Így vesztettem milliárdokat: a rossz döntés - MotivÁrpi 

'95-ben 175 millió?!? akkoriban 30 ezer volt a havi átlagfizetés! :shocked

Mi lett volna ha ? " Meleg van a házunkban, párom nézi az Avatárt , kisfiam alszik , minden így jó ahogy van. ..

Szerencsére nálam pár éve teljesen kiesett ez a "mi lett volna ha" gondolkodás. Nem szoktam a múlt dolgain rágódni de azért szabad elemezni a múlt eseményeit mert sokszor akkor esik le, hogy miért vagyok abban a jelenlegi állapotomban (legyen az pozitív vagy negatív) amiben vagyok. Most úgy érzem, hogy nincs olyan dolog amit rosszul csináltam. Nincs jó vagy rossz döntés, csak döntés. Sok korábbi rossznak tűnő döntésem előnyeit élvezem most és sok jónak tűnő döntés utólag már nem az. Következmény függő. Továbbá mai fejjel azt is látom, hogy amikor régen döntöttem bármiről akkor a tudásomhoz mérten a legjobb döntést hoztam. Nem voltam magasabb szinten a jobb döntéshez. Szóval kérdezem magamtól, hogy "Mi lett volna ha ezeket a gondolatokat 20 évesen valaki tálalja nekem?" Válaszolok is: az lett volna, hogy nem is értettem volna miről beszél... Köszönöm Árpi, jó a videó és az üzenet!

Kedves Àrpi! Ne habozzunk, mondjuk ki, a te sikered a vègtelenül zseniàlis beszèlőkèdben van. Meggyőző, folyamatos, bizonytalnsàgnak jele nincs, hatàrozott ès okos. Erről beszèlj egyszer egy videòban, ez honnan jön!

Néhány videót levetíthetnének vállalati gazdaságtanon a Főiskolán magától! Tanulságos volt 🙂

Köszi a videót! Bár nem mondtad ki, de rájöttem: az Országházról van szó....😁

Először is Köszönjük a tartalmat! Én vettem egy autót amit régóta szerettem volna, igaz van már kettő, de megvettem és elkezdtem felújítani, a felújítás közel 1 millió forintban van már és még nem vagyunk kész, eszembe jut sokszor, hogy mi lett volna, ha nem veszem meg és azt a pénzt inkább másba fektetem, de ezt most akkor el is felejtem és elképzelem, hogy milyen jó lesz majd vezetni, ha kész lesz! Kellemes ünnepeket! :)

Nálunk azt mondják - Mi lett volna, ha...? Ha nagymamának kerekei lettek volna, ő lett volna az omnibusz. Gyerekkoromban ezt rengeteget hallottam, és bár fogalmam sem volt róla, mi az az omnibusz, az teljesen nyilvánvaló volt, hogy a nagymama nem az. Így már rendkívül fiatal koromban megtanultam, hogy tök fölösleges azon gondolkodni, mi lett volna ha. Mi lett volna ha-n gondolkodni pont olyan értelmetlen, mint a nagymamának omnibusznak lenni 😉 Őszintén így nem is tudok semmi ilyesmit mondani nektek, mi lett volna, ha, mit bántam meg, stb. Én úgy állok hozzá, hogy "na ezt elb-tam" 😂 Akkor próbáljuk meg máshogy. Amit Ápri a videó végén mond, azt viszont gyakran mondogatom: mi lenne, ha...? Próbáljuk ki most ezt, vagy azt, és lássuk, hogyan lenne akkor másképp! "Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen." Senki nem kap az élethez előzetes használati utasítást. Bizonyos dolgokat kénytelenek vagyunk tapasztalati úton megtanulni.

Kedves Árpi! Azzal, hogy a döntéseknél, pláne az üzletieknél nem jó, nem szabad a visszatekintés teljesen egyet kell érteni. A józan paraszti ész, és a tapasztalás is ezt erősíti. Ahogy mindezt előadod saját példádon keresztül veretes előadásoddal szinte tanári, akadémiai székfoglaló is lehetne. Persze nem tisztem a minősítés, de ahogy hallgattalak eszembe jutott egy velem történt életre szóló döntés hozatalom. Mely arról szól, hogy vannak, szükségesek azonnali döntések is. Egyszer csörrent a telefonom, a vezérigazgató titkárnője jelentkezik. A Vezér úr kéreti holnap 10 órára jelenjen meg. Megjelentem (el sem tudtam képzelni, hogy miért hívat) vasalt ing, nyakkendő. Kolléga, ha kinevezném gazdasági osztályvezetőnek elvállalná? Főnök kérdezhetek egy pár dolgot, kérdeztem meglepetésemet palástolva? Igen. Kérdéseim megválaszolása után amiket itt nem részletezek, de engem megnyugtattak azt mondtam, hogy megtisztelve érzem magam, és köszönettel vállalom! Erre a Vezér azt mondta, hogy ha most kért volna mondjuk egy hetet, vagy hogy megbeszélné a feleségével akkor nem kapta volna meg a kinevezést, mert akkor bizonyította volna e feladatra való alkalmatlanságát! Egy vezető két fél téglával nem verheti a fejét egy - egy döntése előtt a napi rohanó életünkben. Szeretettel: Csaba.

Kedves Árpád! 58 éves üzletember vagyok, pályám során az előrejutás érdekében, hozzád hasonlóan folyamatos döntéshozatalra vagyok kényszerülve. A mi lett volnával egy pillanatig sem szabad foglalkozni. Csak a ma van és a holnap. Akkor, amikor azzal a filmedben szereplő ingatlanvásárlással kapcsolatban meginogtál, és nem lépted meg a vételt, jó döntést hoztál, mert nem voltál biztos a dolgodban, kételyeid merültek fel, elálltál az üzlettől, jól döntöttél. Én is a döntéseim során nagy mértékben a megérzéseimre alapozok, és ez többnyire be is jön. Biztos üzlet nincs, jól mondtad, valamennyire kell lenned bizonyos jövőképednek is. Mi üzletemberek bizonyos ráérzőképességgel rendelkezünk, és merünk kockáztatni is. A múlton nem kell rágódni, mindig úgy jó, ahogy van, a múltban való válykálás csak felesleges időfecsérlés, mely elveszi az ember idejét és energiáját az értelmes dolgokon való elmélkedéstől. Üdvözlettel: Gombkötő Zoltán

Kedves Árpi! Soha ne bántson ez a döntésed, valószínűleg így volt jó, valami megérzés, jól tetted, hogy így tetted és "visszaléptél"! Ez sem véletlen volt, megérzés!!! Üdv Tamás

Nagyon jók ezek a videók, örülök, hogy rátaláltam a csatornára!

