10 Tévhit a középkori harcról, amit a filmek és játékok rosszul mutatnak 

A kardokat és minden más fegyvert a kor, földrajzi helyzet, technikai fejlettség és az adott népcsoport harcmodorának kontextusában kell látni. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak ma a kardnak (köszi szórakoztatóipar) mint annak valójában harcászatilag volt. Az is csak egy eszköz a katona felszerelésében. A kardok vágó-, vagy szúróteljesítménye is rengeteg dologtól függ, pl. milyen keményre tudták/akarták feledzeni. Minél keményebb, annál élesebbre fenhető, de annál ridegebb is, tehát törékenyebb. Egy valódi páncél fémelemeit SEMMILYEN kard nem vágja át. Számos kísérleti régész csatornája foglalkozik ezzel.(..némelyiket a videódban is látni😉) Továbbá minden kard változó vastagságú keresztmetszetében, a hegye felé vékonyodik, ennek a súlyozásában van jelentősége (ezért nem macséta, ami ,,csak" egy élezett, rugalmas, vékony lemez, mégsem törik el). Üdv.

Kedves tizes lista! Majd nézz rá Lars Andersenre! Egy képzett íjjász azért nagyon baszó volt és legolasz is elbújhat mögötte!

Az ívelt pengéjű kardok az európainál melegebb éghajlaton jelentek meg, ahol a német fémvért hőgutához vezethet. Az egyenes kard, ami inkább zúzásra, mint vágásra alkalmas és a hegye is inkább jelképes, az a nehéz fémvért ellen jelent meg, amire vastagabb prémeket is felvettek, hogy ne legyen a fém annyira veszett hideg. A két éghajlat közötti különbségre legjobb példa Hattin szarva 1187-ben, ahol a mohamedán sereg addig vonulgatott vissza a keresztesek elől, míg azok eltévedtek a sivatagban, hőgutát kaptak, majd szomjan haltak.

@@gaborbusko8004 Milyen ,,német fémvért" létezett 1187-ben? Nem találtam példát... Tudtommal akkoriban az ismert világ katonái láncvértet, gambezont és ezekre erősített fémlemezeket hordtak. Keleten és nyugaton egyformán.

@Mátyás Bajusz A katana, ami csak egy tipus a japán kardok számos variáció közül, is rengeteg változáson ment keresztül, ami többek között az íveltségét illeti. Hasonlóképpen a száblyák is európában. Az hogy egy kard mennyire lesz ívelt, millió dolog határozza meg. Pl. hogy lovon használták, vagy gyalog. Esetleg az a tény, hogy a legtöbb kardot egyedileg készítették a kardforgató adottságaira szabva, vagy akár az aktuális divat szerint, pont Japánban, ahol egyszer a jobban ívelt, másszor a kevésbé volt a módi. Az pedig, hogy az európai egyenes kardok jobban törtek volna, mint más népek kardjai, egyszerűen baromság.

Eren Yeagar hát igen egész addig győzelemre álltak a magyar seregek :DD egy tapasztalt hadvezér nem tett volna ilyet, ez csak Ulászló meggondolatlan támadása volt

20 éves volt, mit vársz tőle? :):)

​@@asdfqwer6841I. Mátyás király sok nagy dolgott vitt végbe ebben a korban, szóval ez nem kifogás.

@@sjahg2685 Igen, de Mátyás egy kivételes tálentum volt, amilyen 1000 évente egy születik. Ulászló meg csak egy átlagos kamasz. Nem mindegy

@@asdfqwer6841 Azért ez ilyen formában nem igaz. A királyok és egyéb uralkodó akkoriban mai szemmel nézve kifejezetten fiatalon, mondhatni még kis gyerekként kerültek hatalomra (persze gyakran amíg még alig 5-10 évesek voltak (bizony ilyen korban is elég sokat megkoronáztak) egy kormányzó irányított, de 20 évesen már mindegyik rendesen uralkodott de sokan még ennél is fiatalabban. Ez csak manapság divat, hogy 40-50 éves politikusokat választunk meg. Persze voltak idősebb királyok is, nem is egy, de a fiatal uralkodók abszolút normálisak voltak akkoriban. Már csak azért is, mert akkoriban már az is csoda volt, hogy valaki megéli a 20. életévét és nem hal meg valami járványba vagy egyéb betegségbe (pl.: pestis, vérhas, kolera, himlő, angol izzadás, lepra) De egy kisebb elfertőződött karcolás is halálos lehetett. Manapság ezekre javarészt van gyógymód, de akkoriban egyenlőek voltak a halállal. Nem igazán lehetett olyan módon válogatni, hogy "akkor mi most idősebb királyt akarunk".

Bezzeg erre nem jönnek a like-ok...

Till gambesont szerintem soha senki nem mártott vizbe(ha esetleg van erről valami forrasod akkor bocs, csak én nem tudok róla), mivel kb 10 perc alatt beleizzadsz, és tök jó hűs lesz belül :D

Egy teljes lemezvért súlya általában olyan 30 kg (maximum 35 kiló körül) mozgott, fegyverzettel együtt pedig elérhette a 40 kg-ot, valóban. Habár ez is változó volt kicsit, és egyéb tényezőktől is függött (szóval nincs pontos érték). Én is viseltem ilyet, és meglepő, de (relatíve) nem volt oylan nehéz, és egészen jól lehetett benne mozogni: futottam, guggoltam, stb. Túlzásokba esnek számos szempontból vele kapcsoltban (pl. súly, mozgékonyság, stb.), és a video készítője erre akart rámutatni, ami helyes.A súly kicsit (de tényleg csak kicsit) változott az idők alatt, illetve a torna vértek általában nehezebbek voltak, mint a harci vértek. Általánosan elmondható, hogy a késői, 16. század középtől (és nem 15. századtól, ahogy te írod!) készített "golyóálló" vértek kicsit nehezebbek voltak a késő középkori vérteknél, amiket egészen a 17. század közepéig viszonylag széles körben használtak.. De azok sem voltak hordhatatlanul súlyosak. A lóra pedig fel lehet szállni benne magadtól is (van róla korabeli kép, itáliai, 15. század közepe-vége, illetve modern élő reprezentációs videók is!), de ha valamilyen oknál nehézség támadt, akkor egy segítő, vagy egy sámli megoldotta a problémát (szóval a daru-s megoldás fikció...xddd).A pajzs a nehézlovasságnál a 15. században fokozatosan visszaszorult, ezt számos korabeli ábrázoláson látni! Előfordult, hogy használták őket nehéz páncélosok, de már nem volt olyan elterjedt, ás inkább tornákon, kopjatöréseknél játszott szerepet. Ez főleg igaz a 15. század végére. Értelmetlen volt használni, mert a 15. század közepére (és nem elejére) kifejlesztett teljes lemezvértek, mint pl. a milánói vagy gótikus fehér vértek elegendő védelmet nyújtottak. A 14. század végétől kezdtek elterjedni a teljes lemezvértek (ezt korabeli képi, és régészeti bizonyítékok is alátámasztják). Fontos azonban megjegyezni, hogy maguk a lemezvértek (tehát fém elemzek összeillesztése) már az ókorban is léteztek (!). Az egyik legkorábbi ilyen példa a bronzkorból származik (kb. i.e. 1400), és Dendra vértnek szokták hívni: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/a4/Mycenaean_armour_from_chamber_tomb_12_of_Dendra_1.JPG/800px-Mycenaean_armour_from_chamber_tomb_12_of_Dendra_1.JPG Egy másik korai példa a lemezvértekre a rómaiak híres "lorica segmentata" vértje, amit a kora császárság idején használták: archaeology-travel.com/wp-content/uploads/2015/08/corbridge-hoard-plates-reconstruction-640x480.jpg Ja, és a lőporos fegyverek már a 14. században megjelentek Európában, és a század közepén már használták is őket (pl. 1346-47.ben Calais ostrománál korai ostrom lövegeket, úgynevezett bombardákat).

