Az ionhajtómű működése | #62 | ŰRKUTATÁS MAGYARUL 

Szerintem tv műsornak is simán elmegy ez a csatorna.

Igen? Az jó. Én még 11 éves vagyok, de nagyon érdekel a téma

Ja aztán majd a sok 12 éves építgeti sorra az ionhqjtóműveket😂😂

De természetesen ez semmit nem von le a videó vagy a csatorna értékéből, élvezettel követjük az összes tartalmat! :)

Köszi a kiegészítést!

Nem néztem vissza, de mintha ez elhangzott volna a videóban.

@@zoltannagy5502 Most visszanéztem, és tényleg elhangzik. A következő mondatban.

A nap is ég.

Jelenleg ez a max, de természetesen folyamatosan fejlesztik a technológiát, de nem szabad elfelejteni, hogy itt másodpercenként ezred grammokat használunk fel, szemben a másodpercenkénti több tonna üzemanyagal. Persze, ha egy járműre felrakunk 10-et, azzal máris megtízszereztük a teljesítményt, persze ehhez tízszer annyi elektromos áramra is szükség lesz!

@@urkutatasmagyarul ...a video azon rèszèn amikor a versenyt magyaráztad, felmerült bennem ( de lehet más is gondolt rá), hogy első ütemben egy hagyományosan működő hajtóművel felgyorsítjuk az adott ezközt ( űrhajót ( a marsra) , szondát) s mikor az megtette a gyors gyorsítást ami tőle tellik, majd utánna kapcsoljuk csak be az ion hajtóműveket, azzal hogy a kiègett hagyományos üzemanyag tartályokat leválasztjuk ( mert ugye a célnál lassìtani kell az összes tömeget ), így elméletileg jóval gyorsabban is célba èrhetnènk mint magában csak ionhajtóműves rendszerrel. Szerinted jól gondolom, vagy ez csak egy tèves gondolatmenet így késő este fél 12 körül. 😊

@@attilaperlaki2834 Teljesen jól látod, ma is így használjál, hiszen ionmeghajtással még a bolygó légkörét sem lehet elhagyni. Utána viszont remek hajtóerő!

​@@attilaperlaki2834 Pont ezt akartam leírni :), vagyis majdnem. Annyiban változtatnám, hogy az űrből indításnál egy cél felé a kémiaival végezném a gyors gyorsítást, de annyi fuelt hagynék benne, hogy a gyors lassításra is elég legyen, mivel rengeteg időt lehetne nyerni, ha nem ionnal kellene lassítaunk, hiszen akkor időben már jóval a cél előtt "ionfékezni" kéne. Az utazás időben értett nagy része alatt meg lehetne az ionnal gyorsítani. (picit más) - Nekem az nem akar összeállni, hogy ha már az űrből tudnánk indítani (másik űrhajó vinne fel fuelt) teljesen feltöltött kémiai rakétát, akkor azzal elvileg kevés fuellal óriási sebességet lehet elérni, aztán azonnal leállítani, ha már megvan a kellő lendület, sebesség, irány. Tehát, ahogy én mint laikus látom, relatív kevés fuel szükséges gyors sebesség eléréséhez és az onnan való lassításhoz is. Ezért is fura (de biztos csak nekem), hogy ilyen küldetésről miért nem hallottam még. Mondjuk pl egy ilyen "trükkös" tankolós verzióval, űrből indítva teli tartályokkal miért is nem megyünk holdraszállni?! - Jó, biztos a költségek is másabbak így, meg van-e értelme holdraszállni, meg talán az lehet még, hogy ha méretesebb égitestek közelében haladunk el, akkor újra és újra be kellene indítani a kémiai hajtóműveket a gravitációs hatásuk ellensúlyozása érdekében. - Lehet, hogy a laikus az egy erősen hízelgő jelző rám, de nekem akkor is fura, hogy ilyen nagy fokú indításszám, műholdflevitel, űrtevékenység stb mellett senki nem akar emberrel a holdra menni?! Ha akkor presztízs volt, most miért ne lenne az, még ha nem is akkora persze, de mégis?!

@@Fenevad23 A holdraszállásnak a hatvanas években világpolitikai jelentősége volt, mégpedig azt bizonyították vele, hogy a kapitalista rendszer fejlődőképesebb, magasabb rendű, mint az ellenpólus. A szovjet típusú rendszer számára ez egyértelmű vereséget jelentett, amit később sem tudott teljesen kiheverni. Ma már ekkora politikai jelentősége egy "űrsikernek" nincs. Bár, ha Kína előbb küldene embereket a Marsra, mint az USA, az kissé elgondolkodtató lenne.

