Én nehéz esetű lovammal is hasonlók történtek.Örülök hogy nem adtam fel az ördögömmel a dolgot.Sok türelem és kitartás kellett hozzá de teljesen megérte, azóta öröm vele az élet.Persze a makacssága nem változott de azzal nincs is baj.(Lipicai)Király videó lett.🥰
Érdekes, hogy mennyire különböző a történetünk, mégis ugyanazok a gondolatok jártak a Te fejedben is, mint az enyémben. Lótulajdonosként, vagyis problémás lótulajdonosként megértelek, hogy ezeket érzed, érezted, gondolod, csinálsz dolgokat stb. Az Én lovam nem ilyen szinten volt anno problémás, hanem a mi esetümnkben Én voltam kevés hozzá (fejben). Ilyenek, mint a vezetés, lábfeladás, futószárazás, alapok tökéletesen mentek, viszont ahogy kideürlt, hogy hátproblémásan vettem meg és a lovaglásom sem segítette a dolgokat igen . A fejlődés és a tudás útján indultunk el, oszteaopata kezelések, kovács váltás, edzések, edzők, takarmány váltás, lovarda váltás, (gondolkodás megváltoztatása, önfejlesztés) ezer dolog és most tartunk ott, hogy lassan itt az ideje a régóta várt lovaglásnak! Szóval Én biztatlak, hajrá, ne várj a holnapra, csináld, csináld és gyakoroljatok! ÉS örülök, hogy makacs vagy, csinálj belőle egy olyan lovat, ami minden pillanatában a társad lehet😊
Hozzá teszem, hogy persze, hibának gondoljuk a korai vásárlást, mert nem voltunk készek, de mint azt látod a közös tapasztalat, a fejlődés és a munka összecsiszolódás kiváltja ezt a gondolatot. Csak a nehézsége miatt éreztél így, és majd a hátáról arra gondolsz majd milyen hülye gondolta volt. Ez életed legjobb döntése. Én legalábbis így gondolom Dariusról. 😊 ahj, dőlnének belőlem a szavak, jó kis téma ez
