Dr. Számvéber Urat hallgatni egy teljesen más dimenzó...tényszerű,kutatásokon alapuló megállapításai fényévekre lekörözik a népszerű televízíós "hadtörténelmi" csatornák két gyógyszerreklám között zajló szenzációhajhász pontatlanságait és ferdítéseit. Szenzációs !!!
Kedves Tamás! Ez a rész most jött ki, a másik kettő a negyedik negyedévben következik. Addig is ajánlom figyelmébe a többi közel 80 adást! Számvéber Norberttel is több beszélgetést készítettünk már.
Számvvéber dr. alez. minden érdeme mellett érdemes megemlíteni dr. Roman Töppelt is, aki a téma szakértője és több könyvet is írt a német páncélos harcászati eljárásokról és a kurszki csatáról. Igaz, külföldiül van, de németül beszélők előnyben.
Nagyon "érdekes" az a megállítás is a végén ami egy önmagában ellentmondás ... Ha a németeknek még volt a 2500 db harcjárműből 2250 db ( kb. 250 db-os veszteségről beszél ) bevethető a szovjeteknek meg az 5000- 3400 db harcjárművük , akkor mire alapozza a szakértő azt a kijelentését , hogy ha a németek tovább támadnak akkor megállították volna őket ? Ez logikailag sem igaz. A szovjetek a teljesen kiépített védelmi vonalak mellett sem tudták megállítani a németeket sőt sokszorosan nagyobb veszteségeket szenvedtek el . Ha a németeket tovább támadnak a már kijutott mélységben délen a szovjetek az arányaiban is kevesebb harcjárművel és a kiépítetlen területtel nem tudták volna a németeket megállítani . Hitler hadművelet leállítása mentette meg a szovjeteket a vereségtől .
1. Az emberanyag tűrőképessége sem végtelen. 2. A technika is amortizálódik le a használat során. 3. A logisztikának is bírnia kell. A számok jól mutatnak, de azok csak számok. A számok mellé tedd oda, hogy x napot már harcoltak és kéne még x+1 valamennyit. Na, akkor friss erőknek nekimenni, akik TÚLERŐBEN vannak? A német katona sem superman.
@@molnibalage83 ez a szovjetekre is igaz . Volt még tartalék pl. a XXIV. páncélos hadtest is 3 páncélos hadosztályal . Amúgy meg előtte és utána is több alkalommal sokkal hosszabb ideig is bírta a német hadsereg a megerőltető harcokat .
@@Digitalislegendarium az a baj , hogy amit mond azt a számok nem bizonyítják . Mondom a kiépített védelem és a szovjet fő erők is csak 10%-os német veszteséget tudtak elérni akkor a mélységben ahol már nem volt olyan szintű kiépített védelem és a tartalékok miért tudtak volna több veszteséget okozni ? Ezt a csatát a németek nem harcolták végig .
@@karolykovacs370 kedves Károly! Ha nem hiszi el amit Szamveber Norbert állít a levéltári adatok alapjan, vagy nem hallja meg, akkor én is hiába beszélek. A háború nem egyszerű számtani, sok benne az emberi tényező. Ja csak a számokat nézzük, a németeknek veszíteniük kellett volna, már a kezdet kezdetén.
Hiánnyos előadás! Az előadó megsem emliti a z angolszász parrtraszállást észzak afrikában ami Rommel és a sztálingrádi csapatokat is nehéz helyzetbe hozta ( ki kellett vonni a légierő egy részét)Felhívom az olvasók figyelmét az el alameini és a sztálingradi csata egyidejűségére!Ugya ezen okok miatt konkrétan az angolszász partraszállás siciliában az olaszok tömeges fegyver letéterére tekintettel kellett szerintem logikusan Hitlernek leállitani a németek kurszki támadását es csapatokat kivonni hiszen a balkánon is partraszállás fenyegetett olaszok dezertálása miatt és tito is !Persze Hitler nem számított arra hogy az angol amerikai vezérkar még az orosznál is ostobábbnak bizonyult.Kesselringtől megkérdezték mit tett volna az angolszászok helyében?Válasz 2 hét alatt Berlinben lennék!Horty joggal bizott abban hogy az angolszászok partra szállnak a balkánon és Magyarországot nem az oroszok "szabadítják"fel!