Üdv a fedélzeten! :) Nagyon jó ötlet, a napokban meg is csinálom az új lejátszási listákat, köszi!

Ha már földkörüli pályán vagy, akkor a "jó" hírem az, hogy annak elhagyásához nem erő kell, hanem sebesség. Persze ahhoz, hogy a sebesség vektorodat gyorsan tudd jó irányba forgatni, ahhoz kell a tolóerő is. Gyors számolással, tegyük fel, hogy már haladunk a cél, mondjuk a Mars felé. Ha minden tonnára jut egy, a videóban példának hozott 1/4 Newton tolóerejű ionhajtómű, az négy hónap alatt már kb. 2600 m/s plusz sebességet jelent! Ez erre a szakaszra olyan, mintha a távolság, idézőjelesen 13 millió kilométerrel "rövidült volna" meg. Amikor Mars-Föld közelség van, akkor a két bolygó távolsága összesen kb. 55 millió km. A valós pálya nyilván hosszabb lenne. Vagyis de, az ionhajtómű már egy Mars-utazás esetén is érzékelhetően rövidítené az utat. Nem forradalmilag, de egy-két hónapot lehetne spórolni vele.

@@loserock1 Értem én, csak a Mars utazás (spoiler: még nincs is Mars utazás) természete olyan, hogy ennyi spórlással nem lennénk előrébb, ettől még mindig rendkívüli tömeggel járó rendkívüli apparátust kellene fenntartani a Marson a visszaút megvalósíthatósága érdekében is és ezekre mind ion hajtómű (a nélkülözhetetlen kémiai hajtómű megléte mellett). Erre írtam, hogy sehogy nem lenne opció. A rávezető fejszámolást mindenképpen értékelem még úgy is, hogy nyílvánvalóan nem fedi a valós lehetőségeket, hiszen nem lehet 4 hónapig gyorsítani, fékezni is kell, az 55M km a rádiuszon értendő, az extraparabolikus pálya hossza nem ez és a gyorsulás eredő irányszögét sem a Mars irányú komponens teszi legfőképpen. Ezért - még mindig komoly számítás nélkül, csakis érzésre - tartom, hogy az ion hajtómű a Mars esetén élesben nem lesz opció. A mérhető, százalékban kifejezhető hatás még nem elégséges indok a gyakorlatban. Az egész rendszernek kell működőképesnek lennie. A fejszámolásból egész más látszódik: Az, hogy ha létezne olyan (bármilyen) hajtómű, amivel az emberi szervezet számára optimális 1g gyorsulást fent lehetne tartani, akkor nem is kéne ezt túl sokáig tenni, mert ezzel igen messze lehetne jutni. Akár az egész Naprendszer "könnyen" bejárható lenne. (Miközben az űr csalafinta játéka, hogy szomszédos csillagok még így is nehezen. :) )

