"Túrázás Erdélyben és világszerte" Üdvözöllek túrázócsatornámon! Találhatsz itt beszámolókat túráinkról Erdélyból és a világ többi sarkából is, felszerelés áttekintéseket, illetve oktató jellegű videókat túrázásról és utazásról olcsón.
Egy túrázó és felszerelésrajongó vagyok Kolozsvárról, Erdély szívéből, három évtizednyi tapasztalattal rendelkezem. Jártam már négy kontinens több mint 30 országában, 9-nek a legmagasabb csúcsán is és meg szeretném osztani a tapasztalataimat veled. Hiszem, hogy mindnyájan tanulhatunk egymástól, úgyhogy bátorítom a tiszteletteljes interakciót. Hetente tervezek új videókat feltölteni.
Volt úgy, hogy kerítés alatt átbújó kutyák támadtak meg. Ők ketten voltak én pedig egymagam. A túrakendőmmel imitáltam, hogy megdobom a vezér ebet és közben kiabáltam, hogy Nem mész mindjárt!? Megfigyeltem, hogy a dobó mozdulatok hatására hátrálnak kicsit, en pedig ezt kihasználva gyorsan tettem pár lépést az ellenkező irányba. Ezt párszor megismételve kijutottam a szorongatott helyzetből.
Ha tudsz, légyszíves segíteni. 70 éves vagyok, és kaotam egy pásztorkutya keveréket. 8 hónapis. Veszedelmesen a lábam harapja, semmivel nem tudom fegyelmezni. Így végső megoldásra kell jutnom, ha nem fogad szót.😢
Én a medvespray helyett 45 ös 44-es 454-es kalberű fegyvert használni Puskában is 7,62x39 vagy 308-as kaliberű puska az ami hatásos medve ellen Ezeknél kisebb kaliberű fegyver semmit nem ér a medvék ellen tehát egy 9mm-es pisztollyal neki se induljunk egy medvének Láttam vadászokat akik találkoztak medvével: rákiabáltak hangosan és a medve egyből elmenekült de ez nem biztos, hogy mindig így lesz hanem rádront és egy fél pillanat alatt lekapja a fél fejed szó szerint ami általában mindig halálos végkimenetű szokott lenni
Nyilván szerencséd is volt meg jól is csinálsz valamit Mondjuk a medvéket se felejtsük el mert mondjuk az ellen semmi esélyed nincs nagykaliberű fegyver nélkül A pásztorkutyák kétlábra állva 2 méternél nagyobbak szóval problémásak de bele kell a szemükbe meg az orrukba vágni egy kést és egyből elengednek Támadott meg engem több kutya is egyszerre az egy rendkívűl húzós helyzet volt de szétrúgdostam őket annak ellenére, hogy nagyon semmit nem ért de megúsztam, az szerencse volt mert ott szedtek volna darabokra Kangal meg a Kaukázusi egy katasztrófa 16 kutya 1 ember ellen? Az ki van zárva, hogy 2 bottal el lehet intézni, ott kapnak szét darabokra oda már kalasnyikov kellene Egy kutyatámadás egy pillanat, nagyon gyorsan kell reagálni, gyorsak a kutyák nagyon általában egyből neked ugrik az agresszívabb fajta (meg a medve is) Fogarasokban én is voltam de egy darab kutyával nem találkoztam viszont szép tiszta a folyóvíz ami jéghideg de átlátszó az aljáig és iható is és a folyó alján a kavicsok már olyanok mint a selyem olyanra koptatta őket már a víz
A következő hetekben ki fogok tenni egy rövid videót, amelyikben 8 kutya támad rám és a medvespray-t kell alkalmaznom ellenük. Sajnos nem látszik a legjobban, mert nem a kamerázással voltam elfoglalva, de a lényeg kivehető.
