Az a baj, hogy háztáji gazdálkodással már saját magunkat se tudnánk élelmezni itt a Kárpát-medencében, nem hogy nyolcmilliárd embert a földön szerte háztáji gazdaságokkal. Odáig jutottunk, hogy az ipari mezőgazdaság nélkül éhen vesznénk. A fenntartható fejlődés leánykori neve fenntarthatatlan növekedés. Az öko lábnyom mérése, a rajta való elmélkedés teljesen fölösleges és értelmetlen dolog, ahogy az is, ha valaki azért kezd vidéki, tanyasi fenntarthatónak vélt életformába, hogy ezzel a maga lábnyomát csökkentse és "megmentse" a bolygót, a természetet, akármit. Az ilyen ember nem érti meg, nem is gondolja végig, hogy ez olyan, mintha valakinek volna egymilliós tartozása és azon mesterkedne, hogy megtakarítson öt forintot. A valóságos arány ennél sokkal rosszabb, de hát minden hasonlat sántít. Nem mi vagyunk felelősek, hanem az óriási iparágak, amilyen pl. a repülés, a tengerhajózás, hogy fillérekbe kerül a hajgumi vagy bármi egyéb szarság, miközben a világ másik feléről szállítják ide. A globális ipari civilizáció, a "mindenhol minden is van" igénye s annak esztelen kiszolgálása okozza a problémát, a természet pusztulását, az éghajlat változását, ezért semmi nem múlik azon, ha Fingh Lajos kiköltözik a tanyára és magának termel, közben pedig esetleg nyomorba dől. Nekem például az interneten fellelhető karbon lábnyom mérők egyike szerint 6,9 karbon lábnyomom van. Miből jön ez össze? Teljesen normális, városi családi ház fa és gázfűtéssel, öt fős család villanyfogyasztásával, évi 5000 KW, klímát nem használunk, hatalmas fáink vannak, árnyékolnak. Egy autónk van, igaz nagyobb méretű, kell a három gyermek logisztikázáshoz... Nyaralni mindig ezzel a kocsival megyünk, nem repülünk, nem karbon lábnyom okán, hanem a blöki miatt. Nincs medencénk, nincs nyaralónk, ahová járni kellene, plusz üzemanyag ugyebár.... Egy tévénk van, sokszor egy álló hétig be se kapcsoljuk. Mindenkinek van számítógépe. Vannak háztartási gépek, de nincs pl. két-három mikró vagy mosógép, egy fürdőszoba van. A valós szükségletek szerint vagyunk berendezkedve. Csak egyetlen számot említek, hogy érzékeltessem, mennyire az esztelen és valós szükségteleteken jóval túlmutató mániákus fogyasztás a probléma. Ha megszűnnének a reklámok, a fogyasztás globálisan 30%-al csökkenne! Ami a kis közösségeket, a több, kevesebb hektárból álló földbirtokok összekapcsolhatóságát illeti, veszett fejsze nyele, ugyanis a magyar paraszt mindig is ölni volt képes a legkisebb földért is, erről szól pl. Móricz Zsigmond életműve. Van egy régi mondás, miszerint a parasztot földdel eltölteni nem lehet, míg meg nem kapja a maga másfél köbméterét. Aki itt nálunk, Győr vármegyében permetezés nélkül boldogul, annak az összes költségét kifizetem. Fogadunk?
"A valós szükségletek szerint vagyunk berendezkedve. " A "korszerű" igény és a szükséglet roppant távol van egymástól. Igény és szükséglet nem összekeverendő. Sok igazság (valóság) van abban amit leír. De van benne néhány -a fent idézetthez hasonló- tévedés (tévesztés). -Meddig kell várnunk, míg jobbra fordul a világ? -Ha csak várunk, akkor örökké.