@@fehercapa3804 Szerintem sok pontban egyetértünk, de engedelmeddel azért pontosítanom kell a kommentedet! :) - Jó ideje létezik Mars-utazás, hiszen több űreszközt eljuttattunk már a Marsra. Emberes Mars-utazás nem volt még, illetve a Marsról felszállás és visszatérés nem volt még. - 4 hónappal azért számoltam, mert az kb a 8-9 hónapos út fele. Tehát gyorsítasz a felén, lassítasz a másik felén. Egy nagyságrendi becslést akartam adni, ezért számoltam az oda út felével. A valóságban legalább kétszer ennyit nyernél ilyen paraméterekkel, mert a sebesség többleted az megvan a lassulási szakasznál is! :) - Ha egy technika ezen a távon "csak" 20-40%-ot javít, az űrutazási léptékkel már így is nagyon jónak számít! - A becslésben inkább ott csaltam, hogy az egy tonnánként egy 0,25 N-os ionhajtás talán a túl optimista feltételezés. Bár ha úgy veszed, az egy gépkocsi tömegenként lenne egy hajtómű, de azért, ez emberes repülésre optimista. Egy műholdnál viszont talán reális. - Igen, valójában hosszabb az út a Marsra. Másrészt, az ionhajtómű annál jobban megéri, minél hosszabb az út. Persze maga a technikai kihívás meg annál nehezebb. Viszont harmadrészt, teljesen mindegy, hogy a valós pályád milyen alakú, mert ha tudsz folyamatosan gyorsítani tetszőleges irányba, akkor azt fordíthatod teljesen radiális irányba is! Amit kémiai hajtóművel nem tudnál megtenni. Magyarul, ion-hajtóművel nem vagy rákényszerülve a természet-adta parabola pályákra, tudod őket optimalizálni! - A lényegben viszont egyetértek, hogy ezek a kisteljesítményű ion-hajtóművek hasznosak, de nem adják az igazi áttörést. Viszont, a videóban ismertetett technikának vannak már módosított változatai, amik már lehetnek nagyobb teljesítményűek is, csak ezek még fejlesztés alatt állnak. Az egyik módosítás, hogy energia forrásnak mini nukleáris reaktort használunk, és nem napelemeket. Ez főleg azért fontos, mert így már nagyobban lehet gondolkozni és nagyobb mesterséges mágneses tereket lehet létrehozni. A másik változtatás (tudomásom szerint), hogy a nagyobb mágneses térnek hála az ionizált plazmát tovább lehetne hevíteni, mert az erősebb tér azt tovább egyben tudná tartani. Innentől pedig az is megtehető, hogy a hevített ionizált plazmát egyszerűen kivezetjük a fúvókán, mert a részecskék sebessége így már elég nagy, nem szükséges a végén az elektromos gyorsítás. Ez viszont műszakilag már bonyolultabb és sérülékenyebb hajtóművet jelentene! Rizikósabb technika, de nagyobb teljesítménnyel. Ha jól tudom, ezekre a nukleáris/ionizált-plazma hajtóművekre számolják, hogy így már egy hónap körüli idő alatt is működhetne a Mars-utazás. - Régen voltak még elborultabb hajtómű ötletek is, nem tudom, ezek most hogy állnak. Volt olyan ötlet, hogy egy nagy neutron fluxusú reaktort használnának csillagközi utazásra, úgy, hogy a gyors neutronokat egyből kivezetik hajtásként. De például a Dyson Freeman-nek volt egy olyan koncepciója, hogy "nukleáris impulzus meghajtás". Röviden, folyamatosan kis atombombákat robbantanának fel az űrhajó mögött, és ezzel hajtanának. :) Ezt persze nemzetközi egyezmények miatt már a '60-as években lefújták.

@@loserock1 Köszi a bő választ. :) Megkötésnek éreztem, hogy az "utazás" fogalmában benne van, hogy emberek teszik ezt. Az eredeti kommentemben így is írtam, csak a Neked írt válaszból hanyagul ki hanyagul. De természetesen az emberesre gondoltam és itt - akkor most már szögezzük le hogy - számos gyakorlati okból valószínűtlen, hogy valha alkalmaznák az ionos meghajtást (a jelenlegi formájában). Azt nem is tudom hirtelen, hogy az elmúlt mondjuk 20 évből a Mars célpontú missziók bármelyikénél használtak-e ion hajtóművet... Össz-idő értelemben jó volt a 4 hónapos becslésed. (Sőt minden értelemben jó és értelmes volt a nagyságrendi kalkuláció.) Én csak azt jegyeztem meg, hogy a gyakorlatban nem lehetne ilyen hatásfokkal "kiszedni" belőle az eredményt, mert a pályagörbét függfényként felfogva deriválttal kellene megadni a számítást és az kisebb "nyereséget" eredményezne az az érzésem. Ez igaz a gyorsításra és a fékezésre egyaránt (mindegy, hogy féllel vagy egésszel számolsz). És még a műszaki akadályok ez után!... A nukleáris pulzo-reaktor mai napig felszínen lévő gondolatkísérlet, működne is. Inkább ott bukik el, hogy elég kellemetlenek a földi hajtóműtesztek, no meg még a rendkívül megértő és liberális Egyesült Államok katonai vezetése sem örülne annak, ha az elérhető hasadóanyagból az Enceladus felfedezésre menő rakétát akarna építeni a NASA, ahelyett, hogy azt ballisztikus támadórakétákba töltenék. :) Amíg nem tudunk nagyságrenddel nagyobb energiafelszabadulással járó kölcsönhatást (pl. fúzió) űrben mozgatható járműbe szerelni, addig a Naprendszer (emberes) bejárásának képe csak álom marad. És amíg a gravitáció titkára fény nem derül és a Relativitás Elméletben megbújó kiskapukat (amik amúgy nem biztos, hogy léteznek a valóságban - ez fontos!) nem tudjuk kiaknázni, addig a csillagközi (emberes) utazás a Spektrum 50 perces csillagászati riportfilmjeinek témája marad. Mi meg szépen itt maradunk esetleg lesznek emberek kisebb kolóniákban a Marson, akik egyrészt nehéz körülmények között csomó ártalommal megáldva élnek, másrészt soha nem tudnak haza jönni a Földre.

