Apostol : Búcsúzik a nyár
Amikor azt mondtad, hogy vége,
Azt hittem, tréfáltál csupán.
Még együtt mentünk ki a rétre,
És miénk volt a délután.
Amikor elhagytak az álmok,
Még mindig reménykedtem én,
De most az ablakomnál állok,
S köröttem elfogyott a fény.
Odakint búcsúzik a nyár.
Rőt levél remeg a fán.
Sietve búcsúzik a nyár.
Por szitál lépte nyomán.
Szeptember söpör már a tereken.
Sírnak az őszi kertek.
Közöttük szalad még a szerelem.
Kifakult álmot kerget.
Én őrzöm, egyedül csak én,
emlékét még a régi nyárnak.
Nézem a vihar tépte fákat,
szemembe könnyet csal a szél.
És közben búcsúzik a nyár.
Rőt levél remeg a fán.
Magamtól kérdezem csak már:
Mi jöhet ezután?
13 окт 2023
