Külön köszönet az orgánum választásáért,mert nagyon nem mindegy a hangszín, a hangsúlyozás, az értelem, egy ilyen jellegű anyag hangossá tételénél!! A tartalom zseniális,(még több ilyet!) a narrátornak minden elismerésem!! HÁLA ÉS KÖSZÖNET!
Húsétel, növényi étel 1920. 03. 30. - Azt a folyamatot, amit a növény csak egy bizonyos pontig vezet el, az állat továbbviszi, úgyhogy a tápláléknak az állat által végzett feldolgozási folyamata eddig tart, míg a növénynél csak addig. Ezért aki húst eszik, az nem dolgozik azon a folyamaton, amin az állat, mivel ezt az állat már elvégezte helyette. Ő tehát nem fejleszt ki magában erőket, amiket viszont működtetnie kell akkor, amikor növényi élelmet vesz fel, amelyet tovább kell vinnie annál, ahogy azt a növény feldolgozta. Ez azt jelenti, hogy a szervezetnek egészen más erőket kell a belsejéből aktivizálnia növényevőként, mint húsevőként. Ezek az erők azonban jelen vannak bennünk, a növénytől az állatig vezető úton kell igénybe vennünk őket. Ha ezeket nem használjuk, akkor bizonyos mértékig visszakerülnek a szervezetbe, és abban maguktól működni kezdenek, de úgy, hogy az emberre igen kifárasztóan és zavaróan hatnak. Ezért újra meg újra kifejezetten hangsúlyoznunk kell, hogy a vegetáriánus diéta következményeként egészen biztosan a fáradtság csökkenését fogjuk tapasztalni, így az ember munkaképesebb lesz, mivel megszokja, hogy bizonyos erőket hozzon fel bensejéből. Ha viszont húst eszik, ezeket nem hozza fel magából, hanem ellenkezőleg, a szervezetét zavaró erőkké változnak benne. 1913. 03. 13. - Mindaz, ami az emberi szervezetben tétlenségre van ítélve, egyúttal azt is előidézi, hogy az érintett szervek, amelyek egyébként működőképesek, parlagon hevernek, megbénulnak, megkeményednek. Úgyhogy az ember megöli szervezetének egy részét, vagy legalábbis megbénítja, ha húsélvező. Szervezetének azt a részét, amit az ember így megkeményít magában, egész életén keresztül idegen testként hordozza magával. 1913. 03. 21. - Amikor az ember a saját szervezetében feldolgozza a növényi táplálékot, akkor olyan erőket mozgat meg magában, amelyek a Naprendszer egészében találhatók; ezáltal az ember a fizikai testében részese lesz a Naprendszer erőinek, tehát nem idegenedik el ezektől, nem szakítja ki magát belőlük. Minden olyan lélek, aki az antropozófiában vagy ezoterikusan fejlődik, lassanként átélheti magában azt, hogy a növényi táplálékkal nem a nehéz földi erőket veszi fel magába, hanem a Nappal, vagyis az egész bolygórendszerrel kapcsolatos erőket. A szervezet könnyűsége, amiben része lesz a növényi táplálék hatására, túlemeli a földi nehézségi erőn, ez pedig fokozatosan egyfajta benső - mondhatnám - ízlelési érzékelésben kifejeződő átélő képességet hoz létre benne: az ilyen szervezet valóban úgy érzi, mintha bizonyos értelemben a növényekhez hasonlóan élvezné a napfényt, ami a növényekben munkálkodik. ... A hústáplálék speciálisan a Földhöz láncolja az embert, földi teremtménnyé teszi, olyannyira, hogy azt mondhatjuk: amilyen mértékben áthatja valaki a szervezetét a hústáplálék hatásaival, olyan mértékben csökkenti magában azokat az erőket, amelyek segítségével egyáltalán el tudna szakadni a Földtől. Elsősorban a hústáplálék következtében köti össze magát az ember a Föld-bolygóval. Míg a tejjel való táplálkozással képessé teszi magát arra, hogy a Földhöz, mint létezésének ehhez az átmeneti helyéhez tartozzon, addig a húsfogyasztás arra ítéli az embert, hogy - ha közben valami más nem emeli fel - a földi létét állandónak érezze, amihez teljesen hozzáidomul... Húst enni akarni azt jelenti: a földi léthez annyira ragaszkodom, hogy az égről is lemondok, és legszívesebben teljesen feloldódnék a földi lét állapotában. 1908. 12. 