Dávid Gyula: Tanácsok kezdő időutazóknak (Atomcsill, 2022.09.08.) 

DGY forever... ;) Erő, egèszsèg kedves Gyula ;)

Zseniálisak a professzor úr előadásai, kár hogy újabban elég ritkán van jelen a világhálón . Én élvezettel nézem újra régebbi előadásait is. Nagyon közérthető módon magyaráz el nekünk laikusoknak bonyolult elméleti dolgokat. Köszönöm!

"A végén melyik képlet következményei egyeznek meg melyik képlet következményeivel?" "De pont a lényeg maradt le a végén….😮" Ezt többen is szóvá tették. Sajnos én is csak utólag, a felvételt látva vettem észre, hogy az alaposan előkészített slusszpoént lelőtte a technika ördöge: amikor a képleteket mutogattam, nem látszottam a képen, ehelyett az ajánlott könyveket mutatták. Sajnálom. Ezért ez úton teszem közzé a lényeget - bár rég rossz, ha egy viccet magyarázni kell :((( Az előadás utáni Függelék abból indult ki, hogy kezdetben vala a szigorú laplace-i determinizmus, ennek jelképe a newtoni mozgásegyenlet - ez volt az első képlet, amit a tábla bal szélre felírtam. A történet úgy folytatódott, hogy az időutazók egyre gyakrabban beavatkoztak az eseményekbe, először gyilkosságokkal, aztán nagyobb testek áthelyezésével, végül már csak egyes elemi részecskék manipulálásával. Ez a folyamat törvényszerűen telítésbe megy: minden részecskét minden pillanatban végtelen sok ellentétes hatás ér, ezért már nincs határozott helyzete és sebessége - épp ezt állítja a kvantummechanika. A sok lehetséges helyzet és útvonal mind megvalósul, és e párhuzamos lehetőségek kvantumos hullámösszegeződése alkotja az új valóságot. Ezt az összegeződést írja le a tábla jobb szélére felírt másik képlet, amit egyébként Feynman-integrálnak neveznek. (Ez a kvantumelmélet egyik alternatív és nagyon hatékony matematikai formalizmusa, amit Richard Feynman 1948-ban, tehát majdnem negyed századdal a kvantummechanika megszületése után írt fel.) A lehetőségek túlnyomóan nagy hányada negatív interferenciával kioltja egymást. Ezért makroszkópikus szinten csak azok a lehetőségek észlelhetők, amik pozitív, erősítő interferenciával kölcsönösen megtámogatják egymást. Ezt fejezi ki a harmadik formula, ami a variációszámítás alapképlete. Számos fizikakönyvben, legegyszerűbb és a legautentikusabb szerzőtől származó módon Feynman Mai fizika sorozatának 6. kötetében lehet olvasni annak a matematikai bizonyítását, hogy az első képlet (azaz a Newton-törvény) és a harmadik képlet (a lehetőségek integráljának pozitív interferenciáját megkövetelő variációs formula) PONTOSAN ugyanazokhoz a megoldásokhoz, azaz a részecskék vagy nagyobb testek ugyanolyan mozgásához vezet. Ez tehát az időutazás története számos sci-fi alapján összeállított rekonstrukciójának végső konklúziója. dgy

Köszönjük az előadást! A jelenből, a múltból és a jövőből is. 😄

Végre, ismét a tanár úr! Hála, hogy "hosszabb lesz a szokásosnál"!

