nem hisznek”, szerintük hülyeség. A szakmunkások sem, ezért azok meg trehányul csinálják meg, aminek igazából ugyanaz lesz az eredménye, mintha nem is lenne. A saját ismereteim alapján a párazárás pont a szigetelést védi meg a nedvességtől, tehát a tervező akárhová is rakta azt a réteg rendet, az nincs jó helyen.
Működik? Működik. Jó ugyanarra? Igen. Egyetlen gond hogy ha barom a szerelő és teljes súlyával tépi meg elnyírja? Hát tanulja meg érzékelni az anyag nyúlását ha már gumi/ teflon tömítésekkel dolgozik. Nekem pl tetszik hogy kevesebb anyag = kisebb súlyt kell felrángatni az emeletre, illetve miért is használnánk 1,5x annyi anyagot. Az nettó környezetszennyezés, pazarlás.
@@DeviloftheHelll Ha nem vagy baromálat aki mindent is addig tép míg ki nem ugrik a válla a helyéről aztán meg csodálkozik hogy elvégta vele a tömítést akkor semmi baj nincs vele.
@@kissn8888 Én már csak teflonzsinórt használok, folyékony tömítővel. Nem kell agyon húzni semmit. 100%-ban tömít. Csináltam otthon egy próba darabot idomokkal, nyomásórával. Kóc és teflon szalaggal tömített esetben 1 órát sem bírta megtartani az 5 bár nyomást. A teflonzsinór és tömítőfolyadékkal 2 hét után sem esett le semmit. Azóta nem sz@rozok biztosra megyek. Csak 2 csepp kell belőle, hőálló és oldható kötést hoz létre.
Én csak barkácsolok otthon, de 2018 - 2019 környékén találkoztam ilyennel, el is repedt, a menetes rész is rövidebb. A régebbieket újra be lehet építeni, de ezeket nem merem újrahasznosítani. A jelenben takarékoskodunk, a jövőben ráb@szunk, de nem baj, az már más fizeti meg, addig is ketyeg a bónusz a cégvezetőknek.
Valszeg ill csak féligazságot pufogtatsz , Ugyanannak a gyártónak a gyártmányait kellene hasonlitgatnod nem peddig egy merőben más gyártó termékeit... Nem hiszem hogy egy gyártó kihajintja a több milliárd euró értékű gépeit....ezért.
Gondolom ezt öntési eljárással gyártják, utólagos megmunkálással. Tehát egy öntőformát kell csak újragyártani, a z utómunkálatokat meg átprogramozni., ami hamar megtérülhet ha az anyagon ennyit megspórolsz, mivel a réz ára a 2000-es évek elején nagyon megugrott. Új gyártók is kerültek a piacra , a profit az első mindig,, de van akinél a minőséggel kombinálva megmaradt, van akinél meg nem. Szóval valóban azonos gyártóét kellene megvizsgálni régen és most, ekkor derülne ki az igazság, de maga a jelenség létezik.
Ugyan azon a gépsoron tudunk ilyet is, olyat is gyártani. Azt hogy milyen lesz a végtermék rendszerint nem a bérgyártó, hanem a megrendelő dönti el...
3 месяца назад
1.5 colos kerti csapjaim vannak amik colos slagra vannak szűkítve. Egyszerűen nem lehet kapni már 1.5 colos kerticsapot csak maximum a colosat. Azon viszont sokkal kevesebb víznyomás megy át, a szórófejek így nem képesek beszórni azt a területet amit régen.
igen sajnos megy a csalás rendesen mehet a fotó & a cucc a fogysztovédelmi felügyelőségnek & már készülhet nekik a csekk & kikell vonni a forgalomból a cuccot.
Engem ez már rég zavar... vannak amúgy tömítőperemes közcsavarok, csak valahol még csak nem is hallottak róla :D pedig ilyenek árulnak. A városban pl egy helyen kaptam ilyet.
