A mai napig fájó pont az SZFE története. Az emberek közömbössége, vagy félelme hagyta cserben ezeket a fiatalokat és nézd még ma hol tart felsőoktatás helyzete. Köszönöm a beszélgetést figyelemreméltó volt. Üdvözlettel
Nemigen van remény egy országban, ahol nemcsak a helyi kiskirályok és érdekelt vállalkozók, hanem az akadémikusok és egyetemi rektorok többsége is nemcsak hogy elfogadja az önkényuralmat, hanem azonosul annak szellemiségével. Az egyházakról és a hívek tömegeiről nem is beszélve.
Igen a rektorok janicsárokként hű szolgálói a rendszernek, habili hűbéreseikkel csapják be magukat, és mindenkit aki azt hiszi egyetemi polgárság még létező dolog. Pedig, nyaloncoké lett a világ. ( Hallgatókból nézők, tanárokból óraadók világa épül.)
Sikerült ilyen mentális szintre (is) zülleszteni a Fidessnek ezt az országot, miért, hogyan?! Költői kérdés, benne van a riportban. Sajnos, sok Nagy Magyar van, aki nem Széchenyi.....
A “zebra” valóban nem jó példa, mégis érthető, hogy Upor mit akar mondani. Kár, hogy az értelmiség sosem élt az Upor által most előadott módon érzékenyen.