Vannak hihetetlen intelligens juhászkutyák is! Egyszer mikor egy csoporttal voltam valahol az erdélyi hegyekben, odajött hozzánk kedvesen egy pásztorkutya. Szelíd volt és csatlakozott hozzánk. Pár perc múlva elértünk egy folyót ahol egy kicsit megálltunk. Ezidő alatt szótlanul tűrte, hogy kurkássza egyikünk és kullancsokat szedjen ki belőle. Majd folytattunk az utunkat az ösvényen. Rövid idő múlva kutyaugatást hallottunk. Mire a velünk összebarátkozott kutya odaszaladt. Nem láttuk hova, mert felfele haladtunk egy lankás oldalon és bozót volt az út körül. Viszont a kutyaugatás abbamaradt amint a "mi kutyánk" odaért ahhoz az ugató kutyához. Mire mi is odaérünk látjuk, hogy az a másik kutya egy ugyanolyan fajta pásztorkutya s mellettük tehenek legelésznek. Vagyis az egyik kutya mikor meghallott minket/megérezte a szagunkat odajött kideríteni, hogy kik vagyunk, míg a másik a nyájjal maradt (munkamegosztás!). Az okos kutya meggyőződött róla, hogy nem rossz szándékkal jövünk, s szólt kutyanyelven a másiknak, hogy nem kell izgulni. Az a másik morgott mikor közelíteni próbáltunk felé, jelezvén, hogy ő nem akar barátkozni, ami jelzést mi meg is értettünk. Szépen elhaladhattunk a legelő tehenek között. 😊
A szigethegysegben turazva en sem talalkoztam meg medvevel, kb egy honapja a Vigyazo kornyeken mondtak, hogy van ra esely, de madarakon kivul mas alattal nem talalkoztam. Teny, hogy futyulo volt nalam, es a nemreg bekovetkezett bucegi eset utan vetten egy sparyt is, de csak keznel van hasznalni nem kellett es remelem igy is marad. Nemreg jelent meg egy cikk, hogy a nemzeti parkot "le akarjak zarni" korlatozni az osvenyek hasznalatat stb... es tobbek hozott arrol is volt szo, hogy betiltjak a mindenfele zajkelto eszkozok hasznalatat amivel az allatokat megzavarhatjuk. Semmi konkretum nincs meg es valoszinu nem eszik olyan forron a kasat, de azert pl egy sip vagy hasonlo hasznalata azert pont egy medvevel valo talakozas eseten kulcsfontossagu lehet. Lehet megint csak nem a fejukkel gondolkodtak :P. Mindenki vigyazzon magara, mert a "medve nem jatek, a sor nem ital, a..." tovabb nem mondom kedves holgy turistatarsaimat nem akarom megbantani.
Lehet kapni horgonyzott biztonsági láncot, arra egy masszív, lehetőleg szögletes acél lakatot az ember rátesz, azzal jól odavágva ahol a lakat talál, tör, hasít. Kell vele gyakorolni, nehogy az ember magát csapja meg. Biciklitúrán meg még az a haszna is van, hogy a biciklit ki lehet láncolni vele. :) Mellesleg engem egyszer egy súlyzókészletből hátizsákban maradt, masszív, króm, menetes csillagos zár mentett meg, az is bezúzta a dög fejét, pedig nem is láncra hurkoltam, hanem valami térdzoknira. Legjobb persze a bajt elkerülni, nem kutyára vadászni jár ki az ember.
Köszönjük a hasznos összefoglalót! Azt olvastam, Erdélyben több juhász a legeltetési szezon végén kicsapja némelyik kutyáját, hogy ne kelljen télen etetnie, így olyankor gazdátlanul kószálnak. Szerinted érdemesebb a legeltetési szezonban túrázni, hogy legalább a juhászok tudjanak segíteni, vagy inkább Szent Mihály nap után, amikor már (elvileg) nincsenek kinn a nyájak, és úgy kisebb lehet az esély a kutyákkal való találkozásra?
Sajnos én is hallottam, hogy szabadon engedik a kutyákat egyesek, úgyhogy lehet benne valami. A magashegyi túrák inkább az időjárási körülmények miatt esnek októbertől, mert egyre valószínűbb, hogy lehavazik és onnan már szükséges lehet az alpinista felszerelés. Ezekben a zónákban, augusztus végétől szeptember közepéig lehet egy jó kompromisszumos időszak megfelelő előrejelzés esetén. Lennebb meg ugyanúgy kint lehetnek a nyájak, mint nyáron, de talán kisebb eséllyel.
Köszönet a hasznos infó kér ez nagyon durva félelmetes esetleg önvédelmi gázpisztoly gáz és riasztó lövedék kell kombinálva nem lehet ütős vagy egy jó méteres kés amivel mindjárt levágom az alfa fejét
Erdélyben 1990-ig a pásztorkutya a nyáj környékén tartózkodott és ott végezte szolgálatát, ezek nem támadtak a túrázokra. 1990 után tájidegen fajokat neveltek sokan, ezeknek a fojoknak hiányzik a szelektív agresszivitásuk, így mindent ami idegen megtámadnak, még a szomszéd náj kutyáit meg próbálják ölni. A román kutyafajták nem veszéjesek, ösztönösen nem agresszivek, agresszivitásuk szelektív, hangosak az ugatásban de ez egy normalitás az idegen elűzésében, létfentartási ösztönük erős és ezért ők is távolságtartóak. A tehnikák kitűnőek. Elektrosok hangjától nagyon agresszí kutya elmenekűlt, paprika spray nagyon előnyös!
A linkelt Via Transilvanica-s videóban is többnyire bukovinai pásztornak kinéző kutyák vannak a falkában, talán a többi faj vihette el a viselkedésüket a szelektív aggresszió irányából affelé, hogy az embert is támadják.
