Búbánatvölgy régészeti és történelmi értékei 

Búbánatvölgy Strand A műút és a Duna közötti partoldalban római őrtorony alapfalai fekszenek. Búbánatvölgy A Dunába torkolló pataktól 30 m-re Ny-ra,a Dunától 50-60 m-re levő római őrtorony HIDEGLELŐSKERESZT: római katonai tábor alapfalai fekszenek. 1886-ban a középkori Zamárd vár egyik őrhelyeként említve A tábor területén gyűjthető kora Árpád-kori cserepek arról tanúskodnak, hogy a castrumot- melynek ekkor még magas falai állhattak - a IX-XI. sz. körüli időkben használatba vették s amint Zamárföld 1292. évi határjárása tanúsítja,^^ ebben az időben már lakatlan romként szerepel: ,,. . . .locum diruti castri Zamarwar vocati. . ." Egy 1832. évi térképi« Maróti Szamár Hegynek nevezi. Valószínűleg e név alapján azonosították először Zamárd várával. SZENTGYÖRGYMEZÖ: Az 1955-ben felfedezett^ Duna-parti őrtornyot Soproni Sándor 1966-ban tárta fel DUNA-DŰLŐ IV.: 1893-ban Fröhlich Róbert a Duna partján egy, részben a folyóba szakadt római őrtorony maradványát fedezte fel ÚJFÖLDEK H.: A Duna-parton álló római őrtornyot 1955-ben Soproni Sándor fedezte fel. SZAMÁRHEGY É-I LÁBA: A 11. sz. műút felett emelkedő, az országút építésekor elfaragott domb megmaradt felső részén őrtorony maradványai találhatók. Szenttamás - hegyi palánk: „Az esztergomi várral szemközt emelkedő,csaknem azonos magasságú hegy tetején a törökök 1594-ben erődítményt építettek,^^ amelyet Tepedelen vagy Depedelen korábban talán a prépostság szolganépeinek telepe) létezett, amely az 1594-1595. évi Esztergom - Árpádvár sánc látható. A földvár erdővel benőtt területén az újkori gödrök és lövészárkok falában sem találtunk régészeti nyomokat. A feltételezhetően Árpádkori földvárat oklevelek nem említik. SlPOLÓHEGY(Szent János-erőd): A Sípolóhegy kiemelkedő csúcsa jelen formájában részben mesterségesen kiképzett sáncmű maradványa, amelyre először Balogh Albin hívta fel a figyelmet.^ (26. kép., 69. t. 4.) Terepbejárásunk alkalmával megállapítottuk, hogy az erődítmény sáncait - valószínűleg még a törökkorban - részben széthányták. A vaskapu tövében a Duna felöl Urkuta helység állott, vele határos volt Zamárd falu a Szamárhegy alján a Duna partján, tulajdonosa a Déda ispán volt. A Szamárhegytől délkeletre Baranya föld feküdt Ákos bán kastélyával; a Fárikút környéket Balaföldnek nevezték. Hasonlóképen Bábi Móricz nyitramegyei nemestől az esztergomi határban fekvő zamárdi (Szamárhegy) birtokot 50 márka finom ezüstért. ellenben az egykori Pilis vármegye egy része, mint Ákospalotája, Zamárd, Bajon helységek, melyek közvetetlen Esztergom szomszédságában terültek el ugyan, de még 1396-ban is Pilis vármegyéhez számították, úgyszintén Csév, Kesztőlcz, Pilisszentlélek és Pilismarót vidéke most Esztergom vármegyéhez csatoltatott. (Csánki Dezső: Magyarorsz. Tört. Földr. I. 12-15.)