@@szola1000 A Sokácok már több mint 400 éve hozták át a busózást ennyi. A többit a magyarok rakták hozzá az egész Mohácsi busójárás a magyarok találmánya. A magyar kúltúra szerves részét képezi a busójárás ma már semmilyen szláv népét sem. Na akkor jövőre csak a szlávok menjenek busójárásra és meglátjuk mennyire szláv hagyomány. Ez már egy magyar néphagyomány amit átvettek a magyarok és integráltak a népi kúltúrájukba az eredetétől függetlenül. Ma már semmi köze a szlávokhoz ez egy magyar hagyomány. Csak kéne haladni a korral és büszkének lenni hogy a magyar nemzet gyarapítja a kúltúráját.
@@szola1000 Ez nem szláv hagyomány már azért. Ez már egy Magyar hagyomány amit a magyar népi kúltúra éltet. Nem számít már hogy honnan ered, ma már kizárólag a magyar népi kúltúrát gazdagítja. Szláv hagyomány lenne ha szlávok éltetnék de ez már magyar hagyomány.
@@canosuslupus2862 hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1cs A három leány szobra / Mohácsi országzászló A három leány szobra Az 1932. augusztus 28-án felavatott szoborcsoport, amelyet Martinelli Jenő szobrászművész tervezett, a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékére épült, valamint ez lehetett az első vidéki országzászló is. A magyar, a sváb és a sokác népviseletbe öltözött lányok szoborcsoportja a város három meghatározó nemzetiségének barátságát szimbolizálja, valamint a trianoni békeszerződés traumájára figyelmeztetett. Az összefogást az is erősítette még, hogy egy sokác és egy sváb leány szoboralakja támasztotta a magyar középcímert. A szoborcsoport a Széchenyi tér keleti oldalán, a városháza előtt áll. Az emlékmű nyugati oldalán Lessingtől egy idézet olvasható: Nyújtsatok itt kezet egymásnak, / jöjjetek! / Hadd tartsa meg mindnyája az ő / szokását, hadd vélje anyját szebbnek / mindenkinél, hadd járjon azután a / nyelvetek ezerfelé. A szívnek / csakis egy nyelve van közöttünk.