Köszi :)

2-300 év.

@@salzdorfer köszi

Fyi, a YT havi elofizetes 6 fele oszthato.

Ez egy rendkívül híg atomfelhő. Ha a légkörben kapcsoljuk be, már a levegő részecskéi lelassítanák, így nem lenne hatással ránk. Az űrben pedig, hát nagyobb bajunk is lenne, ha űrruha nélkül 'sétálgatnánk' előtte.

Általában a napelemekkel megtermelt eleltromos árammal, de működhet erre a célra egy nukleáris reaktor is.

Általában a napelemekkel megtermelt eleltromos árammal, de működhet erre a célra egy nukleáris reaktor is.

Úgy 90% körül van. Igen, napenergiából nyerik a szükséges elektromosságot.

Rosszul. Két külön gyorsítöról van szó, de erre nyilván te is rá tudsz keresni egy perc alatt.

Igen, de az általunk ismert sebességeknél ez elanyagolató. A fényseesség közelében viszont már radikális növekedést tapasztalnánk.

Nem

Egyszerűbb a kerozin kezelése és tárolása, mint a folyékony hidrogéné. Ezáltal ocsóbb is.

Hát a hidrogén előállítása is szenyez.

Ami a környezet szennyezést illeti: 1. A hidrogén előállítása rengeteg energiát igényel, jelenleg legolcsóbb módja vegyi eljárások amik szintén környezet szennyezőek (tehát nem a sokak által ismert módon, a víz elektrolizissével állítják elő) 2. A vízpára is üvegház hatású (ha éjszaka derült az ég, a hajnal sokkal hidegebb mintha be lenen borulva), csak nem szoktuk annak tekinteni mert természetes módon fordul elő, illetve a maximális mértéke korlátozott (páratartalom), és a többlet eső formájában leesik. Viszont ez a körforgás leginkább az alsó légrétegekre igaz. A magasabb légrétegekben sokkal ritkább a víz jelenléte, és onnan a többlet víz sokkal lassabban esik vissza a körforgásba. Tehát hidrogénes hajtóművek esetén a keletkezett vízpára szintén hagy üvegház hatású gázt maga után, ami egy bizonyos idő után visszakerül a víz körforgásba Ami a hidrogént mint üzemanyagot illeti két hatalmas hátránya van: 1. térfogat. Sokkal ritkább még csepfolyós formában is mint a többi üzemanyag. Így sokkal nagyobb tartályt igényel mint a többi üzem anyag, ami többlet súly, nagyobb légellenállás. 2. nagyon hideg. A csepfolyós hidrogén -250 foknál is hidegebb. Amire lehűteni a hidrogént rengeteg energia, azon tartani komoly hőszigetelést igényel ami töblet súlyt jelent a rakétán. Nem csak a külső felület felé kell szigetelni, hanem az oxigén tartály felé is, mert olyan hideg hogy a csepfolyós oxigént megfagyasztja, eldugítva az oxigén csöveket. A térfogat problémák miatt a hydrolox meghajtást leginkább a felső fokozatoknál szokták használni, ott hatékonyabb mint az RP1 (kerozin) meghajtás. Pl a Saturn V rakéták második és harmadik fokozatai hidrogént használtak, míg az also RP1et. A SpaceX nem akarta bonyolítani a Falcon9-et azzal hogy a felső rész hydrolox meghajtásű legyen. Ahhoz új rakéta motort kellett volna tervezni, a földön is külön kezelni hozzá az ellátást indítás előtt, stb. Egyszerűbb volt az alsó fokozaton használt motrot kicsit módosítani (gáz turbinával történő rotáció irányítás) és nagyobb tölcsért rakni rá