Régi kutyakaland. Velem történt meg. Térdműtét után lábadoztam, már próbáltam sétálgatni két mankóval. Úgy döntöttem kimegyek a budai hegyekbe busszal és teszek egy sétát az erdőben. Egyedül voltam, már bent jártam a fák közt mikor egy pillanat alatt hat kutya termett előttem. Valami rossz sátrat őriztek. Nem voltak megkötve. Későn vettem észre. Állapotom miatt menekülni nem tudtam. Lemerevedtem levegőt se tudtam venni. Nem volt idő gondolkozni, ösztönösen cselekedtem. A két mankót hirtelen magam fölé emeltem és teljes hangerővel megkérdeztem tőlük „Micsoda viselkedés ez?”Az ebek elhallgattak én meg hosszan hátráltam, míg meg mertem fordulni. Azóta már mosolygok a kutyáknak feltett kérdésen.
Lehet h egyszer rábszok, de amikor kutya támad rám, azonnal átragad rám az agresszivitása és elborult aggyal őrjöngve, boxoló pózban rontok felé "megöllek, megöllek" csak ezt hörgöm folyamatosan...eddig bejött! Megjegyzem nem tudatos! Tényleg állattá alakulok! Eddig 3 ilyen eset volt. 2 német juhász, amik nyitott kapun jöttek ki, és egy kuvasz, ami egy kőbánya területéről támadott, amikor épp bicajjal gurultam lefelé egy műúton, le akart szedni, és mellém érve nem tágított, hirtelen satufékeztem, az adrenalintól a bicajt eldobtam pár méterre és hörögve őrjöngve visszatámadtam! A kutya üldözését egyszer sem hagytam abba, amikor már menekül, annyira elborul az agyam! Csak azt érzem h tényleg megölném!
Gratulálok, szuper videó! (Sajnos, most vettem meg a medvecsengőt, ezek szerint nem kellett volna.) Nagyon-nagyon hasznos ez a videó, rendkívül profin összerakva!
De jo, hogy talaltam egy hasonszoru embert akitol direkt infokat lehet kapni turazassal kapcsolatban, foleg, hogy meg Adys is volt ;). Ment a Like es a feliratkozas. Hajra hajra.
Egy nagyobb tárkapacitású gázpisztoly megvédene a kutyafalka ellen? Riasztásra is jó távolról, ha pedig közeljönnek, akkor célzottan rájuk lőni a paprika töltényt.
Nem találtam erről információt, a nagyobb zaj mindenképp elijesztheti őket (de akkor a paprikatöltény elpazarlódik). Azt mostmár személyesen tanúsíthatom, hogy a medvespray elveszi a kedvüket, úgyhogy a töltény is hatékony lehet a hanggal kombinálva.
Ejnye, na! És mi van ha kijárási tilalom volt? Ott lehetett volna aludni (akár az autóban, ha sátorozáshoz hideg van), és másnap folytatni az útat. Már régóta tervezem, hogy felmászok arra a hegyre, de sajnos az a társaság akivel arrafelé kirándulni szoktam, nem szeret túrázni... Reméltem, hogy legalább eme videó ízelítőt ad róla. Hát, nem... Egyik évben azonban felmásztam a szemközti hegyre, amelyik kb. ugyanolyan magas és meredek, és ahonnan gyönyörűen belátni a Kapus-völgyét. De ami késik, nem múlik. Sorra kerül a Piramis is. Ha a hegy nem jön "Mohamedhez" (legalább egy videó formájában), akkor "Mohamed" megy el a hegyhez. :)
Velem diák koromban történt, suliba menet szaladtam a vonatra. Nem vettem észre, hogy az egyik ház kapuja nyitva van . A rotweiler azonnal nekem rontott hörögve mint egy buldózer. Nem ugatott. Tudtam hogy sem elfutni sem kiabállni nem szabad. Azonnal megálltam. A kutya pár centire a kezemtől befeszülve morogva szintén megállt. Valamit nyugodt és mély hangon igyekeztem mondani.. "jól van nyugi" vsgy valami ilyesmit. Lassan kissé oldalazva igyekeztem odèbb állni. De ahogy megmozdultam még mélyebben hördült fel szinte megbökve a kezemet. Még lasabban szintén nyugodtan mondtam néhány szót. Nem néztem a szemebe. Vegül engedett a feszültsége, otthagyott, lepisilte az utcai fát...Én meg lassan remegő lábakkal mentem tovább. Meg vagyok győződve róla, hogy ha nem kutyákkal növök fel és nincs gyakorlatom a testjelzésükben... , ez a roti megharap..elég csúnyán..
Sikítani miért nem jó? Azt hallhatja a kutya gazdája. Az ugatást is, csak nem biztos, hogy tudja, hogy a kapu nyitva van és ha rohannak a kapu felé a kutyái ugatva, akkor lehet, hogy nem szól. Egyszer velem is történt ilyen, hogy egy kapu mellettem nyitva volt, s rohant felém ugatva 2 kutya. Én reflexből sikítottam, s a kutyák gazdája azonnal magához hívta a kutyáit. A rohanásból egy pillanat alatt megfordultak. (A gazdát nem lehetett látni, beljebb volt a háztól takarásban.)
