Azoknak akiknek nem sok ideje van a horgászatra, és a vizen radarral való tesztelésre , azok nevében is köszönöm a munkádat. Nekem nagy segítséget jelent szórakozásomban.
Szia Andor. Közben amíg messengeren leveleztünk, megnéztem ezt a szuper videódat, ami hasonlóan az előző kettőhöz, nagy segítséget nyújt a radart használó horgászok számára. A Rád jellemző precizitás és a tiszta érthető beszéd nagyon jól tükröződik a filmben. Biztos sok szabadidődet felemésztette, de megérte. Köszönjük szépen.
Remek video, mint a korábbiak is! A felhasználókon túl érdemes lenne a radart ellenzőknek és a radartól csodát váróknak is megnézni, hogy milyen komplex dolog a radarozás, és mennyire nem való mindenkinek.
Gratulálok,nagyon frankó oktató anyag! Vertikális harcsahorgászat során nekem is szoktak jó képek lenni,mikor elkapja a wobblert,csak sajnos én nem tudom felvenni. Gratulálok még egyszer 👌🎣
Szia! Oldallátó módban, milyen kijelző sebességhez milyen, haladási sebesség illik? Pl ha 5km/h val haladok akkor milyenre állítsam a kijelző sebességet hogy reális képet kapjak? Lowrance hds 9 live készülékem van. Esetleg tudod hogy ennél hol lehet állítani a kijelző sebességet?
Szia Andor! Egy olyan kerdesem lenne a sidescannerrel kapcsolatban, hogy az osszes installacios tutoriallon hatulra, a hajomotor melle/fole rogzitik a transducert. Ez igy hogy nem blokkolja a jelet arrol az oldalrol? Koszonom, Krisztián
Szia Krisztián! Nagyon sokan rögzítik úgy. Elég népszerű ez a megoldás. Én magam nem alkalmazom. Viszont pont úgy van, ahogy mondod. Nem célszerű pont a motor mellé tenni, mert akkor a motor jó eséllyel kitakarja a jelet. Az a lényeg, hogy a transducer tengelyére merőlegesen 90 fokkal jobbra is balra is szabad legyen a terület a jel számára, ne lógjon be semmi. Azonnal meg lehet látni a képernyőn a kiárnyékolást
kedvess Andor, nem tudom, látatlanban kérhetem-e a segítséged? a radarom Striker 9SV. a hagyományos halradar nézetben van chirp funkció is, a legkisebb frekvencia talán 145, ami 24 fokban lát (amit javasoltál, 85 herz, 60 fok, olyat be se tudok állítani). szerinted melyiknek nagyobb a hatósugara? előre is köszönöm a válaszod. a videóid most nézem meg másodjára, elméletben talán már kezd összeállni a kép. szép napot, Vilmos
Kedves Vilmos! Igyekszem mielőbb válaszolni. Lesz majd egy Stiker-es video is. Sajnos ez a modell nem tud nagyobb látószöget, mint 24 fok. Egy modell sajnos nem tud minden lehetséges beállítást.
@@AndorSolymos köszi szépen Andor. a harcsahorgászok körében terjed egy olyan álláspont, hogy 455 khz felett a jeladó már zavarja a halat. te tapasztaltál már ilyet, vagy hallottál ilyenről? köszi szépen, Vilmos
Kedves Andor, szerintem a 18:20 -tól hallható okfejtés arról, hogy az elsüllyedt csónak hol helyezkedik el alattunk, nem helyes. A leképezés szoftveres ábrázolása a vízmélységet "duplán" mutatja, és a mutatott képen kiteríti. Ez a lényeg. Ha pl. egy nagy kő pontosan alattunk van, az látható lesz a 10m-es skála vonalában mindkét (!) oldalon azonosan. Ez tárgy van pontosan alattunk (a jeladó alatt!). Viszont ettől a "talajvonaltól" jobbra, és balra már mintegy felülnézeti képet ad számunkra a készülék. Ebből adódóan, a csónak széle a skálán látott 20m mínusz 10m (vízmélység) távolságra van, azaz 10 m-re! Egyszerűbben megfogalmazva, hogy milyen széles talajszakaszt monitorozunk jobbra és balra, azt úgy kapjuk meg, hogy a beállított oldaltávolságból ki kell vonni a vízmélységet. A példánkban a 30m-ből ki kell vonni a 10 m-es vízmélységet, és ennek megfelelően 20-20 méter látunk mindkét oldalon. Ennek a 20m-es sávnak van nagyjából a közepén az elsüllyedt csónak, tehát 10 m-re tőlünk. Üdvözlettel, Szarvas Zoltán
@Zoltán Szarvas Kedves Zoltán! Köszönöm a visszajelzést. Most elmondom, miért helyes az okfejtés. A szonár mindent a jeladótól mérhető távolság alapján értelmez. 