Őszintén egy nehéz időszakról 2020 | fatimapanka 

Körülbelül fél éve fedeztem fel a vlogjaidat, mikor egyedül ültem a bécsi kis lakásomban a komódom tetején, néztem ki az erkélyem ablakán és olyan magányosnak éreztem magam, mint talán még soha. Nem vagyok anya. Egy külföldön élő és dolgozó egyedülálló làny vagyok csupàn, aki a covid miatt nem mehetett haza a csalàdjàhoz, aki mosolygott a kameràba, ha hìvtàk otthonròl, hogy èrezzèk, minden rendben van, aztàn lemosta az àlarcot ès az aggodalom ès az egyedüllèt vegyes èrzèseivel pròbàlt megküzdeni. Hol egy jò könyvvel, filmekkel, illatgyertyàval, meditàlva...hol meg a te videòiddal, ami alapjàn megtanultam redszerezni a szekrènyem, több sütit kèszìtettem a kollègàimnak a receptjeid alapjàn, elkezdtem èrdeklődni a vegànsàg irànt ès büszkèn mondhatom, jò ùton jàrok! A jòkedvű, vidàm sztorijaid - van, amit többször is hallgattam - a mindennapjaim rèszèvè vàltak a magànyos hònapokban. Hàlàs vagyok èrte! Erős ès bàtor vagy, hogy ilyen őszintèn mered magadat vàllalni ès besszèlni a hullàmvölgyekről is, hiszen mindannyian küzdünk a hètköznapok fogsàgàban! Lègy nagyon büszke mindarra, amit csinàlsz ès amit màr eddig is elèrtèl, ezek az igazi èrtèkek, amik a szeretetre, a boldogsàgra èpülnek. Ùgy èreztem, hogy most jött el az idő ès az alkalom, hogy megköszönjem Neked ès hogy erőt adjak most èn, hiszen te màr nagyon sokat adtàl nekem, nekünk! :)

Szerencsés vagy, hogy ilyen "rövid" időn belül rájöttél és sikerült változtatnod. ❤️ "OLYAN ÉLETET KELL ÉLNED, AMIT A GYEREKEIDNEK IS KÍVÁNNÁL!" Nekem ez a felismerés segített anno. Az én gyerekeim már nagyok (9 és 12 évesek) de tisztán emlékszem arra, hogy évekig éreztem azt amit te is mondasz. Közönyös lettem magammal szemben, ingerültté és depresszióssá váltam, mert azt hittem, hogy anyakén annyi a dolgom, hogy a gyerekeimnek mindent megadok és én vagyok az utolsó a sorban. Nincs többé saját életem, csak a gyerekeim élete van. Nagyon rosszul tettem... Tudod mi segített nekem végül? Arra gondoltam, hogy mindannyian mintákat viszünk tovább és ha a gyerekeim azt látják, hogy az anyjuknak nincs hobbija, barátai, én ideje, igényessége önmagával szemben...stb. Akkor ezt viszik tovább. Így azt mondtam magamnak: OLYAN ÉLETET KELL ÉLNED, AMIT A GYEREKEIDNEK IS KÍVÁNNÁL! Példát kell mutatnom, hogy miként lehet boldog valaki ❤️ Így átformáltam magamban, mert ebből a nézőpontból, hosszútávon is értük teszem ha elmegyek a barátnőimmel vacsorázni, vagy grafika szakkörre, vagy magamnak veszek valami szépet és nem a 66. játékot nekik. A sok okoskodó anyukát meg már meg se említem. Ott állnak a játszótéren és ítélkeznek folyamatosan. Magukat akarják igazolni, hogy ők milyen szuperek. Miközben mások önbizalmát lenyomják, vagy ijesztgetik a másikat. Borzasztó mérgező légkör... Szerencsére már nagyok a gyerekek és már ciki anyut is hozni a találkákra 😅 Persze amikor meg már nem kellesz és mellőzni kezdenek a gyerekek. Az se jó érzés... 😅 De az anyaság ilyen. Egy hullámvasút amiben nem a meredekség a legveszélyesebb. Hanem hogy kívül hordod a szíved darabjait, így háromszor sérülékenyebb ❤️❤️❤️

Dràga Fati. Teljesen àtèrzem ezt, èn is àtmentem/megyek ezen a nehèz, maximalista, ènidő hiànyos időszakon. Az èn babàm is többször felkel èjjel, nappal pedig sok a teendő. Teljesen ellehet veszni ebben a monotononìtàsban. Sok időbe telt ràjönnöm hol vesztettem el a kontrollt, s ezàltal önmagamat. A lènyeg azt hiszem a felismerès. Hàlàs vagyok ezèrt Neked is, hogy megosztottad. Szàmomra ez egy megerősìtès mindarra hogy nem kell mindig mindent tökéletesen csinàlni, engedjük meg az èrzelmeinket, ès figyeljünk befelé, az imàdott gyerekeink mellett is szànjunk időt magunkra, töltsünk minősègi időt a pàrunkkal is. ❤❤❤❤

LEVÉL A MIKULÁSTÓL - Édesanyáknak Kedves Édesanya! Talán meglep, hogy írok Neked, mert a felnőttek (állítólag) már nem is hisznek a Mikulásban, de elárulok egy titkot: nekem, az igazi Mikulásnak, az anyukák a kedvenceim. A nagy varázskönyvemben, amiben a világ összes embere benne van, van egy varázskönyvjelző is, amivel mindenféle embereket meg tudok találni: a magasakat, az alacsonyakat, a szépkorúakat, a kisgyerekeket (persze egész pontos helymeghatározással) és persze az anyukákat is. Őket szoktam nézni, amikor nagyon nehéz napom van, és mindig elámulok, hogy mennyi mindenre képesek! Nézegetem őket és persze vannak olyan pillanatok, amikor elpirulok, és gyorsan becsukom a könyvet, például amikor saját magukat méregetik a tükörben szomorú arckifejezéssel. Sajnálom, amiért elégedetlenek magukkal, bele sem gondolnak, hogy milyen csodálatos az a test, ami kihordott, megszült egy (vagy több!) kisbabát, majd azonnal gondoskodni is kezdett róla. Hogy mennyi szeretetet tudnak adni vele, hogy a gyerekeknek milyen jó érzés odabújni a puha kebelhez, belefúrni a fejecskét a puha pocakba. Aztán vannak olyan pillanatok, amikor az anyukák rohannak, meg idegeskednek. Olyankor is sajnálom őket, és arra gondolok, bárcsak úgy látnák magukat, mint ahogy én látom őket: igazi harcosnak. Mert minden nap korán kelnek, már előző nap összekészítik a lehető legtöbb dolgot, hogy reggel ne legyen késés. De persze mindig közbejön valami, ami miatt úgy érzik, hogy el fognak késni, ilyenkor van, hogy kiabálnak a gyerekekkel, de még emiatt is lelkiismeretfurdalást éreznek. Beszélek is a gyerekekkel, hogy reggel jobban csipkedjék magukat, úgy mindenkinek sokkal jobb napja lesz majd! Aztán vannak pillanatok, amikor az anyukák végre kimozdulnak: elmennek bulizni a barátnőikkel, vagy a körmöshöz, fodrászhoz, edzésre. Istenem! Hogy csillog a szemük ilyenkor! Visszafiatalodnak vagy 10 évet, nem gondolnak semmi másra, élvezik azt a fél órát, órát, amit beszélgetéssel, vagy önfeledt testmozgással tölthetnek! Azt szeretném, hogy az anyukáknak gyakrabban csillogjon a szemük és gyakrabban menjenek el szórakozni meg kikapcsolódni, mert (bár a gyerekek nem szívesen vallják be, de én persze tudom!), hogy a gyerekek is imádják, amikor a csillogó szemű anya jön haza, nem pedig az, amelyiknek villámokat szór a szeme. Aztán van olyan is, hogy éjszaka nem tudok aludni. Megnézem, mit csinálnak az anyukák: hát legalább a fél társaság ébren van! No persze nem azért, mert filmeznek, vagy táncolnak, egy francokat. Vagy etetnek éppen, vagy lázat csillapítanak, vizet visznek a szomjazó gyerekeknek, vagy megnyugtatják azokat, akiket felvert egy rémálom. Vannak, aki komoly beszélgetéseket folytatnak éppen egy kamaszodó ifjonccal, mások meg meséket olvasnak a kórházban. Én pedig elszégyellem magam, amiért néha megemlítem a feleségemnek, hogy éjjel felébredtem öt percre. Csodálatra méltó, hogy az édesanyák ezt is simán megteszik a gyerekekért, és másnap megint dolgoznak, mintha mi sem történt volna. És persze van olyan is, amikor síró, zokogó anyukákat látok, akik egyedül érzik magukat. De tudjátok, nincsenek egyedül. Annyian vannak, hogy a varázskönyvjelzőm nem egy, nem két, de legalább százoldalnyi anyuka nevét listázza ki minden percben! Drága anyukák! Ne sírjatok, de ha mégis, akkor is tudjatok róla: nem vagytok egyedül! Van, hogy kiabáltok a gyerekekkel, de én ezért nem haragszom, én is rendre utasítom néha a manóimat, és erélyesebb vagyok, amikor nem alszom eleget, Ti pedig… Nos, láttátok, hogy jóval kevesebbet pihentek nálam. Szóval, ha csomagot az idén nem is hozok (mert úgyis épp elég csokit esztek, mindig ezt mondjátok), szeretném, ha tudnátok, hogy a gyerekeitek IMÁDNAK benneteket, és nagyra értékelik, amit tesztek értük (bár nem feltétlenül tudják még ezt kifejezni). És rajtuk kívül még én is nagyra értékelem a munkátokat, mert minden évben egyre több a jó gyerek, és egyre több a boldog gyerek, ami a ti munkátoknak köszönhető! Szóval ne lógassátok az orrotokat, ha nem minden úgy jön össze, ahogy terveztétek. Továbbra is tegyetek meg mindent, amit tudtok, és jövőre lazítsatok többet, mert nagyon megérdemlitek! Szeretettel: Az Igazi Mikulás