@@vhatuma Na és mi van akkor, ha a hidrogént közvetlenül a világűrben, a hajón állítanák elő hidrolízissel? Feltételezve egy nagy víztartályt? Ott pl. a hűtés is megoldott, mivel eleve egy giga frigóban vannak.:)

​@@tiborzolnai5367 "a hűtés is megoldott" Sajnos nem így van. A világűrben az üzemanyag hűtésével is kell foglalkozni. Az igaz hogy a világűr hideg, viszont nagyon ritka, szinte teljes vákum. Ezért nem vesz fel sok hőenergiát az űrben levő dolgokról. Hétköznapi példával élve: Amikor köd van és +2fok, akkor nagyon fázunk, ha -2 és száraz az idő, az egész kellemes tud lenni. Hiába van ködös időben melegebb, a párás levegő sokkal gyorsabban veszi fel a hőenergiát mint a száraz levegő. +18-20 fokos vízben úszva szintén jobban fázunk mint mondjuk +10 fokos levegőn. A világűr olyan gyengén veszi át a hőmérsékletet hogy nem is számolnak vele az űrhajósok. Ahhoz hogy hűtsék az űrhajót/űrállomásokat a hőt infravörös fényként távolítják el (minden meleg test bocsájt ki infravörös sugarat a hőmérséklet függvényében, így működnek a hőkamerák). Minél hidegebb valami annál kevésbé sugározza ki a hőt infravörös fényként. A lassú hülés még nem is lenne olyan gond, viszont ha nem vagyunk pl a Föld árnyékában a nap sugarak felmelegítik az űrben levő eszközöket. A SpaceX egyik nagy kihívása lesz a Starship működésében hogy megoldják hogy a folyékony metán és oxigén ne párologjon el útközben a Mars fele. A hidrogén hidegen tartása még nehezebb feleadat, vízet elektrolizálni, és azt lehűteni meg szinte lehetetlen kihívás az űrben. Rengeteg energia, sok négyzetmétet plusz napelem és rengeteg idő. Akkor már marad az ion meghajtók, amik hatékonyabbak / tömeg takarékosabbak is.

Közel sem a legerősebb, és mártöbbször repült a prototípusokkal. :)

Az egyik legerősebb úgy rémlik a RS-68A( Delta IV Heavy) hajtóműve. 3,137 MN. A Raptor 1,81 MN tólóerőt tud.

Én is nagyon köszönöm!

Elvinnél egy darabon? Lenne egy kis dolgom a Szíriuszon. Meglátogatnám a felmenőink leszármazotjait.

Nem biztos, hogy jó ötlet idezsúfolni annyi tömeget. A földpálya stabilitását is figyelembe kéne venni, mert a tömegvonzás az tömegvonzás...

Nem kell közegtől ellökni magunkat. Ha egy görgős széken ellöksz magadtól egy medicin labdárt, akkor elmozdulsz, akkor is, ha ezt vákuumban teszed. A közeg nem számít. Egyébként a felsorolt hajtóművek is működnének az űrben, ha lenne hozzájuk megfelelő befolyó anyagy.

Ugyanígy?

Termétetesen

Ha egy görgős széken ülve löksz el a kezedből egy medicinlabdát, akkor elmozdulsz. Akkor is, ha nincs légkör.

Impulzus megmaradásának törvénye miatt működik. Ezt szokás rakétaelvként is emlegetni. Gondolj egy puskával való lövésre: a golyó nagy sebességgel elszáll az elsütés pillanatában, ugyanakkor a fegyvert tartó embert az ellenkező irányba meg is löki a puska (ennek a veszélyes lökő/ütő hatásnak kivédése miatt kell a puskát erősen a vállhoz támasztani...)

Eddig napelemeket használtak az elektromos áram előállításához, de működhet olyan mini RTG-vel is, amiket már sokszor alkalmaztak az űrkutatásban.