17:37-nél van egy ábra, amely ezt szemlélteti. Utána, 25:32-nél bemutatok egy víz alatti vezetéket. Ha összetolom csak a feneket ábrázoló részeket, látom, hogy egy egyenes vezeték hogy lesz S-alakban görbült. Ez azért van, mert a kép torzul. Nem lineáris a leképezés. Ezt tapasztalatból is mondom. Számtalan alkalommal jelzett a SideScan pl 25 méterre süllőt. Amikor pont 25 méterrel mentem ki oldalra, sosem találtam meg ott a halat. Mindig közelebb volt. Ez pontosan így van a csónakkal is. Miért is lenne másképp? A vezérlő elv kizárólag(!!!) a jeladótól mért távolság! Minden ebből vezethető le. Ezt lehet igazolni pl bójás módszerrel is. Egyszerűbben megfogalmazva, téves a gondolatmenet, hogy a 20 méterből nemes egyszerűséggel levonom a 10 méteres vízmélységet. Ha a csónak 10 méterrel lenne oldalra, akkor kb 14 méternél olvashatnánk le a hozzánk közelebb eső szélét, mert a SideImage/StuctureScan így működik. Nem vonhatunk ki egy olyan távolságot a másikból, amely más irányba mutat. Akadókkal és kőszórásokkal is jártam már így. Mindig közebb van a valóságban mint ahogy a SideScan mutatja. Persze a különbség nem a vízmélységnek felel meg. Minél kisebb a víz, annál kevesebbet “téved” a szonár. Persze ő nem téved, csak tűpontosan teszi a dolgát és minden pontot annak megfelelően rajzol ki, hogy azt milyen távolságra “látta” a jeladótól. Ezért az egész medertérkép egy szinusosan torzult kép lesz. A középvonalhoz közeledve ez a torzulás egyre nagyobb. Még egyszer köszönöm a hozzászólást! Üdvözlettel: Solymos Andor
@@AndorSolymos A szinuszos torzulás létezik, de annak mértéke készülék típusonként is különbözik, ami nyilvánvalóan a szoftveres különbségeken alapul, de kisebb hatása van egy oldalirányban látható tárgy valós elhelyezkedésére, mint Ön gondolja. A fenti példán a vízmélység is csökken előre haladva is, és keveset tudunk arról, hogy oldalirányban hogyan változik. Ez mind eltéríti a vezeték képét az egyenestől. A bécsi EFTTEX-en pár éve sikerült konzultálnom személyesen a Lowrance fejlesztőjével, aki pontosan az általam vázoltaknak megfelelően határozta meg egy oldalra látható tárgy valós távolságát. A beérkező jelek szoftveres megjelenítésének a célja pontosan egy felülnézeti kép megalkotása volt, ahol az oldalirányú skálázás alapján viszonylagos pontossággal (és egy átlag ember számára is érthetően) belőhető a tárgy oldaltávolsága. Pontosan azt a kifejezést használta, hogy a skálán jelzett távolságból ki kell vonni a vízmélységet. De, ami ennél fontosabb, hogy olyan fix pontok, mint egy stég lába, hídláb, stb, melyek megjelennek az oldalpásztázó képén és nagyon pontosan meghatározható távolságban helyezkednek el a csónaktól (a jeladótól), hisz víz felett is követhető részük van, a gyakorlatban szintén alátámasztják azt a számolási módot, amit felvázoltam.
@Zoltán Szarvas Ez az effektus nem túl nagy mértékű. Ez annál kifejezettebb, minél közelebb kerül a víz alatti objektum a középvonalhoz. De még ekkor is szépen felismerhető képet ad. Ez jól látszik a víz alatti, fenéken fekvő vezeték példáján. Oldalt szép egyenes, majd a középvonal felé haladva egyre inkább egy szinuszoid “S” alakba megy át. Pont amiatt, amiről eddig is beszéltünk: a radar nem azt rajzolja ki, hogy milyen távolságban volt a tárgy a középvonaltól, hanem azt hogy a jeladótól milyen távol volt, emiatt torzul valamennyire a kép. És ez minden egyes pontra igaz a képernyőn. Minden levezethető abból az aranyszabályból, hogy csak és kizárólag a jeladótól való távolságot tudja értelmezni a készülék. Az esztétikai élményt pedig alig befolyásolja, hogy egy csónak széle 20 vagy 17,3 méterre van-e, vagy hogy egy csónak 1 méter széles vagy csak 85 cm. Viszont az, hogy a pontos távolságokat mutassa vagy hogy egy teljesen szabályos, minden torzulástól mentes képet adjon a terepről, az sajnos fizikailag nem lehetséges, a fentiek miatt. Persze, hogy utána a software már mit tud kezdeni az információval, az már megint egy másik kérdés. Pl. sok Lowrance készülékkel praktikusan le lehet mérni egy halat a Stucture Scan-nel. De szerintem ezt nálam jobban tudod, hiszen a Lowrance-szel sokkal több tapasztalatod van, mint nekem. 😉 A Humminbird és a Garmin ezeket nem tudja. Egy biztos, ami a SideScan képet illeti, abban a Lowrance szerintem verhetetlen.
@@AndorSolymos Valahogy úgy lehet, hogy a szoftver próbálja meg azokat a számításokat elvégezni, amiket felírtál, és egy hétköznapi horgász által is könnyebben megérthető módon ábrázolni. Egyébként gratulálok, hiánypótló, nagyon jól összerakott anyagok ezek! Látszik, hogy mennyi munka van benne!
Pietruk74 nem lehet megcsinálni, nagyon sajnálom! Legalábbis én nem tudom megoldani. Ha tudsz részletes leírást adni, természetesen megoldom, de egyelőre ez nem tűnik lehetségesnek.
@@AndorSolymos Talán segít. Nem tudom, van-e RU-vid segítség a magyar nyelvhez. Nem találom. ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-Y7W41VMxyQE.html
Gratulálok! Nagyon sokat segít ez a video sorozat azoknak, akiknek volt pár értelmezhetetlen dolog a radarozás tekintetében! A pontyhorgászatban a fenék viszonyokra is ugyan úgy szükség van mint a rablós pergető ill vertikális pecánál! Kellenek ezek a videók! Mégegyszer gratulálok!
