En most lettem 50 éves, és mivel sportos egészséges életet élek, nem kapcsoltam azonnal , hogy milyen tüneteim vannak: az agyam teljesen le van lassulva, nehezen gondolkodom. Borzalmas insomnia és alváshiány miatti ijesztő hangualváltozások. Olyan laposan vagyok, soha nem tudok igazán örülni. Száraz szem, száraz haj. Kb nulla libido. Kizárt, hogy ne kérjek hormonpótlást
Pécsett most volt egy hatalmas bukás a bizonyítékok eltussolása miatt. Az elidegenítő anya elleni bizonyítékokat próbálták elsinkofálni, de Strassburg rájuk csapott 7000 Euroval. Még küzdenek a pénzükért... A Tanu c. film semmi azokhoz a disznóságokhoz képest, amik a gyermekelhelyezési perekben folynak. A szakértői díjjakkal mindenki nagyon vigyázzon, szinte sem igaz azokból az irattanulmányozási időkből, amiket ott összeh...!!! Minden hangfelvételt be kell szerezni, mind az explorációkat, mind a teszteket és külön külön 10-20szor végighallgatni, jegyzőkönyvekkel szóról-szóra egybevetni. Csak így lehet őket lebuktatni..vagy még így sem.
Ez a gyermek végtelenül kedves lélek. Kisfiúként is szívmelengetően bájos volt, és most nagyobbacskaként is olyan a személyisége, hogy megmelengetődik tőle a szívem. ❤ És a szüleiről is csak pozitívakat lehet írni. ❤
Húúú, millió köszönet a készítőknek! 18:57-nél elhangzott egy történet, amikor megakadt a mozdony és a kocsik elgurultak. Akkor pont én voltam forgalmista szolgálatban (12-13 évesen úttörővasutasként) az Állatkert állomáson! Ha jól emlékszem ez talán '84-ben történt. A mozdony akkorát rántott a vonaton, hogy tőből kiszakadt a tolt kocsiból a vonókészülék, leesve megakadt a sínek között a talpfákban és lendületből kiemelte a mozdony elejét - szó szerint kifordította oldalra a sínek mellé. A kocsikat meg a pálya végén lévő ütközőbak fogta meg, de az is kidőlt a helyéről. Mekkora kaland volt - ott véget is ért a vasutas karrierem! 🤣
A Híradó látható videórészletei alapján nehéz elképzelni, hogy a "Bissei portrék" kiállítás a székesegyház déli bejáratához lennének közel; talán inkább a nyugati bejáratához, valahol itt a felső szinten: www.google.com/maps/@46.0784229,18.2232086,3a,90y,88.03h,109.56t/data=!3m8!1e1!3m6!1sAF1QipMxUGuU-TwQ9s-t_wIAgXOYsvJpsp2vcAdTqoob!2e10!3e11!6shttps:%2F%2Flh5.googleusercontent.com%2Fp%2FAF1QipMxUGuU-TwQ9s-t_wIAgXOYsvJpsp2vcAdTqoob%3Dw203-h100-k-no-pi1.142265-ya252.23721-ro-2.3935094-fo100!7i5760!8i2880?authuser=0&coh=205409&entry=ttu
Bocsi, nem bántani akarom, többször köhögött a főszereplő, a feleségén nincs kendő a hajat fel kell kötni, a bajusz és szakáll rövidebbnek kellene lennie, könnyen bele hullik a készítménybe ha már nem tesz fel maszkot!? Saját részre az ő dolguk, de értékesítésre megy a termék, főleg, hogy vállalkozó sajnos jobban oda kell figyelni mint a nagyüzemben, én is csináltam valamikor! További jó egészséget és munkát kívánok! 😊❤
Ja, köcsög ballibek itt törlesztgetik a nemezethy hazafiak hiteleit ahelyett, hogy plakátokkal meg stadionokkal vernék még nagyobb adósságba a várost. Undorító.
Mély Emberismeretre vall a mondat: mindenkinek önmagában kell bíznia' hogy képes megváltozni' képes lesz normális' helyes Életet Élni! És ez a fogvatartottakra is igaz! Sőt' fokozottan' hiszen pont ennek hiányában kerültek ilyen helyzetbe! Bár szomorú téma' de mégis üdítő' hallani hogy vannak ilyen érzelemvilágú tisztek is a büntetés végrehajtásban' Akik szó szerint Lelkeket mentenek meg a munkájukkal! Nincs rehabilitáció az önmagunkba vetett hit és elhatározás nélkül! "Big Lájk" a videóért!