17. - Amit az ember így magába befogad, abban tovább dolgozik az, ami az állat asztráltestében történt. Ezt az embernek először is le kell győznie. Ám mivel az állat asztrálteste úgy működik, ahogy egy tudatos lényben játszódik le valamely folyamat, így olyasmi jut az ember szervezetébe, ami hatással van az idegrendszerére. Ez az alapvető különbség a növényvilágból és az állatvilágból származó táplálék között: az állatvilágból eredő táplálék egészen sajátosan hat rá az ember idegrendszerére és ezzel az asztráltestére. A növényi tápláléknál viszont az idegrendszer érintetlen marad az ilyen külső behatást tekintve. Ha az ember saját maga építi fel idegrendszerét, akkor teljesen befogadó mindazzal szemben, ami a szellemi világgal kapcsolatos. Az ember a növényi tápláléknak köszönheti, hogy fel tud tekinteni a dolgok nagy összefüggéseire, amelyek túlemelik a saját, személyes létéből fakadó előítéletek szűk határain. Amikor az ember szabadon és gondtalanul, magasabb szempontok alapján akarja vezetni életét és gondolkodását, azt megkönnyíti számára a növényvilágból való táplálék felvétele. Az állati táplálék okozza azt, amikor haragtól, antipátiától, előítéletektől ragadtatjuk el magunkat. Minden, ami az embert személyes érdekeihez taszítja oda, az állati táplálékkal függ össze. Hogy azonban az ember mégsem záródik be teljesen a személyes érdekeibe, vagyis hogy általánosabb érdeklődése is van, azt a táplálkozás tekintetében a növényvilággal való kapcsolatának is köszönheti. (Az inkább szellemi adottságokkal rendelkező népek főleg növényi táplálékot fogyasztanak; az állati táplálékkal élő népek harciasak, bátrak, vakmerőek.) 1913. 03. 21. - Tapasztalati tény, hogy fizikai burokrendszerünk sokkal többet cipel magával az állati, mint a növényi táplálékból. Tegnap hangsúlyoztam azt, hogy fejlődése folyamán a fizikai test mintegy összezsugorodik, kioldódik a magasabb rendű szellemi részeinkből. Ha ekkor állati táplálékot fogyasztunk, akkor ezt az állati táplálékot mint valami idegen testet éljük meg emberi organizmusunkban, amit olyannak érzünk - ha szabad erős kifejezést használnom -, mint a húsunkba fúródó tüskét. Ebben a vonatkozásban ezoterikus előrehaladásunk során sokkal inkább átéljük az állati táplálék nehézkedési erejét, mint egyébként, és mindenekelőtt azzal a ténnyel szembesülünk, hogy az állati táplálék az ösztönös akarati életünket tüzeli fel. Az akarati életet, amely többnyire öntudatlanul zajlik, és amely legtöbbször indulatokban és szenvedélyekben nyilvánul meg - ezt szítja fel az állati táplálék. Mindenképpen helyes az a megfigyelés, hogy a harcos népek inkább az állati táplálékot kedvelik, szemben a békésebb népességgel. Ezzel azonban semmiképpen sem szeretném azt a hiedelmet kelteni, mintha a növényi táplálkozás minden bátorságtól és tetterőtől megfosztaná az embert. Látjuk majd, hogy amit az ilyen táplálkozású ember az állati táplálék megvonásakor ösztönökben, agresszív szenvedélyekben és indulatokban elveszít - amit még megbeszélünk az asztráltest leírásakor azt belülről, már a lelki élete alapján fogja pótolni. 1908. 12. 17. - A hústáplálék hatására a vörösvértestek mindig nehezebbek, sötétebbek. A vér hajlamos lesz az alvadásra. Kis mértékben sók, foszfátok csapódnak ki. A főképp növényi táplálkozásnál ellenben a vérsejtek süllyedése sokkal kisebb mértékű. A vérnek nem lesz a „legsötétebb színezete". Ezáltal az ember képes „énjéből uralkodni gondolatainak rendszerén", míg a nehéz vér annak kifejeződése, hogy az ember rabszolga módjára átadja magát annak, ami az állati táplálék hatására beépült asztráltestébe. ... A növényvilághoz való kapcsolata folytán az ember belülről erősebb lesz. A hústáplálékkal olyasmit vesz magába, ami fokról-fokra valódi idegen testté válik benne, és önálló utakon jár. ... Ha az anyagok önálló módon működnek testünkben, akkor olyan erőket keltenek életre, amelyek hisztérikus, epilepsziás állapotot eredményeznek. Mivel az idegrendszer ezt az átitatást kívülről kapja, a legkülönfélébb idegbetegségeknek esik áldozatul. 1905. 04. 27. - Az állatiság a régi Holdon keletkezett, így visszafejlődést jelent, míg minden, ami a Napon keletkezett, előmozdítja a haladást. Ezért a növényi táplálék előre visz, az állati táplálékban ezzel szemben gátló Hold-erő van. Ezzel az ember saját magát húzza vissza. 1907. 10. 12. - A hús sorvasztóan hat, mert a hús bomlástermék. Aki disznóhúst eszik, a disznó jellegéből élvez valamit, ezáltal a disznó mivoltot is eszi. 1905. 04. 27. - A melegvérű állatoknál a káma (érzéki vágy) belülről kifelé hat, a meleg vér hozza elő a szenvedélyt. Az alacsonyabb rendű állatoknál viszont a káma kívülről hat rájuk, éppígy a hő is. Ha az ember egy darab húst eszik, az egész állatot eszi. Az állat kámája osztatlanul benne van egyetlen darab húsban.
Minden betűvel egyet értek, hálásan köszönöm . Nem eszem húst 22 éve, gyógynövényből táplálkozóm. ISTENI FÉNYT erősítő energia NAP. Nehéz is itt a földi létezés nekem. 👏😇🙏