@@TransylvanianHiker Azóta is vérbeli kutyás vagyok saját falkával. Sokszor lehet látni, hogy a jó idegrendszerű kutyák hogyan reagállnak az agresszióra. A testtartás a hárítás és a magabiztos kiállás melett, nem elfutnak nem vinnyognak , hanem közben visszafogják magukat , nem kapnak vissza , hanem megfeszítve a oldalukat , hogy szinte lepattan róla a támadó. Mintha csak azt mondanák: "Héj hűtsd le magad! Biztos ,hogy bunyózni akarsz...? " Amelyik kutya hangosan sikít azt tovább püfölik, sött a feszültség átterjed a falkára és könnyen tömegbunyóvá fajul. Ez egy hülye kutya szokás, amit a gyengébb idegrendszerű de túlpörgött kutyák váltanak ki.
Nagyon köszi a videót! Geodétaként mindenféle terepen dolgozom és volt néhány kutyás esetem, ami általában kiabálással megoldódott (nem pásztor kutyák voltak). Másrészt amatőr csillagászként a saját kertemben, az erdő szélétől kb 100m-re sokszor hajnalig kint vagyok a távcső mellett. Ott is járt már mellettem vadállat (a sötétség miatt nem tudtam megállapítani, hogy mi volt az), de azt hiszem egy ultrahangos riasztót mindenképp venni fogok - hála a videódnak!
Én a pásztor kutyákat okosnak tartom. Mivel a pásztorok is okos emberek. Amikor megtámad egy pásztorkutya, akkor nyugtatni kell. Beszélni kell hozzá. Méghozzá azt, hogy gyere ide, jól van, ügyes vagy. Ezt minden nap hallják a gazdától. Ha hívod magadhoz, akkor persze nem fog jönni, mert bizalmatlanná válik. A gyere ide kiskutya, az pont azt fogja eredményezni, hogy nem mer oda menni. Amelyik pedig odamegy, azt meg is simogathatod. Kutyákról van szó. Házi állatokról. Soha nem lenne szabad megijedni az embernek a kutyától. Mert a félelmet megérzi a kutya, és kihozza belőle a vadász ösztönt. A kutyának azt kell látni, hogy ember vagy. Kutya és ember baratságban él amíg világ a világ. A kutyának azt kell érezni, hogy jó ember vagy. Ha agresszió jár a fejedbe, akkor azt a kutya érezni fogja. Tudni fogja, hogy bántani akarod őt. Ezért inkább dobd el a kezedből a botot, hogy a kutya lássa hogy nem akarod bántani. Ha egy kutya szalad feléd, akkor bánj vele kutyaként. A kutya amelyik agreszívan viselkedik, az szembefordul a hozzá közeledő kutyával. Amelyik csak ismerkedni akar, az oldallal vagy háttal fordul a másik felé. Ha kutyával ismerkedek, akkor mindig hátat fordítok. Hagyom hogy megszagoljon mégha morog vagy ha ugat is. Meg kell hogy tudjon szagolni úgy, hogy ne érezze veszélybe magát. És ha hátat fordítasz, akkor azzal egyértelműen jelzed neki, hogy nem félsz, és nem támadó a szándékod. Aztán a kutya úgyis oda fog menni a kezedhez, és megnézi hogy nincs-e benne valami. Azután meg is fordulhatsz de csak annyira, hogy oldalról lásd, és simogathatod is, miközben nyalod a szád. Ha nyalod a szád, az a barátságot jelzi neki. És mindig oldalt kell fordulnod, és úgy kezdesz rá nézni lassan miközben kedves szavakat mondasz neki. Ami nem barátkozik, akkor az az alfa. Az megszagol, utána elmegy onnan, és az mindig kicsit távolabbról figyel. Arra soha ne vess egy pillantást sem. Amíg nem nézel rá, addig békésen fekszik a fűben. Ne vedd figyelembe. Mert ha tartasz tőle, és mindig ránézel, akkor elég ha csak összevillan a szemetek....az is elég hogy hirtelen támadást indítson. Példákat is tudok: -Nekem volt két tacskóm. Az úton ijesztgették a félős embereket. Egyszer egy részeg fiatal arra sétált és simogatta a két kutyát. Beszélt hozzájuk, leült melléjük. Az egyik kutya elment vele. A másik hazajött. Elvittem magammal, hogy keressük meg a társát. Nem találtam sehol. Már haza mentem vele, de ekkor két nagyobb kutyával találkoztunk. Azt hittem hogy bántani fogják a kutyámat, és arra gondoltam, hogy bármi is lesz, de én meg fogom védeni. De nem történt semmi. Látták hogy kicsi a kutya. Látták hogy nem agresszívan lépett fel a kicsi kutya, és békén hagytak. Egy ugatást se lehetett hallani. Engem pedig nem is vettek figyelembe. Aztán este a kis kutyám elkezdett vonítani, és a másik is hazatalált. -Egyszer kint voltam egy tanyán. Ott több kutya is volt. Egy sinka és néhány kopasz puli. Külön külön minden kutyát meg tudtam simogatni, (Szeretem simogatni őket) kivéve a falkavezért, a hímet. Az mindig távolabb feküdt, nem vettem figyelembe, és nem barátkoztam vele. Ez egyértelmű a számomra, mert a kutya jelzéseit tudni kell értelmezni. Amikor ott a gazda, akkor a kutyát mi pásztorok, ha annak