@@kristofantal8801 Ez egy jól összeszedett mondandó, én inkább kritizáltam, nem mentem bele a részletekbe, ez tök jó kis összefoglaló :-)

@@csika7 Köszönöm! :) Igyekeztem. Néhány helyesírási hibát ejtettem, de előfordul. :D Azt nem tettem hozzá, hogy az a nagyon régi bronzkori lemezvért az mükénéi, szóval Trójánál (már ha tényleg a mükénéiek ostromolták, mert ez nem teljesen biztos, lehetett valamelyik tengeri nép is...) viselhette néhány katona (a feltételezések szerint kifejezetten nehéz harci-szekeresek).

"a Fekete Sereg is" ami amúgy egyáltalán ne volt fekete és nem is hívták így, csak később ragasztották rá ezt az elnevezést az irodalomban.

Tibor Varga Hát igen, konkrétan volt olyan, hogy több nő meg gyerek volt egy seregben mint katona. A harmincéves háborúban a zsoldosok felséggel gyerekkel együtt mentek csatáról csatára, az asszony addig mosta a ruhákat, főzött, gyereket nevelt míg az ura pár kilométerre tőle harcolt.

@@BToma67 A logisztika, a haderők kiszolgálása, ellátása mindig fontos volt, és a modern kor előtt, különböző mértékben, de mindig problémás volt. Habár voltak próbálkozások raktárakra, kórházakra, laktanyákra, stb. a 17. század vége - 18 .század előtt is (az egyik legrégebbi laktanya amit láttam, és ami mai napig megvan, egy angol, a 17. század végéről). Pl. a spanyol (etnikailag csak kb. harmadában volt az, a többség flamand, vallon, német, itáliai, stb. volt, zsoldosok) Flandriai Hadsereg a 16--17. században viszonylag jól állt ilyen tekintetben, volt kórházuk, laktanyaszerűségük, stb., és Gusztáv Adolf, illetve Wallenstein is próbálkozott... Jó korai példa, szinte már reguláris seregnek voltak mondható az ókori római hadsereg (főleg a Marius reform utáni), de ott volt az oszmán hadsereg reguláris része is, stb... De azért általánosan elmondható, hogy a 17. század vége előtt (a reguláris hadseregek kora előtt) ez nehezen működött (a Fekete Sereg egységeinek elszállászolása, ellátása is problémás volt, habár próbálkoztak ott is különböző módszerekkel). A zsoldosok, főleg a késő középkortól, lényeges szerepet játszottak Európában, és a 16-17. században ők adták a hadseregek alapjait. A táborokban ezrek szolgálták ki a katonákat. Férfiak, nők, gyermekek, stb. Az iparosoktól, a prostikig egy csomó ember. Még a római légiós erődöknél (castra) is volt külön katona város, ami a katonák kiszolgálásért felelt.

@@BToma67 A harmincéves háború távolról sem a "középkor"! A középkorban kisebb volt a "trén", kevesebb a poggyász a legtöbbek esetében, nőket pedig nem vittek magukkal, még a prostikat is elzavarták legtöbbször a hadvezérek, a középkor "erkölcsös" seregeiből, több megfontolásból is (betegségek terjesztése, inaktív szájak felesleges logisztikai terhelése, plusz a civilizációs, társadalmi szokás, stb.).

😂😂😂😂 Neeeeeeeeee!

De, természetesen a sárkányok igaziak! Nekem is van egy a rokonságomban, az anyós! :)

Szerintem azért fontos egy fantasy-ban némi realitás, mondjuk a harcmodor terén, hogy a fiktív rész befogadhatóbb, úgymond hihetőbb legyen. Egy sárkány is elevenebb, ha a körülötte lévő emberek hitelesek.

@@gyorgyfibi8373 Teljesen igaz. Ha beletesznek egy rakás ökörséget, akkor ámegy fantasybol mesébe, az meg teljesen más műfaj.

@@Etin74 Igen, a Trónok Harcának pont az lenne a lényege h a varázslaton kívül minden emberi dolog földhözragadtan valószerű, szóval ez szomorkás.

Szerintem annál nem az volt a lényeg hanem a poènok :)

Az a film eleve egy karikatura/kifigurazas . Semmi ertelme egy lapon emliteni egy "komlynak" mondhato hollywoodi filmmel...

@@arulzu192 Viszont simán el tudom képzelni, amikor jön egy nagypofájú csapat, és a várvédők a falon kiröhögik őket :D

Tudod még mi zavaró még az utóbbi 3-4 évtized középkori filmjeinek és sorozatainak többségében? Az irreális sötétség, szürkeség, színtelenség és számos esetben dísztelenség... Elegem van már belőle, annyira zavaró. Az 1944-es V. Henrik és a 2019-es között szinte ég és föld van. Komolyan felüdülés volt nézni a 44-est (igen képest voltam megnézni az új után), ami pontos és és hiteles kosztümöt és díszletet tartalmazott. A környezet ugyebár evidens, hogy nem volt olyan sötét és szürke a valóságban (direkt torzítanak a kamerák szűrőivel a filmekben, pl. az új V. Henrik című filmben ezt lehet látni)... Az épületek (pl. várakat) dísztették (festették, faliszőnyegekkel fedték, stb.) ahogy tudták. Tudjuk, hogy öltözködtek akkoriban az emberek, hiszen viszonylag sok képi ábrázolás maradt fenn (főleg a virágzó és késő középkorból). Voltak színek (xd), és sokan törekedtek a színek használatára (és egészen sok szint ki tudtak keverni). Persze ennek meg volt az ára, és voltak különbségek a gazdagok, átlag emberek, és szegényebbek között, illetve területekként is váltózó volt különböző mértékben a divat, de még egyszer, törekedett mindenki, ahogy tudott, és akart. Relatíve színes ruhákat hordtak az alsóbb rétegek is (nem csak a felső és középrétegek). A ruhák (kosztümök) is sokszor hibásan vannak megjelenítve a filmekben.