Valójába akkor már az is elég lenne az élhetőbb környezet megteremtéséhez, ha a sokezer hektáros nagygazdák átállnának arra a gazdálkodási formára, amit Gyulai Iván szorgalmaz. Ismerve a környezetemben lévő ilyen gazdálkodókat, sajnos erre még nagyon sokat kell várnunk, mert már a huszon éves gyerekeik is úgy gondolkoznak és cselekszenek, mint a szüleik. Jó, lehet, hogy vesznek majd - divatból - direktbe vető gépeket is, de ezekkel arányos mértékben drasztikusan fog megnőni a környezet vegyszerterhelése is, mert gyomos kultúrákat nem fognak megtűrni.
❤ Szeretettel köszöntöm ezt a csodálatos kiállítást. Szívből gratulálok hozzá. Ribárszki Péter polgármester urat köszöntő beszédért tisztelettel és szeretettel külön üdvözlöm. Öröm volt Őt hallgatni, és látni a meseszép alkotásokat. Jegyzi ezt egy kondorosi születésű festőművész: Rómer Ilona Szarvasról
Én '93-ban érettségiztem, úgyhogy erősen benne voltam az ilyen bulikban 🙂 És ami így utólag vicces, "mai szemmel" elgondolkodtató: rocker voltam, de mégis elmentem ilyen helyekre is, és nem vetett rám senki egy ferde pillantást sem. Meg úgy általában senki senkire: voltak akkor is laza arcok pl. nyugaton dolgozó apukával, akik olyan cuccokban jártak, amikről mi nem is hallottunk, de ők is ugyanúgy "köztünk jártak", nem volt klikkesedés, vagy csak alig. Itt is hogy megfért egymással a sokféle ember! Most pont 50 éves vagyok, és úgy érzem, hogy ez a világ már nagyon beteg. Örülök, hogy akkor voltam fiatal, akkor kereshettem és találhattam normális körülmények között egy párt magamnak, még megtanulhattam, hogy mi a munka becsülete, mi a kitartás, stb. stb. Aki most fiatalok, illetve pl. harmincasok, de még nem találtak párt, azokkal nem tudom, mi lesz: olyan rossz irányt vett sok minden az internetes baromságokkal, hogy az döbbenet. És a következő korosztályok munkára is nehezebben foghatók: önérzet és elvárás van, de tudás és kitartás nincs, így meg nehéz. Na mindegy - megöregszem lassan, de legalább jókor voltam fiatal ;-)
Igaza volt a SZU propagandistának! Fasisztáknak nem szabad kegyelmezni! S a magyar csőcseléknek sem! Ismétli magát a történelem! Újra jönni fognak! 🙂 Dicsőség a felszabadító SZU hadseregnek!
Csuda jó buli hangolat imádom őket ! Mindig nagy szeretettel hallgatom és nézem őket ! Bűszkék vagyunk hogy Sátoraljaújhely kisvárosunk énekese Feri és Betti! ❤
Betti hangját nagyon szeretem, Feri is ok, de nekem mindig szomorú látni ezeket a haknikat. Ôk ketten a színpadon, akik mindenféle stílusú dalokat énekelnek ( beleértve a mulatóst is, hiszen vidéken az kell ) playback - el megtámogatva, közben jópofizva a közönséggel. Tényleg ez lenne a mûvészélet? 😮
Nagy rajongotok vagyok! Szeretlek benneteket és első perctől drukkolok nektek úgy zenei mint családi vonatkozasban. Örülök a fogyasotoknak! Csak így tovább! Gratulalok és csak így tovább!! Gyönyörűen énekeltek most is. Élvezettel hallgatlak benneteket. Egy zeneimado nagymama.
Mi is kb öt perccel előtte vettük észre. Felnéztem az égre és szóltam a kollégáknak hogy mielőbb üljünk be a gépekbe és induljunk befele. Ahogy ez megtörtént már tombolt is a vihar. Útközben ért minket. Mintha éjszaka lett volna.
Nem a PG csoport gitárosa, Jantyik Csaba hunyt el meg, hanem az Operettszínház hasonló nevű művésze hvg.hu/kultura/20240517_meghalt-jantyik-csaba-a-budapesti-operettszinhaz-muvesze