@@urkutatasmagyarul Szeretem a videóidat, de ez kissé demagóg (népámító) lett. A legközelebbi csillagig nem is látunk el rendesen, így nem is tudnánk oda célirányosan űreszközt irányítani. Az ion hajtómű gyenge tolóerőre képes ez miatt nagyon sokáig tartna a gyorsítás. Ugyan ilyen sokáig tartana a lassítás is, de csak akkor, ha van elegendő elektromos teljesítmény annak üzemeltetésére. A legközelebbi csillag távolságban/időben oly messze van, hogy működőképesen tartani űreszközt lehetetlen volna. A belső naprendszerben még csak-csak, de a külső naprendszeben és azon túl, már nincs annyi napenergia ami működtetni tudná a hajtóművet. A csillaközi térben meg még ennyi sem. Az eltelt idő miatt, mire fékezni kellene a gyatra teljesítényű hajtóművel, már nem lesz működőképes az űreszköz. Mire a legközelebbi csillagnál, beérne olyan távolságba ahol a napelemek már termelnének némi energiát, a toló erő semmire nem lenne elegendő, a célzott lassításhoz pláne nem. egyébként kérdés, hogy 10-20 ezer év múltán működőképes maradna-e ez elektronikai rendszer, abszolút nullafokon? A realitás talaján állva szerintem ki lehet jelenteni, hogy az emberiség a Naprendszerbe van zárva és a Földre van kötve. Nem arról van szó, hogy két maréknyi embert ne tudnánk pl. a Marsra küldeni, hanem arról, hogy azok ott több ezres, több generációs popuációt nem tudnának létrehozni. Az emberi fantázia határtalan, ezért is hisznek páran az istenekben, vagy abban , hogy térhajlítással felfoghatatlan méretű tárgyakat, benne életben lévő embereket lehet eljuttatni galaxisokon át bárhová. És most hullajtsunk el pár könnyet azokért is, akik azt hiszik, hogy ez valósággá válhat. :) ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-XEQ7oy03c0o.html

Váltottsoros pásztázású kamera miatt

Mindennek van hatása, de egy ionhajtómű elhanyagolható pluszt ad.

Valós infó, köszi a kulturált kiegészítést!

Amit kérdezel arra a Ciolkovszkij egyenlet válaszol. Sok matek! hu.wikipedia.org/wiki/Ciolkovszkij-egyenlet

Pár ezer fokosak

Ki kell próbálni! ;)

A szövegben is elhangzik, hogy példa rakétánknál kerozin és oxigén kerül az égéstérbe. Ott pedig kell szikra.

Amire te gondolsz, az a gyorsulás. Igen, lesz, de oly' csekély, hogy az űrhajósok észre sem vennék, ugyanúgy lebegnének az űrhajó/űrállomás belsejében.

Nem, a távolság négyzetével forditott arányban folyamatosan csökken a gravitációs hatás.

@@urkutatasmagyarul ezt értem de mivan ha nem tudunk távolodni mert mivel kicsi a sebesség így meszennröl van az a bizonyos holdpont

Úgy értettem hogy a földnek is van egy bizonyos szökési sebessége amivel már meghaladjuk a gravitációs vonzást és ha egy nagyobb bojgo mellett megyünk el akkor Mizu? 🤔

Ezt így nem igzán értem. Milyen pont van messzebb? És az miért függne a sebességtől?

@@urkutatasmagyarul hát van a gravitációs erő ami húz magához és ahoz kell a sebesség és van egy tömeg akkor kell egy bizonyos sebesség a gravitációs vonzás ellen

A vasimr nem plazmával hanem mikróhullámmal működik

@@gabornagy7943 Ez sem teljesen igaz. Valóban mikróhullámmal ionizálja gázt plazma állapotba majd mágneses térrel gyorsitja fel azt a kiván sebességre. A neve magyarra forditva: Változtatható impulzusűrűségű mágnesplazma rakéta. Mivel a tólóerőt a plazmaállapotba hevitett gáz adja.

Ki tudja?!

@@urkutatasmagyarul Ki lehetne szàmitani. Megvan hogy mikor indult el és hogy mekkora egy mai legmodernebb ionhajtomu teljesitménye. Csak gondolatkisérletnek....

De hogy rakattunk volna rá ilyet 45 évvel ezelőtt? És mennyi üzemanyaggal számolnánk? Folyamatos használat mellett, vagy csak az utolsó bolygó melleti elhaladás után kapcsoltuk volna be?

@@urkutatasmagyarul "De hogy rakattunk volna rá ilyet 45 évvel ezelőtt?" Nem szàmit, mivel ez csak egy gondolatkisérlet.

@@urkutatasmagyarul Pl ha ma kuldenénk el a mai Wojagerunket a legmodernebb technikàkkal, akkor az 2067-ben hol jàrna?