Közösségi magányosság... pedig rengetegen vagyunk az "anya klubban", mégis egyedül... Ezért mosolygok minden szembe jövő, babakocsit toló, ismeretlen anyukára. Ki tudja, lehet valakit visszább ránt a gödör szélétől. 🤷‍♀️ köszönöm az őszinteséged!

7 hónapos vegyespáros anyukája vagyok, akik kb. álomgyerekek, alszanak éjszaka, állandóan mosolyognak mégis kikészít a hozzátáplálás :( a húgom kb. minden nap jön segíteni, de mindig összeszorul a gyomrom, ha tudom nem lesz itt senki és egyedül kell megetetnem őket és türelmetlenek és lehet, hogy nem fog flottul menni..Szégyen nem szégyen de kb. csak a tízórait esszük hármasban, az ebédben és az uzsiban segítenek. Így is minden estére hulla vagyok, mert hiába segít bárki a figyelmem így is mindenkét gyereken osztozik. Nagyon köszi ezt a videót! Érzem, hogy nekem is vissza kéne találni magamhoz és ez egy kis lökés volt most .❤️

Nekem se ment a BLW. Mindent kitanultam róla de a gyerekem teljesen mást akart. Nem fogta meg ha meg én adtam szájába folytom öklendezett. Rettenetes volt. 9 hós és mindent eszik de én adom kanállal és mosolygunk😊 Ez volt a mosipelussal is szeretem de nem megy a 100% de miert is lenne ez baj. Szerintem az a lényeg hogy anyának és babànak jó legyen❤

Megértelek! 8 éve nem aludtam át éjszakát! Szerintem is a legdurvább: a nem alvás! Kitartás!

Minden édesanyában ott lévő kimondatlan igazságok. Nagy virtuális ölelés ❤

Fati, ez most nagyon betalált ❤️ Minden szavad 🙏🏼 Én most úgy érzem épp egy ilyen gödör szélén állok és nagyon igyekszem nem beleesni. Sokszor eszembe jut, hogy ha az anyaság ilyen nehéz, akkor erről miért nem beszélnek többet. Ekkor mindig arra a következtetésre jutok, hogy biztos csak nekem nehéz, én nem vagyok elég. Köszönöm, hogy ennyire őszinte vagy, rengeteg erőt adott 🙏🏼❤️ Megkönnyeztem és küldöm az ölelést 🥰

Drága Fati! Nagyon köszönöm! Férjem sokat mondta, - "kérj segítséget". De én nem mertem, mert más megtudja csinálni, akkor én is. Téged hallgatva bánom már. 2 éves múlt a 4ik fiam, a gödörből már kimásztam, de igen, hullám völegyek mindig vannak. A kozmetikus sztori tetszett mert dettó így voltam én is. 😊 S hallgatva Téged mintha, magamat hallanám. S de sokat sírtam és sírtam és sírtam éjjelente mint Te. Teljesen elveszve, magányosan. Nagyon nehezen adtam magamnak én is időt. Férjemnek köszönhetem aki, leszervezte a gyerekekre a felügyeletet s el mentünk kettesben. Pár óra volt, de olyan feltöltődve jöttem haza, hogy azt leírni nem tudom. Mégegyszer köszönöm ezt a csodálatos erőt adó beszélgetést! 💝🤗

Hálásan köszönöm🙏❤ Nagyon bátor vagy, nagyon igazad van és olyan jól megfogalmaztad az anyaság nehézségének esszenciáját. Sok puszi: Egy Anyuka az egyik kislámpa mellől😘

Kedves Fati! Nagyon sok pontban tudok azonosulni veled és nagy tiszteletet érzek azért, mert ezeket meg tudtad fogalmazni. Én most várom a második babámat a lassan 3 éves kisfiam mellé és ősszel (amikor részmunkaidőben is másokról gondoskodva, várandósan, egy gyakran túlórázni kénytelen férj és kisgyerek mellett teljesen bestresszeltem) jutottam el oda, amit te is mondtál, hogy úgy éreztem, mintha eltűntem volna. Hozzád hasonlóan állandóan maximalizmusra és tökéletességre törekvő voltam/vagyok (?) és mindig minden szerepemben szerettem volna szuper lenni. De magamat mindig a leghátrébb soroltam. Úgy jött ki rajtam, hogy nagyon megfájdult a fogam, mert állandóan mindent szó szerint összeszorított foggal csináltam. Azóta nagyon igyekszem tudatosan időt adni magamnak és megengedőbb lenni. És azóta a kisfiam is sokkal nyugodtabb. 🙂 Köszönöm ezt a videót! ❤️

❤ 🙏 Az utóbbi 2 évemet, személyiségjegyeiemet táplálkozásomat és érzéseimet változtatták meg a videóid. Nem vagyok még édesanya és úgy érzem így fel sem foghatom teljesen a lényeget de mindenért hálás vagyok. Nem is tudom elmondani .... mindenért. ❤

Kedves Fati! Hadd mondjam el, mennyire VÉGTELENÜL TISZTELLEK az őszinteségért. Annyira köszönöm, hogy vagy! ❤️

Fati, nem vagy egyedül! Őszinte leszek. A kisfiam kb egy időben született a gyermekeiddel. Hüvelyi szülésre készültem, de mivel az orvos otthon akart karácsonyozni belém beszélte az indítást. Császár lett a vége. Iszonyatosan felfordult a világom. Tudtam hogy szeretnem kell azt a kis embert, de ugy éreztem, mintha boltban vettem volna. Szörnyen éreztem magam, amikor hazaértünk a korházbol megállás nélkül sírtam, kb 3 honapig tartott ez. Féltem egyedül lenni a kisfiammal, tudom bután hangzik. Dolgozom rajta, folyamatosan. Minden szavadat megértem. Az egyedüllét, a fáradtság.... nem tudom már milyen egy jóízű alvás, vagy úgy enni, hogy nem sietek sehova. De próbálom én is elengedni és többet másra bízni. Ellöktem mindenkit magamtól, de próbálom visszaépíteni. Ez most kellett

Nagyon szuper vagy, és nagyon erős hogy ezt vállaltad, kimondtad!!!! 3.5 éve vagyok anyuka de még mindig nem jöttem rá magamtól hogy azokat a tartalmakat amik frusztrálnak egyszerűen ki kell zárni. Köszönöm! Kitartást!!!!

