Sosem érdekelt különösebben a repülés világa de ez a csatorna és a tartalmak felkeltették az érdeklödésem és már igyekszem potolni a lemaradásom mert egy rendkivül izgalmas rendszer ez.
@@aeroparkbudapest köszönöm a reakciót! Ez pláne megnyerö hogy a tartalom gyártás mellett jut energia a kommentek kezelésére is! 🙂 A müsorvezetö hangja lassan egyet jelent számomra a repüléssel. Mint anno Szaloczy Pál a Vasutazással 🙂
@@aeroparkbudapest egy kérdésem még lenne. A Lujó riportfilmről jutott eszembe, hogy Révi László munkásságát is be lehetne mutatni, ha még nem tettétek meg. Sokat tett a magyar repüléstörténet fennmaradásáért!
Jó videó lett, mindig nagyon tetszenek az archív felvételek, amiket bevágtok a videókhoz. Akit érdekel van egy könyv ebben a témában, a címe "Wings Across Continents (the K. L. M. Amsterdam-Batavia line), RUSMAN, E, 1935", pár perce be is húztam egyet egy külföldi aukciós oldalról, elvileg még a térképmelléklet is benne lesz :). Nem tudom ez megfelelő hely erre, már régóta akartam javasolni egy videó ötletet. régen valahol olvastam, hogy elvileg Air Koryo egészen 1995-ig megállt Budapesten is, szívesen látnék erről archív felvételeket ill. hallanék történetek (már ha igaz egyáltalán). Egy 20-30 perces videónak ez önmagában valószínűleg kevés lenne, de lehet egy "különleges/ritka járatok Ferihegyen" videóra fel lehetne fűzni jó kis archív felvételekkel megtámogatva.
brutális belegondolva hogy mennyi üzemanyagot eléget a repülö egy ilyen ut alatt.mennyi olajat elégetünk szinte feleslegesen.csak azért hogy pár tehetös ember elmehessen nyaralni.
A Fortepan-on van fenn egy fotó a szombathelyi repülőtér kezdeti időszakából. Ott is szamarak húzzák a benzines hordót, meg a hasra szállt Junkers-nél is látható, ahogy lefejtették az üzemanyagot. Akármilyen csotrogánynak és lassúnak tűnnek ezek a régi repülők, akkor is jóval gyorsabbak voltak, mint egy hajóút. Ugye a dugattyús motorok miatt hívhatók igazi repülőgépeknek. Láttam én is a Graf Zeppelin-es felvételeket a világkörüli útjáról. Durva volt, amikor rendesen le kellett metszeni a száz, vagy 200 literes víztartályokat, hogy a hegyek fölé tudjon emelkedni. Mikor várták vissza New York-ban, a kamerás emberke az épülő felhőkarcoló acélvázán ott egyensúlyozott a háromlábúval, aztán fogta magát és rágyújtott. Meg nem csak a léghajó volt nagy szám, hanem a hangár is, mivel azt jóval nagyobbra kellett építeni, hogy beférjen. A repülőhajóknál a Do-X-re 12 db V12-est szereltek.
Ne felejtsük el a Concord hihetetlen sebességét megemlíteni ami igazán az ilyen transzkontinentális utakon lekörözött mindenkit. Azóta se tudott a nyomába lépni senki. A kanyarban sincs az Airbus és a Boeing se hozzá képest. Az tény hogy fele-harmada sebességgel repülve és többszörös utaslétszámmal sokkal gazdaságosabbak.
Egy kicsit árnyaltabb a dolog. A Concorde csak és kizárólag az Észak-Atlanti útvonalakon repült menetrendszerűen, az angol-francia együttműködés pedig megágyazott az Airbusnak. A Boeing kanyarban volt hozzá képest, de kiszállt a versenyből, mert látta, hogy nem hoz majd hasznot.
Ezek a hősies tettek számomra azért elismerésre méltóak, mert a legnehezebb a része a repüles végrehajtásnak a navigációs kihívások voltak. Nem volt VOR/DME hálózat. Nem volt GPS Nem volt Inetciális navigációs rendszer Nem volt Weather radar És Flight .Management Computer se. Ja és robotpilóta se segítette a pilóták munkáját.