Listámon vannak ;)

@@urkutatasmagyarul szuper szerinted működhetett volna a orion project

A légkörben nem használunk ionhajtóművet.

Begyujtja

Akár 95%!

az szép, azt már lehet csak egy anyag-antianyag hajtómű űberelné 😂

Újranéztem a videót, az elektronnak nincs tömege, nem érné meg elektronnal megcsinálni.

A neutront meg töltöttség híján nehezebb kilőni, bár lehet hogy valamilyen maghasadás során keletkező felelsleges neutronokat ki lehetne lőni, ha amúgy is Mini atomi erőművet használnak néha az űrben

Persze, ha jó sokat felrakunk egy űrhajóra, közel korlátlan elektromos energiával.

@@urkutatasmagyarul Vigye magával az ITER-t ! :)

A csomagtartóba? :D

A nukleáris hajtóműé a jövő.....csak még vagy 5-10 év mire használható lesz :(

@@urkutatasmagyarul Pórázon úgy nem foglal helyet! :)

Egynek biztos nincs, de ha telepakolunk vele egy űrhajót?

@@urkutatasmagyarul na azért ennèl egyszerűbb,ólcsobb és hatékonyab megoldásom lenne,ja és az űzemanyag sose fogyna ki.

Ezek valóban jó ötletek, viszont a nemzetközi egyezmények korlátozzák a plutónium (és más radioaktív anyagok) előkészítését. Erről már évek óta tárgyal a NASA a döntéshozókkal, hogy űrkutatási célokra lehessen használni ezeket az anyagokat, csak mindenki attól fél, hogy akkor mindenre azt mondanák, hogy űrkutatási céllal készül.

Hátha a jövőben lesz Fúziós reaktor

@@VRGJozsef Fúziós reaktor nem lesz, hanem már van. Ráadásul nem is egy hanem több is. Rengeteg nemzet invesztált a fúziós reaktorokba, amik nem csak elméletben hanem gyakorlatban is működnek. Az európai ITER projektben ráadásul rengeteg Magyar szakember is dolgozik. Az Európai 500MW-os ITER Tokamak típusú erőművőn kívül ott van a 150MW-os DEMO ami szintén Európai kézben van és szintén egy Tokamak. Kínában működik egy 50MW-os Tokamak rendszeren alapúló reaktor, az USA pedig (az ITER-en kívül) dolgozik saját rendszeren és tovább akarja fejleszteni a Tokamak tórusz reaktor rendszert, egy hatékonyabbra. Szóval fúziós reaktorok vannak, működnek. Ajánlom az ITER honlapját, ott nyomon lehet követni szinte mindent. Ami miatt nem elterjedt, az a mérete, a működtetése, és a bonyolultsága. Ellenben biztonságosabbak. A hagyományos atomreaktornál, nem kell semmit se csinálni, csak kiemelni a reaktor rudakat, és már melegszik is a víz. A fúziós reaktornál elsőnek plazma állapotba kell hozni a két anyagot amit fúziónálni szeretnénk, általában deutériumot és triciumot. A reaktor MW-t jelőlése nem a kinyert energiát jelenti, hanem hogy mennyi energia megy be a "fűtő" rendszerbe. Tehát egy 50MW-os reaktor annyit jelent, hogy 50MW energiát tolnak bele, hogy a fúziót beindítsák. Több beleölt energia = több plazma = nagyobb fúzió = több kinyert hő = nagyobb energia megtérülés. Sajnos az 50MW-os rendszer túl kicsi, és túl kevés energiát termel, ezért épül a 150MW-os és az 500MW-os nagyobbak. Ajánlom az ITER weboldalát, ott rengeteg anyagot biztosítanak az érdeklődőknek.

Egyelőre elképzelhetetlen "nagy" teljesítményű elektomos áram termelésére alkalmas atomreaktór működtetése vákumban. Még nem létezik olyan technológia amivel az ehhez szükséges höt le lehetne adni. Több tiz négyzetkilométeres hőleadó infra radiátórra lenne ehez szükség.

A sebességet a szervezet nem érzékeli, a gyorsulás a kérdéses.

Igen, ez jogos

?

Yes, Sir, Yes! ;)

Csakis a nukleáris energia jöhet számításba

Ez mindig ott van tartalékban. - Már az '50-es években, vagy '60-as, vagyis a 'hidegháború' dandárjában, az oroszok ki is dolgoztak egy nukleáris hajtóművel rendelkező úrhajót. Legalábbis leírás (és rajzok) léteznek erről. Úgy látszik akkoriban ajánlatos volt visszatérni a hagyományos rakéta képzetéhez.