nevezhetem magam, nem szoktuk figyelembe venni. Beszélgetünk, a kutya hátulról szagol, esetleg kicsit megsimítod, hozzáérsz, aztán amelyik szeret téged az ott marad hogy simogassad, amelyik a falkavezér, annak viszont nem barátkozhat idegennel, pedig akarna, csak nem teheti meg a rangja miatt. Amikor ott vagy a tanyán és a gazdája is ott van, akkor mehetsz ide, oda, csinálhatod a dolgodat. De egyszer ott lettem hagyva egyedül. És olyankor amikor nincs ott a gazda, akkor a falkavezér az úr a portán. Olyankor ha egyhelyben vagy, akkor nem bánt a kutya. Ha hallanak vagy látnak valamit, akkor szaladgálnak és védik a területet. Veled nem foglalkoznak, mivel a területen vagy hagyva. De ha zajt csapsz, vagy mászkálsz, akkor elkezdenek téged is ugatni. Én tudtam a szabályt. Már órákig ott ültem egy teherautóban. Hugyoznom kellett. Ki is szálltam. Elvégeztem. Aztán elkezdtek ugatni, mert zajt csaptam az autó ajtójával. És a kutya az úr a portán. Értelmetlen dolog lenne ezt nem elfogadni. Mert ha nem is harapna meg egyik sem, de sakkba tartanának és ugatnának amíg a gazdájuk vissza nem jön. Inkább beültem az autóba és nyugalom volt. Amikor jött a gazdájuk, akkor meglátták az autóját és szaladtak oda. Onnantól én is mehettem közöttük. Amikor autóból száll ki az ember egy tanyán, akkor teljesen természetes dolog az, hogy néhány kutya odaszalad, és ellenőriz. Az embernek ki kell szállni, ez kell a kölcsönös bizalomhoz. Ez kell hogy a kutya ellenőrizze hogy nincs-e nálad fegyver. Mi másért szagolná a kezedet? Ismeri az eszközhasználó beszélő állatot évszázadok óta. Nem a kezed illatára kíváncsi.
Köszönöm a hosszú hozzászólást, ha jól értem, főleg a pásztorok szemszögéből írtad le a kutyák viselkedését, egy kirándulóhoz lehet, hogy másképp viszonyulnak, inkább tekintenek rá idegen betolakodóként.
Gondolom őgy gondolják, hogy az aggresszívebb fajok hatékonyabbak a vadállatok ellen. Bartha László nevére érdemes rákeresni, ő szakértője a pásztorkutyáknak.
Csak nagytestü, vérmes pásztorkutyák alkalmasak medvetámadás ellen, azok pedig nem diferenciálnak, mert mi van pl ha ember akar juhot lopni. Szóval az tàmad mindent ami mozog. Egy kisebb testü, barátságosabb pásztorkutya pl a border collie viszont hasznavehetetlen nagyobb ragadozókkal szemben. Azok a Brit szigeteken meg Írországban “dolgoznak” ahol nincsenek nagytestü ragadozók, így nincs bennük ez a “széttépek mindenkit” ösztön. Sajnos ez van..
Elmesélnék én is egy esetet, még fiatal, 20-25 éves koromból: Egy borozgatós, beszélgetős baráti találkozóról mentem hazafelé, hajnali 2:00 óra körül. Az éjszakai buszról leszállva még nagyjából 4Km -t kellett gyalogolnom hazáig. Az út felénél egy udvarból, a nyitott kapun keresztül rámrontott egy rottweiler-szerű kutya. A rámrontott azt jelentette, hogy ugatva, teljes sebeséggel futott felém. Félig hátulról, lesből támadott, így amikor észrevettem, már csak nagyjából 3-4 másodpercnyi távolságra volt tőlem. Néhány pillanat alatt végig gondoltam, hogy nincs nálam semmi és a környéken sincs semmi, ami segíthetne, arra is gondoltam, hogy elszaladok, de semmi értelme nem lett volna. Tulajdonképpen biztos voltam benne, hogy ez életem utolsó estélye és arra jutottam, hogy semmit sem tehetek az ellen, hogy a kutya megöljön. Az este folyamán alkoholt fogyasztottam a barátaimmal, de ez inkább jó beszélgetős este volt, nem ittunk sokat és a buszozás, meg a séta is csökkentett a hatáson. Így nem tudhatom, hogy a következtetésemhez mennyi köze volt a bornak és mennyi a realitásnak, de úgy gondolom, hogy nem voltam messze az igazságtól. Tehát úgy döntöttem, hogy életem utolsó pillanatait nem akarom gyáván eltölteni és a legmélyebb elhatározással életre-halálra küzdelemre készültem fejben. Ekkorra a kutya már 2 méterre volt tőlem, amikor elkezdtem szembe fordulni vele. Némán fordultam a kutya irányába és a szemébe néztem azzal a nagyon mély, szilárd elhatározás-érzéssel, hogy puszta kézzel, foggal, körömmel az életére török. Nem tudom pontosan leírni azt az érzést. Nem volt benne félelem, sőt, inkább valamilyen nagyon felszabadult, ősi, vad ösztönhöz tudnám hasonlítani. Amint találkozott a tekintetünk a rottweiler azonnal hatalmasat fékezett, még az első lábait is előre feszítette, hogy meg tudjon állni. Még nagyjából egy másodpercig tartottam a szemkontaktust és éreztem, hogy végérvényesen megnyertem ezt a csatát. Hátat fordítottam a kutyának és tovább indultam hazafelé. Ahogy távolodtam a helyszíntől hallottam, hogy nem jön utánam. Amikor távolabb értem, néha visszanéztem és még percekig mozdulatlanul állt és ugatott. Már messze jártam, amikor hallottam, hogy előkerült a kutya gazdája és hangosan hívja be a kutyáját az udvarra. Én ekkor szólaltam meg először és jó messziről, az éjszaka csendjében ismertettem a véleményemet a kutya gazdájával. Az eset óta kb 30 év telt el, de én azóte sem beszéltem olyan csúnyán senkivel:)