Kristóf Antal Hát igen én is sajnálom, hogy nem igazán tudnak összedobni egy korhű filmet. Úgy gondolják a fantasy, a kitalált világ izgalmasabb, érdekesebb, pedig a történelemben(magyarban is!) rengeteg olyan esemény van, ami csavaros volt. Elég csak a Hunyadiakra gondolni, hogy miként lettek nemesekből az ország vezetői és végül miért nem lett Corvin Jánosból király és akkor hogyan szakadt 3 felé a ország, ami valljuk be évszázadokra rányomta bélyegét az országra. Nem is értem miért nem csinált valaki ebből egy igazán ütős sorozatot eddig, mert ez mindegy egyes országnál megvan, csak abban nincsenek élő sárkányok és további különleges állatok. Nem minthogyha nem szeretném a fantasyt, csak ne tegyünk már úgy, mintha a történelmünk fele olyan érdekes se lenne... “Középkori” sorozatokból egyet szeretek, a Vikingeket, nem azért mert teljesen hiteles, de legalább élvezhető és annyi valósághűség van benne, mint kéne emellett misztikum is van benne, ami eléggé jellemző a skandináv környezetre. De valóban nagyon lenézett időszak a “Sötét” középkor, pedig ez segített sok dolog létrejöttében(gyógyítás, tudományok, ezekből reneszánsz, egyebek) Nem hiába voltak akkor olyan jelzők, mint a Bíborbanszületett Konstantin(legdrágább szín volt) vagy éppen az Oroszlánszívű Richárd(és könyörgöm az nem RICSÁRD). Nagyon kéne már valami, mert Hollywood fogy ki az ötletekből és a jót is elbarmolja. (Pl. GoT, de erről itt most ne) Abszolút egyetértek veled, mert a középkorban is voltak rendkívül okos dolgok pl. vártervezők, vajákosok, táltosok, és az udvari bolondok voltak a legbölcsebbek, mert ők büntetlenül kimondhatták az igazságot. Várok egy jó filmet vagy sorozatot legyen újszerű, de a régit sem vetem meg.

Az outlaw King (persze azért abba is jó néhány pontatlanság van) viselet terén pozitív példa :)

@@eldarion5919 Igen, az nem lett rossz, kivételesen... xd Igaz, ott is lehetett volna kicsit még jobban, de így is jobb, mint egy csomó másik filmben vagy sorozatban. Mindenképpen jobbak a kosztümök és a díszletek az Outlaw King-ben, mint az új V. Henrikben ("King", rendkívül ötletes és újszerű filmcím... :D). Egy kicsit felüdülés is volt végre megint színeket látni. :D

Jó ötlet!

Top 1 : Honfoglalás (SPOILER) Vicces hogy bizonyított hogy minimum 1000 évet tévedtek vele,de még tanítják a rosszat. Persze sok mással is ez van. Pl. Triceratops se létezett soha.

@@CoffeeTheDragon ki bizonyította?

@@CoffeeTheDragon Érdekelne, ezt mire alapozod...

​@@istvanszlezak2551 Régészek

Meg a sok dezinfót...

@@hungaricusmaximus1280 Megtudnád ezeket nevezni? Kíváncsi vagyok. :) Vannak benne amúgy pontatlanságok és hiányosságok, de ezek nem jelentősek. Alapvetően jó videot rakott össze.

A kard súlya nem csak azért volt fontos hogy meg lehessen emelni, hanem mert ha túl nehéz a kard, lehetsz bármilyen erôs, nem tudtad forgatni mert kibillentett. Ha a testsúlyod 8 százalékát meghaladja a kard súlya, már használhatatlan

A tornapáncélokban tényleg nem lehetett mozogni.

Inkább menj el a Hadtörténeti Múzeumba,mert ha ettől a gyerektől tanulsz,előbb-utóbb ki fognak nevetni...

@@hungaricusmaximus1280 Márpedig helyes amit mondott a videóban a srác... A teljes lemezvértek viszonylag könnyek voltak, és egész jól lehetett bennük mozogni. Viseltem ilyet, szóval tapasztaltam is. De ha nem hiszed, nézzél róla számos videót a RU-vid-on, vagy olvass utána. ;) :)

Valóban. Habár Dürer már inkább (kora) reneszánsz (német reneszánsz) korszak, szóval középkor vége erőteljesen. A középkori hadviselés véget ért az itáliai háborúk (1494-1559) időszakával. Az egyik első olyan (nyílt mezei) csata, ahol a tűzfegyverek döntő szerepet játszottak (szálfegyverek + puskák kombinációja) a győzelem elérésében, a Cerignola-i csata volt 1503-ban, ahol az aragón-kasztíliai hadseregek Gonzalo Fernández de Córdoba vezetésével egy új rendszert, a coroneíla-t használták, ami a tercio (1534) alapja és elődje volt. A középkori hadviselés hanyatlása viszont már a 14. században megkezdődött olyan csatákkal, mint Courtrai (1302), Bannockburn (1314), vagy Morgarten (1315). A késő középkor lényegében egy lassú alapozása volt a 16-17. századi (reneszánsz) hadviselésnek. Némely szakértő ezért a 14--15. századot a "gyalogság forradalomának" is szokta hívni.

András Csapó igaz! Bár egyre több filmben már angolul a Loose! vezényszót használják helyesen, szóval van pár pozitív ellenpélda

Íjászok feszít! Kiold

@@funnyman1030 Tudtommal "eresztet" szoktak vezényelni :)

@@kommisaryeltsin2781 Illeszt, feszít, ereszt.

igen az nagy hiba de lehet szinkronban jobban kijön így magyarul

Ennek nagyon örülök! :)

??? Ez új. Van Glock 16??

@@GYUx2 sry xD sztem basztam visszaolvasni a kommentet

@@GYUx2 17 et akartam irni valszeg xDD köszi h szóltál mer hülyenek néznek

Lool és tényleg xdd

Máté Mozsár Azért 17 golyó elég sok tud ám lenni, lehet vele percekig is lövöldözni oda-vissza. :) Az már inkább gáz, mikor automata fegyverekkel tüzelnek sorozatban percekig, mikor a valóságban kb 3 másodperc alatt kiürül egy tár. :)

Mythbustersben kipróbálták, nem véd meg a vízbe merülés a golyóktól, ha eltelál ugynaúgy véged, viszont mivel a víz megtöri a fényt nehezebben találnak el, mert valójában nem ott vagy, ahol a parton álló látja így ha rád céloz nem talál el.

Ekkora baromságot rég olvastam :D :D ROhadtul nem mindegy milyen fegyver, milyen lőszer stb. Rengeteg mindentől függ és van amelyik több méter mélyen is halálos sebet tud ejteni.

@@Adani12345 A lassabb lövedékektől valóban nem véd meg a víz. A nagyon gyors lövedékektől viszont védelmet nyújt. A vízben azonnal kisebb darabokra robban a gyors lövedék. Ezek a szilánkok teljesen lefékeződnek és nem fúródnak bele a lemerült emberbe.

@@Jazon780 Persze, hogy van olyan amelyik halálos a víz alatt is. Kizárólag a nagy sebességű lövedékek hatástalanok. Bizonyítottan szilánkokra törnek és hirtelen lefékeződnek. Nem a lőszer típusa a lényeg hanem a sebessége. A fegyver típusa is két csoportra osztható. Nagy torkolattűz sebességű fegyverek (hatástalan). Alacsony torkolattűz sebességű fegyverek (hatásos).

@@Satupofa A lövedéktől is függ. Az anyagától a formájától stb. Nem csak a sebességétől.

Akkor, hogy csinálják a filmben? .... Ha felkötöd a kardot a hátadra a tom alja nincs lefogatva, elö tudod egy mozdulattal húzni.

Antal Erdei Úgy csinálják, hogy kamuznak, nem a hüvelyből húzzák ki hanem csak összevágják. Ha a kard hosszabb az alkarodnál fizikai lehetetlenség úgy kihúzni a kardot, hogy a hüvelye végig a hátadon van. :) ha a kardhüvely alja nincs rögzítve a derekadnál akkor meg nem marad meg a kard benne mert a markolat miatt a súlypontja magasan van és az első mozdulatra kifordulna.