Üdv! Mi lett volna ha,hasonló emberek közelében lehettem volna mint amilyen vagy!

Ma egy elég fárasztó napom volt... Már lepihentem az ágyba, mikor kaptam az értesítést hogy feltöltöttél egy videót...gondolkodtam hogy felüljek a gép elé? Felültem! Most azon agyalok hogy "Mi lett volna HA nem nézem meg ezt a videót?"...hát lemaradtam volna egy remek történetről, szóval köszönöm ismét! :)

"Drágám már 2€ a Bitcoin van pár ezer euró tartalék be lehetne dobni pár százast hátha hoz valamit a konyhára... ááá és ha bedöl az egész a pi..ba? hmm igaz..."

Arról volt szó, hogy ha megveszi a kastélyt, akkor hivatalosan lekövethető lesz a vagyona, amire a volt feleség tud hivatkozni egy esetleges új peres eljárásban és így több pénzt követelhet Árpitól? Így a volt asszony miatt elúszott a 1.5 milliárd...? + ami a váláskor elment vagyon. Sokba került...

Imádom a motivációs videóidat Árpi! Csak így tovább alig várom a szombat estéket emiatt! Egyik nagy döntésem nekünk a férjemmel az volt, hogy egy év sikertelen babaproject után belevágjunk e orvosi segítségbe, vagy hagyjuk hogy a természet megoldja a dolgot, hisz csak 28 éves voltam. Belülről éreztem hogy valami gond van valami nem stimmel. Miután elhatároztuk igen orvoshoz fordulunk egy évvel később indult az első lombik kezelésunk: elsőre sikerült. Se előtte se azóta már 4 éve természetes úton nem jött össze a baba nekünk. Ma már kacagok az egészen hisz egy gyönyörű kislány édesanyja vagyok... De ha akkor nem hallgattam volna a belső hangomra, egy testi hangomra nem lenne gyermekem. Mert mindenki azt mondta felesleges , bolond vagyok! Azt mondták az orvosok és körülöttem mindenki, hisz fiatal voltam és egészséges. A mai napig ismeretlen eredetű meddőségem van... vagyis a mai tudomány szerint. Nekem ez volt az egyik legsorsdontobb kérdésem volt az életemben, ami vele szüli a többi döntéseket. Ezúton szeretnénk Nektek nagyon boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet kívánni!

Imádom a videó! Minden tiszteletem az öné...! Mi lett volna ha jobban tanulok... 🙁 Valószínű nem sofőr lennék, hanem jobb életem lenne🙂

Ez a mi lenne, ha kérdés engem már régen nem érdekel. Régebben fiatalabb koromban még néha bennem is felmerült ez a kérdés, hogy mi lett volna, ha apám nem hal meg 9 éves koromban? Könnyebben, jobb anyagi körülmények közt nőttem volna fel? Biztosan. De hamar rájöttem, hogy ezekkel a gondolatokkal, csak saját magamat sajnáltatom saját magammal! Más úgyse sajnál, mert mindenkinek megvan a maga keresztje! Ez a kérdés semmi másra nem való, csak arra, hogy megkeserítsd a saját életedet! Nagyon jó,hogy ezt elmondtad, hátha sok fiatalember okul belőle, hogy ne ezen agyaljon, hanem törtessen tovább! Persze olyan is van,hogy nem akar törtetni! Azoknak ez falrahányt borsó, de a nézőid többségének ez nagyon hasznos kis videó ebben biztos vagyok! Jó témákat dolgozol fel, ami nekem eszembe se jutna! Nemhiába vagy az aki 😁 Üdvözöllek 🙏🙏👍👍👋👋

Végre megint motivárpi 😎👌

Ját a milet volna ha most 10 èvesen beiratkoztam kosárkára 2hetet abba hagytam megbántam ès most13vagyok foci karrierem lesz😊

Kinéztem egy kis lakást kb 5,5 milláért megtudtam volna venni kb fele hitelre, kiadas céljából. Valaki azt mondta nem szép a lépcsőház. Ott hagytam. 1 évre rá kb 8 millát ért volna. Szerencsére nem kenyérre kellett a pénz, de azért jó lett volna, ha hallgatok magamra. Köszönöm az őszinte videókat.

Kedved Árpi! Nagyon szeretem hallgatni a történeteidet, ( még a 6 hetes kislányom is figyel a hangodra😁). Nagyon sok ilyen mi lett volna ha gondolatom van nekem is, de azt hiszem megfogadom amit mondtál, és kidobom mindet a kukába 😉,köszi a videót , Kellemes Ünnepeket Nektek😌

Milett volna , ha a másik iskolát választom? .Nekem , most ez a legnagyobb milet volna ha-m.

Már vártam az új videódat..Mindig tanul valamit belőle az ember.. Kellemes Ünnepeket Kívánok..

Egyszer elcsereltem 6db gumicukromat úgy kB 11-12 évesen egy több ezer Ft-os Bőrkesztyűre ami egy 13 éves srácé volt már akkor is tudtam hogy ez jó üzlet lesz pedig a gumicukorert veszettül rajongtam de szerencsére ő is..... :) így megtortent a csere, az ő öröme kB 1 percig tartott az enyém persze sokkal tovább, biciklizni használtam a kesztyűt imádtam évekig kiszolgalt.,de vmi nem fér a fejembe és folyton jönnek a kérdések : mi van ha nem gumicukor hanem pl dunakavics van épp nálam... vajon osszejott volna? Talán sose tudom meg........

Értelmes egy ember az már igaz ,ilyenből kellene több!