Legtöbbször az is bevállt ha egy 2,5-4 m es ágat (levelestől, apróbb ágastól) húz az ember maga után , a kutyák az ágat támadják az embert békén hagyva.
@@TransylvanianHikerén viszont voltam olyan helyzetben, hogy négyen jöttünk, egyikünk húzott magával egy botot. Senkit nem támadtak a kutyák meg, csak kisértek ugattak, kivéve a botos személyt, őt viszont a pásztorok kellett megmentsék. Pontosan a bot miatt, amint utólag elmagyarázták. Csak az "óvodás" kutyáknál működik az, hogy a botot/ágat harapják.
Könyörgöm, miért kell közel menni egy nyájhoz? Többszáz méterről hallható egy nyáj jelenléte! Vagy a túrázóknak mindent szabad? Közelmegy valaki egy legelő nyájhoz, majd kővel fejbedobja az azt védő kutyát? Hol élünk, de komolyan????
Egyrészt gyakran nem hallható több száz méterről a nyáj, bezavarhat többek között szél, domborzat. Például két napja másztam egy meredek dombra az ösvényen, a nyájat se nem láttam se nem hallottam, de a kutyák már ott voltak. Másrészt még ha látja is a nyájat az ember, de ha az az egyetlen hazajutási lehetőséget (mondjuk egy hágót vagy ösvényt) birtokba veszi, akkor mit csináljon a túrázó? Várjon amíg talán elvonul a nyáj, aludjon ott, vagy kerüljön pár órát, napot, hogy más útvonalon haza juthasson (már ha egyáltalán van ilyen lehetőség)? A túrázók a jelzett ösvényen szeretnének biztonságban, esetleg nyugalomban végigmenni. Túl nagy kérés?
@@TransylvanianHiker Nem csak a jelzett útvonalon , mindenhol biztonságosan szeretnénk túrázni , akkor is ha rövidítünk vagy eltévedünk. A pásztorokat kellene megtanítani a kutyákat "használni" ellenkező esetben pedig akár kilőni őket , az emberi élet fontosabb.
@@jani9920 Igen, annyival árnyalnám, hogy ha jelzetlen útvonalon vagy a semmiből jelenik meg egy túrázó mondjuk egy magánterületen, arra nehezebben készülhet fel, kevésbé számíthat a tulajdonos vagy a pásztor, de jelzett ösvények esetén teljesen egyértelmű a helyzet.
Tévedsz, nem a nyájat védő kutyát dobta fejbe. A nyáj ugyanis ebben a helyzetben nem szorult védelemre, hiszen az említett túrázó nem közelített a juhok felé, nem akarta őket bántani, semmilyen gesztust nem tett, ami arra utalt volna, hogy a nyájat tőle ilyen módon védeni kell. Ez a túrázó csupán el akart haladni. Egy olyan kutyát dobott fejbe, ami ok nélkül veszélyeztette a testi épségét és az életét. Teljesen más a két helyzet, ezt kellene megérteni (a nyomorult kutya azért döglött meg, mert a felelőtlen tartója nem képezte ki megfelelően). Nagy felelősség kiválasztani egy pásztorkutyát. Ma sem a kiválasztásra, sem a potenciálisan alkalmas, kiválasztott kutya nevelésére nem fordítanak elég időt, energiát és szakértelmet. A megfelelő idegrendszerű és értelmi szintű kutya tudja, hogy kik vagy mik azok az elemek, amik ellen közvetlen vagy közvetett agresszióra van szükség: ilyen nyilván a farkas, az aranysakál, a tolvaj, aki szaladna ki a báránnyal a hóna alatt. A megfelelő összetettséggel gondolkodó kutya tökéletesen érzi a különbséget és tudja, hogy egy elhaladó, ártalmatlan túrázóra nem csak nem szabad, de felesleges is az energiáit pazarolni. Kedve szerint egy-két jelző buhhanással, távolról kíséri a túrázót, amíg az ki nem kerül a területéről. Gondolj bele, hogy amíg a nem megfelelően tréningezett pásztorkutya egy ártalmatlan túrázóra pazarolja a figyelmét és az energiáját, addig valós támadás is bekövetkezhet, amit ilyen esetben nem fog észrevenni - tehát az ilyen képzetlen kutya egyrészt nem képes betölteni a funkcióját, másrészt ok nélkül veszélyezteti az emberéletet. Szóval több oka is van annak, hogy miért fontos, hogy egy kutya másodpercek alatt döntést tudjon hozni arról, hogy valaki ellenség-e vagy nem. És számos oka lehet, amiért "közel" kell menni a nyájhoz (bár tegyük hozzá, a legtöbb támadás, agresszív fellépés úgy történik, hogy a nyáj még csak közel sincsen).