:D

Mert a kiáramló gázok nem egyirányba távoznak. Ahogy a lufi szája 'fityeg', úgy mindig más irányba áramlik a levegő, emiatt pedig mindig más irányba hat a lufira a tolóerő.

@@urkutatasmagyarul - A tolóerő, ha már így hívja, a szoba légkörének köszönhető (egy kellően nagy légüres térben nem történne semmi, - igaz, ott 'felfújt lufi' sem létezhetne, egy pillanatra sem). Kérdezzen meg egy a gyakorlatban rakétával foglalkozó valakit (vagy akár egy jet-technikust).

A tudás hatalom, a tudás mindenkié! ;)

Az a baj, hogy az űrben akármennyi elektromos áramunk lehet, ahhoz, hogy megmozduljunk, muszáj valamit ellökni magunktól. Tömeggel rendelkező anyagot.

@@urkutatasmagyarul Ez az állítás bizonyítottan nem igaz. Csak még vagy senki nem ismerte fel ezt a jelenséget, vagy direkt elhalgatják. Mivel a konteókban nem hiszek, ezért csak az első eshetőségre tudok gondolni. Pedig olyan egyszerű.

Bizonyítottan? Küldenél erről egy tanulmányt?

@@urkutatasmagyarul Nem kell tömeget elökni, ez nem igaz. Minden űrbe juttatott eszközön amit bármijen modon navigálnak vagy pozicionálnak, használják ezt az elvet. Már a V1 en is használták, ha jól emlékszem. Súgok egy kicsit: giroszkóp. (Csak egy picit módosítani kell, de az elv ugyan az.) A meghajtást a rakétaelvnél egyébként a gyorsítás adja, és nem a tömeg vesztés. A rakétamotor lényegében egy lineális részecske gyorsító. És ez igaz az elektromos és a kémiai elvüre is. El tudod képzelni, hogy mit jelentene egy olyan üreszköz aminek nem kell a gyorsításához hajtóanyagot felhasználnia, csak energiát? Én sejtem hogy hogyan müködhet egy ilyen. Lényegében minden teknológia létezik hozzá márt ma is. Ipari szinten használják mindet. Csak át kellene ültetni a vákum környezetére és más módon felhasználni őket.

@ A giroszkóp egy nagy fordulatszámú tárcsa, amely ellene dolgozik a tengelyét elfordítani igyekvő erőnek. Használhatják iránystabilizálásra, valamint külső segéderőtől mentes irányváltoztatásra. Ez viszont, lásd giroszkóp, tudomásom szerint gyorsításra nem használható. Üdv.

Azért majd nézd meg a Saturn-V mellett az SLS adatait, de főleg a StarShip leírását! ;)

@@urkutatasmagyarul - Hadd kérdezzük meg: ha valahol valami leírás a neten megtalálható, akkor annak már mindenképpen úgy kell lennie? Az 'űr kutatásást' csak meg kell előznie, vagy legalábbis szimultán, valamilyen privát igazoló processzus ('verifying process', let's say) kidolgozásának, vagy valami hasonló, nem?

@@jozsefvazsonyi4285 Azt mondom, ha több oldalon is hasonló adatokat találsz, melyek között ott van magának a gyártónak a honlapja is, akkor bízhatunk az adatok hitelességében.

@@urkutatasmagyarul - De hisz ez nonszensz: egy ekkora büdzsével rendelkező ’entitás’ eláraszthat minden létező média platformot a dezinformációjával, - mint ahogy ezt ténylegesen meg is teszi. De nem kell hogy ’higgyen' nekem (vagy bárki másnak). Azonfelül: ha néhány helyen egyeznek is azok a bizonyos adatok, ha egy kicsit is él valakiben az igény a ’veryfying process’-re és még több lapot néz át ellenőrzésképpen mintegy, ellentmondások tömegére fog találni. És ehhez csak annyi kell, hogy ne a megadott websiteokat kutassa, hanem kutasson a saját szakállára is egy kicsit. Különös, de ezekből az ellentmondásokból aztán ez a bizonyos entitás éppen hogy nem gyengül, úgyhogy akár fel is tehető, hogy szándékkal (is) hoznak létre ilyeneket.