Sziasztok ! Most láttam először Polgár Árpit így a neten keresztül.Korban nem túl sok van köztünk de megfogott a nyíltsága és az egyénisége . Mivel sok hasonlóság van a gondolkodásunkban ezért felfedeztem egy csomó őszinte és igaz dolgot a történeteiben. Különösen tetszik,hogy látom sok fiatal figyeli és szinte issza szavait. Örülök ,hogy van legalább egy ember aki nem misztifikálja a saját életét, pláne nem a sikereit. Tehát, beállok én is a figyelők közé ! Üdvözletem mindnyájatoknak. P Tibi

Kedves Árpi. Egy érdekes kérdéssel szeretnék hozzád fordulni, lehet talán nem is egyszerű a válasz, de hátha lehetséges:) Sokat megéltél, sokat tapasztaltál, mind az üzleti, mind a családi életben. Rengeteg információval gazdagodtál, sok mindent tanultál, az élettől az életben. Ha azt kérdezném, hogy visszatekintve eddigi életedre, mely lenne az a 3 könyv, amely a legnagyobb hatással volt rád, és mondhatni, érdemes lenne mindenknek elolvasni, mi lenne az a 3 szerzemény/írás/történet/tankönyv, bármi:) Előre is köszönöm megtisztelő válaszod :)

Fantasztikus ez az őszinte "Tanítás",még nekem is,aki hasonló korosztályba tartozom,mint Ön!Gratulálok! További sok sikert és jó egészséget!Anna :)

Micsoda életbölcsességek. Imádom hallgatni. Nagyon vártam már a következő MotivÁrpit.

A legnagyobb probléma az emberekkel az, hogy változást akarnak az életükbe de önmaguk nem képesek, és nem akarnak változtatni az életükben semmin! En azt mondom merni, és valtoztatni kell sokszor a bizonytalanert is.. A sorsunk dönt úgyis felettünk.. En legalábbis mindig merek és így nyerek.. Néha "csak,, tapasztalatot.. De azzal is nyertem.. Ha mindig csak a biztosra megy mindenki akkor ugyanott is marad ahol van!

Aki nem éli át a vesztés fájdalmát bizony nem teljes az élete! Sajnos hozzátartozik a fejlődésünkhöz! Én "csak" 1 milliót veszítettem de nagyot tanultam belőle! Köszönöm a történetet.

Kedves Árpád! Először is elszeretném mondani, hogy nagyom tetszenek a videóid, tudok nagyon azonosulni a stílusoddal és tetszik az előadásmód is, vicces, ugyanakkor nagyon tanulságos, mindemellett nagyon reálisan közelíted meg az egész motivációs világot és hitelesen számolsz be róla, hiszen átélted azokat amiket elmondasz a videókban, ezért vagy hiteles számomra. Nagyon örülök annak, hogy a videó készítésekor úgy döntöttél, hogy csinálod, ekkor is egy döntést hoztál, naponta rengeteg döntést hozunk meg, nekem ez volt az egyik olyan tényező ami a múltbeli események gondolkodához ragasztott, hogy nem döntöttem, meg persze önbizalom hiánya stb, de ez hosszú folyamat. A döntéshozatal néha most is sokszor, akadályozó tényező, hogy meghozzam, vacilálok, csináljam ne csináljam de ha tiszta fejjel belegondolunk, végülis mindegy az, hogy mit döntesz, csak persze folyamatosan tudatosítani kell ezt is ahogy minden sok mást, utólag úgyis tudni fogod, hogy jó vagy rossz döntést hoztál, mert érzed és akkor azt ki tudod javítani a te javadra. Nyilván nagyobb tét esetén nagyobb a döntés súlya is de végülis akkor is csak döntés marad csak hozd meg a döntést és ne gondolkozz :) ez segít a legtöbbet, persze kezd kis dolgokkal. És az tényleg nagyon sokat segít ha van kivel megosztanod, mert vannak olyan szituációk amelyekben tényleg szükséges az ha valakivel megbeszèlheted, segít de a döntés akkor is a tiéd te kell döntsél végső soron, nem élheti más az életed helyetted, szóval köszönöm, hogy arra ösztönztèl, hogy megosszuk a saját gondolatainkat, ezáltal tényleg segíteni tudtál nekem például abban, hogy meghozzam azt a döntést, hogy most leírjam a véleményem. Most, hogy leírtam tudom, ahogy te is mondtad közelebb kerülök ahhoz, hogy a későbbiekben könnyebben hozzam meg a döntéseimet akár mekkorák is legyenek, mert ezzel is tudatosítottam magamban, hogy meghozzam a döntésem :) ! Persze ez már könnyű döntés volt, egy évvel ezelőtt még meg sem fordult volna is a fejemben, hogy kommentáljak valahová akkor még rosszul is éreztem volna magam :) Szóval én is arra ösztönzök mindenkit, hogy hozza meg a döntéseit mert akkor nagyon szabad életet élhet! Ès köszönöm szépen! Szép napot mindenkinek! :)

3 dolog: 1, köszönjük a sztorit. 2, Fontos döntéseket papíron kell meghozni, ahol fel lehet vázolni az esélyeket %-ban negatívra és pozitívra egyaránt. 3, Miért nem lehet elmondani, hogy melyik kastély volt ez, ha 25 éve volt, nem mindegy?!

Az én “mi lett volna ha” szituációm az, hogy mi lett volna ha amikor tovább tanulásnál iskolát választottam, zenei középiskolába megyek és magasabb szintre emelem zenei tanulmányaim.

Motivál, kikapcsol és feltölt a video....kell ennél több? Azok a festmények/képek a háttérben káprázatosak!

hát igen ez a ha már engem is egy ingatlannál bassza a fejemet ,vehettem volna csak volt rá 20 másik jelentkező is ez volt a nagy probléma ....

