Anyaság régen és most | Nehézségek és könnyítések, de vajon van egyensúly? 

Utólag vettem észre, hogy kicsit recseg a hang, ne haragudjatok érte! Lehet, a mikrofonnal van a probléma, le fogom ellenőrizni. Még egyszer bocsánat! ❤

Kedves Zsuzsa Minden videód megnézem ,ritka hogy elinduljak a komment szekcióban. Most viszont "tollat" ragadok. Azt gondolom a mi ,azaz az én generációm többszörösen hátrányos helyzetű.(49eves vagyok) Kevesen tudtuk nagyszülőkkel nevelkedni! A szülök dolgoztak és nem volt erő energia és legkevésbé volt a szeretet hangsúlyos! És itt a szeretet számomra a hangsúly! Én sok mindent nem tudtam,anyagilag megadni, a gyerekeimnek ,egy dologra mindig figyeltem (persze volt hogy hibaztam) a szeretet és a biztonság teljes legyen!! Ez mindenek felett Az én generációm ,a súlyos neveltetési hibák miatt, elcseszett generációt "hozlétre"! Nézd meg a kiszabadulsz a nagy világba, nemtörödöm atgazolós empatiamentesek az emberek nagy többsége. Alig látsz mosolygós embert!! Ez mind mind neveltetési,nevelési elhanyagolás származéka! Én egy dologra nevelem őket hogy tudjanak boldogok lenni,de erre csak egy Boldog anya képes. És mivel te hívő vagy ,remélem a te vallásod szerint is egy igaz törvény létezik, az pedig a szeretet törvénye!! Ami nem szeretet teljes az nem igaz ! Én is sok gyereket szeretem volna,a kicsi mikor 5honapos volt apuka egy másik élet mellett döntött. Most mozaik családban élünk, van egy szívszerinti gyerekem is ! Fiam 22, lányunk 21,lányom 15 és boldog vagyok mert mindenkinek én vagyok a bázis! Ehhez csak az kell hogy szeretni,szeretni,szeretni ,és ha rossz akkor még jobban szeretni! Hiszen az isten is ezt teszi,hát ki vagyok én hogy Isten ellen és törvénye ellen tegyek ! 😊

De sajnálom hogy nem tudtam èlőben hallgatni, de örülök jogy visszanèzhető Nagyon jó gondolatok 🤩😘

Én 22 évesen szültem az első gyermekemet 34 évvel ezelőtt, segítségem, tanácsadóm szinte nem volt (Anyukámnak én voltam az egyetlen gyermeke, 22 év távlatából nem igazán ismerte az akkori trendeket🙂) Vidéki lévén a baba friss levegőn léte az udvaron, teraszon volt megoldott, nem sétáltattam babakocsival. Egy-egy tanácsadáson találkoztunk mi fiatal anyukák, akkor eszmecseréztünk, illetve volt egy könyvem, amiben nézelődtem. Sokszor a józan paraszti ész volt a megoldás. Később nagyon szerencsés helyzetbe kerülvén a szüleim be tudtak segíteni a gyerekek nem csak "megőrzésében", így a kínálkozó helyi munkalehetőséget meg tudtam csípni. Ahogy látom a mai világot, túlkínálat van mindenből, tehát információból is, a bőség zavarában nem tudod, mit válassz, kire hallgass, kinek higgy. Manapság mindenki mindenhez ért, osztja az észt akár kéretlenül is. A tapintatról már ne is beszéljünk. Felgyorsult a világ, a hangsúlyok másfelé helyeződtek, a külvilágnak megfelelni akarás, az anyagiasság, a materiális javak felhalmozása a cél (már aki megteheti), versengés van a családok, gyerekek között, csak sajnos elsősorban nem a viselkedés, a talpraesettség, a jószívűség, a fontos értékek átadása terén. Röviden így látom én ezt a helyzetet, hozzátéve, hogy egyáltalán nem vagyok maradi, sokszor szeretem ezt a felgyorsult, digitalizált világot😊

Kedves Zsuzsi, úgy sajnálom hogy nem tudok ott lenni az élőnél! 😞Nekem sajnos ez késői időpont, mert nagyon korán kelek hétköznap, de tudom, hogy képtelenség mindenkihez igazodnod. Így utólag nézem meg. Nagyon jó kis videó lett ez is, érdekfeszítő volt a témája.

Szia Zsuzsa. Nagyon egyett ertek veled ezzel a MINDENT megadok cimu tortenettel. Szebben meg se tudtam volna fogalmazni

Szia! Hát nem ilyen stílusban írtam le a vékeményem az előző videód alatt mint ahogy ezt előadtad.A te szádból hangzott el hogy drága a strand és ha követelőznek beadod a derekad.Mindenkinek arra van mure nem sajnálja,nagyon szép a lakásod,szuper a konyhád.hát sajnos a minden az élmények,az utazás a kaland ,a szórakozás.ami igen sokba kerül,és minnél több gyerek annál többe.Nem kell egyformán gondolkodni,de ez tény ha kevesebb gyermek van többet tudsz megadni,márcsak ha nem vagy milliomos.Anyagi támogatás nélkül sajnos a mai világban nehéz elindulni az életben,ha csak azt nézed főiskolai kiadások stb.

Annyit fordult a világ, hogy amikor én születtem anyukám 40 éves volt és teljesen el voltak hülve ettől, hogy ilyen “idősen? Negyedik gyerek vagyok. Most én vagyok 27, amikor az első fiamat szültem 25 voltam, akkor meg ettől voltak elhülve, hogy ilyen fiatalon, de biztos hogy szeretnénk?