Antal Erdei a filmekben vágással oldják meg, és nem, egyáltalán nem tudod kihúzni, ha csak le nem veszed a hátadrol

A franciak kozkedvelten vagtak le az angolijaszok ujjait, tudtak hosszu es nehez kikepzessel lehet csak hasznalni az angol hosszu ijat

120, 180 fontos?? Kicsit nagyon sokat gondolsz..80 font már bivalyerősnek számít... Nem Hulk - ok harcoltak régen sem , hanem egyszerű katonák..

Alatriste kapitány végén lévő csata nagyon reális

El is aludnál rajta... :)

Így van. Mivel többféle nyílvessző típus létezett.

Ezek csak próbálkozások voltak leginkább.

Attól függ milyen fontú íj, milyen távolságban, milyen nyílheggyel, és legfőbbképpen, milyen típusú páncélt... Sodrony, lemez, textil, stb.? Egy jó minőségű lemezvértet biztosan nem (van róla teszt) visz át semmilyen nyíl. Egy rosszabb minőségű lemezvértet közelről, egy nagy fontú angol hosszú íj, vagy egy nehéz számszeríj páncéltörő nyílheggyel átvihet.

Örülök, hogy tetszett a videó 🙂

Ez azért nagyban függ magától a tegeztől és a ruhától is amiben épp vagy, a középkorban pedig ezen körülmények miatt sokkal praktikusabb volt a tegzet az övön hordani

@@eldarion5919 Én azt elismerem, hogy a középkorban nem hordták háton, csak azt tagadom hogy használhatatlan a háton hordott tegez.

"Ezért röhejes, ha egy fantasy filmben pont a leggirnyóbb karakter kap egy rohadt nagy hosszú íjat." Sajnos ez van a forgatókönyvben :( Meg egyéb hülyeségek :)

@@Etin74 Fantasy...meg is válaszoltam a kérdést!

lovat reálisan felbuktatni azért biztos kemény idomári/rendezői feladat

@@gergelykorody4662 Elektrosokkal borították a lovakat régen a filmekben. Még gyerek voltam, amikor erről olvastam. A lényege az volt, hogy a jelenet felvételekor az adott pillanatban a "lovas" zárt egy akkus áramkört, a lóra rákötve, ami a lovat egy pillanatra lebénította, ezért buktak fel. Az esetek nagy többségében az állat nem sérült, de voltak néha balesetek is. Lehet, hogy napjainkban is ezt technikát használják, nem tudom.

Benedek Varga Én íjászkodok és nem értem hogy miért mondod hogy abnormálisan foglya az íjat...Megmagyaráznád?

@@loraa_08 Ha jól megnézed a nyilvessző vége a másik oldalon van.

Benedek Varga Hát ha török módra lősz akkor azon az oldalon lövöd ki a vesszőt

@@loraa_08 Ellentétes oldalon?

@@loraa_08 A vézértoll érintené az íjjat, nem?

Köszi, örülök, hogy tetszenek a videók 🙂

Sőt, előtte napokig rendezték a terepet, hogy szép síma mezőt kapjanak, bokrok és gödrök nélkül.

Pont azért tudtak kisebb seregek is nyerni csatákat, mert megbeszélték hol legyen. Pl a 100 éves háborúban Agincourt-nál 6-7 ezres angol sereg állt szemben több 10 ezres francia sereggel. Azt is megbeszélték? Egyszerűen ott érték őket utol a franciák vagy is inkább ott tudták elállni az angolok útját. Minden hadvezér a lehető legjobb helyet próbálta elfoglalni, hogy kímélje a katonáit. Minél kevesebb veszteséggel, de annál nagyobb kár okozással letudja az ütközetet.

@@tamaskardos8737 nem azt mondtam, hogy mindig így volt. Csak annyit, hogy én hallottam ilyet is.

@@andorkern679 szerintem maximum azt beszélhették meg, hogy tényleg lesz csata vagy nem.

@@tamaskardos8737 mondtam nem tudom pontosan...lehet neked van igazad

Alapmű!!!

Etin74 lehet igényes koreot is csinálni igen (pl adorea kiváló példa) ám a legtöbb fantasy és történelmi filmnek ez nem jon össze

Takeshi Kitano Szamuráj című filme eléggé kimaxolta koreográfiailag az egymozdulatos párviadalokat. Eidzsi Muszasi című folytatásos regényében pedig oldalakon keresztül ír az egymással szemben mozdulatlanul álló szamurájok közt zajló mentális párviadaalról, miközben megáll a hulló hó a pengén. Volt egy jelenet, ahol harcra sem került sor, egy perc múlva az egyikük elrakta a fegyverét, és elismerte, hogy a másik győzött

@@gergelykorody4662 A könyvet olvastam és tettszett.A filmajánlást köszönöm, majd megnézem.

@@Etin74 nagyon szívesen

Köszi az ötletet 🙂

Végül is többé kevésbé egy lándzsa, a szálfegyverek csoportjába tartozó szúrófegyver.

Egy teljes lovagi felszerelés lóval együtt talán egy kisebb falu értéke

Kórtól függő. Ahogy teltek az évszázadok a páncélok is egyre olcsóbbak lettek.

A középkor kapcsán valaki mindig elpuffantja, ezt a rossz közhelyet... De had kérdezzek valamit: Mekkora pontosan az a "kissebb falu"? 25 lélek, esetleg 50, netán 100, vagy még ennél is több? A középkor durván 1000 évet ölel föl, mely korszakáról beszélünk? Milyen tájegységen vagyunk? Magyarországon, Lombardiában, netán Flandriában... Nem fűzöm tovább, gondolom már érthető, mi a külömbség, egy 25 lelket számláló Magyar falu Szent László korában, és egy Frankföldi 80 lelket számláló falu V. Károly korában...

Még egy dolgot ne felejtsünk el. A korabeli Angliában, Franciaországban, Itáliában vagy Római Szent Birodalomban a nemesség aránya az bizony az összlakosság egy százaléka volt. Nálunk pedig a tíz százalékot is elérte. A lengyeleknél is, de a régi spanyol királyságokban is többen voltak nemesek, amikor még ott éltek a mórok. Vagyis a kortárs nyugati nemes általában gazdagabb volt, nagyobb földbirtokokkal rendelkezett, ezért ki tudta fizetni a teljes lovagi felszerelést. Egy hazai, "hétszilvafás" vagy "kurtanemes" esetében ez nem volt jellemző. Ezért ők inkább könnyű lovasságként harcoltak. Minden korabeli hadseregben fontos szerepe volt a zsoldosoknak is, mivel ők folyamatosan fegyverben voltak, háborúról háborúra jártak, és annak ajánlották a szolgálataikat, aki megfizette azt. Ráadásul egy zsoldos kompánia összeszokott csapatot alkotott.

@@janossos8620 "A korabeli Angliában, Franciaországban, Itáliában vagy Római Szent Birodalomban..." Itália és a Szent Római Birodalom rossz példák... Itáliát, nem lehet teljesen egységesen említeni, mert nem volt egységes Itália a 19. század közepe előtt. Itáliai államok voltak... A Német-római Birodalom meg inkább volt egy EU-hoz hasonló gazdasági, kulturális, és részleges politikai szövetség kb . egy száznyi állam között, mint egységes állam... A nemességhez meg annyit, hogy az észak-itáliai városállamokban (pl. Velencei köztársaság) alapvetően erős középréteg volt, és a hatalom a felső középréteg, az oligarchák kezében volt, és nem a feudális nemességében. A Hanza-városokban (és pl. a szabad birodalmi városokban) is erős középréteg létezett... Sok ember elfejti, hogy a középkor nem csak felső és alsó rétegekből, hanem középrétegből is áll. Az más kérdés, hogy a feudalizmusnak a városi középréteg alapvetően nem része.

