25:30 a csöveket feltöltik cm2-enként 21kg betonhabarccsal. Jó az amikor sem a fordító, sem a narrátor, sem a szakmai ellenőr ( ha volt ilyen a film esetében) nincs tisztában alapvető fizikai fogalmakkal és mértékegységekke. 🤣
National Geographic.. Régebben ilyeneket láthattunk, de az elmúlt 5 évben semmi más nem megy ott, csak egy bizonyos népcsoportot ért vélt, vagy valós esemény felnagyítása, és beépítése a fejekbe örökre. Évek óta oda sem kapcsolok, mert nem érdekel sem az a népcsoport, sem a fájdalmuk, sem az, ami történt, vagy nem történt velük! Ezt a tudományos csatornát úgy lezüllesztették a mesékkel, hogy értelme sincs nézni.
Na pont ezen akadt meg a fülem nekem is (nem néztem, csak hallgattam). 2,1kg lenne a jó mennyiség, nem 21kg. és nem cm2 hanem cm3 de hát ez van. Az átlagos beton sűrűsége 2,4kg/cm3
@@Kevely978 igen, kb. Természetesen beton minőségtől és fajtától függ de ezzel az értékkel nagy általánosságban nyugodtan számolhatsz. 2,4kg/dm3=2,4g/cm3
Apró megjegyzés: Az új, a fényt átengedő építőanyagot Losonczi Áron építészmérnök találta fel és fejleszti 2001. óta. A 2001-ben kifejlesztett Litracon Classic® - itthon „üvegbeton” névre keresztelt - transzparens építőanyag lényege, hogy a betonba optikai szálak milliói kerülnek, melyek átvezetik a fényt a kemény anyagon. 👍
Nem minden magyar ami fénylik. Az áttetsző betont először egy 1935-ös kanadai szabadalom említi. Az optikai üvegszálak és a polimer alapú optikai szálak kifejlesztése óta azonban a találmányok és fejlesztések aránya ezen a területen drasztikusan megnövekedett. Vannak olyan találmányok is, amelyek ezt a koncepciót olyan technikai alkalmazásokban alkalmazzák, mint például a repedések észlelése. Az 1990-es évek elején olyan formákat fejlesztettek ki, mint a ma népszerű áttetsző betontermékek finom és réteges mintákkal
Az a beton, amit a rómaiak használtak, és a mai beton nagyon nem ugyanaz! Ne vegyétek be a videó füllentéseit! Nem tudják előállítani ma sem a római betont, pedig próbálkozások voltak bőven!
@@lakykaryful A római beton, vagyis a "opus caementicium", egy különleges anyag, amelyet az ókori rómaiak használtak építkezéseik során, és amely sok esetben még ma is tartósabbnak bizonyul, mint a modern beton. Ennek a különlegességének számos oka van, és ezeket a tényezőket nem mindig egyszerű rekonstruálni vagy tökéletesen utánozni a mai technológiával. Itt van néhány főbb ok: Anyagösszetétel: A római beton vulkáni hamu, mészkő és tengervíz keveréke volt. A legfontosabb összetevő, a "pozzolana" néven ismert vulkáni hamu, különleges tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segítik a beton keményedését, még víz alatt is. A mai betonokban használt anyagok összetétele jelentősen eltér a rómaiak által használtaktól. Kristályszerkezet: A római betonban egyedi kristályos szerkezetek alakulnak ki, amelyek erősebbé és tartósabbá teszik az anyagot. Például, a "tobermorite" nevű ásvány, amely a római betonban kialakul, hozzájárul annak hosszú távú stabilitásához. A modern betonnál ez a kristályszerkezet ritkán jelenik meg természetes módon. Kötési folyamat: A római beton kötése hosszabb időt vett igénybe, mint a modern betonnál, de ennek eredményeként egy sokkal szilárdabb, stabilabb szerkezet alakult ki. A modern betonok gyorsabb kötésre vannak tervezve, ami gyakran eredményez kisebb stabilitást hosszú távon. Környezet és technológia: Az ókori Rómában rendelkezésre álló anyagok és az építési technikák is különböztek a maiaktól. A régi technológiák, a helyi anyagok használata és a tengeri környezet mind hozzájárultak a beton különleges tulajdonságaihoz. Történelmi ismeretek hiánya: Bár sokat tudunk a római betonról, még mindig nem ismerjük teljes mértékben az összes tényezőt, ami hozzájárult annak tartósságához. Sok régi recept és technológia az idők során elveszett, és a mai technológiai fejlettség ellenére sem tudjuk teljesen reprodukálni azokat a feltételeket és anyagokat, amelyeket a rómaiak használtak. Összességében, a római beton különleges tartósságának titka a vulkáni hamu, a hosszú kötési idő, a speciális kristályszerkezetek kialakulása és az egyedi építési technikák együttesében rejlik. Ezeket a tényezőket ma nem mindig tudjuk teljes mértékben utánozni vagy újraalkotni.
Mondjuk ez így elképesztő fals megállapítás. Ha a Hoover-gátat szeretnéd vályogból, az mondjuk elég nagy felelőtlenség lenne. Ha a házad alapját szeretnéd vályogból az se vezetne semmi jóhoz. Te a vályog természetes mivoltját, a lélegzőképességét, és nagyon jó hang/hőszigetelő tulajdonságaira gondolsz. Annak semmi köze a betonhoz való összehasonlításban, inkább akkor már a tégla ellenében érdemes felhozni.
