ÉS-KVARTETT - Dragomán György: Máglya 

1. A beszélgetés résztvevői régen találkozhattak kamaszlánnyal. Fogalmuk sincs, mi mindent tud, lát egy bakfis. 2. Miért várják egyfelől azt a kritikusok, hogy mindent megmagyarázzon az író, másfelől azt, hogy ne legyen olyan könnyen érthető. 3. Nagyon védett körülmények között élhetnek a beszélgetők, ha sokallják a műben az agresszivitást. Nem kellene elmenni a külvárosba az agresszivitás megtapasztalására, menjenek el tanítani egy középiskolába.

Semmi baj nincs a regény utolsó harmadával! Csak Önök szerint didaktikus. Persze a szerző világnézete más, mint az Önöké. Addig tetszik a könyv, amíg Dragomán azt a világot kritizálja, ahol "mindenki egyenlő, csak egyesek egyenlőbbek", de amikor tovább lép, és a létrejött új világot is kritizálni merészeli, ahol "mindenki egyenlő, ha ugyanannyi pénze van", akkor kibukkan az esztétikai érvekbe csomagolt osztályönzés. (Korrektebb lenne nyíltan: mi örülünk a magántulajdon szentségének, egy-két lincselést megér.)