Drága Fatima! Annyira érzem amiről beszélsz. Nekem ugyan az ikreimmel a szoptatás okozta a legnagyobb nehézséget, és egyáltalán nem tett jót a tágabb környezetem felől érkező nyomás és jótanácsok tömkelege, amiről mind tudták, hogy így még úgy kell csinálni. Én 8 hét után feladtam, mikor a férjem végre megkérdezte, hogy szerintem a gyerekeimnek az anyjuk kell, vagy a teje (épp bőgtek mellettem, miközben én fejtem 😐). Na mindegy, szóval nekem anyaságom egy teljesen más időszakában jelentkezett az első kudarc, mint neked, de csak addig szenvedtem, amíg el nem engedtem. Amint ezt megettem, lassan minden a helyére állt, én magam nyugodtabb lettem, és hihetetlen módon ez visszatüktöződött a babáimon is. Ebből megtanultam azt, hogy tényleg minden úgy jó, ahogy nekünk jó, és hiába akarja velünk mindenki más elhitetni hogy ő jobban tudja, nem tudja. Erős vagy, és az ikreidnek Te vagy a legjobb anyuka! Szerintem nagyon jó dolog, hogy a gyerekeid rezdüléseit figyelve igény szerint változtatsz a korábbi elképzeléseiden, és mersz lépni, bármiben is kelljen. Hiaba minden gyerek nevelési trend, könyv, tanulmány, a babák többnyire ezeket nem olvassák 😆

8 hónapos lesz a kisfiam, teljesen átérzem amit mondtál.. Én teljesen elvesztem az anyaszerepben. Elfelejtettem milyen is nőnek/feleségnek/önmagamnak lenni. Most kezdek rájönni, hogy nem igazán törődtem magammal, ami enem túl jó irány, ezen igyekszem most változtatni. Hatalmas ölelés ❤️

Kedves Fati! Most kezdtük el nemrég a babaprojektet a barátommal. Rengeteg aggodalmam van, hajlamos vagyok túlgondolni a dolgokat, de látva a Te videód, lehet furcsán hangzik, de nyugalom járt át! Olyan jó ilyen őszintén hallani más tapasztalatáról, látni, hogy sosincs egyedül az ember az aggodalmaival, lehet úgy is csinálni, ahogy Te teszed! Köszönöm, hogy megosztod az ilyesfajta tapasztalataidat, érzéseidet is! Rendkívül motiváló nekem! 🥰

Nagyon régóta nézem a videókat .Én már küzel 60 éves vagyok de érdekelt az a stílus ,harmónia ami benne van a videókban. A mai különösen megfogott! Gratulálok a felismeréshez a segítség kéréshez,a visszataláláshoz és a megkezdett úthoz. Jó magam egy 3 éves mellé szültem ikreket . A férjemen kívül csekély segítségem volt ,sőt volt amikor ő is elment hetekre a munkájából adódóan. Én sajnos későn jöttem rá ,hogy valami nem jó és egy igeig az orvos akihez fordultam sem jól kezelt. Szóval én beteg lettem. Pánik beteg ,szorongásokkal és depresszióval. Nem gyógyultam ki belőle ,de már tudok vele együtt élni ,igaz vannak még nagyon nehéz napjaim. Mellettem volt a férjem aki rengeteget segített ezért is sikerülhetett talán a nagyon mélyről felállnom. Kívánok sok erőt és kitartást az elhatározott dolgokhoz ,csak így tovább és akkor nem lesz gond!!!(nekem is ezt kellett volna tennem.)

Pont ugyanezeket gondoltam 3 éve, mikor éjjelente kellett kelni a fiamhoz, hogy biztos sokan mások is ezt csinálják éppen, amit én ❤ Veled sírtam most újra én is! Most a lányom jól alszik, de cserébe semmi segítségem, Németországban vagyunk négyen, a covid miatt a nagyszülők sem jöhetnek. Szóval most azért nem alszok, hogy mindent elrendezzek, amikor ők már alszanak...másfajta magány ez most. Ölelés!

Köszönöm ezt a videót! ❤️ évekkel ezelőtt friss anyukaként pontosan ez okozta nálam is a mélypontot, amit megfogalmaztál. Rengeteget olvastam, fórumokat, könyveket, és különböző elméleteknek próbáltam görcsösen megfelelni, ahelyett, hogy a saját belső elvárásaimat fogalmaztam volna meg. A saját tanulságom is nagyon hasonló ebből az időszakból a tiédhez: az igény szerinti gyereknevelésben az én, és a férjem igényei is benne kell, hogy legyenek, hiszen csak úgy lesz nyugodt, és kiegyensúlyozott mindenki a családban. Ha mi nem vagyunk rendben, a lányunknak sem tudunk jól adni. Hajrá Fati, csodálatos, ahogy haladsz ezen az úton! :)

Kedves Fati! Ugyanakkor születtek az ikreink és ugyanezen megyek keresztül lassan két hónapja mint Te. Úgy érzem, hogy elfáradtam, de nagyon, pedig szégyen nem szégyen nekem is van segítségem és tényleg minden elismerésem azoknak, akik ezt egyedül csinálják. Én is próbálok a kislányaim miatt nap mint nap jól lenni, de közben magányos is vagyok. Minden amit elmondtál, mintha a jelenlegi életemet mesélted volna el. Köszönöm Neked ❤️ örülök, hogy Te már jobban vagy 😊

Kedves Fati! Elősször is kitartást és sok erőt kivánok neked. Én 2és fél éve lettem anyuka. Egy csodálatos kislányom van, de még most is vannak olyan pillanatok, hogy úgy érzem nem bírom tovább, feladom. De aztán valahonnan megint csak jön egy kis erő amivel átlököm magam a nehézségeken. Én is sokszor néztem másokat, hogy azoknak milyen flottul megy minden, az altatás, a hozzátáplálás nekem meg semmi se akar úgy alakulni ahogy elképzeltem. És a 100%ra való törekvésem sem könnyítette meg a helyzetem. Voltak nehéz napok, de lesznek is még. Ez az anyaság velejárója. Ezért küldök egy hatalmas ölelést és merd kihasználni a segítséget. Én sajnos egyedül vagyom a férjemmel külföldön és rohadt nehéz segítség nélkül. És bennem is az van, hogy egy anyának márpedig mindent meg kell tudnia oldani egyedül. Nehéz ebben a mai modern, "tökéletes" világban. KITARTÁS

Nagyon megható és őszinte volt! Az én gyerekeim már nagyobbak (12 és 9 évesek). De mikor otthon voltam velük, nekem is voltak hasonló érzéseim és nálam is volt, h összefolytak a napok. Segítségem sem volt, pedig éltem volna vele :) Aztán sikerült összeszednem magam, mert tényleg fontos egy gyereknek, h az anyukája jól érezze magát a bőrében. Ez kihat rájuk is! És most megkaptam a legmeghatóbb dicséretet a lányomtól: "annyira szerencsés vagyok, hogy te vagy az Anyukám!" 😊❤

Kedves Fati! Nagyon örültem , hogy meghallgattalak nagyon egyetértek veled 😌ugyanezeken megyek keresztül majdnem egy idősek a gyerekeink 😘Nagyon szép vagy Fati mindig jól esik téged nézni a lányom is ismer már titeket

Drága Fati! Nekem már 5 és fél éves a kisfiam, de amikor a videó végén elmondtad, hogy sokan vagyunk anyukák, de mégis ez az egyik legmagányosabb dolog, amit valaha átéltél..annyira átéreztem, a saját éjszakáimat, abban a bizonyos fotelban töltve. Viszont klisé, de igaz, hogy mindig egyre könnyebb lesz! :) Nagyon örülök neki, hogy megtaláltad a segítséged, és mikor instagrammon olvastam Petrával kapcsolatban, hogyha nem költöztök ki őt sem ismerted volna..milyen szép visszacsatolása ez az életnek újra, hogy habár hazajöttetek, de mennyi mindent adott nektek a kint töltött idő! Örülök, hogy most már jobban vagy, csodás szülei vagytok a gyermekeiteknek, nem véletlenül választottak titeket!❤️ Köszönöm az őszinteséged és sok átaludt éjszakát kívánok Nektek Ádámmal! :)

Szeretlek Fati!❤ Annyira szeretem, hogy ilyen őszinte vagy velünk, nézőkkel️. Legszívesebben megölelgettelek volna, főleg mikor arról beszéltél, hogy az anyukáknak össze kéne fogniuk, mert mindenki a legjobbat akarja a gyerekének. Mintha a szívemből szóltál volna. Sok kitartást!😘

Úristen Fati! Ez a szívemből szólt. Kopp ugyanebben a helyzetben vagyok. Szerencsére nekem is sikerül kimászni belőle most már. Én is elkezdtem kreatívkodni, hímzek éppen. A hozzátáplálás egy rémálom, ha az ember beengedi a médiát, védőnőt, rokonokat. Annyi elég, hogy figyelni az ember a saját gyerekét és magát. És nem stresszelni mikor költözés közben vacsira püréset kap mert az gyorsabb. Én erre jöttem rá. Figyeljük gyermekeink jelzéseit és ne más mondja meg neki mi jó! ❤️

Ha nekem is lesz kisbabám, és én is magányosnak érezném magam az ilyen éjszakákon, biztosan te fogsz majd eszembe jutni és a sok kislápma a gyerekszobákban.

Hát ...köszönöm. Én vagyok az az anyuka aki 10 éve ültem a szobában éjjel és egy ilyen mondatra vártam...ami késik nem múlik. Köszönöm ezt az őszinteséget és nyiltságot amir most annyira szükségünk van. Nem tudom elégszer elmonani mennyire hálás vagyok hogy rád találtam..🙏😊

Végre két nap után elértem ide, hogy végig néztem, hallgattam a videót. Először is, annyira, de annyira jó, hogy beszéltél ezekről a dolgokról. Azt hiszem nem lehet eleget, mert mindig van akinek szüksége van rá, hogy más kimondja amit ő gondolni is alig mer, hogy érezze, hogy nincs egyedül, senki sem tökéletes. Két éve született az első gyerkőcöm és pont ezeken mentem át. De tényleg, szó szerint. Szélsőséges vagyok és képtelen voltam segítséget kérni vagy elfogadni. Azt gondoltam, hogy az én dolgom, nekem kell mindent megcsinálnom. Most van egy két hónapos babám is, és időnként hagyom, hogy segítsenek, hogy a nagyobbal sétáljanak, lefoglalják. Most is küzdök magammal, de könnyebben adok ki egy két dolgot a kezemből. Tényleg nagyon jó, hogy vagy nekünk. :) Hajrá, remélem hamar túl leszel teljesen ezen az időszakon.

