Érdekes, mert én ennél a résznél automatikusan lehagytam a végéről a 100-at, vagyis az utolsó 3 számjegyet, és nem is értettem, hogy miért nem 13-at mondasz. 🙃
A tegnap publikált videóban több hiba is volt, köszönöm, hogy felhívtátok rájuk a figyelmemet! Mivel a hibák konkrét számokat érintettek, ezért nem elégedhettem meg annyival, hogy a videó leírásában feljegyzem a tévedésemet, így hát a videó hibás részeit újra vágtam. Ezzel minden statisztikám megy a levesbe, ahogy eltűnik az a több, mint 17 000 megtekintés is, amit az első este produkáltatok, sajnos az értékes megjegyzéseitekkel együtt. Viszont nem hagyhatom, hogy a későbbi, remélhetőleg szintén több tízezer megtekintő a hibás számokkal rendelkező verziót látogassa. Megértéseteket köszönöm!
Köszönjük a javítást! Még megnézem párszor ezt a részt is (nem csak azért hogy visszahozzam a statisztikádat, hanem annyira töményen dobálod az infókat, hogy nem elég egyszer végignézni :) )
Jó lett, alapos és érdekes! A galaxisok ütközéséhez egy apró lábjegyzet pluszban. Az igaz, hogy egymást alighanem nem fogják telibe trafálni a csillagok. Ami mégis lehet “kataklizmikus”, az az, hogy a tányérban lévő gáz és por viszont összesűrűsödhet, másrészt, mindkét galaxis közepén van egy szupermasszív feketelyuk, ami jelenleg “éhezik” az új anyagra. Azt mondják a modellek, hogy ezek a központi feketelyukak már a közelükben lévő port és gázt nagyrészt magukba szívták, ezért viszonylag nyugalomban vannak. De ha a két galaxis ”ütközik”, mindkettő újra felszívható anyagot foghat be a másik tányérjából. Egész pontosan újra felizzik majd az akréciós korongjuk, minek hatására arra jó esély van, hogy elkezdenek ismét nagyon erősen sugározni. Régi fényükben fognak felizzani a galaxisok magjai, ez pedig járhat akkora sugárzással (jelentős mértékben röntgen tartományban), ami könnyen eltörölheti az élet jelentős részét mindkét galaxisban. Természetesen az megjósolhatatlan, hogy pontosan mi várható. Van rá 3-4 milliárd év (a földi élet eddigi teljes fennállásának az ideje), hogy kitaláljuk. ;)
Már nagyon vártam az Andromédát. Köszönet a munkádért, jó lenne hosszabban az Androméda de tudom hogy igy is hatalmas meló van benne. Minden elismerésem! 💪🥂🙏🏻
Nagyon örülök ennek a videónak. Már többször olvastam ezt a 70 km/másodperc megaparszekenként dolgot, hogy ilyen sebességgel tágul a világegyetem, de sose értettem hogy ez pontosan mit is jelent. Még az lenne a kérdésem, hogy ha a tér és az idő együtt alkotja a téridőt, és a tér tágul, akkor az idő is tágul? És ha igen, ezt hogy kell elképzelni?
Már nagyon várom a találkozást az andromédaiakkal! Be is hűtök egy üveg pezsgőt, hátha akad csinos női egyed köztük! 😁 Ismét egy szuper videó lett, gratulálok! 👍
Abban a kis fenyes porban a van egy kis bolygo! A mi foldunk! Ott van egy youtube nevu internetes video megoszto! Ez nem nagy dolog... De hogy van egy ilyen csatorna..... Na az már valami!! Tobb nyelven is nezek hasonlo tartalmakat, de messze a legjobb az URKUTATAS MAGYARUL csatorna! Ilyenkor orulok hogy magyar vagyok! Lenyugozo temakat hozol! 👏🏻👏🏻👏🏻👏🏻👏🏻👏🏻
A videókban a beszéd tiszta, érthető és kellemes hallgatni ami ritka! Az animációkkal és példákkal egybekötött magyarázatok könnyen megérthetőek. Már feliratkoztam és csak utána olvastam hogy inkább törölted az egyik videód mintsem hogy hibás információt ossz meg a nézőkkel. Köszönöm hogy ilyen lelkiismeretesen készíted őket! Biztos hogy ezentúl gyakran idelátogatok!!