Török Béla írta: „Egy kérdés merült fel bennem. Mivel van annak egy eloszlása, hogy milyen arányban vannak a nagyon-nagyon okos emberek a populáció összességéhez képest, annak van értelme, hogy ha ez az arány kb. meghatározott mértékű, akkor ha a népessség nem ér el egy bizonyos mennyiséget, addig nem sok "Einstein" keletkezik benne, de ha elég sok ember van, vagy még attól is több, akkor létrejön többször Einsteini okosságú ember, mert ugye ez valamilyen szinten a világegyetemben létrejövő nagyon értelmes életformákra is ad egy korlátot.” Az „okosság” nem egydimenziós valami, nem lehet két emberről egyértelműen eldönteni, hogy az egyik okosabb, mint a másik. Az embereknek nagyon sokféle képessége van, és van, aki az egyik téren tehetségesebb, más a másikon. Az, amit az IQ-érték mér, csak egy nagyon szűk, a modern nyugati társadalmak által preferált szeletét méri a képességeknek. Nyilván nagyobb populációban nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy adott tevékenységre különösen alkalmas emberek szülessenek, de a dolog egyáltalán nem ilyen egyszerű. A tehetségek kibontakozásának csak egyik (vitatott, hogy mekkora) előfeltétele a szerencsés genetikai örökség. Sokkal nagyobb szerepe van a társadalomnak. Kétféle vonatkozásban is: a) megjelenik-e az igény az adott képességre, és b) a társadalmi struktúra megengedi-e az adott képességekkel rendelkező emberek előkerülését, kiválasztódását és kibontakozását. Mai ismereteink szerint a jelenlegi emberi agy biológiailag nem sokban különbözik a negyvenezer évvel ezelőtt élt emberek agyától. Eszerint akkor is volt jó néhány olyan ember, aki képes lett volna megérteni, sőt művelni a kvantum-mezőelméletet. A számukat úgy lehet megsaccolni, hogy a mai világ kb százezer fizikusának számát arányítjuk a mostani 8 milliárdos, és az akkori kb nyolcvanenezres népességszámmal - ez generációnként kb egy embert jelent. És persze nagyon sok generáció élte le az életét a tudomány előtti korban. A fenti sacc nagyon durva. Ne felejtsük el, hogy ma sem lesz mindenkiből fizikus, akinek a képességei ezt lehetővé tennék. Sokan egzisztenciális okból vagy kalandvágyból egészen más pályára mennek (pedig ma meglenne a lehetőségük ezt a foglalkozást választani). Eszerint egy ősember-generációban legalább két-három fizikusnak való ember élhetett. De persze eszük ágában sem volt ilyesmivel foglalkozni, hiszen a társadalmi előfeltételek hiányoztak, az ilyen jellegű tudományos gondolkodás csíráira is tízezer éveket kellett várniuk. Ha most csecsemőként itt teremnének, modern családban nevelkednének, és beiratkoznának az egyetemre, senki sem különböztetné meg őket a mi kortársainktól. De ha egy időgéppel egy nagyon okos felnőtt ősembert hoznánk ide, ő már nem tudná megtanulni a Maxwell-egyenleteket. Agyát a társadalmi környezet egészen más gondolkodásra programozta be. Bizonyára voltak az akkori emberek között olyanok is, akik ma kiváló orvosok, ünnepelt zenészek, hegymászók, bicikli-akrobaták, influencerek vagy meggyőző szélhámosok lennének. Az agyuk erre készen állt, csak épp a társadalom még nem érkezett el odáig, hogy az ilyen tevékenységre igény merüljön fel. De sokkal nagyobb azoknak a száma, akik a későbbi, létszámában már sokkal nagyobb populációban éltek, és korukban már létezett a tudomány is - ők azonban társadalmi körülményeik miatt nem juthattak a tudás közelébe sem. Rabszolgák voltak, jobbágyok, erdei gyűjtögetők, kóbor harcosok vagy más nyomorultak. Vagy csak egyszerűen nőnek születtek. És természetesen a mai nagy létszámú emberiség túlnyomó többsége is olyan körülmények között él, hogy egész életében nem bontakozhatnak ki azok az esetlegesen meglevő képességei, amiket a kisebbség, a „művelt nyugat” okosságként aposztrofál. Rengeteg olyan ember tengődik ma is embertelen körülmények között, aki megfelelő környezetben a kvantumgravitáció kifejlesztésének élvonalában dolgozhatna. A fentieket természetesen nemcsak a fizikusi képességgel kapcsolatban mondhatjuk el, hanem minden más tudományra és művészetre, vagy más nagyra értékelt emberi tevékenységre való hajlammal, adottsággal kapcsolatban is. A mai emberi populációban rejlő hatalmas intellektuális és más jellegű képességeket a társadalom egyáltalán nem használja ki, és csak egy igen szerencsés kisebbség jut el odáig, hogy felfedezhesse magában ezeket a képességeket. És közülük is csak kevesen juthatnak el odáig, hogy valóban azzal foglalkozzanak, amihez igazán érthetnek, amihez tehetségük van. A tehetség felismerésében óriási szerepük van a pedagógusoknak, de a tehetség kibontakozásának lehetősége alapvetően a társadalmi berendezkedéstől függ. Ki tudja, lesz-e valaha olyan emberi társadalom, amely tagjai nagy részének lehetővé teszi, hogy megtalálják a bennük rejtőző tehetséget, és társadalmi segítséggel ki is bontakoztassák azt. Az emberiség „okossága” nem számszerű kérdés, és nem lehet egyszerűen a létszám növekedésével felpumpálni az „okosok” számát. Saccom szerint jelenleg az arra alkalmasak kevesebb mint egy ezreléke dolgozik a megfelelő intellektuális kihívások környezetében. Riasztó elképzelni mindezt kozmikus méretekben. Néhány sci-fi író megpróbálta: és leírták az egész életükben reménytelenül, a felemelkedés lehetősége nélkül rabszolgasorban sínylődő, jobbágybolygókon gürcölő tömegeket, köztük azokat az „okosokat”, akik vágyakozva néznek fel az égen elsuhanó luxusűrhajókra. A fentiek természetesen a hagyományos, statisztikailag is mérhető képességekre, „okosságra” vagy más tehetségre vonatkozik. Ami ezek közül számszerűsíthető, általában normális eloszlást követ. Mindig vannak azonban olyan egyszeri tünemények, zsenik, akik kilógnak a statisztikából. Ők olyan kevesen vannak, hogy meg sem lehet saccolni előfordulásuk és véletlenszerű felbukkanásuk gyakoriságát. Einstein csak „ein”, és nem „Vielstein”. Ezért azt sem tudjuk, hogy a tudomány nélkül elmúlt évtízezredekben vagy a mai nyomorgó milliárdok között hány önmagát felismerni és kibontakoztatni nem tudó Einstein lappang, reménytelenül távol a lehetőségektől. És azt még a Drake-képlet sem tudja megmondani, hogy a Galaxisban hány Einstein munkálkodik - és hány nem jut el a lehetőség küszöbéig sem. dgy