Drága Fati! Csak annyit szeretnék mondani hogy köszönöm, hogy megosztottad ezt velünk. Igaz még nem vagyok édesanya, mégis annyi mindenre felnyitottad a szemem. Köszönöm neked!❤️

Nagy virtuális ölelés. 🧡🧡🧡 Én is azt érzem, hogy a legfontosabb elengedni a magunk/babánk/családunk másokkal való összehasonlítgatását és nem szabad odafigyelni a kéretlen megjegyzésekre sem. A család az család, mindenkinek olyan, amilyen, mindenki úgy csinálja, ahogy szeretné és tudja. A kismamák elmagányosodását pedig nagyon sokan érezzük sztem, csak ez is egy olyan dolog, amiről nem beszélünk. Nagyon jó és fontos volt ez a videó. 🧡

Azta, Fati! Mintha azokat a gondolataimat, problémáimat hallottam volna kihangosìtva, amiket az anyaság első évében megéltem. Nekem három gyerkőcöm van (nem ikrek), és mindháromszor teljesen kiégtem az első életévük végére, mert én is beáldoztam magam teljes egészemben, és én is tökéletesen akartam mindent csinálni. És még folytathatnàm a sort, hogy mi mindennel tudtam azonosulni, amit mondtàl (nem hallottam a sajàt gondolataimat, kreatìv energiàk elnyomàsa, stressz a hozzàtàplàlàs mòdja miatt, kifordulás önmagambòl a kòros kialvatlansàg miatt... stb.). Annyira köszönöm Neked ezt a videòt!!!!! Jò tudni, hogy nem vagyok egyedül. Hatalmas virtuàlis ölelést küldök! 🤗♥️

Drága Fati! Miattad kezdtem el Yt videókat nézni évekkel ezelőtt. Hatalmas ölelést küldök neked! Kb.végigsírtam a mostani videót. Nálam most van a mélypont. Teljesen egyedül érzem magam itthon egy ovissal (aki nem jár most oviba), egy másfél évessel, várandósan. Néha azt érzem, feladnám. Nem elég ez az önként vállalt karanténság, az, hogy 5eve nem aludtam, és mindig én vagyok az utolsó utáni akárki, cukorbetegség is fennáll most már. Baromi vidám,kreatív embernek tartottam magam, de a nem kérek segítséget teljesen eltüntette azt, aki voltam. Nekem ez még nem megy, mert annyiszor okoztak akár közeli hozzátartozók is lelkiismeret furdalást azzal, hogy felrótták, ha valami nem megy, hogy inkább tényleg nem kérek segítséget. Sokat sírok. De az ilyen őszinte gondolatok, mint amiket megosztottál, nagyon segítenek!! Köszönöm.

Nagy ölelés ❤️ Azt nem tudhatod hogy mások hogy csinálják. Nem tudhatod hogy pl. Berakja a gyerekeit a tv elé, amikor mondjuk te nem. Vagy a járókaba órákra. Vagy neki más temperamentumu gyerekei vannak és elvannak. Vagy neki atalusszak az éjszakát és ezért az idegrendszere kisimult. A védőnőm egyik legjobb tanácsa volt hogy amit anyukák mondanak nekem azt osszam el kettővel minimum. Mert hogy vetítenek, mert szuper anyunak akarják feltüntetni magukat. Vagy pl. Minden nap más programra viszi azért mert nem tud vele mit kezdeni és ott elmegy legalább a délelőtt és nem neki van dolga vele/velük. Én is úgyanazon mentem keresztül mint te, nekem is kettő gyerekem van csak 3.5 év van közöttük. Az első gyerek után nem volt ilyen. Szerintem csak azért mert kisfiam végig aludta az éjszakát viszonylag hamar, és egy gyerekkel nyilván könnyebb és tudtam pihenni is ha akartam. És igen volt hogy az egyik alvasidoben főztem a másikban filmeztem. Második babám nem jó alvó, de szerintem ez azért van mert az első lassabban fejlődött mozgasugyileg a kicsi meg túl gyors. Kiégtem a nem alvastol, attól hogy egész nap etetem a csaladom és én vagyok az utolsó utáni mert a fürdés is 5 perc tusolas. És akkor mosolyogjal. 😵 Alvás, séta, segítség, extra programok. Nem hatalmas de egy egy kis Kirandulas ki tud szakítani. Étkezés: Hagyd a francba hogy kellene. Ahogy mondtad hogy a gyerekek igénye számít és a te igényed/lehetőséged számít. Az első babám pl. Nem akart enni.(szoptattam igény szerint persze) Egy hónapig feszko hogy Úristen most mi lesz. Úgyanugy hízott. Aztán írtak anyukák hogyha van pisis, kakis pelus elegendő, hízik, jó kedvű, alszik akkor? És igen akkor mi van. Semmi. Az volt hogy az én fiam nem akart puret enni de én még nehezen engedtem el ezt, méret kipróbáltam ezt azt amazt🙈🤷 Aztán annyira emlékszem hogy nyár volt, ettem egy barackot, a kezemben volt mert O letehetetlen volt és nyitotta a száját. Oda tartottam mert úgyse fog enni. És bum ette. Én meg néztem. És utána kezdtem el nézni hogy oké akkor más út kell. De megértem mindent amit mondtál mert én is hasonló vagyok. Már attól kiborultam hogyha nem úgy alakult a nap ahogy akartam mert vmit szerettem volna csinálni és nem lehet már megint. A gyereknek nem tökéletes anya kell, hanem egy kiegyensúlyozott anya. Ne azon agyalj ki hogy csinálja, van e segítsége vagy nincs. Hajrá ❤️❤️❤️

Kedves Fati! Nekem te vagy az egyik gyöngyszem itt a youtubeon. És az ilyen őszinte beszélgetéseidet szeretem leginkább. Szeretem, a gyermeki szívedet-lelkesedésedet az élethez, szeretem azt a rátermettségedet, amivel az előtted álló helyzeteket kezeled, szeretem, hogy a családod előrébb való mint a social médiában jelen lenni, és szeretem az őszinte természetedet amit megosztasz velünk, amikor felvállalod a nehézségeket, amiken éppen keresztül mész. Köszi, hogy itt vagy! 🥰

Nagyon sokan éreztük így magunkat az anyává válás első időszakában,de a tudatosságod nagy segítség,mert rövid időn belül olyan felismerésekre jutottál,amelyekre általában jó pár év után szoktak,addigra már sok negatív dolog tud konzerválódni. Ölelés 💗

Pontosan ugyanigy ereztem es sokszor meg erzem magam kisgyerekkel itthon raadasul kulfoldon rövid ideje, segitseg nelkul. Eszembe fogsz jutni a maganyos pillanataimban a kislampa fenye mellett. Öleles befogadva es visszaküldve! Köszönöm ezt a videot! Most megyek jógázok 20 percet 🙂

Én anya nem vagyok ugyan, de én is épp mostanában tanulom,hogy nem kell mindent egyedül csinálnom,igenis mondhatom,hogy segítség kell. A napokban kell projektfeladatot csinálni a suliban és a csoportunk élére engem képzeltek el, de visszautasítottam, és basszus, annyira jól esett,hogy azt mondhattam, "Kérlek, vállald Te, nekem ez már túl sok lenne." Büszke vagyok rád,hogy felismerted,változtatnod kell, és nem vagy egyedül!❤ Jó egészséget Neked és az egész családodnak! ❤

Hátttt... minden egyes szavadat mélyen átérzem, pontosan tudom mit érzel. Milyen hetekig-hónapokig fél órákra elbóbiskolni, és az egész napot delíriumban, vegetálva, mély bánatban végigcsinálni. Amikor délután kettőkor már vágod a centit, hogy jó esetben 6 körül már jön a Párod, rossz esetben sokkal később... Az, hogy felismerted a problémát, és nevén is tudod nevezni, hatalmas dolog. Oldalakat tudnék megtölteni, de csak annyit: drukkolok, hogy minidig lásd a fényt az alagút végén, hogy a Pindúrok és Ádám bearanyozzák a napjaid, és és innen messziről is örülök Petrának, és örülök, hogy van Nektek 💝. És nem utolsó sorban, csodaszép vagy 🤗!