Az embernek szüksége van a természet közelségére és a testmozgásra a megfelelő mentális és fizikai egészséghez. Ha mindenki otthon ülne, beteg nemzetté válnánk. A személyeskedést meg mellőzd, itt nincs helye.
Ez elsősorban a gazdák felelősége. Sajnos nagyon alacsonyan van az értelmi szint . Cabelasról rendeltem literes medvesprét, tíz méterre elfúj, mindent leterít amit elkap. Kissebb kutyákat le is bénítja. Sajnos sokszor kellett használni. De bevállt!
Nekem is tesztelnem kellett az enyémet két napja, egy időre elbátortalanodtak tőle, de nem teljesen, főleg a mérgesebbje még a pásztor utasításai ellenére is jött, lehet mert nekik nem jutott elég a sprayből.
Köszi, ismét nagyon jó video! Tegnap a Lui Stan alatt ugrott elém egy nagy és 3 kisebb. Érdekes módon (már többedszer) az állította meg a közeledésüket, hogy a túrabotokat keresztben magam elé tartottam hátrálás közben. Az is többször segített, hogy rövid, de nagyon erős kiálltásokat hallattam (egyszer konkrétan 7-8 eb esetén). Arra mindig kicsit hátráltak (meg én is ellenkező irányban), és hátha a pásztor is felébred!
Igen, azért is érdemes kiáltani, hátha meghallja a pásztor, vagy valaki aki segíthet. Érdekes a túrabotok keresztbe tartása, ezt a módszert még nem hallottam.
@@TransylvanianHiker Évekkel ezelőtt, automatikusan alakult ki nálam a kritikus helyzetekben. Természetesen megtervezett empirikus módszerekkel nem bizonyított a hatásossága, de hiszek benne, hogy ez is segített megőrizni a gatyaszáraim épségét 😅!
Az embernek szüksége van a természet közelségére és a testmozgásra a megfelelő mentális és fizikai egészséghez. Ha mindenki otthon ülne, beteg nemzetté válnánk.
Én is sokat túrázok, gombászok, Udvarhelyen élek. Ahogy mondtad, nem mindig válik be a módszer. Pl. az elektrosokknál figyeltem meg, hogy nagyon megijednek, de pár recsegtetés után már nem reagálnak. Mindenesetre a helyzet borzasztó, oda jutottunk, hogy nem lehet menni kirándulni. Egyszer motorral voltam, amikor egy isten háta mögötti helyen körülvettek a kutyák. Mivel a motor fel volt melegedve, megállítottam, hogy hűljön le. Addig nyugodtan beszéltem a kutyákhoz. Aztán egy idő után azt mondtam (nekik is említettem, mert más nem volt akivel besézlhettem volna...), hogy lesz ami les,z én beindítom a motort és elmegyek. Ha békén hagytok akkor jó, s ha nem akkor Istenem.. így jártam. De szerencsére békén hagytak. És igen, valóban, a kertekből kijövők nagyon veszélyesek. Egyszer otthon futottam Nagyváradon, a várostól 2-3 km, egy régi gyümölcsösbe, ahol elszórtan voltak házak. Az egyik helyről kiszaladt egy kutya, és állandóan a hátam mögé akart kerülni. NaGYON lassan tudtam csak kijutni onnan, állandóan oldalazva az úton, mintegy cikkcakkban... de nehezen....
Ha megtamad a kutya, föleg ha gyerekkell vagyok,, s a gazda nincs jelen,kí módosítaná a viselkedését az emberrel kapcsolatba, kinyírom. Ha az ember ûgy minösíti a kutyat , hogy modjaba àl megtámadni az embert, akkor a kutya irányitja az embert. És ezt nem. Akar a rendörségi kutyaval van dolgunk. Nem értek egyet azzal, hogy a kutya harapdalja az embert! S kutyabarat vagyok.