"70 font feletti húzó erejü ijjal és speciálisan erre a célra kifejlesztett heggyel át lehet lőni a lemezvértet és a sodronyinget is. " A sodronyvérteket alapvetően igen, és a gyengébb minőségű (és kis vastagságú), és/vagy korai (14. század vége és 15. század eleje) lemezvérteket közelről ugyancsak esélyesen, DE a közepes és jó minőségű lemezvérteket NEM! Még kis távolságban sem! Bizonyítás: ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-DBxdTkddHaE.html Ha ilyen hatásosak lettek volna az íjak, nem szorították volna ki a tűzfegyverek őket a 16. században, és a lemezvérteket nem hordták volna 17. század közepéig relatíve széles körben.

@@kristofantal8801 valós.

Tévedés. A videóban elhangzottak állnak közelebb a valósághoz. Minkét fél igyekezett egyben tartani a széleket és a csatarendet középen megbontani ahová a lovasság be tud törni. Az íjászok a szárnyakat támadták, hogy egyben tartsák azt, és ne induljanak átkaroló hadmozdulatok.

@@BToma67 szerintem elbeszélünk egymás mellett. Ha úgy érted, hogy megpróbálták megakadályozni az átkarolást akkor egyet értek. De szerintem ha menekültek nem fektettek túl sok energiát abba hogy őket lövöldözzék inkább a még meg nem tört alakzatokat próbálták szétzilálni, ha volt rá lehetőség.

@@BToma67 az íjász nem támadja a lovasságot. Hiszen csekély kárt tud csak benne tenni. Ők a gyalogság ellen voltak jók. A lovasság a széleken támad és a másik lovasság ellen harcol. Ha ott győz, akkor újra hadrendbe állva oldalba és hátba támadja a gyalogságot és az íjászokat. Miért tartanád egyben az ellenség erőit, ha kisebb egységre szakadva könnyen elintézheti a lovasságod?

Károly Halász Persze, ha már megbomlott az ellenség vonala akkor már nem akarták egyben tartani őket, de addig az volt a feladata az íjászoknak, hogy ne engedjék az oldalsó hadmozdulatokat. Nagyjából ugyan azt mondjuk csak máshonnan közelítettünk hozzá. :)

Tamás Kardos Nem is beszélt seni a lovasságról. Az íjászok a derékhadat támadták legfőképpen, lovasokat csak akkor ha lovasrohammal támadott az ellenség, lásd pl. Azincourt-i csata. Azért kell egyben tartani az ellenség erőit, hogy ne tudjon oldalsó manővereket indítani a szárnyak ellen vagy átkaroló műveletbe kezdeni. Ha a főerők előtt tartják az ellenséget akkor előnyben vannak.

A Witcher 2-3 (annak ellenére, hogy alapvetően fantasy témájú) sok, a valós történelemből átvett realisztikus elemet tartalmaz, pl. ruhák, páncélok, fegyverek, stb. Sok filmet vagy sorozatot lealáz ilyen tekintetben. Komolyan.

Kesztű nélkül is meglehet fogni a pengét, csak az a lényeg hogy szorosan és sújtásnál és a becsapódásnál ne mozduljon a kézben a penge .

Jó, az pont nem odaillő kép. Viszont pikás alakzatok már a késő középkor (14. század) elején is harcoltak. Pl. ott voltak a svájciak négyszögei (Morgarten), a skótok sündisznó szerű schiltron alakzatai (Bannuckburn), a flamandok alakzatai (Courtrai). A késő középkorban már átalakulóban volt a hadviselés, és a gyalogságnak egyre nagyobb szerepe lett, na meg a tűzfegyverek is ha lassan, de terjedtek (főleg a 15. század közepétől-végétől kezdve). A pika+puska (vagy "szúrj és lőj" - pike and shot) használata az itáliai háborúk (1494-1559) során terjedt el, és a tercio alapjai is a 16. század legelején lettek lerakva. amit a középkori hadviselés végleges kiszorulása jelentett. Az első csaták egyike, ahol a tűzfegyverek és nagyon hosszú szálfegyverek kombója domináns szerepet játszott a győzelemben, az a Cerignola-i csata volt 1503-ban. Itt alkalmazták a spanyolok a tercio elődjét, a coroneliás-t. De visszatérve a középkorra, a lényegen nem változtat: a seregek nem egy masszában, őrült módjára harcoltak, hanem alapvetően (akkoriban is) szervezetten, egységekben, alakzatokban, tisztek és helyetteseik vezetésével (voltak zászlóhordozók, zenészek, stb.) és az arcvonal, az egység tartása lényeges volt, tehát tömeges összerontás, majd jedi szerű 1vs1 szerű harcok nem voltak, és nem is lehettek, mert fizikai és pszichológiai képtelenség... Ez releváns tény. Általános, hogy a katonák szorosan fedezték egymást, és váltották az élen egymást. Tartalék akkoriban is volt. Ezekhez nem kell még háttértudás sem, józan ész kell, tudni kell, hogy működik a tömeg fizikája és pszichológiája. Rohamok voltak, persze, de nem olyan mennyiségben és nem úgy, ahogy sok szórakoztatóipari mű mutatja.

Igen ezt én is hallottam

Ez megvolt sajnos Mohácsnál is :( A német/olasz zsodosok, előrementek, fittyet hányva a parancsra :(

Etin74 ez így nem igaz. A magyar támadást a lovasság kezdte, és a külföldi zsoldosok pont higy hátramaradtak a csatamezőn, és még pár napig utolsó halálig védték a szekérvárat

Szerintem az Nikápoly-i csata akar lenni... Mellesleg a csaták nem is úgy működtek, mint sok szórakoztatóipari műben, hogy a seregek alakzatok, szervezeti egységek, tisztek, stb. nélkül egymásnak rohantak őrülten, és egy az egy ellen, párbajszerűen harcoltak... A roham létezett, de nem volt olyan gyakori és olyan általános, mint sok filmben (és főleg nem úgy működött). Ezt maga sem mondhatja komolyan... Fizikai és pszichológiai képtelenség... Teljesen irracionális és irreális, ahogy sok film ábrázolja a kort...

@@eldarion5919 Igen igazad,van a nikápolyi csatával kevertem.

Nekem is megvan, pont ez ugrott be míg néztem! :)

bocsi ,hogy bele szólok, de Agincourt említetted , sok doku filmet láttam erről és mind hazug és félrevezető ,ugyanis mind azt a tévhitet terjeszti ,hogy az angol hisszúíj nyerte meg azt a csatát ,miközben semelyik nem említi ,hogy igazából az angolok ágyúkat vettek be elsőkként európába az Agincouri csatában és az nyerte meg nekik a csatát ÉS NEM AZ A NAGYON FEJLETT CSODAFEGYVER A HOSSZÚÍJ .

Az Crécy volt nem Agincourt.

@@julius573 Balinnal szólván a Hobbitból: Meg van bocsátva, komám! ;)

Gábor Förgeteg és kb csak mutatóba voltak ott is, azonkívül hogy megilyesztettek pár lovat nem igazán ért sokat

Elég sötét lehetsz Laja,ha ez neked hiteles...

