Тёмный

A pilisszentiváni Erzsébet akna újra gondolva 

Istvan Kovacs
Подписаться 241
Просмотров 470
50% 1

A csatornán elsőként megjelent Erzsébet aknai filmen nem arra a helyre helyeztem el az aknát és az azt körülvevő épületeket, ahol azok a valóságban álltak. Több hozzászóló is jelezte ezt. Ezzel a filmmel ezt igyekeztem helyrehozni. Ahogy Kakas János (1923-2017) a Pilisi Szénbánya igazgatója 2004-ben megjelent könyvében ezt írja: "Az akna térbeli helye a Solymár-Pilisszentiván fő közlekedési útvonaltól délre , azzal párhuzamos vonalon, a temető északi oldalán, a halottasház és a régi mészégetőt összekötő vonalon volt."
Az akna 5 m átmérőjű, 177 m mélységű, körszelvényű falazott akna volt. A szén kiszállítására egy 800 lóerős aknaszállító gép szolgált. A község felé eső oldalon volt egy szén osztályozó, ahonnan a szenet nagyvasúti vagonokban szállították a Dorog-Esztergomi vasútvonal becsatlakozásához. Az Erzsébet aknai üzem 1904-ben átlagosan 362 fő földalatti és 124 fő külszíni bányászt foglalkoztatott. Az akna 1902-ben napi 210 tonna szenet termelt, ami 1903-ban és az azt követő években 430-450 tonnára emelkedett. Az 1920-as évek elején gyakori volt az öngyulladásos bányatűz, ezért1923-ban úgy döntöttek, hogy az Erzsébet-aknát felhagyják. 1924 végén befejezték a termelést, a szállítóaknát leszerelték, és az aknát betömedékelték. A szállítóaknát, és az osztályozói berendezéseket, gépeket A Solymár-aknához helyezték át és itt szerelték fel. Az Erzsébet aknánál villamos erőmű volt létesítve. Az aknaszállító gépet, valamint a légaknai szellőztető ventilátort gőzgép hajtotta. A világításhoz szükséges áramot egy áramfejlesztő telep szolgáltatta.
(Források: Kakas János: A pilisi szénbányászat története
Tóth Árpád: A pilisi szénbányászat története 1848-1970)
Utószó: A bányavágatokban a szénszállítást lovak segítségével végezték. A sorok írójának nagypapája fiatal korában a lovak gondozójaként dolgozott, majd a szolgálati épületekben alapított családot, ahol édesanyám született és kora gyermekkorát is töltötte. Elmondása szerint Jancsi-telep néven egyfajta bányatelepként lakások voltak még az 1930-as években is.
Kovács István

Опубликовано:

 

5 окт 2024

Поделиться:

Ссылка:

Скачать:

Готовим ссылку...

Добавить в:

Мой плейлист
Посмотреть позже
Комментарии : 1   
Далее
Titkos mesefalu Pest megyében, ahova "út nem vezet"
13:51
Mit találtak a régészek a gyulai vár körül?
17:18
OKT19 - Becske - Mátraverebély
17:49
Просмотров 195
Miért vannak egyedül a 30-40 közötti nők?
16:35
Egy-koron: a balatonedericsi Fekete-kastély
10:05
Просмотров 43 тыс.
Akna tömedékelés
10:05
Просмотров 17 тыс.
Ákos palotája melletti alagútban
12:49
Просмотров 28 тыс.
Bözödújfalu, a vízbe fojtott falu
10:10
Просмотров 74 тыс.
"Egy-más-közt" Kassai Lajossal
22:16
Просмотров 28 тыс.
Hogy mi van egy magyar kastély mögött? Íme…
8:30