Közben megfogalmazódott bennem még egy kérdés. Egy ideje már tervezek venni égbolt vizsgáló távcsövet. Valami komolyabbat álvánnyal. Esetleg a közeljövőben nem tudnál egy videót csinálni ezekről? Tudom ez ilyen termék bemutatónak tünne. De még akár cégekkel is köthetsz valami jó kis dealt. Mondjuk ilyen begginer távcsőtől pár 10ezer forintostól az akár 1,5-2milliós változatig. Tudom hogy vannak ennél meg drágabbak is, de azért lakossági hobbi vizsgálódásra nem hiszem hogy a 10en milliós tétel bárkinek is opció lenne. Köszönöm megtisztelő válaszod!
Csak az a baj, hogy a galaxisokat soha, de soha nem fogjuk ilyen fényesnek látni a saját szemünkkel. Hiszen benne vagyunk a saját galaxisunkban. Ennél közelebb már nem is lehetnénk. Mégis, ha felnézünk az éjszakai égboltra, akkor csak halványan pislákoló csillagokat látunk. Ezek hosszú expozíciós felvételek. Ha ilyen fényesnek látnánk egy galaxist a saját szemünkkel, akkor az olyan brutális sugárzást jelentene, amitől azonnal elpusztulnánk.
Ezek szerint, matematikailag lehetséges olyan keringési pálya két égitest között, aminél a gravitáció okozta közeledés megegyezik az univerzum tágulásával, és ezért egy teljesen stabil pályáról lenne szó, ami külső behatás nélkül sosem változna? Nagyon köszi a videót! Eddig nem értettem, hogy hogyan lehet az, hogy az univerzum tágulásától, valami egyre távolabb kerül tőlünk, ezzel szemben viszont vannak olyan dolgok, amik folyton közelednek felénk, és ez nem az irányuk és sebességük miatt van így. Egyre jobb ez a csatorna és úgy látom, sosem fogysz ki az alapanyagból és az ötletekből. Kívánom, hogy mindez minél tovább maradjon így! Kellemes videógyártást!
Nagyon jól elmagyaráztad. köszi a tartalmat.Bár , szerintem ez a 70/km per sec. nem mindenhol ugyanilyen állandó,tekintve hogy a sötét anyag/energia eloszlása is egyenettlen az Univerzumban..meg nem úgy volt hogy gyorsulva tágul? akkor viszont megint nem lehet állandó ezen érték..na mindegy.
Azon gondolkoztam közben, mikor olyan rész volt, hogy nem kellett annyira figyelni😅 - tény, ami tény, jó kis agymunkás rész volt ez, de mondjuk az is igaz, hogy fél 4-kor feküdtem le 😅, hogy vajon eljutunk-e valaha arra a technológiai fejlettségi szintre a Mars expedíciók után (bízom benne, hogy min. 30 év még van az ember társadalomban, hogy legalább a Marson rendesen kiépíthessük a 2. bázisunkat, ami a bolygókat illeti, és talán a terraformálásra is jut egy kis idő, ha még 50-et évet ráteszünk), hogy egyszer csak elkezdhessük űrhajóval felfedezni a Tejútrendszerünket, a saját galaxisunkat. Térhajlítás nélkül ezt egyelőre nem tudom elképzelni, és talán a mágnesesség még az, amin keresztül valami úton-módon vezet az út a gyors hajózás felé, de képzeljétek csak elé, milyen nagyszerű lenne, ha szépen el tudnánk jutni más csillagokig, és ott bejárhatnánk annak bolygórendszerét, lakható bolygók és civilizációk után kutatva! PS: Amúgy kezdem már megszokni a csillagászati léptéteket számokban, egészen tűrhetően kezdek már tudni számolni vele, elhelyezni egymástól a holdakat, bolygókat, csillagunkat, és tovább, egészen a galaxis méretekig, meg a 100 000 000 000 x 100 000 000 000 csillag, meg hogy az Androméda galaxisban 2x annyi, kb 200 000 000 000 csillag van, 100 000 fényév a Tejútrendszerünk átmérője, 3,26 fényév = 1 parszek, bár ez utóbbit nem szeretem, sokkal közelebb áll hozzám a fényév távolság, mivel eleve tudom, hogy 300 000 km/s a fény sebessége, és 1 év = 365,25 nap x 24 x 3600 sec (ezt a mondatot tényleg fejből, és 2 perc alatt írtam le, de persze lehet, valahol elrontottam).