Kedves Fati! Nagyon nagy ölelésem küldöm nektek és köszönöm, hogy ilyen őszintén mersz beszélni arról, hogy az anyaság nem csupa rózsaszín csillámpóni álom. Pár évvel előtted járok az 5 éves fiú-lány ikerpárommal. Nekem is a kialvatlanság volt a legrosszabb a kezdeti időkben. Ahogy nőnek, úgy minden korszaknak van varázsa és van nehézsége, mindig valami más lesz a nehéz. Utólag visszanézve nem tudom, hogy de csak végigcsináltuk. A tökéletes anyukákat a tökéletes gyerekeikkel már rég elengedtem, ha szembejön velem ilyen, akkor emlékeztetem magam, hogy a saját gyerekeimnek én vagyok a legjobb anyukája. Szóval nem vagy egyedül, sokan járunk ebben a cipőben. (A kutyus nyugalma irigylésre méltó.)

Magamat hallgattam.... ❤ kitartás Drága 😇 nekem segített az a gondolat akkor amikor mar tenyleg nem bírtam tovább, hogy ez csak egy átmeneti állapot és ennél csak jobb lesz❤

Köszömöm Fati❤ Hihetelen de mintha csak én mondtam volna ezeket. 01. 27 én született a kislányom. Nagyon sokszor érzetem így.... pedig nekem 1 gyerkőcöm van. Minden tiszteletem a tiéd hogy így mersz róla beszélni és ezzel erőt adni másoknak❤ Nem vagyunk egyedül😊 Millió puszi 😘

szia kedves Fatima,megint meghallgattalak,közben főzök (végre).Nos,az elvárásaink,a megfelelesi kenyszer,a kötelesség és felelőssegtudat teszi mindezt.A mai napig ugyanígy vagyok,vagyunk,érzek, MEGÉRTELEK!❣️Tudom mi a kimerülés és kialvatlanság,hudd el.Felöltözni nincs sokszor erőm,nembeszélve a haztartas vezeteséről eshat a türelemről.Én már trágar is lettem,csapkodok,dühöngök és legszivesebben az éterbe kilőném magam....😡😭annyira értem miről beszélsz,mintha csak saját magam hallanám.Még vmi: amúgy a nem megfelelő házasélet is rátetőz ám ezekre a tünetekre -nálunk biztosan! és akkor ottvan az is,hogy elégedetlen vagyok a kinézetemmel,a ruháimmal,a bőrömmel és úgy ált-ban mindennel.Jaj,annyira értelek! ▶️▶️nade!lapozzunk! amit teszek,hogy jobban legyek: megértőbb vagyok magammal (pl.nézlek Téged!),fürdőzök,illatozok(edp,párologtató,füstölő,kedvenc szappanok és tusik...),zenéthallgatok miközben teszem a dolgom (sokkal dinamikusabban megy így minden),kedvenceim főzöm és! KIMEGYEK a levegőre.A természet,a séta,mint mozgás segít.....🛁☕️🎶🎵

Ahhoz túl jók a videóid, hogy ilyen könnyen megszabadulhass tőlünk😘😘😘

Drága Fati! Most láthatatlanul is egy nagy ölelést küldök Neked! Szülés utáni Lélekrész vesztésünk nem vissza fordíthatatlan, ha ugy érzed az otthoni segítségen kívül szükséged lenne még segitségre, nyugodtan nézz utána a témának. (Lélekrész visszahívás) Csodás Anya és Nő vagy! Ma megérkezett a Naplód hozzám, amit már most nagyon nagyon imádok. 🥰

Nagyon bátorító az őszinteséged de az méginkább ahogy magaddal vagy önazonos és magaddal vagy őszinte. Nagyon sokat tanítottál ezzel a videóval ismét. Nincsenek kimondhatatlan dolgok csak idő amíg kitudjuk mondani őket. Köszönöm Fati ❤️

Hidd el azért ,mert segítséget kérsz egyáltalán nem vagy rossz anya! Ha megteheted és úgy érzed,hogy kell, akkor úgy van rendjén! Ha ez az ára,hogy legyen több én időd akkor kell is a segítség! Boldog vagy akkor a gyerekek is és ez a lényeg. Nagyon színes egyéniség vagy és az anyaság még plusszba nagy vállallás. Ne érzed magad rosszúl:) csodás vagy és nagyon jó embernek gondollak. Imádom a videóidat, erőt adnak, inspirálnak. Köszönöm 💝🌷🙏😇

Átérzem... 3 gyerekkel vagyok itthon, a legkisebb 5 hónapos. Ez ilyen. Viszont soha nem tanultam annyit magamról, mint a kisgyerekes időszakban, ami kőkemény. Nagyfiam 4,kislányom 2,5 éves, kisfiam 5 hónapos. Esszenciális, hogy törődjek magammal, különben nagyon borul minden/mindenki.

Nagyon szeretünk, örülök, hogy újra visszatértél és ezer hála és köszönet Petrának, a családnak és mindenkinek, aki melletted van és ebben az időszakban is segít és támogat téged! Bár nem vagyok anyuka, de sok dologgal tudtam azonosulni és szívem szerint most megöleltelek volna a videó után, annyira őszinte és megható volt az egész! ❤️Vigyázz magadra, mi várunk vissza!

Megérintett az őszinteséged az anyaságról. De totálisan egyetértek és megértelek. Én sem hittem, hogy ilyen magányos tud lenni az anyaság. Ez is olyan dolog amit meg kell tapasztalni, mások hiába mondják, hogy ilyen meg olyan lesz.. és felkészülni sem lehet rá, pedig naivan azt hittem hogy minden olyan könnyű és egyszerű lesz. Köszönöm ezeket a szavakat!💕

Fati,minden szavaddal teljesen egyetértek! Végre valaki beszél erről... Én is teljesen ezen esek éppen át... De már látom a végét... 💕 Tudod,mindenkinek a saját problémája a legnagyobb,én mindig ezzel nyugtatom magamat. 💕

Nagyon igazad van! Nagyon jó lett ez a videó, totál átérzem s megértelek, én is anyuka vagyok nem rég óta és már voltak nehézségek, de tényleg nem szégyen segítséget kérni, én is rengeteget kaptam/kapok. Csak így tovább, kitartást! 😘❤

Fati ❤️ A kórházat járom másfél hónapja a 7 hónapos kislányommal . Szerencsére este mikor el aludt volt lehetőségem megnézni a videód és Nagyon köszönöm neked azt a plusz érzelmi löketett, amit adtál vele mert Nagyon nehezen viselem ezt az állapotot amiben vagyunk. És minden porcikam üvölt, hogy legyen vége és jöjjön rendbe a kislányom. Haza akarok menni és az advent első vasárnapján otthon tölteni a férjemmel és nem a kórházban. Köszönöm neked ezt a pluszt és kisirni sajnos nincs lehetőségem magam jelen körülmények között de magamban megtettem köszönöm neked ❤️

Annyira hálás vagyok hogy megosztottad az érzéseid és gondolataid, nagyon sokat jelentenek nekem. 🙏🏻 Még csak pár hetes várandós vagyok, de már most rengeteg érzés és gondolat kavarog bennem, hogy mit hogyan kellene majd csinálnom. Ez a videód is táplálék most a lelkemnek.❤️

Szívemből szóltál !!!!! És tényleg falu kell hozzá !!! :D Én most vagyok egyre nehezebben pont így ahogy elmondtad . Pedig csak egy kisfiam van , de apa szeptember óta mindennap melozik alig van töltödős időnk ! (szőlőnk van , szüret stb ) és uj város , senkit nem ismerek , segítségem nulla . Annyira átérzem nagyon nehéz . Nálam a plusz a gond hogy fogyok refluxom van , minnél többet stresszelek sok lesz a savam és fogyok . Így az erőm is egyre kevesebb .Kreatív rész már meg van én szappanokat kencéket szeretnék csinálni , az alapanyagok már itthon vannak már csak idő kell . A kialvatlanság a legdurvább , nem hiába vallatási technika :D megőrülök h nem tudok aludni , pedig velünk alszik a kicsi mert télleg nekem így a legkönnyebb . Nagyon jó hogy megcsináltad ezt a vidit nagyon kellett ! sok sok erőt szeretetett küldök egy szintén fáradt anyuka

Drága Fati! Köszönöm, hogy elmondtad őszintén a problémádat! Csak sejteni lehet, hogy konkrétan mivel is küzdesz, de nem ez a lényeg. Kitartást és türelmet kívánok neked! Én is friss anyuka vagyok, 11 hetes a kislányunk🥰 Nálunk nem ég már a kis lámpa, mert átalussza az éjszakát, de ez persze bármikor változhat. Olyan erős vagy, hogy felkelsz és a fotelba ülsz! Nekem őszintén szólva ehhez nem volt erőm, inkább a nagy ágyba raktam a babát! Ebből a “kis dologból” is látszódik te mennyire erős vagy!

