31.Mesterségek Ünnepe - Festival of Folk Arts
Budapest, 2017.08.17-20.
Beszélgetés Rózsa Péterrel, Rózsa Péter módra
Az ország legnagyobb biogazdasága minden bizonnyal a virágoskúti, amit Rózsa Péter hozott létre a semmiből. Az igaz, sok kritikát is kap a biogazda, aki a rideg pásztorkodáshoz hasonlítja a bio állattenyésztést. A virágoskúti farm kínálatában a hús mellett zöldségfélék és tejtermékek szerepelnek.
Napkeltétől napnyugtáig hol a virágoskúti földeken intézkedik, hol az úttalan Vókonyapusztán rendezkedik a szabadjára eresztett szürkemarhák és mangalicák körül, vagy éppen a halastavat kotorja. Amikor este lezöttyen a maga kis földi paradicsomában a háza előtt a padra, még jót húz a fonott demizsonba töltött kútvízből - ha elutaznak is, ebből visznek magukkal, ásványvizet boltban a világért sem vennének. Egyebet sem sokat, mert a gazdaságban öt hektáron minden megterem: a hatalmas fóliasátrakban még lóval is meg lehet fordulni. "Nem olyan nagy ez, de nekünk csak ekkora adatott" - mondja Rózsa Péter
Amerre a szem ellát, csicsóka-, paradicsom-, paprika-, tök-, dinnye- és padlizsánpalánták zöldellnek - felsorolni is képtelenség. Az ágyások mindenütt kigazolva, megkapálva, a gyümölcsfák körül tyúkok takarítanak. Az emberek még alkonyatkor is szüretelik a szamócát, mossák az újkrumplit, csokorba kötik a zsenge répát, másnap hajnalban indulnak a biopiacokra. A legelőről épp behajtanak egy csodatehenet - ha igaz a mondás, hogy gazda szeme hizlalja a jószágot, hát ez itt, Virágoskúton százszor igaz. Rózsa Péter szeme ide-oda villan, miközben azt rajzolja, hogy s mint vessék el másnap a tengerit, közben felügyeli, leszedték-e már mind a szamócát, ne maradjon a töveken semmi a hét végére, mellesleg pedig egy rekesz zöldséget pakol össze az állatokat vigyázó embereinek. Tavasszal egy tucatnyi ember sürög-forog a gazdaságban, szezonban negyvenen-ötvenen is dolgoznak, hiszen nyolcvanféle készterméket is árusítanak - zöldségkrémeket, befőtteket, ivóleveket -, csupa friss ízű terméket, mind természetes összetevőből. No meg mangalicazsírt, sajtokat, kolbászt, szalonnát is.
A Rózsa Péter által felvirágoztatott Virágoskút ("azelőtt itt nem volt semmi") szerencséje, hogy gyakorlatilag már nincs rajta a térképen, távol esik a megművelt földektől, kertektől - nincs, ahonnan a kártevők átjárhatnának. S ha valami mégis megtámadja a növényeket, hasznos baktériumokat, katicabogarakat, fürkészdarazsakat vetnek be. "Már nem vagyok olyan bolond, hogy tízezerszámra vásároljam őket hibernálva Hollandiából. Szépen áttelelnek a padláson" - mondja mosolyogva a gazda. Egy pöndörödő, rücskös, levéltetvektől hemzsegő ribizlilevelet mutat: éppen fürkészdarázs dolgozik rajta, beletojja a petéit a tetvekbe, így pusztítja el őket - és közben szaporodik. "A kártevőket kell szaporítani - állítja Rózsa Péter -, mert ha sok a kártevő, sok lesz a hasznos rovar is. A kártevőknek is meglehet a helyük, csak nem azon a növényen, amit termelünk." A saláta fodrai között sincsenek világoszöld pöttyök. "Ha elkezdjük irtani a tetveket, védekezni kezdenek, s még ellenállóbbakká válnak. Magam is de sokat permeteztem a rózsafát csalánlével meg egyéb bioszerekkel, hiába! De ha a levéltetű elszaporodik egy helyen és túl sok lesz belőle, hát szárnyat növeszt és elrepül. Új helyet keres. Csak ezt is kevesen tudják. Nem kell kiirtani a kártevőket. Kilopják a parasztok zsebéből a pénzt, mert nem gondolkodnak. Még a vetni való kukoricát is boltban veszik."
Jártak itt tudósok az Akadémiáról, és rég kipusztultnak hitt rovarokat is találtak. Sok a panasz, hogy világszerte pusztulnak a méhek, Virágoskúton viszont jól megélnek. "Évente ötször fél napot foglalkozom a méhekkel: tavasszal kitakarítom a kaptárt, június-júliusban pergetünk. Kinek munka, kinek ünnep ez. Nekünk ünnep, amire barátokat is hívunk. Aztán ősszel betereljük a méheket - hol egy mázsa mézet adnak, hol kettőt. Elég ez egy családnak - mosolyog -, még sok is." ...
Teljes leírás a következő oldalon olvasható: magyarkonyhaonline.hu/sefportr...
8 сен 2017
