75. Reptér születik (2. rész): A mestertervtől az első járatig 

Kedves Laca! Köszönjük szépen a kedves sorokat! Rajta vagyunk, rengeteg epizód van napirenden. Terveink szerint lesz egy-két érdekesebb repülőtérről külön epizód is, az Orlando például megér egy külön misét. :)

aztán reggel pedig újra.

Persze persze rocko, de azért próbáljunk ne túl lőni a célon. Nem azt mondtam, hogy be akarok költözni hozzá családtagnak, csak annyit, hogy jó őt hallgatni. ☺

UNNAMED pont erre gondoltam en is, hogy orakig hallgatni tudnam

National geografic

Viszont nagyon érdekes. Köszönjük!

Szerintem itt két külön mérőszám keveredik. A pekingi terminál valószínűleg az épület alapterületét tekintve a legnagyobb, az isztambuli reptér viszont utasszám kapacitásban lesz (lehet) az első.

Valóban, az új istambuli terminal 1,4millió m2, míg a daxingi “csak” 1millió m2. Persze nehéz az összehasonlítás, mert ezeknél a számoknál nem lehet pontosan tudni, hogy mit számítanak bele. Melyik szinteket; hogy veszik számításba a földalatti alagutakat; satöbbi satöbbi. (A Dubai Terminal 3 teljes alapterülete 1,7millió m2, amennyiben a szatelit részeket összekötő alagutakat is beleszámítjuk.) A felvétel egyébként teljesen új; kb. három nappal azelőtt készült, hogy feltettük volna ide. Mindenesetre köszönjük az észrevételt.

KXY5 Lesz olyan is!

Több epizódot is tervezünk! :)

Köszönöm, már nagyon várom!

A ferihegy titkai -t lattad mar? Talan youtube-on is fent van.

Igen láttam, töbször is megnéztem már, de az már legalább 20 éves és azóta sok minden változott. Ami engem nagyon érdekel azok a technikai részletek, mint például az utasforgalmi területek elrendezése és az utólagos átalakítások.

Kedves wotan20, köszönöm a linket, érdekes volt. Szeretném azonban kicsit pontosítani mindazt, amit az előadó 1:20-tól kezdve a "hub and spokes" rendszerről mond. Igazából, amiről ott beszél, az nem az eredeti, tipikus "hub and spokes" rendszer, hanem a "change of gauge" rendszer. Az előbbi tipikusan az amerikai belföldi forgalomban jött létre és virágzik azóta is, általában közel egyforma távolságokra vannak a hubtól a "küllők" végei (de legalább is mind az USA-n belül vannak) és közel egyforma kapacitású és hatótávolságú, döntően keskenytörzsű repülőgépekkel valósítják meg. Amiről az előadó beszél, az a "change of gauge" model. A kifejezés a vasutas szakmából jön kivételesen, és nyomtáv-váltást jelöl. A légiközlekedésben azt nevezik így, amikor kisebb hatótávolságú, keskenytörzsű gépek (pl. B737, A320) hordják össze az utasokat pl. Európán belülről Frankfurtba, ahol átszállnak a nagy hatótávolságú, szélestörzsű gépekre (pl. B747, A380), hogy megtegyék az interkontinentális utat. Ennek tulsó végén, pl. JFK-n gyakran fordított módon történik meg a "nyomtáv-váltás", pl egy B737-re átszállva lehet eljutni mondjuk Hartfordba. Amit a "point to point" modellről mond, az pontos, azzal a kiegészítéssel, hogy a point to point jó ideje működik elsősorban a fapados modellben; ami viszonylag új, az a nagytávolságú, interkontinentális változata, ami valóban a legújabb repülőgép-fejlesztéseknek (B787, A350, B73MAX, A321XR) köszönhető.

Igaz, amit említesz, a point to point repülés felfejlődésének lett áldozata az A380-as. Arra tervezték, hogy a hub and spoke-ban nagy kapacitás kihasználtsággal repüljön, amire tömeges ráhordó járatokat terveztek. Ezzel szemben a mai repülőgyártás berendezkedett a 300-400 fő között szélestörzsű, nagy hatótávú gépekre amivel épp a point to point repülést lehet kiszolgálni gazdaságosan. Érdekes és izgalmas.

Elnézést a későn jövő válaszért Dorax75. Igen a point-to-point rendszer fölfejlődése volt az egyik koporsószeg az A-380 nak, a másik a kinai piac elsatnyulása a repülőgépgyártók számára. Airbus a kilencevenes években még azt remélte, hogy az életszínvonal radikális emelkedésével Kina belföldi utasforgalma robbanásszerűen fog növekedni, amit az akkori körülmények között csak a legnagyobb kapacitású gépek tudtak volna kielégíteni. A prognosztizáció első fele igazolódott, a másik fele nem, mert Kina a világon egyedülálló méretű vasúti fejlesztést vezényelt le. Hosszabb és sürübb nagy sebeségű villamosított vasútvonal hálózatot helyeztek üzembe Kinába, mint a nagyvilág összeségében együttvéve az utolsó 50-60 évben. Viccesen mondva egy erős pofont mégcsak el lehet viselni, úgy hogy állva maradjon az ember, de kettőt gyorsan egymás után két irányból már nem. Igy aztán a Szuper Jumbó is a padlóra került, ami elég nagy kár, mert amúgy egy igen jó gép.

A napokban indul ez a sorozatunk, hiszen jövő héten 70 éves a repülőtér! :)

@@aeroparkbudapest koszi :)

A legelső, fekete-fehér képen egy meg nem valósult reptér-terv látható, valahol Amerikában. Aztán beúszik balról Osaka Kasai, jobbról pedig a szintén csak terv szinten létező Oslo Hurum.

Gabor Somogyi-Toth igen a fekete fehérre gondoltam a koncentrikus utakkal. Köszi.

KiaKK Persze. Ferihegy tavaly 15 millió utast és 120 ezer gépmozgást kezelt. A csúcsóra 5000 utas felett volt.

@@stgk69 Sosem halottam még ezeket a számokat és elsőre soknak tűnik.

KiaKK És így, másodikra? London Heathrow a maga évi 80 millió utasával? És bővül a 100 milliós repterek köre is! en.wikipedia.org/wiki/List_of_busiest_airports_by_passenger_traffic?wprov=sfti1

​@@stgk69 Lehet csak azért nehéz bevenni a számokat, mert mikor én repültem eddig, akkor jó eséllyel messze lehetett a csúcs. Heathrow--n még nem jártam. Szép nagyok ezeket a számok. A BUD 5000+ csúcs az azt jelenti, hogy kb. 1-2 percenként le vagy felszáll egy repülőgép?

KiaKK: 3 tengeri mérföld elkülönítés kell közéjük, ami kb 5,6km, és az valóban olyan másfél perc körüli.

tasika14 Lesz!

@@stgk69 És lesz 4. rész is? :)

e1 Azt még nem tudom :-)