Én szentül hiszem, hogy vannak emberek, mint te is Árpi, akik üzleti tervekkel a kezükben születtek. Ez a "jövőbe látás" érdekel, mert mi a férjemmel itt blokkolódunk le, és tulajdonképpen nem a mi lett volnákkal küzdünk, hanem a mi lesz ha-val. Én mondjuk eggyel bátrabb vagyok, mint a férjem, hogy belevágjunk, viszont a tudás meg nála van. Hogyan lehet ezt a jövőbe látást megtanulni? Aranyplakettbe kellene önteni a szavaidat btw. Az idei év egyik legjobb "találkozása" a ti csatornátok. Én személy szerint nagyon köszönöm. És boldog ünnepeket nektek és itt mindenkinek! (na megyek, mert készülőben van Tündi-féle brokkolis tejszínes spagettis sült köret valami :) )

Meghallgatva a videót, eszembe jutottak az önmarcangolós, "kisbugyis", átvirrasztott éjszakáim, pl. 19 évesen egy angol "Úr" megkérte a kezem, DE .... nem mentem Hozzá..... Mi lett volna, HA .... ? - mégis ? Később férjhez mentem, de elváltunk.... 3-4-5 éves gyermekeimet egyedül neveltem fel.... Mi lett volna, HA mégsem válok, mert az én döntésem volt! Sokszor eszembe jutott az angol kérőm.... hogy kikosarazása miatt büntet a SORS, a nehézségekkel... Még volt egy nagy dilemmám, amikor Budapestre költöztünk, vidékről (Zalából) ...... MI lett volna, HA mégsem költözünk.... A gyermekeim szempontjából, ez volt a jó lehetőség, számukra.... Nekem kellett új munkahely, új ismerősök, új környezet, stb.-ket megszokni...... Én is vesztettem, anyagilag is, DE azon már túlléptem - magamban! MOST, ahogy mondtad Árpi... "dobom a KUKÁBA" a MI lett volna, HA.......... gondolataimat - ÖRÖKRE! ÍGY van jól- ahogy most VAN! és nyitott szívvel nézek a JÖVŐBE! "Ne hiányolj senkit a múltból, mert okkal nincs a jövőben ! " Boldog Karácsonyt kívánok, sok, vidám örömködéssel Nektek!

Sziasztok! Jó történet volt. Az én szuleimnek is volt egy ehhez hasonló "nagy üzlet" de szerencsére nekünk jól sült el. Az időben 14 évet utazunk vissza és egy országos cég meg akarta venni a mi cégünket nem kis pénzért de a szüleim érezték hogy nincs rendben valami és nem mentek bele, 1 héttel később egy másik cég belement az üzletbe és a nagy cegbol csak hatalmas adósság maradt mert a cég az ő nevukre vette fel a kölcsönt. Nagyon jó videó volt csak így tovább!

a félelmekkel kapcsolatban azért elmondhattad volna a konkrétumokat hogy mi lett volna a gond a kastéllyal ,későbbi eladási ár bukás??????vagy konkrétan mik voltak a rizikó faktorok.............

Bölcs gondolat, Àrpi!👍 Tetteinkèrt mindig vàllalni kell a felelősséget, ès az utàna törtènő következmènyekèrt is!

Ismét nagyon tanulságos videó. Én nagyon örülnék egy igazi művészeti (festős) videónak.

Mi lett volna ha meghalok ?!? Majdnem így történt a 90 es években , egy hülye döntés miatt .......mind azt most nem látnám , nem élvezném , amit össze harácsoltam ( harácsoltunk a feleségemmel )az óta ..... boldog , gazdag embernek tartom magam ...... Szép feleség , gyerekek , ingatlanok , és egyéb luxus cikkek , árúk , tárgyak ,stb . Jó döntés volt tovább élni ..🤠

T. Arpi mi lett volna ha, 😀 ha a könyvelőre George B. hallgatok 2014- ben és bele invesztálok kb 10.000$ Bitcoin-ba akkor 2018-ban már 9.000.000$-om lenne, vagy ha a barátomra hallgatok 2013-ban és az E-cigaretta üzletbe belevágok, amire kert tőlem 5.000$ de én hülye azt mondtam, hogy nem, akkor most évi 1.500.000$ tudnék keresni, mindenki a hibályából tanul, üdv a tengerentúlról!

Az én "mi lett volna ha" szituációm az, hogy mi lett volna, ha nem születtem volna meg

Szia Árpi! :) Teljesen egyetértek. Nekem egy "mi lett volna, ha" volt, de rövid ideig, mert én azt vallom, hogy mindent úgy csinálnék, ahogy, teljesen felesleges ezen morfondírozni. Egy dolog, hogy 2002-2003- ban ki szerettem volna menni Ausztráliába. Már olvastam egy blogot akkor, egy Ausztráliába költözött ember mindent leírt lépésről-lépésre, hosszú. Egyedüli gát volt, hogy akkoriban nem volt párom. Minden úgy van jól, ahogy történik, ezért van az, hogy az idő örvénylik. ;) Pacsi, szép estét éjszakát és kellemes vasárnapot. :* Ui.: véleményem szerint az egy jó megérzés volt, a fene tudja, hogyan húzogattak volna meg és mi történt volna, ha beleugrasz. Ez így volt jó.

Az én “mi lett volna ha” történetem ott kezdődik hogy a szüleim és én 2 évvel ezelőtt leköltöztünk a fővárosból vidékre, attól 170 km-rel messzebb. Ők és én világ életükben pestiek voltak és rettentő nehéz volt újrakezdeni, illetve beilleszkedni egy falusi közösségbe. Nekem új suli, szüleimnek új munkahely stb. Sajnos nagyon sokszor gondolkozunk rajta mi lett volna ha maradunk Pesten, de mostanában úgy érzem kellett ez a döntés ahhoz hogy àtértékeljem az életet és hogy rájöjjek: amíg ott laktunk közel se becsültem úgy mint ahogy most vágyakozom vissza. Örülök hogy megosztottad ezt a videót, valóban motiváló főleg egy évtized végére!

Minden tiszteletem Arpi bacsi...! Orulok hogy megossza mindenkivel ezeket a tapasztalatokat, Egyedul meg Klapka Gyorgyot szerettem amikor beszelt a dolgokrol, Nem Amerikaiakat kellene halgatnunk mi itt Europaban mert ott teljesen mas a felfogas, adozas, hamar meggazdagszol es le is szegenyedsz... Koszonjuk az infokat Arpi battyam!