Az afrikai fegyverletétel tehát 43. május óta tudni lehetett hogy a szövetségesek készülnek a partraszállásra , nem kellett volna a Citadellát halogatni .... A támadás közepén meg teljesen értelmetlen volt lefújni azok a hadosztályok a következő hónapokban is keleten harcoltak . Ezt Hitler rontotta el .
Kedves Taki! Az Észak-Afrikai harcok ekkorra már véget értek. A szicíliai partraszállás is szerepet játszhatott, de a fő ok a mélységben lepcsozott szovjet védelem volt, ahogyan ez el is hangzik.
@@Digitalislegendarium A sztalingradi csata idején még nem értek véget az afrikai harcok!A kasserini hágónal vívott páncélos csatában a tuniszi kikötőben kirakodott páncélosok vettek részt ami nyilván hiányzott a keleti frontról de méginkább a kivont német legierő !A kiépített lepcsőzetes védelem enyhén szólva nem sokat ért figyelembe véve az oroszok irgalmatlanul nagy veszteségeit pedig a németek támadtak!A kurszki közelebbről a prohorovkai csatában gyakorlatilag lemészárolták az orosz tankhadsereget .A csata kimenetelet az itáliai események határozták meg.Hitler leállította a támadást nem pedig az oroszok győztek!
az ukrajnai háboruban gyakran hangsulyozzák hogy a támadónak 3 az egyhez tolerőben kell lenni nos ezt pl a németeek nem igy tudtákApám msélte a német parancsnok mondta az oroszok 3 szoros tulerőben vannak tehát támadunkI
Megint a legfontosabb okokról egy szót sem beszéltek ebben az előadásban sem . Nagy Németországnak 100 millió lakosa volt . A háborút fele annyi katonával kezdik mint amennyi volt 1944-ben . Összesen 20 millió embert sorozott be a Wehrmacht . Ebből 43. nyaráig Moszkvával , Sztálingráddal együtt is maximum 1.5 milliónyi volt a pótolhatatlan veszteség . Akkor , hogy lehet az , hogy már 43-ban sem volt elég emberük a hadosztályokba ?
@@molnibalage83 18-20 millió közé teszi az összes szakkönyv de a netes oldalakon is meglehet nézni a Wehrmacht által besorozzott emberek számát . A másfél milliós veszteség 1943. nyaráig szintén szakkönyvek pl. a riportban nyilatkozó Számvéber Norbert által írt a keleti hadszíntér és Magyarország kétkötetes műben is benne van , ki lehet számolni . A 100 milliós nagynémet birodalom lakosságát sem nehéz kiszámolni . Németország lakossága kb. 65-70 millió volt , ehhez jött még Ausztria , Csehország a Lengyel területek , elzász lotharingia stb. .
@@molnibalage83 Szabó Péter-Számvéber Norbert : A keleti hadszíntér és Magyarország I. kötet 144. oldal . a német szárazföldi haderő vesztesége 1941. június 22-1943. július 1. között a keleti hadszíntéren összesen 488 636 elesett , 1 754 755 sebesült , 322 258 eltűnt és fogoly . Ez összesen 2 565 649 fő . De a sebesültek jelentős része nem számít pótolhatatlan veszteségnek mivel felgyógyulva újra bevethetőek .
@@molnibalage83 1941. júniusában a Wehrmachtnak összesen 209 hadosztálya volt , 3 év múlva 1944. júniusban már 294 . Mégha a 44-es hadosztályok kisebb létszámúk voltak mint a 41-esek akkor is logikailag érthetetlen , hogy ha már 42-43-ban nem volt elég emberük a gyalogos hadosztályokba hogyan tudtak mégis évek múlva még több hadosztályt beveteni ? A Wehrmacht létszáma az egész háborúban 1944. decemberében volt a legnagyobb 9.5 millió fő .... Gyakorlatilag a háború kitörésétől kezdve a létszám folyamatosan növekszik mégis mindenhol azt mondják hogy már 42-43-ban sem volt elég emberük .... Ez önmagában ellentmondás . Ezért is tettem fel a kérdést , hogy ez sehol nincs megmagyarázva .