Szia. Teljes mértékben egyet értek minden szavaddal. Én is voltam ilyen mélyponton, a most 9 hónapos kislányom mellett. Ugyan ezeket átéltem, mint Te, csak én egy gyermekkel, nem kettővel. Volt hogy senkivel nem akartam beszélni, se megszólalni, se enni, se inni, se pancsizni. De hála én is kilábaltam belőle és biztos vagyok benne hogy még lesz ilyen, de nem félek. A gyermekünknek a legjobbat szeretnénk. Csodálatos Anya vagy ❤️

Szia Fati! Szívbemarkolóan gyönyörű, őszinte videot készítettél.... Nekem is két gyermekem van, de 4 év korkülönbség van köztük. Ők már nagyok, 19 és 15 évesek. Sok, akkoriban átélt érzést hallottam most tőled viszont. Szerencsém van a lányokkal, mert sok kortársukhoz képest nagy kilengések (bármilyen szempontból) nincsenek velük. De azért kamaszharcok voltak/vannak, de az így van jól. Mostanában én is sokszor gondolok arra, vajon, mikor kisebbek voltak, jól csináltam(tunk)-e mindent? Vannak dolgok, amiket már másképpen tennék. Van olyan is, amiért utólag lelkiismeret furdalásom van. De akkor én rossz anya lennék? Nem hiszem. Szeretem, szeretjük őket, mindig ők voltak az elsők, most is sokszor, de már jó ideje én is megengedem magamnak, hogy ,,önző" legyek. Nem lehetünk tökéletesek, olyan nincs. Elég, ha elég jó anyák/apák vagyunk, s ahogy te is mondtad, általában a szülő a legjobbat akarja a gyermekének. Én fiatal anyaként még nem voltam ilyen tudatos, mint amilyennek téged látlak, nem nyílt ki ilyen korán a szemem. Örülök, hogy te már eljutottál idáig, s okos döntésekkel javítasz a nehézségeken. Problémák mindig is lesznek, kívánok nektek a megoldásukhoz továbbra is sok erőt! A videokat pedig, mint a hűséges Szuflé a gazdi szeretetét, türelmesen várom! Puszillak: Ildi

Drága Fati! Átérzem amiket mondtál teljesen, mivel én is hasonlókat érzek. Meg is könnyeztem egy kétéves és egy három hónapos kisfiúcska anyukája vagyok. Kicsit hogy is írjam jól esik nem én vagyok az egyedüli aki így érzi magát. Nagyon nehéz egyben gyönyörű egy életen át tartó hullámvölgyekkel és hullám hegyekkel járó dolog az anyaság. Köszönöm a videódat. Virtuális nagy ölelést küldök neked és minden nagybetűs Anyának mert minden Édesanya nagy betűs. ❤️

Mindjárt 8 hónapos a kisbabám, és hát rendesen magamra ismertem most ebben! Ez a túlzott megfelelési kényszer, hogy mennyit eszik, de ha 20 grammal kevesebbet eszik, akkor jajjmivan, mennyit alszik, ha nem eszik nem fog jól aludni, stb stb. Nálam az igény szerintiséget sokszor legyőzte azt, hogy hogyan KELLENE bizonyos dolgokat csinálni. Szerencsére most már sokat lazultam, de még mindig vannak kattanásaim. Elmentem a videót, időnként megnezem, hogy észhez térjek. Köszönöm ❤️

Drága Fati! Nem vagy egyedül! ❤ Tényleg sok gyerekszobában ég éjszaka a kislámpa. Nálunk is. Kitartást, nagyon szeretünk! ❤

Drága Fati! 🥰 Csodálatos ez a videód, és nagyon jó hogy erről a témáról beszélsz! Azt gondolom, hogy azért aki egyszerre 2 kisgyermekkel kell, hogy helyt álljon az még nagyobb kihívás mintha 1 gyerekkel. Egy nőnek ez az időszak szerintem a legnagyobb önismereti út. A cél szerintem mindenkinek az kellene, hogy legyen, hogy miután világra hoz egy gyermeket, megtalálja önMAGát. Én azt gondolom, hogy minden szülés után ez újra meg újra egy önismereti folyamat. Egy család rendszere pedig úgy működik hosszú távon kiegyensúlyozottan, ha mi édesanyák egyensúlyban vagyunk, jól vagyunk önmagunk vagyunk. Persze könnyű azt mondani, mint megélni... Nekem 7 hónapos a kisfiam és pontosan ezt éreztem mint Te, hogy az első 6 hónap az sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb volt mint például azóta hogy elkezdték felfedezni a világot. Azóta nekem is nagyon nehéz heteim voltak. Most érzem azt, hogy talán már javul a helyzet és kezdek újra magamra találni. Igyekszem rendszeresen sportolni, meditációt is törekszem arra, hogy újra beillesszem a napomba. Aki még nekem segít az a férjem, aki a legjobb barátom, a lelki segítőm, mindenem. Részt vesz mindenben szerencsére és ő is észre szokta venni, ha szükségem van arra, hogy kicsit ÉN legyek. Szerintem hiánypótló a téma amiről beszélsz, mert óriási türelem, empátia szükséges ahhoz, hogy ha tiszta értékeket akarunk átadni a gyermekeinknek. Szerintem ez csak tudatosan megy és úgy, ha mersz hibázni, ha mersz elesni, majd felállni. Ha mersz segítséget kérni és nem egyedül akarni megváltani a világot. Óriási erőt ad nekem az ANYASÁGhoz ez a fantasztikus női közösség ami LÉTRE jött, mégha csak a közösségi médián keresztül is de az energiák összeadódnak és ha csak 1-1 bejegyzés, történet vagy videó tud segíteni valahol valamiben valakinek akkor már megérte beszélni róla, megérte kinyitni azt az ajtót. Csodálatos vagy Fati és szerintem Te nagyon sok Édesanyának segítettél most ezzel a videóval. Nagyon szeretlek még így ismeretlenül, virtuális világon keresztül is olyan közel érezlek magamhoz mintha a barátnőm lennél. Ölelés 🤗❤️🙏🥰🤗🌈😘💜💛

Köszönöm Fati! Nagy szükségem volt erre a videóra. Bár nem vagyok anya én is elég nehéz időszakon megyek keresztül. Jó hogy nem vagyunk egyedül ♥️

Köszönöm Neked ezt az őszinteséget, nagyon sok mindent átéreztem, amit írtál. A kislányommal mostanában mi is megszenvedjük az alvást , a hozzátáplálástól göcsbe ugrik a gyomrom... 11 hónapos lesz harmadikán és egyfolytában azon kapom magam, hogy befeszülök mert nem eszik meg annyit amennyit ebben a korban "kellene". Szerencsére még szoptatom és annyira ragaszkodik a cicizéshez , hogy alig akar mást enni. Talán emiatt is hatódtam meg annyira a szavaidtól, na meg persze a zuhanyzások kimaradása, a hajmosás felemelő luxusa..... Én most kezdtem el érezni, hogy nem találom önmagam az életemben... nagyon-nagyon nehéz a gyors forgatagban egyáltalán emlékezni néha, hogy ki is voltam az anyaság előtt. De talán a lopott perceiben lassan visszatalálok és sikerül egyensúlyba hozni, hogy a babámnak, a páromnak és nekem is jó legyen. Mégegyszer köszönöm neked, és a magányos éjszakákon Veled leszek! ❤️

Koszonom szepen, jo volt hallgatni hogyan kezelted ezt a dolgot, jo hogy kimondod hogy nem szabad ezeket a ‘hogyan kene a nagykonyv szerint’ dolgokat ilyen véresen venni hanem muszaj elfogadni hogy egyenileg mashogy mehetnek a dolgok es az is lehet jo es pont az a jo az adott gyereknek ,csaladnak.:) kivanom a legjobbakat!