Sziasztok! Látható világ egyetem kapcsán, hogy kell értelmezni a térképeket? Földtől minden irányban 13,8 milliárd fényévet látunk, azaz a Föld "ellenlábas" pontok esetében 27,6 milliárd a széleség amivel lehet számolni a videóban elhangzottakat? Elnézést, ha nagyon mellé kérdeztem. Választ előre is köszönöm!
Mindenki 13.8mrd fényév sugarú gömböt lát, és annak a közepén csücsül. 'A' látja 'B'+'C'-t, 'B' 'A'+'C'-t, 'C' 'A'+'B'-t. Nincs értelme a hármat egy egyenesre fűzni, és az egyenest kicentizni. Az egész csak annyira szemléletes és valósághű, mint a gravitációs gumilepedő.
Szia! Szép munka! Kérdésem: Ha tágul a tér, viszont nem végeznek mozgást egymáshoz képest, de közöttük növekszik a tér.... Ha ezt veszem alapul, akkor a fényévnyire levő dolgok nem fényévekre vannak mert ma nem távolodnak egymástól, akkor kevesebb utat kell megtennünk odáig mint amit kiszámolnak. Szóval a távolságok nem akkorák mint aminek látjuk, mert ahol nem kapaszkodnak egymásba a hangyák, ott sokkal nagyobb távolságot tudunk megtenni mint amekkora sebességgel haladunk? Mert ugye a tér tágul, nem a tavolságok! Szép napot!
...a Nap nagy sebességgel mozog - halad a Tejútrendszerben a többi csillaggal együtt...a gravitációs hatásával, vonszolja a naprendszer bolygóit... együtt mozognak, haladnak a kozmikus térben
Egy megemlítést megért volna hogy a galaxisok találkozásakor csillagkeletkezési hullám söpör végig, tehát megújul a keletkező galaxis, mindkettő "szülő" galaxis összetalálkozó porfelhőiből.
Szia! Arról hol lehet többet megtudni, mikor azt mondod, hogy a galaxis gyorsabb ütemben tagul mint a fenysebesseg? Azt hangzott el, hogy olyan mintha ures teret tenne valaki a galaxisok koze? Nagyon erdekesnek hangzik. Koszi elore is.
A tér tágulása az elméletek közt egy brutális tévedés !!! A vörös eltolódást nem a Doppler jelenség okozza, hanem a Sándor-effektus ! Ez alapján a görbült téren áthaladó hullám nyúlik. Ezt kimutatták a Nap mellett elhaladó fény esetében is. ST
Perfekt. Egyedül vagyunk? Ha statisztikából indulunk ki: ha galaxisonként csak egyetlen egy olyan lakott bolygó van, mint a miénk, az máris százmilliárd civilizációt jelent az Univerzumban.
Elképesztő ehy video. Ga azt a Megparsec-et nem magyaráztad volna el sose értettem volna meg azt a Szög perces tavolsági mértékegységet. Állati lett ez a videó. Az Androméda Galaxys az M31 hihetetlen. Melyik az M28-as? Hihetetlen hogy az InterCity😂😂😂 1101, az IC 1101 az egyik legnagyobb Galaxys. Már nagyon várom a NAP Helioszférájáról a részletgazdag videódat.😊
Arról van leírás, hogy a galaxismagokban lévő szuper nagy tömegű feketelyukak az összeolvadás következtében újra aktivak lesznek, azaz kvazárokká válnak? Vagy a kvazárok ideje pár milliárd éve lejárt és már nincs is létező aktív galaxismag csak a fényüket látjuk?
Amelyik irányban(mondjuk a földről nézve) nagyobb az aránya azoknak az objektumoknak, amelyek gyorsabban távolodnak tőlünk, akkor lehet, hogy abban az irányban lehet a világegyetem közepe? Feltéve, ha a világegyetem közepe táján nagyobb a tágulás üteme. Illetve a minél távolabbi objektumokról érkező fotonok észlelése nem teszik lehetetlenné az erre vonatkozó számításokat.
A feltetelezés jó, de azt tapasztaljuk, hogy bámerre nézünk ugyanolyan arányban távolodik minden. Ez azt az önző képet alkothatná, hogy épp a Föld helyén történt az ősrobbanás, de ez a tér tágulásával magyarázható jelenség
Szóval akkor Han Solo 12 parseces vagánykodása melyik naprendszerben számít igazán soknak? :) És a messzi-messzi galaxisban megállapított parsec mekkora a miénkhez képest? Van-e értelme egyáltalán az ilyen parsecméregetésnek, hogy kié mekkora?