A mások méhében túrkálást én se szeretem. Senkitől nem kérdezem.meg, mikor jön/akarnak-e stb. De azon sose akadtam fenn, ha amugy arrol kerdeztek szoptatok e stb. 4 gyerek tényleg nem fizikailag megterhelő, az tapasztalat. Mentálisan, idegileg fárasztó. Az egyik gond, hogy manapság már a nagyszülők része is dolgozik. Tehát pl hétköznap nincs akire rábízd, vagy besegítsen, mert munka van. Az én nagyszüleim 50+osan nyugdíjasok voltak(nyár megoldva pl), a szüleim 60+ és dolgoznak, bár nekem szerencsém van és így is sokat tudnak segíteni (mikor dolgoztam, logisztikázni kellett, ki mikor hol vigyaz rájuk). 2, Nekünk, nőknek le kéne vetkőzni ezt a megfelelési kényszert. Ha dolgozol gyerek mellett, az a baj, ha otthon vagy Kitartatod magad, lehet neked is van jó állásod, szakmád, bármi, de csak otthon vagy, az a baj. Beteg a gyerek, maradj otthon vele, nem tudsz dolgozni. Sajnos az egykeresős megoldás is veszélyes, problémás, nem életbiztosítás. Szerintem sok anyának abból van elege, hogy évek alatt egy pár órája alig van egyedul, hogy ezt azt elintézzen, egy fodrászhoz elmenjen, csak sétáljon egyet vagy egy ebédet nyugiban megegyen vagy egy főétkezést.

Szia Zsuzsa! Én most tudtam csak visszanézni ezt a videot. Tényleg érdekes témát boncolgattál.... Én, ahogy fogalmaztatok, 2 gyerekre vagyok kalibrálva. De pontosabb, ha azt mondom, mi, a férjemmel. Ugyanis, nagyszülők híján (sajnos, meghaltak), messze a családtól, csak magunkra voltunk utalva. Most már ,,könnyű": 18 és 22 évesek... Magamról tudom, hogy (ha csak az élet okot nem adott volna rá) én nem szültem/szülnék 40 éves korom felett. Több okból is. Én magam is késői gyerek vagyok, 16-17 évvel idősebb tesókkal. Sok hátrányát éreztem én ennek, részletek nélkül. Gyerekként is, meg akár most is, hogy nincsenek már szüleim régóta.... Érzem azt is, hogy nem lenne már türelmem kicsi gyerekhez, nap, mint nap. S az élet milyen! Szokták mondani, hogy az unoka hasonlít a nagyszülőre. Lehet benne valami?! Az egyik nővérem lánya (aki majdnem egyidős velem) a 2 nagy, enyémekkel egyidős gyerekei mellé mindenáron akart harmadikat. Terhesség, Down-kór... 20 hetesen, egy hétig vajúdott, mire megszülte az addigra már halott magzatot.... Testileg kiheverte, lelkileg nem. Ezek után is akart. Lett. Szerencsére, egészséges a kislány, 7 éves most már. De szembesül a mostani problémákkal: ismétlődik a ki vigyázzon a gyerekre? - nem lehet mindig a nagytesót befogni, saját élete van. Most megy iskolába a kislány. Mi lesz? Van egy férj, sokat dolgozik, alig van otthon. Hol van az én-idő? A párkapcsolat? Két gyerek felnevelése után járna már nekik a kettesben töltött idő. Olyan nincs.... Mi erre figyelünk. Jövünk, megyünk kettesben, hiszen már megtehetjük. És meg is jár! Azt gondolom, megvan mindennek a saját ideje. Én örülök, hogy már nagyok. Igaz, nehéz, hiszen (tegnap óta már tudjuk, felvették a kisebbiket is), 2 egyetemista gyerekkel (vagy inkább fiatal felnőttel) megélni nem könnyű. De ez van most, majd lesz máshogy is. Bocsi, hogy ilyen hosszúra nyúlt, amit írtam, még tudnám folytatni, de elég ennyi....

Szia, én is az „idősebb" korosztályba tartozom 52 évesen. Már felneveltünk 3 gyereket. Igen, én is sokszor elgondolkodom az állandó nyavajgó anyukákon,hogy boldogulnának automata mosógép , mosogatógép és a mindenféle háztartást megkönnyítő dolog nélkül. Értem én, hogy manapság jogos igénye az anyukáknak az énidő és hogy már fiatalon is kiteljesedjenek, de egyet azért tudatosítani kellene a nőkben. Az első pár évben szerintem egy anyának tényleg a gyereke és az otthona kellene a legfontosabb és a legelső legyen. Aztán majd eljön az az idő is amikor már szabadabb lesz és ő lesz a legfontosabb magának. Ha nem lenne sok anyukában ez a kettősség hogy mindenhol meg akar felelni , sokkal könnyebb lenne. És igazad van, ezt meg lehet oldani lazán, természetesen, úgy hogy nem áldozatnak tekinti magát az anya.

❤❤❤❤❤

Annyira de annyira szépen összeszedted a gondolatokat, minden szavaddal egyetértek úgy hogy én még a gyermekvállalás előtt állok ❤❤ már én is kapom az "okosságokat" pl fiatalon szülj, elsőnek a hátteret biztosítd de ne mert utána nem lesz energiád a gyerekhez, nem lesz idáilis időpont, de.. pfúj de utálom. Azt se tudja az ember kire hallgasson.

💓😃💜😄

Kedves Zsuzsi! Az örökbefogadással kapcsolatban: pont erre való a hit, hogy bízol Istenben, hogy azt a gyereket okkal pont Neked adta és ha Neked adta, meg is ad hozzá Neked mindent, megkapod az erőt hozzá 😍 nekem is 3 saját gyerekem van, de sokszor felmerül az örökbefogadás. Lehet ugyanúgy szeretni ❤️

Azt mondják túlnépesedés van.😮

SZIA ZSUZSA😊