Köszi. Ez sokat segített, hogy elfogadjam a korábbi döntéseimet és tanuljak az eredményekből. Bírlak titeket. :-)

Maga volt a portás a Meseautóban

Szia Árpi, Ezeket a motivációs videókat én is nagyon szeretem :) Meg a történeteidet is, de ezt már említettem korábban... ;) Hm... Mi lett volna, ha 14 évesen a családom nem erőlteti rám a közgáz középiskolát (ami egyáltalán nem az én világom volt), és mi lett volna, ha 18 évesen utána felvesznek magyar-esztétika szakra (de szerencsére nem vettek... :) Biztosan teljesen más lenne az életem, ha a (képző)művészeti irányt választom (amihez a családom hozzá se tudott volna szagolni soha) már 14 évesen és kitartok amellett. De mivel ebben egyáltalán nem támogatott senki, én pedig annyi idősen még nem tudtam, mit is akarok, nem ez lett. Talán jó/jobb is - mert: így "leföldelődtem", muszáj volt megtanulnom gyakorlati dolgokat, a gyakorlati életet, a legtöbb helyzetben feltalálom magam és nem vagyok elveszett művész. Művésznek akkor és úgy érdemes lenni, ha igazán elhivatottan és erősen vonzza vmi terület az embert. És én nem ez lettem volna. :)

Köszönjük a történetet! 2 éve elkezdtem tanulni jelenlegi mentoromtól. Júliusban üzleti útra indultunk, 4 hónap Ázsiában. Gondolkodtam sokat rajta mi lett volna, ha sohasem halogatok és minden napot 100 %osan fejezek be. Ilyen nincs. Emberek vagyunk nem robotok, a hibák szükségesek a tanuláshoz. Amíg minden nap jobb emberré válok és kitartok a célom mellett addig nincs miért aggódni. Minden okkal és úgy történik ahogy történni kell. Ha ezt megértjük és elfogadjuk soha semmit sem kell megbánnunk. Köszönöm, hogy elolvastad! Találkozunk még :)

Szia. Hosszú lenne leirni, mi lett volna ha, kb gyerek koromtól .... Lényeg, hogy van egy csodálatos feleségem, és hármas iker gyerkőcök, immár 3 évesek :)

Két dolog ami általában jó befektetés ha jó áron jut az ember hozzá. Az ingatlan és a négy-kilences arany. Ami viszont egészen biztos, hogy az első benyomás amit érez az ember a döntéseknél, az lesz a jó döntés.

Mit adott el az allam ? Ki az allam? Mikor hogy vette az allam? Vette / el vette? Siklosi var is elado volt? Magyar allam vasutak is elado volt? Ja. erdekes dolgok ! Allam eladta, hol a penz? Mit vettek hejette? Mit epitettek? Gyarat? Sok jol fizetett munkat teremtett?

A ,,mi lett volna, ha" csak a múltban való önpusztító kutakodás. Semmi értelme, régen elhagytam. Engem a ,, mi lenne ha" aggaszt egyfolytában, pontosan azért, mert ha egy szálon elindulok, onnan nincs visszaút. Persze mindig szemelőtt tartom, hogy mi történhet legrosszabb esetben és ez általában segít is. Nagyszerű videó, köszönjük!

Köszi Àrpi ezt az őszinte Tanulsàgos "storyt" örülök,hogy valaki megoszt ilyesmit...èrtèkelem..😊

Utólag már nem kell az ilyesmivel foglalkozni!! Nincs semmi értelme, úgysem lehet visszacsinálni!!!? 😂

Az Árpi nagyon nagyon jól mondja a dolgokat. Mi lett volna ha. Hát igen úgy 30 éve történt velem is hogy elszúrtam, pedig nem kis összegről lett volna szó és ebből származóan út a miliárdosok felé. Ennek vége, akkor kellett volna lépni, van mikor egy hajszálon múlik a fullos életünk. Van hogy eszembe jut mert ilyen lehetőség nagyon ritkán adódik.

De jól nyomjatok Viszont mindenki arra hajt hogy gazdag legyen Az egyen arra hajt hogy csak neki legyen a legjobb Kapitalizmus jobb Csak legyen sok 💰💰

1x irtam. hogy lehet olyat el veszteni ami nincs meg / nem a tied meg? Inkabb nemjott be / nem nyertel? Ha a zsebembe nincs penz nem tudom el veszteni. Eletben nincs olyan ember aki ne csinalt volna rosz dontest.

Én azon szoktam gondolkodni,mi lett volna ha anyukám nem megy el amikor 12 éves voltam....Terveztuk hol fogok továbbtanulni,mi lesz a szakmám.Már a gyakorlati hely is meg volt célozva...De persze a tragédia miatt leromlottak a jegyeim a suliba,és apám sem nagyon foglalkozott velem...Nem mondta,hogy tanuljak jobban,nem motivált...Rovidre fogva,csak egy szakmunkás suli jott ossze a jegyeimbol....Akkor apámmal már 2 éve kulon éltek,de nem váltak el.. Néha ez jut eszembe..Hogy ki lennék most ha anyukám segíti az életem...De biztos nem az aki most vagyok... De a videó szuper lett,koszonom a gondolatokat Pogar net!

nagyon szeretem az hogy le teszed az asztalra a tudásodat :)

