Azért, hogy lássátok mit miért tettem vagy nem tettem: 🙂 1.) Azért nem tettem semmilyen segédanyagot a mészbe, mert ez egy kísérlet, hogy így hogyan fog viselkedni. Én nem félek bevállalni, hogy a legegyszerűbb módszert válasszam, mert hiszek benne, hogy adalékok nélkül is működik. :-) 2.) Miért nem tettem tejet? Egyrészt a bolti tej nem jó, csakis a jó forrásból származó házitej, amit mi hetente rendelünk és fogyasztunk, mégsem tettem a mészbe. Azért mert ez szerves anyag, ez pedig északi fal, tehát így is nagy a nedvességterhelés, őszi-téli időszakban már nem is éri egyáltalán nap. Tehát magas pl. penészképződés, mohásodás kockázata. Másrészt pont a tejkicsapódása miatt és a koncentrált kazein miatt tettek eleink inkább túrót a mészbe, mert ez már kicsapódott és koncentráltabb volt, ám a kazein némi elszíneződést is okoz a mészben. Ésszel kell alkalmazni a praktikákat is. 🙂 3.) Miért nem tettem lenolajat a mészbe? Egyrészt mert picit elszínezi a meszet, másrészt kíváncsi voltam enélkül milyen. :-) Nyugodtan kijelenthetem, aki azt hiszi ettől csúszik, hát enélkül is jól csúszott. :-) Pár deciliter lenolaj nem fogja lepergetni a vizet a falról, ne legyenek illúzióink. :-) Ilyet is írtatok. 4.) Miért nem szakszerűen csináltram és miért nem vártam ki a határidőket? Nos egyrészt nagyon szorított az idő, másrészt így is elfogadhatatlan időjárási körülmények közt meszeltem, 35 C fokban, szélben és 17 óra után még a nap is sütötte a felületet, tehát az esélytelenek nyugalmával álltam neki a kísérletezésnek. :-) Amit csak lehetett azért megtettem, hogy a falon maradjon a meszelés. 🙂 5.) Miért friss mésszel dolgoztam? A válasz egyszerű: nem volt más. :-) Igyekeztem a legrégebbi meszet beszerezni, a dátum szerint ez sikerült is, de mégsem volt ez igaz. Érdekesség: Korábban profin adalékolt, többéves mészből készült Hessler mészfestékkel dolgoztam, mindent szabályt betartva, mégis krétásodik most a felület. :-( A konyhában minden szabályt megszegve gipszkartonra festettem natúr mésszel és nem krétásodik (nem fog), beton stabil a felület. Ezek voltak a döntéseim előzményei. Mint tudjátok imádok kísérletezni és addig nem hiszek el semmit, míg gyakorlatban ki nem próbáltam. Ezt az irányt javaslom másoknak is követni, akik olvasott infók mentén osztják másoknak az észt az interneten és az Facebook csoportokban. Gyakorlott szakiktól viszont szívesen tanulok továbbra is, ha látom, hogy amit javasolnak az működik. :-)
Nos látom régen készitetted a videot ,de nem baj..Hát tapasztalat mint vegyész es mint festö is erre annyit mondok hogy :1)A mészkövet lassan adagoljuk a vizbe,nem elöre és utánna öntözünk,igy elkerülendö a csapkodás azaz tul hevüléskor ha nincs elég viz rajta akkor csapkod nagyon.Persze éget is ha rád csapodik,ezért nem árt távolságot tartani ,hosszu pálcával elejétül kezdve néha megkeverni,lehetöleg nem belehajolni és semmi képp belélegezni mert a felszabadulo gázok mérgezöek. 2)Legalább 6 hétig kell állni hagyni hogy leülepedjen az oltott mész.Ekkor a tetején különválik a salak nak nevezett folyadék,amit régen gyümölcsök eltevésekor fertötlenitönek használtak.Ezt le kell önteni rola és ugy kell felhasználni az oltott meszet .3)1kg Mészköböl ,fél kg oltott mész lessz.4)Legkevesebb dupla annyi vizet adunk hozza oltáskor mint amenyi a tömege a mészkönek.De ha kell akkor kicsit többet is lehet ,semmi gond nem lesz ha több a viz 5)A lenolajat nem a csuszossága miatt adták anno hozzá az emberek hanem az összetartja az oltottmészben levö porszemcséket és jobban rátapad a festendö felületre.Ugyanis a Mészkö az a kagylok és csigák böl van ,ami rengeteg idö alatt kövesedett és ezt kibányásszák majd 1000 C égetik utánna összetörik kissebb darabokra vagy akár por formájában árulják mint mészkö.Amit aztán ugye vizzel oldva oltott mésznek nevezünk.Mivel a levegöben idövel oxidálodik,kiszárad ezért pattog le a falrol..ez ellen nem lehet tenni semmit.A konyhádban azért nem pattogott le mert ott nedves a levegö a göz miatt ami fözéskor a levegöbe jut és a gipszkarton fal beszivja magába.Ugyanis az kartobol és gipszböl van és a gipsz is rengeteg nedvességet magába tud szivni,majd ujra kiszárad..A mész is ugyancsak amit a falra festünk..ha van benne lenolaj akkor rugalmasabb lessz es nem fog hamar megrepedezni ..A festészetben is használhatjuk ..de a gipszel elökészitett alapra jobb vele festeni .Igen idövel megsárgul mert a levegöben szennyezödések vannak ..amivel reagál .Épp mint ahogy a vas leköti az levegöböl az oxigént és rozsda keletkezik.Itt a CaCO3 Kalciumoxid leköti a vizet és Ca(OH)2 Kalcium hidroxid keletkezik a széndioyid pedig felszabadul... festéskor idövel a hö és a levegö hatására ujra kiszárad és megkeményedik ,átalakul ujra mészkövé.Ezért nem tud teljesen már rátapadni a felületre amit vele befestettünk.A tej egy fajta összekötö ként játszik szerepet ,de a lenolaj jobb összekötö anyag,tartosabb.A fehér olaj festék is ebböl készül ,abban rengeteg menyiségben van lenolaj..az olaj kepek mint tudjuk 200 évet is tartanak...De ebben a keverékben majdnem 2x anyi az olaj mint a meszpor.
