Félve írom mert a többség úgysem érti meg. A Kárpát-Medence éghajlata nem alkalmas az ipari mezőgazdaságra ugyanis a Kárpát-Medencében soha nem nem volt annyi csapadék hogy alkalmas legyen a tömeg termelésre.Itt évszázadok talán évezredek óta az ártéri gazdálkodás volt.Persze ez nem elégíti ki a nagyravágyó pénzéhes befektetők igényét,mert ez csak a helyi emberek mennyisége volt.Ezért erdők ezreit pusztították,azaz kivágták a mezőgazdaság nevében.Gyerekkoromban amikor az országút mentén bicikliztem még tele volt fákkal az ország út széle azaz a termőföld széle.Ezeket a fákat is kivágták.Ezek a fák megkötik a vizet,a párát,és megfogják a szelet ami a legnagyobb szárító erő.Tehát mindent elkövettek,hogy a mezőgazdasági földek minél jobban kiszáradjanak.Hó ! megzaboláztuk a természetet ! Ezek a tudósok mindent elkövettek,hogy minél szárazabb legyen ahol bármit is termelnek. Csókolom,ezt Ti csináltátok ! Idióták gyülekezete !
Amit írtál csak egy részben igaz. A Kárpát medencének nem egységes se a csapadék, se a talaj eloszlása, hogy hol, mit, milyen módszerekkel és eredménnyel lehet termeszteni a helyi körülmények döntik el. Búzatermesztéshez például az Alföld legnagyobb része a csapadék mennyiségét tekintve tökéletesen megfelel, az időbeli eloszlásán már lehet vitatkozni. Ha valakit okolni akarsz a szar vízgazdálkodásért, akkor SZéchenyiékkel és az akkori korrupt őseinkkel kell kezdened és Orbánig folytatnod. :)
Tények ne is izgassanak. A hozzád hasonlóak ugatták 2 évvel ezelőtt, hogy miért rinyálnak a gazdák, ilyen aszály 100 évente fordul csak elő. Hát, az a 100 lett 2 és a kutatások alapján exponenciálisan növekedni fog mostmár a nyári hőmérséklet, miközben a csapadék csökken. A hőmérő nálunk ma nem árnyékban 55 fokot mutatott (féltető alatt) de ahogy néztem csak azért ennyit, mert ez a maximum rajta.
A miniszterelnök úr elmondta, a Dunába az akugyárak vízigényének többszöröse jön naponta. Igaz szürke vizet is mondtak, csak hát az Mo-n sehol sincs kiépítve!
Csodálkoznak a gazdák, hogy az alacsony hatékonysággal, drágán termelt gabonát, kukoricát, stb. nem tudják külföldön drágán eladni. Más országokban a kormányzat segíti a gazdákat hatékonyabban termelni. Ezzel szemben itthon a kormányzatot egyáltalán nem, de láthatólag a gazdákat sem érdekli, hogy hatékonyabban tudjanak termelni pl. öntözőhálózat kiépítésével, összefogással. De sírás az nagyon megy, hogy nekik milyen rossz, és hogy más országok olcsóbban adják a termést...
Ó nyugalom, a lustaságot rengeteg műtrágyával és nővényvédőszerrel kompenzálják. Folyamatosan ugyan azt vetik, hogy még több műtrágyára legyen szükség. És van arca a 30misis SUV-ból rikácsolni, hogy nem éri meg! 😀
nincsenek bajban, ezzel évekkel ezelőtt számolhattak volna. Ja, hogy ők csak a lóvét akarják, az más. Se az öntözőrendszer nincs kiépítve EUS pénzből, se a víztárolás. CSak lakóparkok meg gyárak épülnek. Ja, meg stadionok
@@tibsyy895 A cirok és a kölest nem alkalmas a búza előveteményének, azaz nem passzol a vetésváltásba., úgy mint a kukorica. Viszont tényleg sok mindent elvisel és nő a piaca. (Magam részéről kölespárti vagyok, mert kedvenceim egyike :) )
Aszálykárra van eu-s forrás? Nincs? Nem a termelő jár rosszul, hanem akinek meg kell venni a terményt a jószágnak, meg a liszt, kenyér ára se annyi lesz biztos mint most.
@@gresident akkor kérdezd meg a gazdákat baszki, ha nekem nem hiszel. 😅 Locsolni se érné meg ilyen vízárak mellett. Pláne az Alföldön. Ahol legalább 10 éve nem volt egy valamirevaló eső. De még csak tél se.
@@majami_a Ha hektáronként mondjuk 10t kukorica helyett 3-6 terem, akkor az igen is a gazda kára. Az meg, hogy vízárat számolsz, az pontosan mutatja azt, hogy mennyire inkompetens vagy az egészben. A kenyér árát meg kár ráfogni a búzára, mert amikor sok volt, akkor sem lett olcsóbb.