Szia Árpi! Egyetértek azzal, hogy nem érdemes rágódni a "rossz" döntéseken, és igazából semmilyen döntésen nem szabadna. Mint mindenkinek, nekem is van számtalan ilyen pont az életemben, amik onnantól fogva teljesen meghatározzák a mindennapjaim. Az első pár ilyen például: informatikával akarok-e foglalkozni, vagy autószereléssel. Autószerelést választottam, de nem teljesen önszántamból, mert sajnos nem jött össze elegendő pontszám, hogy a másik irányba menjek (igen be kell lássam, nem vetett szét a szorgalom az iskolában), de utána nem is próbálkoztam tovább, hogy a másik akaratom érvényesíthessem később. Utána az autószerelést is elengedtem, mert akkor már mégsem láttam benne semmit ami annyira érdekelne, és utána sokáig nem tudtam egy irányba sem elindulni, nem akartam semmit se megbánni. Amíg megbénultam döntésekben, dolgoztam több helyen, próbáltam tapasztalni miben lelem örömöm, de valamennyire el is voltam a "langyos vízben", mondván majd valami lesz. Nem lett semmi, legalább is erőfeszítések, és kockázat vállalások nélkül nem. Éppen épületgépész cégnél dolgoztam szerelősegédként, amit nem túlzottan kedveltem, de idővel mikor már egyre több mindent megoldottam önállóan, kezdtem megszeretni. Mikor megértettem, hogy ilyen helyzetben bármilyen döntés, és irány jobb , mint az egy helyben állás, eldöntöttem, hogy kitanulom a szakmát, akkor is, ha nem érzek semmi szenvedélyt benne, és kis idővel annyira megszerettem ezt a foglalkozást, hogy már nem is érdekelt más, sőt, örülök, hogy erre sodort az élet, már minden erőfeszítésemet ebbe teszem, februártól elkezdem a kisvállalkozásomat, szeptembertől pedig kiterjesztem a tudásom gépésztechnikusi képzésen. Amíg nem alakult ki a jövőképem, sokat gyötörtek a korábbi döntéseim, de be kellett lássam, hogy a "rossz döntés" kifejezés illúzió. Az életben elképesztően sok döntést hozunk, egy rossz döntésnek lehet később jó gyümölcse, és egy jónak is lehet akár egy rossz, de ezt nem azonnal tudjuk meg, lehet hónapok, évek, évtizedek múlva. Például, Én kötök egy üzletet, ami rettentően sikeres, és jövedelmező, egyik reggel felkelek, és elmegyek a bankba kivenni a pénzt amit kerestem. Odafele menet elüt egy autó és meghalok. Akkor jó, vagy egy rossz döntés volt? A rövidtávú dolgokat meg lehet jósolni bizonyos mértékig, de a hosszútávú következményt senki sem látja előre. Hogy szemléltetni tudjam, hogy kis, akár nagy dolgok hányféleképpen tudnak elsülni egy meghatározott, leegyszerűsített értelemben, vegyük alapul a következőt: Képzeljük el, hogy van egy bizonyos lehetőségünk, amit vagy meglépünk, vagy nem. Mindkét válasz szül egy-egy újabb döntéshelyzetet, és így tovább, azaz minden egyes elemhez kettőt rendelünk hozzá. Ha egy ilyen "döntéslánc" öt elágazást (döntést) tartalmaz, az azt jelenti, hogy összesen harminckettő különböző végkimenetele van a szituációnak. Ha tíz elágazást tartalmaz (azaz kettő a tizedik hatványon), akkor az már ezerhuszonnégy alternatívát ad, pedig gondoljunk bele, egy nap mennyi idő alatt hozunk meg tíz döntést. Persze a valóság ennél jóval komplikáltabb, nem lehet így kiszámolni, nem vagyunk robotok, mert az embert rengeteg dolog befolyásolja, de nagyon jól bemutatja, hogy döntéseink elképesztő sok utat teremtenek. A tanulsága a gondolatmenetnek csupán annyi, hogy, ha akár hosszú intervallumokban is isszuk a levét egy "rossz" döntésnek, vagy pedig bánt minket, akkor tudni kell az érzést elereszteni, és tenni érte, hogy akár a szituációt előnyünkre fordítsuk. Boldog új évet kívánok! Üdvözlettel Ficsór Róbert

Volt több rossz döntésem is miután halálos szerelembe estem. Csak rossz döntéseim voltak , de előtte is. Isteni ingatlanokat vettem, mindet a gyerekeim nevére irattam. Eladták. A szerelem miatt otthagytam a legjobb állást eladtam a csodás hatalmas családiházamat, persze érték alatt, és mindent, hogy a szerelmemmel lehessek külföldön. Nem folytatom. Azóta... a szerelem öl butít és nyomorba dönt.

Köszönjük a megosztast. Ebböl sokat lehet tanulni ami aztan a jövöbeni dönteseknél sokat tud segiteni. Lehet kérni meg ijen videokat? Nagyon hasznos./ En igy visszanézve volt mikor jo döntest hoztam de kapkodos ,és türelmetlen voltam nem gondolkodtam hosszu tavra ami által szegényebbe tettem magam./

Inkább milenne ha...ugyanis sosem késő bármit ujra kezdeni. Még fiatalnak mondhatom énis magam de hatalmas tervek/álmaim vannak. Ugyanugy egy ingatlannal. Tudom hogy megérné, tudom hogy a legjobb befektetés volna. Csak sajnos azok a milliók amik nekem vannak kevés ahoz hogy megvalósítsam. Maga az ingatlan valós. /Szálloda/ hatalmas nézettségel és online platformi követökkel rendelkezik.(instagram) hatalmas terveim lennének vele hatalmas bevételi forrással. De sajnos csak egy vágy marad, álom. De még mindig ugy gondolom hogy sohasem késő megvalósítani hiszen sohasem tudhatjuk, hogy mikor áll mellénk a szerencse.

Milet volna ha. 3 ilyen eset volt nekem. Persze gyenge voltam döntést hozzni. Most az élet döntöt helyetem. Sajnos nem tudom még hogy tovább. Az idö pénz tudom,csak a megoldást még nem tudom. Üdv István

Én munkahely változtatással vagyok így ami hamarosan aktuálissá válik van egy meg levő ami jó és van a egy másik ami a mennyország számomra de lehet bukta is.Én nem ülök a kád szélén alsó nadrágba hanem a kollégáim között vagyok aki nem tudják hogy mire készülök.

Én munkahely változtatással vagyok így ami hamarosan aktuálissá válik van egy meg levő ami jó és van a egy másik ami a mennyország számomra de lehet bukta is.Én nem ülök a kád szélén alsó nadrágba hanem a kollégáim között vagyok aki nem tudják hogy mire készülök.

