Es milyen elkepesztoen nagy mazlistak vagyunk mi, hogy Csikos ezt le is tudja irni, raadasul ugy, ahogy a magyar autos ujsagirasban (meg a nem autosban is) kabe senki mas. Nem tudom ki, hogy van ezzel, de van nehany irasa (pl, amikor kesz lett az apukaja Mercije, vagy a RR bemutato a 90-es evekbol), amit egy evben egyszer, ketszer tutira ujraolvasok, mert egyszeruen keptelen vagyok megunni. Szoval koszi, Csikos Zsolt, nagyon koszi!
Zsolti, több okból is nagyon szeretlek téged. Az első, mert nagyon jó cikkeid és videóid vannak, jó újságíró vagy. A mercikkel elég szubjektív tudsz lenni ami szememben nem negatívum pont azért nem mert én is, ez a másik amiért kedvellek a Mercedes szeretete. Harmadrészt azért mert szereted a veterán autókat. Minden tiszteletem a tiéd. Sok sok hasonló videót szeretnék még tőled látni :)
Kerbal space program nevű játékban épp sikerült kijutni az űrbe, akkor szokott ez a hangulatos kis zene szólni :D. Fura volt ezt így együtt hallgatni Csikós úr visszaemlékezéseivel :D
Attila Kálmán Ha a Kerbal Space Programmal játszol egy kicsit olyan leszel mint a Csikós. Sok vacakból összetákolsz valamit, amivel eljutsz valahohá és ennek te nagyon örülsz, még ha sokkal perecizebben is meg lehetett volna csinálni. :)
Feliratkozottként végig néztem a videót, sőt többet is. Igazából legjobban talán mégis ez a rész fogott meg. E kisfilm felénél vettem észre magamon, hogy önkéntelenül is egy kis mosoly költözött a képes felemre, mi most is ott van. S tudom jó, hogy ott van. Mi még sosem találkoztunk, mégis a megélt dolgok hallatán, és a dolgok okozta hasonlatos érzések után örülök. Leginkább azért, mert most ismét úgy érzem, hogy a lázadó és különc világommal nem vagyok egyedül a világban. Kicsit olyan volt hallgatni egy élet történetét, mint mikor az öreg mesélő, repíti az ifjoncokat a mese világába. Bár csak hallgatóságként lehettem részese ennek a történetnek, mégis köszönöm ezt az időutazást. További jó munkát kívánok, a veteránok világában. S remélem, sok hasonló minimozi születik, ezután is még.
tök igaz. a zsarnai piacon vettem magamnak 70 000-ért egy skoda 120l nevű vasat 2007-ben. akkor 22 voltam friss jogsival friss munkahellyel és mindenki azt hitte megőrültem. sokan szerintem le is néztek miatta de én azzal autóztam és közlekedtem évekig még azt követően is, hogy kigyulladt. a haverok azóta mind összetörték a fiatal kocsijaikat és már csak a hitelek maradtak nekik és én is kénytelen voltam megválni az öregtől .remélem lesz még olyan kocsim amivel autózni is lehet nem csak közlekedni
Egyszer vettem használt autót, azóta csak újat, de Csikóst olvasva 10-20-30 (most 8.03) percekre mindig veterános leszek. Ha csinálna mondjuk egy Patreon fiókot, elsők között szállnék be a "kreténség" finanszírozásába...
A világ ellen lázadást megértem. Eddig egy 1983- as Passattal jártam, de sajnos le kellett cserélni egy modernebbre. A lázadásom egy Alfa Romeo 156SW- ben él tovább, nem akarok tucatautóval járni Én sem. Lassan kész a ház, tudok tervezni, és 100% hogy veszek egy régi "szart", csak azért, hogy hétvégente középső ujjal felfelé közlekedhessek a magam kis "nyomorában". Hatalmas tisztelet a Csikós úrnak, cikkeit mindig áhítattal olvasom, és Ő miatta volt az első autóm is idősebb mint én. Megmutatta, hogy ha hobbiként fogom fel a régi-autózást, semmi bajom nem lehet belőle, és akár még a csajommal is meg tudom szerettetni. Passatot a csajom megsiratta, követelte ha úgy állunk, mindenképp kell egy ilyen öreg az életünkbe. Bár én nem tartanék szobrot, mint Ő a Dezsőt, mert félteném használni...