@@hungaricusmaximus1280 szia, nem tudom, hogy mit higgyek

@@lajosn Nagyrészt hihetsz a videókészítőjének, mert nagyjából helyes dolgokat mondott el. Egészen jól összeszedte az infokat. Vannak benne apróbb pontatlanságok és hiányosságok, de ennyi. Elhiheted nekem, mert ez a szakterületem úgymond. :) Gyerek korom óta a hadtörténetem "szerelmese" vagyok. Elemzem a korabeli és modern infokat is. Olvasok, kutatok, és kísérleti régészettel is foglalkozok. stb. Ha nem hiszed el az infokat, nézz utána! :) Ne hallgass Hungaricus Maximusra! :) Van számos videó még a RU-vid-on, pl. a teljes lemezvértek viszonylagos könnyű súlyáról, mozgékonyságáról és hatékonyságáról, szóval meggyőződhetsz erről egész nyugodtan. Ajánlom pl. Knyght Errant csatornáját! :)

@@kristofantal8801 koszonom az infot. Holnap utananézek.

Kingdom Come Deliverance. Nem tökéletes, de messze a legvalósághűbb, és vannak benne magyarul beszélő kunok és magyarok is :) .

@@anotherhistoryenthusiast5874 köszi, kipróbálom!

Picit unalmas lenne :P nem erezned az altalanos csalok , azt mindenkit leolok feelinget , nem lennel te a nagy kiraly benne , csak unalmas vontatott csatak kb...

@@zsolt3721 meg lehet azt jól is csinálni. Pl ha az ellenfeleid képzetlen, pancelozatlan harcosok, te meg mondjuk egy lovag vagy, ledaralsz mindenkit és meg valósághű is marad

Jaja! Kihúzni, aztán még percekig feszítve tartani... Hát nem sokan tudnák

A bőrpáncélt keményített bőrből készítették és nyírfakátránnyal kezelték. Én kipróbáltam néhány kissebb darabot és kemény mint a vaslemez, nehéz de vízálló is...

Mondjuk a bőrpáncél valoban érdekes. Nem igazán van ra bármilyen forrás (legalábbis Európából) így szinte lehetetlen rekonstruálni (már ha tényleg létezett) Éppen ezért teszteket végezni rajta szinte felesleges mert nem tudod hogy valóban milyen volt

@@eldarion5919 ilyen volt nekünk,hunoknak

@@HUN450HUN 0 forrás.

@@eldarion5919 nézz utána

Igen, feltéve, ha tudta valaki a technikát, amit meg kellett tanulni, és ez az alsóbb néprétegek számára nem volt széles körben lehetőség. Inkább a felsőbb néprétegekre volt jellemző a használata (pl. nemesek, gazdag polgárok, stb.).

Kibaszott pontatlan. Kb győzike...

Ne foglalkozz velük, ha tudod hogy igazad van :) akit észérvekkel nem tudsz meggyőzni, azt engedd el :D

Forrást, mint bizonyítékot erről az emelőkaros (darus) megoldásról tudnál mutatni? Mert én nem halottam, láttam olvastam erről... Az való igaz, hogy a torna vértek kicsit nehezebbek voltak, de nem annyira, hogy ilyen hülyeségekre lett volna szükség... Felesleges volt. Egy segítő, vagy egy sámli bőven elég volt, ha az illető nem tudott felszállni...

A 19. századból eredő tévhit.

William kardjáról nem is beszélve. Akkoriban még egykezes kardokat használtak. William kardja egy reneszánsz csatakard, ami csak a 15. század végén kezdett megjelenni. Mintha Rákóczit távcsöves puskával ábrázolnánk.

"Két nagy baj következhet egy rendezetlen alakzatból: az egyik az, hogy az ellenség könnyen behatolhat; a másik az, hogy az alakzatok olyan tömörek lehetnek, hogy nem tudnak harcolni. Ezért fontos, hogy az alakzat sorai is szorosan legyenek, és falként összekapcsolódjanak." - Cristina da Pizzano , velencei költő- és írónő (élt: 1364-1430)

Tanultál történelmet, van minimális történelmi tudásod ... ? Akkor meg is van a válasz a "költői" kérdésedre! Róma bukása után volt egy nagy civilizációs zuhanás, kvázi "újrakezdés" (szinte minden tekintetben). Mellesleg már a római légiók is a késői időkre elvesztették azt a képzettséget, rugalmasságot, manőverezőképességet, amely egy ilyetén alakzat fenntartásához szükségeltetik, mondhatni "bemerevedtek" (ez egyébként a hellenisztikus korszak seregeire is jellemző a Sándor utáni időkben). A középkorban, legtöbb esetben, "teljesen idióta", totálisan képzetlen volt, szinte minden katonai vezető, egyéni harcosnak felkészítették őket, de hadvezetésre nem! Ha efféle kihívással kerültek szembe, legtöbbször spontán rögtönöztek, saját kútfő, talentum alapján, kibe mennyi természetes tehetség, ösztön szorult ily téren.

@@balintboros8861 Szóval a filmek, sorozatok akkor jól mutatják be a középkori harcászatot?!?! Vagyis szerinted össze vissza, szervezetlenül, egy nagy masszában harcol több ezer vagy tízezer ember, mindenki egy az egy ellen, alakzatok, egységek, tisztek nélkül? Viccelsz ugye? Ezt hogyan képzeled? Mert képtelenség... Én ilyet sehol nem olvastam, hallottam, hogy egy sereget nem tudtak a középkorban néhány száz fős egységekbe, négyszög vagy téglalap alakzatba tenni... xdddddd Nevetséges. Ebben mi a nehéz? Erre Kicsit túlértékeled a rómaiakat... Nyilván ők okosak, mindenki más hülye, ami nem a valóság... Messze nem. Ő azt említi, hogy az ókori, újkori filmekben alakzat harcok vannak, a középkori filmekben meg nem. Amellett lebecsülöd a középkort. A középkor hosszú és komplex korszak, a kora és késő középkor között pedig kis túlzással ég és föld van. A késő középkorban a hadviselés egyre professzoralisabbá vált. A középkorban ugyan úgy léteztek egységek, formációk, alakzatok, tisztek, stb. mint a hadviselés többi időszakában. Volt szervezettség. Az északi germán népek (pl. "vikingek") is szorosan tartották pajzsfal alakzataikat. Ott volt a skótok schiltron alakzatai, a svájciak négyszögei, stb. Muszáj volt. Az alakzat egységben tartása lényeges volt, és az arcvonalt tartotta mindkét fél, mert másképpen a seregek szinte azonnal összeomlottak volna. Fizikailag és pszichológiailag képtelenség az, hogy tömegek össze vissza harcolnak, egy az egy ellen mindenki, mint valami jedik. De kíváncsi vagyok akkor, hogy te hogyan képzeled el a csaták lefolyásosát, a hadrendek szerkezetét? ;) Lehetőleg forrásokkal, bizonyítékkal alátámasztva kérlek. :)