Én úgy tudom, hogy legutóbbi mérések alapján 150 000 - 200 000 fényév átmérőjű körüli lehet a galaxisunk, míg az Andromeda 220 000 fényév átmérőjű. A legrosszabb eset kifejezés ugyan nem állja meg a helyét, de abban az esetben is másfélszer nagyobb a galaxis-szomszédunk. Bár, ahogy fejlődnek a mérőeszközeink, úgy ez a szám még változhat. Mondjuk már az is érdekes volt, mikor kiderült, hogy jóval nagyobb a galaxisunk mint ahogy hitték.
Szia! Valamit akkor nem értek. (Na jó nem csak ezt) Ha az Androméda kb 1 parszekre van tőlünk, akkor ott már érvényesül a taszító hatás. Vagy nem? Akkor hol is érvényesül? Vagy az 1 parszek még mindig a hangya esete? Akkor milyen messze kell legyen valami, hogy érvényesüljön a hatás? És ha a meghatározás 1 parszekre vonatkozik, és a matek alapján ott van távolodás, akkor távolodik, de közben közeledik? És mi van azzal, hogy nem mozognak egyik test sem a másikhoz képest mégis távolodnak? Akkor erő hat minimum az egyikre ami távolítja. De ha tudjuk hogy távolodik, akkor mozog. Pláne ha taszító erő hat rá. Hiszen a vörös eltolódással lehet ezt kimutatni. Ha nem távolodna, akkor nem lenne vörös eltolódás. De ha van vörös eltolódás, akkor távolodik, vagyis mozog a megfigyelőhöz képest. És mi van ha a vörös eltolódás abból adódik, hogy van valami az űrben ami a magasabb frekit megszűri? Minél nagyobb a távolság annál nagyobb ez a szűrő hatás. És ezért látni a messzebb levő galaxisokat vörösebbnek.
A tágulás mindenhol ugyanannyi, mindegy hogy hány parszekre van egy test a másiktól. Ez csak a tágulás mértékének bemutatásához kell. A gravitációs hatás viszont felülírja ezt a tágulást, az Andromeda az egyik hanyga, a Tejútrendszer pedig a másik. Összekapaszkodva hiába fújják a lufit, a két galaxis nem távolodik egymástól, sőt. A vonzás miatt közelednek. A vörös eltolódás nem azt jelenti, hogy a színkép egy oldala hiányzik, azaz leszűri valami a kékes színeket, hanem, hogy az egész spektrális színkép elmozdul. Tehát nem kevesebb fény jut el hozzánk, hanem eltolt színkép.
@@urkutatasmagyarul Ok. Akkor viszont mi a helyzet a többi galaxissal? Azok miként jutottak egymástól olyan távol, hogy ott már nem a gravitáció az úr hanem a tágulás? Mert ha jól értem ahhoz hogy távolodjanak nagyon messze kell leniük egymástól. Az elméletek szerint viszont valamikor minden nagyon közel volt egymáshoz.
@@mfiers Ok. Akkor volt a sebesség. Azonban, ha akkora volt a sebesség, akkor a csillagok és galaxisok hogyan tudtak összeállni? Vagy előbb összeálltak aztán lett a sebesség? Ki volt előbb? A vonzás vagy a taszítás?
A csillagoknak a benne lévő anygok miatt jellegzetes színképük van, mivel ismerjük, hogy hol vannak árnyékok a színképben, ezért tudjuk, hogy a minták miként csúsznak el a vörös szín irányába.
2 года назад
@@urkutatasmagyarul Ezek szerint a csillagok anyagi összetétele "szentírás" ,és tuti, hogy mindegyik ugyanolyan összetételű?
@ Az összetételük azonos, csak az arányok mások. A csillagok tömegének legalább 90 százaléka hidrogén és hélium, a többi nehezebb elem csak elvétve található meg bennük, azok is a általában a mélyebb rétegeikben
Majd feldobom instára mikor ütközünk az andromédával, szóval nyugodtak lehettek nem maradtok le semmiről:D Viccet félre téve! Engem az érdekelne illetve tesz kíváncsivá hogy, ugye a jelenlegi állás szerint, volt egy nagy ős robbanás. Ennek a helye beazonosítható? Ha igen kb milyen messze vagyunk onnan? Illetve ha ugye felrobban egy-egy bolygó mert gondolom akkor az ős robbanásban is egy méretileg elképzelhetetlen bolygó lehetett. Szóval ennek a helyén akkor nem egy istentelenül nagy feketelyuknak kellene lennie? Totál laikus vagyok. Köszi a videót ismét tanultam valamit.