Kedves Fatima, először is engedd meg, hogy megköszönjem neked ezt az őszinteséget és ezt az érettséget, amivel az elmúlt időszakod nehézségeiről beszéltél! Hihetetlen fontos témát dolgoztál rendkívül hitelesen és komolyan! Nagyon hálás vagyok ezért, nagyon tisztelem benned, hogy igenis felvállalod, hogy az élet egy csodás szakaszának milyen nehézségei is lehetnek. Máig emlékszem arra a podcast-edre, ahol arról beszéltél, hogy a terhesség igenis nehéz, igenis vannak rossz napok, amikor semmihez és senkihez nincs kedve az embernek. Én most tartok a várandóságom hetedik hónapjában és nagyon frusztrált, hogy a legtöbb helyen csak azt mutatják be, hogy ez az időszak milyen csodás, és más nem számít, csak az, hogy anya leszel/vagy…. pedig amellett, hogy az ember imádja a gyerekeit, és az ő egészségük a legfontosabb, igenis óriási szerepe van az én-időnek. Hiszek abban az elvben, hogy boldog anyuka = boldog gyerek, vagyis nekünk is fel kell tudni tölteni az akkumulátorokat ahhoz, hogy úgy tudjunk adni a kicsiknek, ahogy azt mi szeretnénk és nekik jó! Az alvásról pedig csak annyi, hogy nekem volt tavaly fél év az életemben, amikor napi 2-3 órákat aludtam lelki problémák miatt, és senkinek nem kívánom! Kifordultam magamból. Ezért teljesen átérzem, és igenis be kell iktatnod pihenőidőket a mindennapjaidba, mert pihentető alvás nélkül semmi nem megy! Nagyon sok erőt és kitartást kívánok Neked a jövőben is, és remélem sok hasonló típusú videót láthatunk még Tőled, mert úgy gondolom, hogy nagyon hasznosak és nagyon sokat segítenek!  Köszönjük, hogy vagy nekünk!

Köszönöm a videót!! Egy 5 hónapos vegyes ikerpár édesanyja 😊

Kedves Fati! Én csak instagramról ismerlek, nagyjából azóta, hogy megszületett a kisfiam márciusban..mostanában sokkal kevesebb időt töltök ott, valószínűleg azért, mert tudattalanul védem magam azoktól a tartalmaktól, amiket te is említesz. Sokáig gondolkodtam is, hogy megnézzem-e ezt a videót, szükségem van-e egy instamami nyavalygására. De aztán úgy voltam vele, hogy nem lehet véletlen, hogy ha felmegyek, a te storyjaidat mindig megnézem (pedig hidd el, még a legtöbb ismerősömét sem nyitom meg..), úgyhogy úgy döntöttem leülök és megnézem az első videódat. Nagyon őszinte vagy és nagyon valóságos problémákra hívod fel a figyelmet. Az anyaság minden szépségével együtt baromi magányos dolog. Én fel voltam készülve lelkileg (vagyis azt hittem), hogy nekem nehéz lesz a folyamatos itthonlét. Mindig is jöttem-mentem, párhuzamosan jártam egyetemre és dolgoztam, a terhességem utolsó pillanatáig aktív voltam. De erre nem tudtam mégsem felkészülni. A covid most extra nehezítő tényező, de utólag akkor is úgy gondolom, hogy a nők nagy része csak a szülésig lát. A terhesség alatt aggódsz, hétről hétre követed, hogy mi történik benned/veletek, és persze borzasztóan készülsz a szülésre. Ott lehet-e az apuka, természetes szülés vagy császár, ilyen beavatkozás vagy olyan?...és aztán arcon csap otthon a valóság. Hogy sosem vagy többé egyedül, mégis néha magányosabb vagy, mint valaha. Persze készülsz dolgokra, én is készültem, voltak (és vannak) elveink, amik mentén elindultunk ezen az úton a férjemmel. Sok szülőt elítéltem magamban, akiket láttam korábban, és utólag már szégyellem magam érte. A “neveletlen” gyerekek, a “sárkány” anyukák, akik felett olyan buzgón pálcát törtem..ezek mi is lehetünk. Az én családomnak is vannak díjnyertes pillanatai. Vagyok én is türelmetlen a gyerekkel is, a férjemmel is, magammal is. Komolyan, ha a férjem nem segítene annyit a házimunkában, fogalmam sincs, hogy bírnám egyedül. És még így sincs időm minden nap magamra. Még 5 perc sem. Egyszer csak azt veszem észre, hogy délután 3 van, és én még mindig pizsiben vagyok. Most 8 hónapos a fiam, és az elmúlt 2 hónapban (hozzátáplálás, fogzás, masszív mozgásfejlődés) 1-2 kivételtől eltekintve ÓRÁNKÉNT kelt éjszaka. A kimerültség már nem is fejezi ki megfelelően azt, ahogy érzem magam. Nem szégyen segítséget kérni, vagy olyan megoldást találni, amit az anyósod, a tesód, a szomszéd vagy valami random celeb/influenszer anyuka máshogy csinált/csinálna. Szóval nem vagy egyedül, nagyon sokan ülünk a kislámpa mellett, és egymásra gondolunk. Kitartást, te már jó úton jársz!! ❤️

Drága Fati! Tudod mi az igazság? Te vagy a legjobb anyuka a gyermekeidnek! Nem hiába érkeztek hozzád, hozzátok! Nem hiába titeket választott ez a két kis csoda pici lélek! Kellenek ezek a megingások, azért, hogy saját magunknak bebizonyitsuk, vagyunk olyan erősek, hogy kijöjjünk a mélypontból! Átérzem amiről beszéltél. 6 éves a fiam, 8 hónapos a kislányom. Most tartok ott, hogy kezdem magam ismét látni a tükörben... Nem csak egy elmosódott kép vagyok! Nehéz, de ha ezt így kimondtad most, azzal bebizonyítottad milyen erős is vagy! Egészséget, erőt, szeretetet, örömet, békességet kívánok nektek! ❤️😊

Drága Fati csodás vagy! Ez a videó egy hiánypótlóan hasznos videó! 💕

Olyan jó, hogy újra itt vagy❤️érdekes volt hallgatni. Tanulságos volt, mert én is hasonlóan gondolkodom dolgokról, úgy, hogy észre sem veszem. Nincs gyerekem, de más élethelyzetekben is nagyon fontos ez a felfogás, hogy ne másokhoz hasonlítsuk magunkat. Akármennyire banális is,szörnyen fontos erre figyelni, főleg a social media világában. Köszönöm, hogy emlékeztettél erre is. ❤️Szuper anya vagy Fati, a családod elött pedig le a kalappal. :)

Köszönöm, hogy készítettél erről videót! Én is keresztül mentem egy lelki vívódáson kisfiam születése után (10hós), Angliában élünk, család otthon... Irtó nehéz tud lenni, néha kicsit elveszettnek érzem magam.. talán ezzel az "anyuka magánnyal" a legnehezebb megbírkózni, de van egy csodajófej barátnőm akinek nagyon sokat köszönhetek és egy párom, akinél nem is kívánatnék jobbat, hiszen mindenben támogat, segít és odafigyel rám teljes mértékben❤️ Sok idő volt nekem is míg lejjebb adtam a maximalizmusomból, elfogadtam a segítséget, és bár még másra nem mertem bízni a kisfiam, hamarosan azt hiszem annak is eljön az ideje ☺️ köszi Fati mégegyszer, nagyon fontos dolgokat mondtál el, bár minden frissen szült édesanyához eljutna ezeknek a dolgoknak a jelentősége: egy anyuka a kislámpa mellől❤️

Fatima minden tetszik amit csinalsz,de szomorusag mikor hallom a gondjaid,de tudom ez most csak átmenet es ezt is megoldjatok♥️ Nagyon nagyon vigyazz magadra es a kincsedre,mert az egeszseg az alapvető!!! Lazulni kell tudni,de nagyon nehez tudom♥️ Kiszámíthatatlan minden amire csak te alkalmazkodhatsz sajnos. Hidd el egy gyakorlo nagymamatol♥️

Óriási példakép vagy sok anyukának! A magányossággal annyira tudok azonosulni. Kitartást a nehéz napokon ❤️

Köszi Fati ezt a videót, sokan éreznek pont így ahogyan te, én is, nagyon meghatott a vége és mostmár mindig ez fog eszembe jutni ha magányos vagyok 😊 nagy ölelés neked is. Két picúrka anyukája🥰

Kedves Fati! Örülök, hogy már kezdtél jobban lenni. Kitartást kívánok! Csodálatos személyiség vagy! Tiszteletreméltó az őszinteséged, és hogy mertél beszélni a problémáidról. Büszke lehetsz magadra ezért!