A lényegről,a reintegrációról konkrétan nem esett szó...mert ugye az lenne a büntetés végrehajtásnak,hogy minőségileg jobb ,a társadalomba vissza illeszthető ember kerüljön ki,mint aki bement...a hölgy ezért mit tett konkrétan?..a riporter hölgy sem volt erre kíváncsi?
Pascal a szórakozásról. Ugyanaz az élmény, amit annyira ismerek. Az emberek számára tűrhetetlen a létezés, és az életüket a legkevésbé sem veszik komolyan. Rendkívül fontos felismerés ez, amit csak a legnagyobb szellemek mernek kimondani. Az életek könnyű odalökése egyfelől - a szorongás a létezés miatt másfelől, melyek mintha kizárnák egymást. Holott így csupán a logika gondolkodik, de a logika nem az élet. Az élet paradoxon. Legalább két ellentét egyszerre. A logikus konstrukció meg sem közelíti az életet, azt, amit valóságként tapasztalunk. Gályanapló
Az élet: idő, amit nagyrészt fölösleges dolgokkal töltünk ki. A „szent ember” fő jellemvonása talán nem is annyira a megszállottság, a monománia, inkább az időpocsékolástól való irtózás. Az idő a lényegtelen jegyét viseli, míg be nem telik förtelmes parancsa, az öregség és a halál. - Európában mindent a munkával, helyesebben a munkaszolgálattal oldanak meg. Átmenni az aluljárón, és szembetalálkozni a nyüzsgéssel. Hová sietnek? - Ez nem a halálra vonatkozó olcsó kérdés; hanem hogy ennyire fontos nekik a lényegtelen. A reggeli fölkelés, aztán a higiéné, a család, majd a járművek; nyolc óra munka - többnyire az egzisztenciához nem tartozó, lényegtelen tevékenység -, aztán a bevásárlás, újra a járművek, némi - lehetőleg az egzisztenciát megint csak nem érintő - szórakozás, jó esetben egy szeretkezés, és végül az alvás vagy az éjszakai álmatlanság. Leélni az életet úgy, hogy egyáltalán nem vesznek részt az életükben, és azt, ami történik, végül mégiscsak annak kell tekinteniük, ami: az életüknek. - Végezetül csak sikerült kibújnom e személytelen sors alól; az én legnagyobb kalandom mégiscsak én vagyok. Ahogy elgondoltam, s ahogy megépítettem. A dac: mindennek ellenére. Lent dolgozva, a bányamélyben; némaság, összeszorított fogak. Most - bár még mindig „történek” - lényegében elkészültem; s ezzel eltelt 55 év, és a halál bármikor elvehet önmagamtól. Gályanapló
Lehet, hogy a boldogság követelménye és a kreativitás - legalábbis azon a síkon, ahol a kreativitás az etikum megjelenítése: tehát a művészet és a gondolkodás egy bizonyos formájának a síkján - nem fér össze. A boldogan élt élet egyszerű élet: következésképpen néma. Az ember - szemben például az énekesmadárral - leginkább csak a bajairól szól. A gondolkodás az ember jajkiáltása; gondolkodni az életről annyi, mint kétségbe vonni az életet; saját éltető elemét pedig csak az vonja kétségbe, akit ez az elem fullaszt, vagy valamiképp természetellenesen közlekedik benne.
van ennek az itthon-nemlétnek egy másik oka is. Én Magyarországon nem találom a helyem. Gyakran megyek száműzetésbe Amerikától Kelet-Ázsiáig bárhová, hogy ne legyek itt, tényleg, akárhová elmegyek, csak itthon ne kelljen lennem, ami a végén persze azzal jár, hogy viszont onnan, ahová így elvetődöm, rendszerint megtörve, még magányosabban, csalódottan és kiábrándulva érkezem vissza újra meg újra. Mert nincs már hely a világon, ahonnan ne megtörve, magányosan, csalódottan és kiábrándulva érkezne haza az afféle alak, mint én. S ami még rosszabb, ebből az is következik, hogy a vágyódásainknak sincs már semmi értelme, mert lassan, sok évnyi kényszerű vándorlás után egyre határozottabban azt súgja valami: nincs hely sem, ahová érdemes lenne elvágyódni. Hogy nincs már sehol semmi. Itthon tehát egy negatív vonzás, külföldön pedig egy pozitív taszítás. És ha mindez úgy hangoznék, mint valami új fejlemény az életemben, akkor itt rögtön hozzáfűzöm: nem csupán most nem találom a helyem itthon, nem találtam én azt korábban sem. Abba születtem bele, hogy azzal az esztétikai és morális érzékenységgel, amire engem ítéltek, ebben az országban nem lehet megmaradni. Elég egy érzékeny, sérülékeny ember az egyik oldalon, s már ott is a halálos veszély a brutális másikon. Krasznahorkai