Ezek a történelmi részek lenyűgöznek. Belegondolni, hogy micsoda kihívás volt feltérképezni majd lerepülni ezeket a távolságokat azzal a technikával, ekkora, mármár nevetséges hatótávval, amiket már egy nagyobb dízel autó is tudott 25 évvel ezelőtt. Az meg a másik elképesztő tény, hogy ugyanazt a távolságot most 1 felszállással teljesítik a mai gépek, tizenpár óra alatt. Hihetetlen. Köszönjük ezt a részt is!
Szuper video ismét. Nagyon érdekes. (Örültem a találkozásnak a kéklámpás napon az Aeroparkban, köszi a szelfit):) No és Zainko Úr is pont ott volt legnagyobb örömömre.
Érdekes volt ez a videó is! Nos, bizony ők fektették le a mai transzkontinentális repülés alapjait. A fejlett navigációs rendszerek világában sokan megmosolyogják az akkori próbálkozásokat, pedig le a kalappal ezen aviatikusok és szervezők előtt...👍
Szia Balázs. Imádom a videóidat, és igazából az érdekelne (nem tudom hogy volt e már ilyen adás, ha igen kérlek linkeld be) hogy Bécs, reptér. Sokat járok arra es látom, hogy a repülők az OMV felett szállnak konkrétan le. Van e erre bármiféle biztonsági dolog, amire figyelni kell a pilótáknak, illetve miként van erre engedély? Mindannyian tudjuk, ha ott valami nem adja ki, hatalmas katasztrófához vezethet, mondjuk ha egy repülő nem tud leszállni és becsapódik az olajfinomítóba. Engem izgat ez a téma. Ha esetleg van rá igény én szívesen kiváncsi lennék rá, mire kell odafigyelni stb :) további szép estét!:)
Mi a közös Amsterdamban, Budapestben és Jakartában? Pofon egyszerű, mindhárom városban éltem éveket 😀. Mikor Jakartába költöztem, egyik Dubai-i átszállásnál volt egy mini kiállítás, és a Dubai reptér történetét mutatták be, képekkel, makettekkel. Ott volt egy London - Sydney (ahova később szintén volt szerencsém pár évet élni) járat plakátja. Sok nap, sok leszállás. Azóta vártam hogy egyszer talán feldolgozza majd ez a csatorna is ezeket az útakat. Köszi a videóért, személyesen nagyon jól esett :-) .
Hát valóban, ez is egy izgalmas aspektus a három város szempontjából! Gratulálok hozzá! :) Jövőben még foglalkozunk a hosszútávval, hiszen az is mérhetetlenül érdekes terület. Köszönjük szépen. :D
Lányomnak lesz októberben egy nagy turnéja. ahogy vége a párizsi divathétnek megy londonba London-Perth Perth- Sidney ott pár napig van Sideney-Auckland ott is pár nap Auckland-Tajpej ott 3 nap Tajpej-Szingapúr és Szingapúr-New York haza(neki) Ma is fárasztó lesz de akkoriban ez hetekig tarthatott volna
Hogy a bánatban nem fogytok ki az ilyen témákból, amit az ember egyszerűen nem tud "letenni"... :)) Az (utólag) színes kép a régi Fokkerről valami gyönyörű... Köszönjük!
Ha lenne idöutazás a gyüjteményemből kivennék egy flawless - Lupenrein 3 karátos brillt azt elmennék hajoval az USA-ba 1934-be aztán az USA-ban felülnék egy Boeing 247 - re és New-yorkból lemennék Floridába. Mekkorát szolna márt mekkorra élmény lenne? Ráadásul a Boeing 247 az márt 2 motoros volt két elsö behuzható fütomüvel rendelkezett. Az 1950-es években nem szeretnék a világ elsö sugárhajtásu repülön utazni. Egyépként a De Havilland Comet ugyan azt tudta mint a mai repülök de az anyaguk elfáradt és 1953-1954-ben sorba lezuhantak.
Micsoda kaland lehetett a repülés hőskora is! Akár csak a vitorláshajók kora. Az Imperial Airways Handley Page gépei de gyönyörűek voltak a maguk kissé groteszk módján. A FW-200-as azért egészen másról lett híres, pár évvel később...