@@balintboros8861 "Mellesleg már a római légiók is a késői időkre elvesztették azt a képzettséget, rugalmasságot, manőverezőképességet, amely egy ilyetén alakzat fenntartásához szükségeltetik, mondhatni "bemerevedtek" (ez egyébként a hellenisztikus korszak seregeire is jellemző a Sándor utáni időkben)." Érthetetlen mit írsz... Nem tudom, honnan veszed ezeket a hülyeségeket, de tévesek, már ne haragudj. Milyen alakzatra gondolsz? Mit értesz az alatt, hogy bemerevedtek? Miért veszették el a későbbi időkre a rómaiak a képzettséget, rugalmasságot, manőverezőképességet? Miért mi történt Sándor halála után? Csak Sándor, meg a rómaiak kora császársága és késő köztársasága tudta, hogy kell néhány száz fős egységeket pl. négyszög vagy téglalap alakzatba rakni a sereget vagy mi? A hellenizmus korszakában, Alekszandrosz halála után ugyan úgy folytatódott a hadviselés formája... XDDD Tessék, itt van a Raphia-i csata (i.e. 217, negyedik szír háború) térképvázlata, mit példa erre. Az egyik legnagyobb hellenisztikus csata. Ebben a csatában a Ptolemaidák serege ütközött meg a Szeleukidák seregével. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d2/Battle_raphia.png

"Röviden" néhány lényeges tény, amit a szórakoztatóipari művek mellőznek a középkori (és egyébként ókori) ostromokról: - az ostromok általában hetekig, hónapokig, néha évekig tartottak. Az ostromzár azt jelentette, hogy az ostromlott helységet (várost, várat, erődöt, stb.) elvágták minden külső kapcsolattól (vagy legalábbis megpróbálták), és törekedtek a védők és civilek kiéheztetésre, szellemi és fizikai erejük megtörésére. Hely és helyzetfüggően, de a szomjúság, és főleg a betegségek is jelen voltak (a támadóknál is, sőt, a betegségek még náluk egyes estekben jobban, pl. ott volt és még van is a vérhas, abban halt meg V. Henrik is 1422-ben, de a betegségek amúgy is a 19. századig a hadviselés általános jellemzői voltak). - az ostromgépek hatékonyságával sokszor túlzásokba esnek a filmek, sorozatok... Ezek ugyan nem jelentéktelen eszközök voltak, sőt, de nem műveltek csodákat. Fontos, hogy nem csak a támadók, de a védekezők is alkalmazták őket! "Csodákat" a lőporos fegyverek műveltek a késő középkorban (és még röviddel utána is, egészen addig, amíg az új erődépítési rendszer a 16. században el nem terjedt). Léteztek szilárd, gyújtó és biológiai "lőszerek", valóban, de a hajító- és vetőgépek kőgolyói nem voltak annyira hatásosak a véd-művek ellen. A gyújtó anyagok valamennyire jobbnak bizonyultak az épületek ellen. A biológiai dolgok meg veszélyesek voltak a támadókra is, így annyira nem voltak gyakoriak. A pszichológiai hatásuk majdnem olyan fontos volt a katapultoknak, mint a fizikai. A korai ostrom lövegek (pl. a bombarda) eléggé hatékonyak voltak, és használták őket, ahogy tudták (már a 14. század közepén is!) mert hatékonyabbak voltak bármely addigi ostrom eszköznél. A késő középkort (14-15. század) ábrázoló filmek, sorozatok valahogy szeretik mellőzni a lőporos fegyverek létezésének és használatának tényét... - gyújtó ("tüzes") nyílvesszők... Ezeket a valóságban soha nem használták tömegesen és általánosan sem csatáknál, sem ostromoknál. Semmi korabeli írásos, képi, stb. bizonyíték nincs ezek tömeges és általános használatára. Nem hatékony eszközök, ráadásul irracionális a használatuk. Előfordultak ugyan, de csak ritkán, kis mennyiségben és csak speciális helyzetekben, így pl. falvak felgyújtásánál. - forró olaj... Hasonlóan a gyújtó nyílvesszőkhöz, ezeket sem használták általánosan, mert drága mulatság volt. A forró víz volt a jellemző. Persze az ember kreatív, így pl. számos esetben használtak egyedi módszereket a védelemhez. - a várak, városok, egyéb erődítések eléggé hatékonyak voltak, és egy ostrom nem volt könnyű... Az erődítések sokszor többszintes, összetett védelmi rendszerrel bírtak, és jellemzőek voltak a természeti akadályok körülöttük (pl. folyó, tenger, tó, stb.) is, na meg a vizesárkok, vagy egyéb akadályok, csapdák is jó védelmet nyújtottak. A falak, tornyok, stb. erősek voltak, és az ostromgépek nem rombolták le általában őket. Azok valamilyen szintű kárt (hosszú "bombázások" után!) ugyan tudtak tenni (számos alkalommal inkább középületekben), de a lövegek sokkal hatékonyabbak voltak. - az ostromlók számos módszert, eszközt, stb. alkalmaztak az ostromok során: különböző védőpalánkok, ostrom- és körsáncok, tornyok, aknák (alagutak az ellenséges vádműrendszer aláásására), rámpák, erődök... - a rohamok nem voltak oylan általánosak, mint sok filmben, és több rohamot is kellett indítani, míg sikerrel jártak a támadók. A rohamok általában nem közvetlenül követték egymást, hanem bizonyos időközönként (amikor úgy látták, hogy a védelemben tett károk lehetővé tették ezen hadmozdulatot).

@@kristofantal8801 igazából a tények többségével magam is tisztában voltam, mondjuk ennek ellenére is tudtál újat tanítani amit köszönök.

Pl.: Rádió Székház?

@@hungaricusmaximus1280 Az ostromnak (mint hadviselési formának) alig nevezhető, már ne haragudjon...

Ez attól is függ, hogy milyen láncinged van. Régen a fém nagyon szűkös nyersanyag volt. Próbáltak olyan keveset használni belőle egy darab inghez amennyire csak lehetett. A tartalom megírása közben nagyon sok youtube videót néztem láncingekről, páncélokról és fegyverekről, amikben jól látszik hogy könnyűek és sokszor mondják is a súlyukat (akár le is mérik őket) és tényleg nem voltak olyan nehezek. Örülök hogy tetszett a videó! :)

Tévedsz... Sztereotípia. Tele van videóval a RU-vid erről a témáról! Egy jó minőségű láncing súlya maximum 10-15 kg volt. A teljes lemezvért + sodronying + gambeson súlya maximum 30-40 kg között mozgott.

@@tizeslista_hu Szerintem azért vagy ilyen pontatlan,mert sok olyan videót nézel,amiket te is csinálsz :-)

Azért ez így nem teljesen igaz. A haza védelme természetesen alapvető része a lovagi erényeknek, de nem kívánta senki a halált. A mindenkori királytól pedig például elvárták, hogy egy csatából, ha kétes a kimenetele, elmeneküljön. Erre tökéletes példa IV. Béla, aki Muhirol elmenekült, mégis ezzel mentette meg az országot

Csak azt eleinte megvetették mivel nem tartották fairnek hogy egy számszeríjas katona akit durván maximum 1 hónapig képeztek gyakorlatilag megerőltetés nélkül megöljön egy olyan lovagot aki gyerekkora óta tanul, harcol szóval eleinte nem szerették de rájöttek hogy nagyon hasznos és el kezdték használni tömegesen

@@balintfekete5458 Nem csak hogy megvetették, de a klasszikus középkor első felében egyházi tilalom alatt is állt. Csak állatok és hitetlenek ellen lehetett használni. Mondjuk ezt megoldották azzal, hogy az ellenfelet kinevezték hitetlennek, lásd az albigens háborúkat.

Pedig kürtre igenis vonultak!