Kedves Fati 🤍 Nagyon örülök ennek a videónak, ezt élem àt én is. Nagyon keveset alszom, nagyon sokat fáj a fejem, éjszaka olyan feszültség van bennem, hogy akkor sem tudok elaludni, amikor a kicsi már alszik. Ami nekem segíteni szokott, az napközben a főzés-sütés, a kencéim ide-oda pakolgatása, szelektálása, nagyritkán felkenése... de az már tényleg exkluzív :D Mindezeket persze együtt a gyerkőccel, amit ő nagyon èlvez. Talán jobban szereti az èn cuccaimat pakolni, mint a sajátját :)

Drága Fati, hát mit is mondhatnék? :) Először is nagyon hálás vagyok, hogy rátaláltam a youtube csatornádra körülbelül két éve. Amióta kiderült, hogy babát várok és Ti is bejelentettétek, hogy érkeznek a kisbabáitok, azóta biztosan mindegyik videódat megnéztem :) Az én Kislányom most december 11-én lesz 1 éves! 🤗 Emlékszem, amikor tavaly októberben a születésnapomon eljutottam Pozsonyba, fő szempont volt, hogy felkeressem azt a kávézót, amit Ti ajánlottatok. A BuJo készítésbe is belekóstoltam, de most nekem is kevésbé jut időm rá, vagyis megváltoztak a prioritásaim☺️ Köszönöm, hogy vagy és őszintén tudsz jelen lenni ebben a mai világban! Nagyon sok erőt ad, hogy nem vagyunk egyedül nőként és anyaként. Én is hasonló dolgokat/érzéseket éltem át, pedig “csak” egy babánk van még. De néha annyira nehéz tud lenni. Nekem is voltak pillanatok, amikor nem ismertem magamra..Hogyan érezhetek így, amikor mások 4-5 gyereket nevelnek (látszólag) teljes boldogságban? Olyan kevés szó esik arról, hogy igenis lehet nehéz, igenis érezheted rosszul magadat és lehetsz bizonytalan és elveszett...De akkor is a legjobb anya Te vagy a gyerekednek/gyerekeidnek! 🥰

Talán ez a videó adta nekem a legtöbbet valaha, mióta létezik a RU-vid ❤️

Mindenek előtt szeretnék küldeni egy nagy virtuális ölelést! 💛 Olyan jó, hogy a mélypontokat is megosztod velünk, mert így nem csak a rózsaszín felhőt látjuk magunk körül - gondolok itt magamra és mindazokra, akik még nem anyukák. ☺️ Kellenek az ilyen hétköznapi hősök a RU-vid-ra, mint te, Fati! 😘

Drága Fati! Nagyon fontos dolgokról beszélsz, amin szerintem nagyon sokan átmentünk/átmegyünk. Hálásan köszönöm❤

Kedves Fatima, abszolút átérztam amit mondtál. Amikor még pocaklakó volt a kislányom millió egy elv volt, amit követni szerettem volna. Jobban mondva egy. A nagy rendszer időre pontos élet. De aztán megszületett, és össze ismerkedtünk, megismertem, és rájöttem neki az ég világon semmi szüksége nincsen erre, és onnantól kezdve csak is a megérzéseimre hallgatok. Volt egy időszak, amikor maga a szoptatás nagyon kiborított. Iszsz baby, szóval tényleg akkor volt es annyi amennyit o szeretett volna. És ekkor en rengetes instaanyut kovettem, akik a kötődés (amit magam is vallok de nem ilyen fanatozmussal mint ők), a mosi pelus, az évekig szoptatas, a mindenmentes élet, főzésre való órák. Stb, olyan nyomást helyeztek rám hogy elkezdtem feszengeni, folyamatosan csak azom kattogtam, ezt nem igy kellene, ezt nem jól csinálom ezek szerint. Teljesen elnyomta a megerzeseimet. Az ösztönöket. BLW-ztek én pedig tudtam az en kislányommal bármit csinálhatok ő nem fogja azt megkedvelni, es nekem is csak egy rettegés volt, mikor nyel félre, ki van ha nagyot harap stb. Szóval kikövettem mindenkit akit nem évek óta követtem (mint téged), és helyre állt az önismeretem. Nagyon felnézek rád, és köszönöm hogy ezt megosztottad velünk, en is tanultam ebből 🥰✨

Bár az én fiam már felnőtt, én tudom, milyen a krónikus insomnia, mert több, mint egy éve szenvedek tőle, s azóta nincs életem, nem tudok előre tervezni, arról nem is beszélve, hogy mennyire nem vagyok jól! Te még fiatal vagy, minden rendben lesz! Szeretettel ölellek! ♥️🌹👍🙏💐🍀

óriàsi példaképem vagy, köszönöm Fati! Szeretünk ❤️

Annyira köszönöm az őszinteséged. ❤ Nem vagyok anya. De annyi mindenben egyetértek veled.

Kitartás, te nagyon szeretni való személyiség vagy. . 🙂😘 Ui: jó a bögréd. 😍

Szuper a videó,mert őszinte és a párnakombó is SZUPER,de a halad az,ami nem tetszik.Sokkaljobban áll a fel hosszú,frufru nélkül! (Csak egy vélemény,ne vedd sértésnek,de nagyon fura!)kitartás

Drága Fati Én is hasonló cipőben járok hogy folyton túl aggódok mindent. Nagyon örülök hogy beszéltél erről a témáról 🙏 Sajnos én csak a páromra számíthatok segít amit csak tud de persze öt is megértem hogy fáradt minden hétköznap hajnalban kell 😔 Mivel messze lakunk a családtól csak magamra számíthatok és én is sokszor örült magányosnak érzem magam 😔 A lényeg hogy soha ne adjuk fel mert mi minden HŐSÖK vagyunk 😉🥰 Ölellek ❤️😘

Szuper, hogy elkészítetted ezt a videót! Gratulálok hozzá!

A baba miatti kialvatlanság miatt nekem a sírás és a dühöngésvolt a minimum,nembeszélve a saját lelakottságomról és a lakásról,ami úszott/úszik a kupában egy ilyen nap után.A szőnyegbe belenyomott mindenféle etelmaradekokról ne is beszéljünk.Aztmondják ezt meg lehet érteni,de én utálom,hogy így van.Én pl.csapodok és dobálom a mosatlan evőeszközöket,a hajam és a sminket élből elmarad ÉS! reggel helyett du.1-kor tudok csak felkelni,majd pizsiben lenyomom a napom, segítség meg SEHOL,szóval megértem.Mélyeket kell lélegezni és 10-így számolni..vagy relaxalni hogy.Nagyon nehéz lehet Neked a két babával,én eggyel is odavagyok,tiszta düh és stressz vagyok,tipkedem a saját körmöm,a karácsony se érdekel és konkrétan semmi.Teljes apátia,amiben én is vagyok,hiába a fürdővíz és bármi.ez van.kitartás

Kedves Fati, itt is ég a kis lámpa 😌 A videó döbbentett rá egy érdekes dologra: amikor kisbabánk születik, átalakulunk, aminek része az is, hogy hiperszenzitívekké válunk, hiszen ez segít bennünket abban, hogy rá tudjunk hangolódni a babánk jelzéseire, igényeire. De ebben a rendkívül nyitott és befogadó lelkiállapotban sokkal befolyásolhatóbbak is leszünk a külvilág ingerei által, ezért olyan könnyű anyaként elbizonytalanodni. Bocs az okoskodásért, de nekem ez most egy nagy "aha-pillanat" 😄 Nem győzöm én is mantrázni magamnak, hogy minden baba más, nincsenek univerzális megoldások, figyelj a babádra, figyelj a belső hangodra, stb. Köszönöm az őszinte szavaidat, várom a többi videódat🤗🌺

Kedves Fati! Szinte hajszálra ugyanezt éltem át 3 éve az első kisfiam születése után. Fél évig eufória, majd egyszer csak egy depresszív időszak következett, amikor alig aludtunk, tél is volt, be voltunk zárva, barátok-család nélkül, segítségem igazán csak a férjem volt. Igaz, csak egy baba volt. Kb. fél évig tartott ez az állapot, aztán lassan elkezdtem újra összeszedni- felépíteni magamat, ehhez mai napig rengeteg önismeretre van szükség, hogy tudjam, ki voltam, ki vagyok, ki leszek? - akkor is, amikor nem (csak) anya vagyok. Most a második kisfiam is épp fél éves, és egyelőre sokkal jobban mennek a dolgok, bár még nem jött el az igazi éjszakázások ideje (csak 2-3x kel, és szopi után egyből visszaalszik), hátha így is maradna! Kitartást mindenkinek, ne feledjétek el, keressétek magatokban, kik vagytok (amikor nem csak anyukàk). A közösségi médiával pedig jobb tisztában lenni, az egy erősen szűrt felület. Lehet, hogy az az anyuka, akit úgy irigyelünk, valójában élete legnehezebb időszakát éli meg. Ezt valahogy nem szokás mutogatni.

Régóta nem nézem a videóid de annyira megváltoztál hogy fel sem ismerlek 😳🥰

Nagyon köszönöm Neked ezt a videót!! Tökéletesen magamra ismertem.. 🙏🙏🙏

Kedves Fatima! Nagyon cuki vagy ès hidd el remek anyuka is! Bár az èn gyerkőceim már szinte felnőttek, mègis tudom miről beszèlsz. 😉 Főleg a fiam volt az akivel hosszú távon èjszakáznom kellett. Sokszor már komolyan úgy èreztem felnőtt koráig így lesz 😂 de persze nem! Örülök, hogy már jobban vagy ès kezd látszani a fèny az alagút végén. További sok sikert, jó babázást ès örömteli, kellemes kèszülődèst kívánok az ünnepekre! 🥰🍼🎄🎁💗

Volt benne részem, ne aggódj Fati ez csak jobb lesz ahogy nőnek!