Nem mert nem anyag robbant, hanem maga a tér robbant. Vagyis az ősrobbanásnak nincs egy konkrét helye, mivel az univerzum minden pontján történt. Illetve a robbanás ebben az elméletben nem is helyes kifejezés. Inflációs elméletnek nevezik (robbanás szerű felfújódás, nem az amit a kormány csinál :) A kezdetén fénysebességnél jóval gyorsabban kellett tágulnia. A feketelyukak képesek elnyelni a fénysebességgel mozgó dolgokat, de ha gyorsabban tágul a tér akkor szétszakadnak. Másik tényező, hogy olyan magas energiasűrűsége volt az univerzumnak, hogy nem létezett anyag. Az csak később alakult ki az energiából, amikor lehűlt egy adott szintre. Akkor meg már nem volt olyan sűrű hogy egyből minden összeroskadjon egy fekete lyukba. Noha szerintem voltak azért ilyen csomópontok, és ezekből alakultak ki a szuper nagy tömegű feketelyukak amik, a galaxisok magját alkotják. Az első anyag megjelenését tudjuk detektálni. Ez a "kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás" Az inflációs elmélet is ebből fakad, mivel bármerre nézünk az univerzumban, elképesztően homogén és egyforma a hőmérséklete már az anyag kialakulásának pillanatában is. Ez pedig nem lehetséges máshogy jelen tudásunk szerint. Megjegyzem, ha a mi univerzumunk egy magasan fejlett számítógép memóriájában futó szimuláció, az is megmagyarázná ezt és sok minden mást is, de ez tudományos szempontból nem magyarázat, és egyenértékű azzal a magyarázattal, hogy Isten teremtette a világot. Tehát amíg ezt nem tudjuk igazolni tudományos módon, addig célszerűbb csak a saját univerzumunk törvényszerűségeit kutatni, akár szimulált világ, akár nem.
@@lacikeri3102 Köszönöm a kimerítő választ. Próbálom feldolgozni az információkat. Egyelőre ott tartok hogy, tulajdonképpen a semmiből lett a valami!? ha egyszerűen akarnám leírni. Márha a teret azt semminek gondolnám bár ilyenkor már inkább a Besenyő Pista bá jut eszembe a semmiről szóló rész.
@@Stormbird. Nos elismerem hogy Besenyő Pistabácsi sincs sokkal távolabb a megoldástól mint a legnagyobb tudósok :D Valóban nem egyszerű, de a kíváncsiság jó kezdet a megértéshez. Igen. A kvantum fizika, jelenlegi ismereteink szerint, lehetővé teszi, hogy a semmiből valami legyen. De hogy ebből hogy lett az egész univerzumunk, az egy tucat Nobel díjat érne meg. Ha érdekel Stephen Hawking nagyközönségnek írt könyvei is nagyon jók. De akár Einstein könyveivel is lehet kezdeni, ő is nagyon szemléletesen tudott magyarázni, nem kell zseninek lenni hogy megértsük. De YT-on is lehet találni jó dokufilmeket a témában. ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-oOJ1fkBbLE8.html ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-iECyoqSYrA0.html ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-hQHMyxUdklM.html ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-jLk0N0DS8VA.html
De akkor kiszámolható az is, hogy mekkora az a távolság ahonnan már a fénynem tud ide eljutni? Mert elméletileg akkor van egy olyan távolság ami alatt az űr gyorsabban tágul, mint ahogy a fény halad és így az sose ér el ide
@@urkutatasmagyarul erről egyébként tarthatnál egy kisokos rész is, ha lehet. Nem nagy téma de szerintem párpercben lehetne róla elég érdekes dolgokat mondani.
Igen, kb 1 milliárd év múlva lesz az ütközés és addigra már rég nem lesz élőlény, mert a Nap gyengül és jégbolygó leszünk. A sokkal nagyobb Andromeda "felszippantja", szétlöki és -bombázza (ütközések) a Tejútrendszert, mely megszűnik ekkor, azaz a két galaxis kvázi összeolvad...
@@urkutatasmagyarul Akkor úgy eltávolodunk tőle addigra, hogy lehűlünk... de nyilván nembiztos,nem vagyok szakértő,lényeg,hogy élet már nem tud lenni a Földön régóta, a mikor összeér a galaxisunk az Andromédával...nemde?