Antal Gergely ez igaz lenne, csak kardot amugyis nagyon ritkán használtak, és ha igen se nagyon ütötték egymásba, és a szúrást részesítették előnyben

Számos korabeli írásos, képi, régészeti forrásunk van a korból (főleg a virágzó- és késő középkorból), amik alapján (legalább) nagyjából képet alkothatunk (erről szól alapvetően a történelem, a források összehasonlításáról, vizsgálatról és kutatásról, és az összefüggések levonásáról) a korabeli hadviselésről (ez az ókorra is vonatkozik). Szóval ezek alapján amiket elmond a lista, azok alapvetően helyesek és helytállóak. Néhány pontatlanság és hiányossásg van benne, de ezek nem jelentősek. A szórakoztató ipar (filmek, sorozatok, stb) soha nem a teljes valóságot mutatják be, ami sokkal összetettebb és másabb ugye. Ez releváns tény.

Ez sok mindentől függött. Többek között a résztvevőktől. Nálunk a lovasság túlnyomó többsége még a Rákóczi szabadságharcban is működött. Sőt, 1702-ben kelt császári rendelet az örökösödési háborúhoz a Magyar Királyságtól 8 huszár és négy hajdúezredet kért kiállítani, illetve háborús létszámra feltölteni.

5lovasra egy 1gyalogos?,vagy 1lovasra 5gyalogos?,vagy 5gyalogos 1lovasra? Ez,tök hülyeség...

@@xjawzzzz11 A franciák azért vesztettek el egy döntő csatát Quercy-ben mert annyira lenézték a gyalogságot hogy a saját királyuk II. János támadás közben taposott át a saját gyalogságukon, mert úgy gondolta hogy nem érnek semmit. Aztán maga az angol gyalogság verte vissza II. János támadását.

És az angol gyalogság elképesztően szívós volt, és nem egy angol lovag harcolt gyalog ami jócskán megdobja a közkatona morálját .

@@kommisaryeltsin2781 Patay-nál 1429-ben viszont már nem jött be az angolok taktikája, és súlyos vereséget szenvedtek. Az Orleans körüli angol ostromzár feloldása (Szent Johanna), és a győztes francia Loire-hadjárat a háborúk (mert hogy a százéves háború nem egy folytonos konfliktus volt, a neve félrevezető) fordulópontja volt. A franciák a százéves háború végére sokat tanultak, és reformokat hajtottak végre. Professzionálisabb hadszervezetet építettek ki, pl. a nemesi nehéz lovasaikat gendarmes d'ordonnance típusú egységekbe rakták. VII. Károly okos uralkodó volt (pl. centralizált államszervezet, abszolutista elemek). 1439-ben felállította Európa egy egyik első állandó (zsoldos) hadseregét, és aktívabban kezdték el a tűzfegyverkét is használni... Ezen változtatások (és pl. az angol belpolitikai problémák súlyosbodása) meghozták a várt pozitív eredményeket, és a franciák az 1429-1453 között szinte minden említésre méltó csatát megnyertek, és sorban foglalták vissza a területeket.

Igaz. megjegyezném, hogy az összetett íjjakat (hagyjuk ezt a nomádozást) jóval nehezebb volt elkészíteni. NAgyon magas szintű szaktudást igényeltek, valószínüleg azért sem terjedtek el annyira.

A 15. század közepétől - végétől egyre gyakrabban látni korabeli ábrázolásokon, hogy közkatonák is hordanak lemezvérteket, elsősorban félvérteket. A zsoldosok ezt főleg megengedhették maguknak. Ezeket az angol szaknyelv "munition armours"-nak hívja. Amolyan alacsony minőségű lemezvértek. Ezek jobb védelmet nyújtottak bárminél. Ezen kívül sok közkatona hordott kis lemezekből, textíliából, illetve bőrből álló úgynevezett brigandine-okat. Na meg ott vannak a jó öreg textilből készült fegyverkabátok (gambesone, aketon, jupon). A lényeg, hogy általánosságban a fegyveres személyek ahogy tudtak és akartak, törekedtek a védelemre, és valamilyen védelme mindenkinek volt (főleg a virágzó és késő középkorban). Korabeli ábrázolások: Svájciak félvértekben 15. század vége - 16. század legeleje upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b7/Luzerner_Schilling_Battle_of_Grandson.jpg upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/55/Schlacht_bei_Dorneck.jpg/800px-Schlacht_bei_Dorneck.jpg i.pinimg.com/originals/21/9d/54/219d543e9142943b32f2486689ef46e4.jpg Angol-francia összecsapás 15. század közepi ábrázoláson. Az előtérben látható katonák brigandine-ban vannak, és egyesek kisebb lemezeket (kar, térd, stb.) is hordanak (az ábrázolás 15. század közepi katonákat mutat, de az esemény az egy évszázaddal korábbi Crecy csatát mutatja): upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/24/Battle_of_crecy_froissart.jpg

@@Etin74 Teljesen igazad van. Sőt a többi íjnál is érzékenyebbek voltak a nedvességre vagy más külső behatásokra. Ami az elterjedését illeti és bocs, hogy ismét nomádozok aka. nomád életmódú népet idézek, de a mongolok seregének legjavát ilyen, vagy hasonló íjakat használtak, és nézve mekkora birodalmat alakítottak ki, sztem eléggé elterjedt. Ám pont a sepcialitása, a nehéz használhatósága, elkészítése és érzékenysége miatt nem volt mindenhol használt. Egy egyszerű közembert könnyebb volt egyszerűbb íjjhasználatra kiképezni, míg a mongolok, hunok, szkíták, őseink etc. Már akkor tanultak íjászatot amikor már lovagoltak is (és az korán volt). Másik érdekes íjtípus a japánok íja, ami asszimetrikus, ennek használatához, akárcsak a lándzsa vagy kardvíváshoz is, külön művészet lett arrafelé.

Általánosan elmondható, hogy a szálfegyverek (lándzsák, dárdák, kopják, alabárdok, pikák, stb.) voltak az elsődleges fegyverei a közelharci fegyveres személyeknek (gyalogosok és lovasok egyaránt) az ókortól a 17. századig.

@@kristofantal8801 Ez csak a háborúra és a tömegoszlatásra igaz. Amúgy a szálfegyverek önvédelemre teljesen alkalmatlanok, ahogy taktikai harcban is. Erdőben, épületben, vízben jóformán használhatatlanok. Ráadásul pusztakézzel meg lehet fogni ellentétben a karddal, ami szintén nem előnyös A kardoknál volt olyan, amit rá lehetett egy, a keresztvasnál elhelyezett második penge. vagy rúd segítségével szorítani az ellenség fegyverére, így azt meg lehetett tartani, ezzel gyakorlatilag lefegyverezve őt. A kard sokkal ellenállóbb a természet viszontagságainak és védelkezésnél a csapásoknak is. És mivel egykezes fegyver, így kombinálni is jobban lehet. Amúgy a legtöbb lovas népre kapásból ez nem teljesen igaz. A szkíták és a honfoglalás korában sok más nép inkább szablyát használt, valamint íjat és fokost. A honfoglalás korában például a kelevézt viszonylag ritkán használták. A szálfegyverek inkább a nagy háborúkban voltak használatosak, vagy objektumok védelménél. A nomád népek biztosan nem használták sokat.

Bence Hámori azért ez így nem igaz. Bármilyen lovasság, így beleértve a nomád magyarokat is egyik legfontosabb fegyvere a kopja. Az avaroktól több 100 landzsafejet ismerünk, és a magyarok is előszeretettel használták.

Mivel cáfolod?