Mi lett volna,ha? Vagyunk olyan bátrak a férjemmel, és elhagytuk volna szülőföldünket Magyarországot? Ez sokáig dilemma volt,de nem voltunk elég bátrak. Jobb lett volna,vagy így jobb hogy maradtunk,már sosem tudjuk meg. Igazad van Árpi,ne a múlton rágódjunk,hanem előre bátran a jövőbe. Köszönjük a tartalmas videókat, s ha már karácsonyig nem "találkozunk",akkor: Karácsony készül, emberek! Szépek és tiszták legyetek! Súroljátok föl lelketek, csillogtassátok kedvetek, legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek! ( Wass Albert) S Te! Akinek lefele mutató jel van,talán eltörött az újjad? Neked is szép ünnepeket,legyen áldott karácsonyod.

Szia Árpi ismét egy jó videót hoztál👍 👋Én azt nem írom hogy mi lett volna mert én már lezártam ezt a dolgot🤔 csak mindig előre 😉 de tőled szívesen fogadnák egy Árpi átlagos napját persze Tündét se felejtsük ki👀👋😉szép estét kívánok nektek! 🍷🌃

Én úgy gondolom hogy 50/50% minden döntés.. van amikor be jön van amikor nem

“ Ami meg nincs meg azt nem lehet el veszteni “. Kene, volna, Lehetett volna Could’v Should’v Would’v.

Nagyon fiatalon volt egy nagy szerelmem, ő volt az első. Annyira szerettem, hogy tűzbe tettem volna érte a kezem. 4 év után vége lett, 1 évig ki voltam borulva,aztán szép lassan felépítettem újra az életem, de hosszú éveken át azon őrlődtem, mi lett volna, ha nem szakítunk, ha együtt maradunk? Aztán 30 év múlva megtudtam róla dolgokat, és bebizonyította az élet, hogy jó volt ez így. De azért a szívem mélyén ott marad egy kis fiókban.

Árpi bácsi egyre jobban tetszik a Hálózat c. festményed! Kell nekem az a festmény!!

Kedves Árpád! Nagyon motiváloak a videóid. Egyszer nagyon szívesen tanulnék tőled személyesen.

Nagyon szépen köszönöm ezt a videót! Ezzel indítottam a reggelem. 😊

lehettem volna forendor aki mindenkit meggyötör aki mindenkit kivallat aki téged is lehallgat lehettem volna fojogász aki mindent megmagyaráz aki eláztat mindenkit akinél egyedül a pénz számít (Aurora zenekar lehettem volna zene szamuk...reszlet elore kurvak gengszterek c albumokrol)

Kicsit nem volt egy ertelmu hogy bukot milliardokat arpi baa itt csak 175millios kastelyrol volt szo amit nem vett meg!? Akkor itt hol a milliardos bukas?😄😃

Elfelejtettem megírni, hogy gyönyörű az a kis asztalka a háttérben!

Remek történet. Mi programozók az asztalon lévő gumikacsával szoktuk megtárgyalni a nehéz döntéseket. De csak mert feleségünk/barátnőnk egy kukkot sem értene belőle és a kollégáinkat nem akarjuk ezzel tehelni. Sokat segít, ha elmondhatjuk a problémát és legtöbbször meg is van a megoldás miután kibeszélhettük. Google: rubber duck debugging

Szia Árpi! Imádom a történeteidet, jöhet több is az üzeti életröl. Következö téma jó lenne a saját festmény eladásod az USA-ban (mondta Tünde az egyik videóban, hogy szívedhez nött egy kép és megvették). Hogyan tudod eladni, galérián keresztül vagy te szervezel kiállítást? Ha elöbbi, akkor mennyit vesz le galéria. Hol voltak kiállításaid, hogyan tudod eladni, nem nehezebb absztrakt festményeket eladni? Milyenek a galériák visszajelzései, mondják hogy teljes a müvészikörük? Esetleg a floridai ismerösök, szomszédok támogatnak? Mik a jövöbeni terveid? Mivel a videót nem tudom kivárni, 1-2 mondat választ szívesen fogadok. :-) Szép Ünnepeket!

Véleményem szerint a sorsunk meg van írva. Mindennek oka van. Azzal, hogy "mi lett volna ha..." soha nem foglalkoztam mert az az irány amiben most vagyok az is így van megírva a sors könyvében. :)

Elvesztettek a tőkém 33%át egy elkapkodott föntéssel.