Istenem! Most nézem, hogy már 5 éves ez a videó is, pedig mintha tegnap láttam volna! Szörnyű ilyen tempóban öregedni! 😪 ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-eJP93u7n5Ok.htmlsi=syNwmNvaOZiq63xF
De repülik, sőt az lesz az érdekes, amikor valamikor a közeli jövőben elindul menetrend szerint is a szingapúri leszállás nélküli London-Sydney és New York-Sydney. 2020-ban három kísérleti járatot csináltak a pandémia előtt. Akkor a Dreamlinerek több, mint 22 órát voltak folyamatosan a levegőben. Project Sunrise ennek az elképzelésnek a címe. :)
Nagyon érdekes volt a videó. Nekem az a kérdésem, hogy ha a film elején elhangzik az, hogy a járatok Amszterdamból akkori nevén Batáviába mentek, akkor a járattérképen a megállóhely városok nevét miért a jelenlegi államokban levőnek tünteti fel? Európát elhagyva ugyanis a KLM - Sziámot kivéve - az angol befolyás alatt álló országok városaiban szállt le, beleértve 1927-ben Irakot és Iránt is. 1927-ben sem Izrael, sem Pakisztán még nem létezett és Mianmart is Burmának hívták (Jugoszláviáról nem is beszélve, de ez még Európa).
Jogos a felvetés. Az animációs program sajnos csak a mai országokat ismeri, az 1930-as állapotokat sajnos nem, ez az oka annak, hogy nem teljesen "korhű" az útvonal ábrázolása. De léptékek és a távolságok érzékeltetésére talán megteszi. :)
@@aeroparkbudapest Köszönöm, értem, érzékelhető volt a filmből az a hatalmas erőfeszítés, amit tettek a repülés érdekében. A videótényleg nagyon érdekes volt
Informatív, érdekes, lenyűgöző, elgondolkodtató - magyarán szuper. Ki lesz az, aki feltámasztja a régi repülést és az eredeti stílusban létrehozza a Lassú Repülés Korabeli Légitársaságát, hogy a földrészek átrohanása helyett épp az alacsonyan, lassan repülés szépségeit élvezhesse az utazóközönség transzkontinentális távolságokon - ismét ?
@@aeroparkbudapest az tuti! Utoljára az akkoriban újonnan átadott terminálban úgy eltévedtünk Baliról hazafelé tartva, h csak a szerencsének (+ az indonéz nejemnek + egy grab sofőrnek) köszönhettük, h haveromat sikerült feltenni a Qatar dohai járatára. Szerintem nélkülük azóta ott bolyonganánk 🤣 [Jakarta-t szeretem de, nekem Yogyakarta a favoritom Jáván.]
@@fajos19820426 Jakartát szeretni igazán hardcore, sok élmény, és nagy tolerancia szint kell hozzá, de azon kevesek között vagyok akinek sikerült 😀. Az én személyes kedvencem Java-n Bandung ... Yogya nekem kicsit már túl túristás, ennek ellenére kevésbé modern, és (ez nagyon szubjetív) de a helyi kaják (az édes ízek) nekem borzasztóan nem jöttek be ...
@@aeroparkbudapest És akkor még beszélgettünk is! A repülőtér éjszakája előtt, amikor egy fél óráig esett az eső, én kérdeztem, melyik fanatikus csatornarajongó mire kért már dedikálást? Változatlanul fenntartom ama kijelentésemet, miszerint ennek a csatornának a videói magasan vernek is tv-s műsort. Szerintem lazán el lehetne adni a kész videókat helyi kábeltévéknek, vagy akár nagyobb csatornáknak.
Ohhh, igen! :) Így már emlékszem. Köszönjük szépen! Egyébként van néhány kábelcsatorna rendszeresen adja az epizódokat. Remélem, hogy egy újabb reptérlátogatáson is találkozunk majd!
@@aeroparkbudapest Egy éjszakai jövőre tervben van. Az egész aeroparkos csapat nagyon empatikus volt. Még egy kicsit sajnáltam is, hogy nem budapestiként limitált volt az idő, amit eltölthettünk ott.