Most jöttem haza 5 napos túrából a Godjánból, a végére már minden követ kutyának néztem, annyi falkával találkoztam. A videóban szereplő medvespray is tesztelésre került, videóra is lett véve, csak nagyon rosszul látszik, mert valahogy nem a kamerázással voltam elfoglalva. Sajnos én is hallottam Váradról ilyen esetet, Kolozsváron még rosszabbakat is.
Nagyváradon nagyon, nagyon ritka a koborkutya vagy az udvarról kiszökőt kutya. A sintér befogja és viszi a menhelyre. A környék beli településekre még nem érvényesek a váradi törvények. Udvarhelyen ha nem a medvék, akkor a kutyák motiválnak az otthon maradásra.
Montizni voltam egyedül és meg támadott vagy 10 pásztor kutya ahogy ki értem az erdőből.Ahogy közelledtek higgadtan keztem beszélgetni velük, igaz körbe vettek le feküdtek és legalább fél órát ott kellett beszélgessek velük amig el nem oldalogtak sorban. Még annyit hogy amikor ugattak a pásztor a másik irányba ment nem is érdekelte, hogy engem támadnak a kutyák.Fontos elérni, hogy ne ellenségnek nézzenek,ahogy a videoban is hallani! Van még pár sztorim pásztor kutyákkal kapcsolatosan.
Amire nem lehet készülni: a Radnai-havasokban túráztunk öten, és két pásztorgyerek "szimpla" heccelésből ránk uszított vagy 5 pásztorkutyát "Lupu! Lupu!" kiáltásokkal hergelve őket. Nem volt hova behúzódni, nyílt terület, végül körbe álltunk, és botokkal tartottuk távol őket, legalább egy órán át. Úgy lett vége a történetnek, hogy a völgyből, messziről hallatszott egy fütty, a gyerekek meg röhögve lementek az esztenára.
Igen, a Radnai nagy része jellemzően olyan, hogy a terep sokat nem tud segíteni. Kellemetlen helyzetek, főleg amikor a másiknak szórakozás, jó, hogy nem történt komolyabb dolog.
Igaz' jó pár éve volt' Piliscsabán egy idősebb hölgyet halálra martak a kutyák. Ezt a videót végig nézve esélye sem volt a túlélésre. Engem is támadtak már meg többször amikor ott laktam' a kőért való lehajolás és feléjük dobás imitálása eddig még mindig segített. Igaz ezek csak egyszerű' közepes testű házörzők voltak és nem nagytestű pásztor kutyák! De át tudom érezni egy olyan támadás komolyságát. Hasznos videó' tényleg így működik a dolog' köszönjük Szépen!
Szomorúak az ilyen esetek, Bukarestben egy ereje teljében levő futó nőt öltek meg tavaly. Tényleg kevés az esély, talán még rosszabb mint a medvénél, mert a kutyák többen vannak.
Engem pár éve egy nagytestű rottweiler támadott meg, egy kerítés kibontott részén kirontva. (Idióta vízművesek betettek a hiányos kerítésű munkaterületre egy kutyát a gépeket őrizni, lánc nélkül.) Készültem a támadásra, mert a kerítés ép szakaszán őrjöngve jött velem, mintha mágnessel húznám, pedig semmi okot nem adtam rá. Visszafordulhattam volna, de azt mondtam, mégiscsak én vagyok az ember, az meg csak kutya. Hát én is nekirontottam, két karomat felemelve, és ordítva ahogy tudtam. Leginkább arra figyeltem, hogy ha elfogy a távolság, akkor pont kijöjjön lábra. A kutyus nem erre számított, és a legutolsó pillanatban megtorpant, majd pár másodperc hörgés, acsarkodás után lassan elkezdett hátrálni. Mondjuk nem szeretném ezt túl gyakran megismételni...
Ez elég rizikós volt ígyrotival. Mert egy igazán kemény roti ezt további provokálásnak veszi. Én még diák koromban jártam úgy hogy miközben futottam a vonatra nem vettem észre a ház nyitott kapuját. Nekem is rontott a roti. Tudtam, hogy sem futni tovább sem hangoskodni nem szabad. A kutya nekem feszülve morgott. A kezemtől fel centire. Nyugodt hangon beszéltem hozza és lassan elindultam. Ekkor jobban nekemfeszült meglökve a kezemet. Én tovabbra is mély és nyugodt hangon beszélltem hozzá . Végü abbahagyta a morgást ésl elengedett, lepisilta a fát és bement az udvarba. Én meg szép lassan továbbindultam. Remegő lábakkal.
A határozott fellépés nagyon fontos. Szerencsére nekünk csak egy esetünk volt amikor szembe kellett vele fordulni és ráordítva visszament kerítés mögé. Sajnos nem biztos, hogy mindig ez mindig beválik. Nálunk az alföldi tanyavilágban hasonló a helyzet, annyiból jobb, hogy ott a kutyák többsége a tanyát védi, így a védett területük behatároltabb, mint legeltetésnél.