Nagyon tetszik a csatorna tartalma, de a háttérzene lehetne változatosabb mert már esküszöm hogy amiatt nem nézek meg minden videót... Ennyi videó után már tökre irritáló. Vajon csak én vagyok így ezzel!?
@@urkutatasmagyarul Itt a mozgást a gravitáció okozza, ha jól értem, és mivel a nagyobb tárgy nagyobb gravitációs hatást fejt ki, így, bár mindegyik halad a másik felé, azért a kicsi fog jobban elmozdulni egy külső megfigyelő számára. Persze minden inerciarendszer kérdése, mert ha úgy nézzük akkor minden körülötünk kering és közeledik vagy távolodik tőlünk. Ha leesek a 10-dikről akkor mondhatom hogy a föld száguld felém, de egy külső megfigyelő azért nem ezt tapasztalja.
Ha az Androméda két-és-fél millió fényév távolságra van tőlünk, vagyis mi most a két-és-fél millió évvel ezelőtti helyzetét látjuk, az azt jelenti, hogy már itt van. :) :)
@@urkutatasmagyarul Ja, bocs. Az jutott még eszembe, (poénkodók kíméljenek) :) hogy ha elég nagy teljesítményű űrteleszkópot készítenénk, akkor végül megláthatnánk az ősrobbanást. Az viszonylag eléggé nagy pofon lenne a kételkedőknek. :)
Sziasztok! Engem érdekelne az a nézőpont is, hogy lesznek-e korábban fekete lyukká váló vagy vörös törpeként elpusztuló Napok, amik nem fogják az összeütközéseket befolyásolni?
@@Brotase Ha te meghalsz, az atomjaid ugynúgy megmaradnak, akkor is ha test lebomlik. A csillagoknál hasonló a helyzet, arányaiban csak minimális mennyiség alakul energiává, a többi atom megmarad, csak szétszóródik.
Az előadás elég szines, tartalmas,de engem zavar a 3 milliárd év ütközési idő, amit távolság osztva a sebességgel alapon kaphatunk meg,,,- senki nem számol gyorsulással,ami akár100- szorosára, vagy még nagyobbra is nőhet idővel, két ilyen galxis ha egymáshoz mind közelebb ér akkor az egymásra ható gravitáció egyre nagyobb hatást fog kifejteni, ami folytonos gyorsuláshoz vezet majd,ezt még fokozhatja hogy addig akár mindkét galaxis ütközhet törpegalaxisokkal ami a tömegük növekedéséhez vezet,,,,Persze mit számit,hogy 3 milliárd év,vagy mondjuk 300millió év,mert mi már akkor nem leszünk, talán földünk se,,,,
Az ember mint olyan,nem valószínű,hogy megéli a "nagy bulit".De az általa létre hozni kívánt mesterséges intelligencia,mint egy egyetemes utazó,akár a szemtanúja is lehet.
Pont a hetekben akartam utánaszámolni, hogy mekkora a tértágulás földi viszonylatban. Köszi, megspóroltad nekem a munkát;) Ajánlom mindenkinek ezeket az arányokat, hogy ízlelgessék. Főleg a galaxisütközésnél az óriási számú csillag ellenére azok elhelyezkedési sűrűségének csekélységét, és így egymás sima elkerülését. Jó kis videó!
Nem tudom mennyire kell messze lennie tőlünk az Andromédának, hogy valóban szemkápráztató látványt nyújtson, mert a miénk sem szemkápráztató pedig benne vagyunk.. Pedig szép lenne élénk fényben úszó égi objektumokat nézegetni jó nagyban, szabad szemmel.
Remélem, hogy az Androméda galaxis egyik "szegletében" egy Naprendszerünkhöz hasonló helyen a Tiédhez hasonló műsort néznek az ottani emberszerű lények, és éppen azt taglalják, hogy egy fele akkora galaxis száguld feléjük mint az övék..., mindenestere a Földi adás kizárólag a Te érdemed. 🚀Köszönöm!
Nagyon várom a mostanában fellőtt Webb teleszkóp adatait, mert ez állítólag olyan messzire ellát az infravöröstartományban, az Ősrobbanás utáni 200 millió évre, amikor még nem voltak galaxisok. Persze ha a Webb galaxisokat fog látni ebben a messzeségben, akkor az egész Ősrobbanás elmélet mehet a kukába.
@@urkutatasmagyarul Néztem egy ismertetőt a Webb teleszkópról, és pont az a lényege az egésznek projektnek, hogy azt az időszakot akarják vizsgálni, amikor még nem születtek meg a galaxisok.
