Fordulj kedves lovam, Napszentület felé, úgyse jövünk többet soha visszafelé. Messze földre megyek, elbujdosom innen, Szép szülőhazámat Nem látom meg többet.
fújd el jó szél fújd el hosszú útnak porát hosszú útnak porát fakó lovam nyomát jó ló volt a fakó jó a viselete áldja meg az isten aki felnevelte porladozik csontja fekete főd nyomja az én bús szívem is csak a bú rongálja árva vagyok árva mint réten a tarló kinek ékességét elvette a sarló az idegen földön olyan beteg vagyok szomszédim házáig alig elámbolygok szomszédim azt mondják talán meg is halok én is azt gondolom meg sem is maradok idegen országban idegen emberek járok az utcákon senkit nem ismerek szólanék hozzájuk de ők nem értenek ezen az én szívem de nagyon kesereg
Ennyi!! Így kell népdalt énekelni egyszerűen,fegyelmezetten! Üzenem ezt a Fölszállott a pávás "díszpintyeknek és picsukáknak"!! (Óriási tisztelet a kivételeknek!) Isten nyugtasson békében Zoli bácsi! :(
Fordulj kedves lovam, napszentület felé, Ugyse jövünk többet soha visszafelé; Messze földre megyek, elbujdosom innet, Szép szülőhazámat nem látom meg többet. Fúdd el jó szél, fúdd el hosszú útnak porát, Hosszú útnak porát, fakó lovam nyomát. Jó ló volt a fakó, jó a viselete, Áldja meg az Isten, aki felnevelte. Porladozik csontja, fekete föld nyomja, Az én bús szívem is csa a bú rongálja. Árva vagyok, árva, mint réten a talló, Kinek ékességét elverte a salló. Az idegen földön olyan beteg vagyok, Szomszédim házáig alig elámbolygok, Szomszédim azt mondják; talán meg is halok, Én is azt gondolom, meg sem is maradok. Idegen országban, idegen emberek, Járok az utcákon, senkit nem ismerek, Szólanék hozzájuk, de ők nem értenek, Ezen az én szívem de nagyon kesereg