Hű de felkavart a történeted Árpi, és hogy még biztatod is a követőidet hogy írják meg a saját történeteiket, azt hiszem aki elmúlt legalább 60 éves, mindenki elmondhatná hogy élete kész regény lehetne ha megírná valaki. Két ilyen nagy döntés volt az életemben, az egyik hogy 2 udvarlóm közül melyikhez menjek férjhez. Aki végül is a férjem lett, 22 év után válással végződött, 3 lányommal éltem tovább, ma mindhárman felnőttek 5 aranyos unokám van tőlük. A másik meg szomorúan az ország másik felébe költözött szintén megnősült, szintén elvált. 47 évesen meghalt, hamvai Erdélyben egy folyóban lettek beleszórva, onnét származott, ez volt a kívánsága. Az elvált férjem azóta 3-szor nősült, a feleségek kihaltak mellőle, ma alkoholista roncs, teljesen lecsúszott, felvételét várja egy öregek otthonába, csak kevés a nyugdíja és nem biztos hogy bekerülhet, pedig nincs aki melléállna hogy ápolja a sok testi bajával. Tehát itt már tudom hogy "mi lett volna ha", ma lennék özvegyasszony, lehet hogy gyerekeim sem lennének, de őrá mindig jó szívvel emlékezem, hiszen fiatalok-bolondok voltunk én is ő is, akkor érettségiztünk. (Ja eltelt újabb 21 év azóta hogy újra férjhez mentem, nagy-nagy szeretetben élünk egymással, lányaimmal is jó a kapcsolatuk, most már csak azon imádkozom hogy egyikőnket se érjen semmi baj, hogy minél tovább megmaradhassunk egymásnak. A második nagy döntés az állásommal kapcsolatos volt, friss házasként elköltöztünk szülővárosomból az akkori férjem szülővárosába. Mint gyors- és gépíró dolgoztam addig is , és az új városban is ilyen munkakört találtam. Akkor még kisváros volt kevés lakóval és alig pár hasonló munkakörben dolgozóval. Akkori főnökeim csodálattal nézték a gépelési sebességemet, és hitetlenkedtek hogy biztos hibátlanul írok? Én versenyekre is eljártam még akkor be a megyeszékhelyre gyorsírásból is, és mikor meggyőződtek róla még a városi tanács elnökét is áthívták, hogy itt van egy kész csoda , jöjjön győződjön meg róla. A szomszéd irodában ültek akkori főnökömmel és hallgatták hogy a másolásra odaadott anyagot mennyi idő alatt írom meg. A végeredmény az volt, hogy behívattak a tanácselnökhöz, aki külön tanácsteremben ült le velem, hogy más ne hallja a beszélgetésünket és felajánlotta hogy átmehetnék hozzájuk az ő titkárnőjüknek - nem gyors- és gépírónak - és magas fizetést is ajánlott, meg előrelépési lehetőséget, tekintve hogy az akkori tanácson dolgozók közül nagyon kevésnek volt meg a közgazdasági érettségije. Én gondolkodási időt kértem és a férjemmel és az ő családjával (anyósomékkal) átbeszélve visszamondtam a lehetőséget. Persze hitetlenkedett a tanácselnök és a miértet faggatta. (anyósomék nagyon vallásosak voltak) És mondtam nagy bátran , hogy egyrészt azért nem, mert akkor biztos be is kéne lépnem a pártba amit én nem szeretnék, másrészt fiatal házasok vagyunk még , és szeretnénk családot, és biztos nem örülnének a tanácsnál ha elmennék gyesre. ( 3 év után be is következett). Hát hümmögött a tanácselnök, elismerte hogy hát igen valóban, biztos kapacitálnának hogy lépjek be párttagnak, különben ugrik a kinevezés. Na ezt nem tudom hogy "mi lett volna ha", hogy alakult volna ha akkor igent mondok. Talán sokkal jobb anyagi körülményeim lennének ma, sok "nagy" embert megismerhettem volna, mert jártak oda elegen odafentről. De anyósomék lebeszéltek teli erőből mondván hogy gyakran van hogy benn kell maradni túlórába amikor illusztris vendégek jönnek és a pár nő aki ott dolgozik, mindenki be van fogva hogy felszolgálja a szendvicseket meg a piát és hátha nekem is velük kell tartanom aztán mi lesz akkor a mi házasságunkkal. Hát hosszú lett ez a két számomra azért jelentős "mi lett volna ha", de mivel más hozzászóló még úgy látom nincs, talán nem töltöttem túl sok tárhelyet .

En fiatal koromban jottem ki amerikaba. Nekem mindig azt jut eszembe hogy milett volna ha nem jovok ki? Vajon mi lett volna belolem?

Szia Árpi! Ismét egy nagyon hasznos és tartalmas videó, köszönöm hogy megosztottad! Erre a “Mi lett volna ha...” dologra sajnos nem tudok reagálni, mert eddig úgy tűnik, hogy a meghozott döntéseim mindig jó irányba terelték az életem/cégem. Viszont a történeteid napokon keresztül tudnám hallgatni. Te akkor lettél vállalkozó, és sikeres vállalkozó, amikor az emberek többsége ódzkodott tőle. “Sajnos” azt a szenvedélyt, ami ez iránt mutatkozik benned azt tanulni nem lehet. A karácsonyi játékotokra csak azért nem jelentkeztem, mert az ajándékot senki elől nem szeretném elvenni, de szinte bármit megtennék érte, ha személyesen találkozhatnánk. Továbbra is nagyon várom mindig a videóitok!

Nagyon❤🙏 szépen köszönjük ezt a tényleg hasznos tanácsot...Kellemes🎄👍 Karácsonyt mindenkinek..😁😄

Én most nagyon gondolkodok, hogy volt-e olyan dontésem, amit megbántam, de igazából nincs. Nem azért, mert mindíg jó dontéseket hoztam (mert bizony sokszor csinálhattam volna okosabban), hanem csak nem bántam meg. Lehet, hogy ha félretettem volna a pénzt mikor volt mibol, és nem utazgattam volna el, most konnyebb lenne kicsit anyagilag, de nem bántam meg, mert életem legcsodásabb élményei voltak. És ha tudatosult bennem bármikor is, hogy rosszul dontottem, akkor sem bánkódtam rajta sosem. Tanultam belole, és tovább léptem.

mi lett volna , ha nem kamuzol a címben a milliárdokról, avagy és sem töltök fel videót arról, hogy ha vettem volna egy ötös találatú lottószelvényt, akkor mi lett volna :DDD

Dear Arpad. Thank you very much. Best regards

T. Árpi! Annyira szeretem a történeteidet, - imádom. Én is örlödtem, csak kettőn állt vna a vásár. Ja, és ez nem pénzügyi. Nincs ha.

Nagyszerű ember vagy, igazi példakép!

Ki ragaszkodik közületek abba a közegbe amejbe nem valók vagytok? Vagy ennyire lecsórósadtatók ès nemtaláljátok a hejjeteket a gazdagok közt? Nemèrtem ki húz közületek ennyire a por nèp közè mitkerestek? Vagy kit? Vagy mivan?

Ez a Szabad Akarat. Szabadon eldönthetjük, mi legyen. Szabadon választhatunk. Végülis mindenképp nyerünk; ha mást nem is, tapasztalatot biztosan. Egyébként pedig a szívünk jobban tudja! Mindig hallgass a szívedre 💕 Ha kételyek közt őrlődsz, akkor kétségben/kettősségben vagy (agy-szív). Vagyis nem tudod eldönteni, hogy a szívedre vagy az eszedre hallgass-e inkább. Ilyenkor mindig a szívedre hallgass, mert azt sosem fogod megbánni. A szíved vágyott az ingatlanra. Az eszed/egód valamiféle vészharangot kongatott meg. A fél-elem mindig rossz tanácsadó. Félelemből sose hozz döntést, csakis szeretetből. Vagyis szívből, a szíved vágya szerint dönts.

Akkor ezek szerint most 25 èvre rá,másfèl milliárd lenne a kastèly??

Árpi, nem kell az neked, jól döntöttél. A pénz nem minden, ne sajnáld így van ez rendben. 😁👍