Ott voltam, de nagyon fáradtan, így nehezen fókuszáltam és emiatt (is) nagyon jó, hogy mostmár rövid időn belül felkerülnek ide ezek az előadások, hogy újra lehessen őket nézni, és kicsit jobban elmélyedni részleteikben. Szuper előadás volt ez is, gondolatébresztő, fantáziát megmozgató és ráadásul szórakoztató is! Köszönöm❣️😊

"Az időutazok fórumát múlhét keddre raktuk. Köszönjük. " :D

Tisztelt Dávid Gyula! Köszönjük ezt a nagyon érdekes, színvonalas, és szórakoztató előadást! Minden jót!

"Felírok egy képletet. Ne tessék megijedni!"😂

Van ezeknek az előadásoknak egy olyan pozitívuma, ami miatt jobb hallgatni, mint deGrasse Tyson kozmoszát, vagy Hawking ismeretterjesztőit, (őket is szeretem) mégpedig az, hogy Dávid Gyula nem próbálja a saját arcát előre tolni még kicsit sem. Én ezzel a tudással biztosan nem állnám meg. Áldom a szerencsém, h tudok magyarul. Köszönöm szépen!

Szerkesztői üzenet Csóka József Kateko-nek: Ugye nem gondolja komolyan, hogy a "mesterséges intelligencia" által összeolvasott és rendezetten visszaböfögött információk komoly érvként jöhetnek szóba bármely tudományos kérdésben? Számos olyan hely van a neten, ahol az AI által megbabonázott emberek közzéteszik valamelyik chatrobottal folytatott "beszélgetésüket", és vérmérséklettől függően ünneplik az AI intelligenciáját, bölcsességét - de leginkább saját magukat, hiszen milyen mélyeket tudnak kérdezni, és milyen tartalmas társalgást tudnak folytatni... E fórum nem arra jött létre, hogy az ilyen gépi bölcsességek szófolyamait közöljük. Ezeket bárki bármikor létrehozhatja magának, ha éppen ilyen szórakozásra vágyik. Ha pedig az a heppje, akkor saját csatornáján vagy az e célra létrehozott fórumokon közzé is teheti. Akár a saját szexualitása történetével fűszerezve (bár ezt a magam részéről nem tartom ízlésesnek). Ám nem itt. Az Atomcsill RU-vid csatornáján a sorozatban elhangzott előadásokhoz lehet megjegyzéseket fűzni, és az előadásokkal kapcsolatban felmerült kérdéseket lehet feltenni, amikre - ha minden összejön - hozzáértők válaszolnak. Mivel a mesterséges intelligencia nem tartozik sem a releváns kérdéseket feltevők, sem a releváns tudományos véleményt mondók közé, ezért az ő megnyilvánulásait sem most, sem a későbbiekben nem fogjuk publikálni. Két megjegyzés az ön által küldött szöveghez: az egyetlen aktuális, a most folyó háborút érintő kérdéshez a gép nem tudott hozzászólni, csak mismásolt (ami érdekes és szórakoztató módon összecseng egyes, ugyancsak mismásoló kormányok napi szólamaival). Mindez nem csoda, hiszen a gép adatbázisának feltöltését másfél éve lezárták. A másik tapasztalat az, hogy az ön rettenetes helyesírása és befejezetlen, alany-állítmány egyeztetést nélkülöző mondatai egyáltalán nem zavarták a gépet. Kiragadott a hosszú szövegből néhány vezérszót, és előadta az azzal kapcsolatos információit. Ami megint csak nem csoda, hiszen így programozták. Nem önnel folytatott magas röptű beszélgetést, hanem úgy viselkedett, mint Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe. Ezek a tapasztalatok ismét csak megerősítik azt a véleményemet, hogy az ilyen szövegek közlése csak feleslegesen foglalná a tárhelyet, fárasztaná az elektronjainkat, de egyetlen olvasónak sem nyújtana releváns információt. Ui: lehet, hogy ezt a válaszomat beprogramozom egy AI-be, és a következő hasonló feltöltési kísérleteknél már ő fogja elmondani ugyanezt, esetleg kissé permutált szavakkal. dgy moderátor

Gyulabá! Imádom. Miatta szerettem meg a fizikát. Nagyon jók az előadásai.

Utólag Boldog Születésnapot DGy!

Jo ujra hallani teged DGY! Nagyon sokszor eszembe jutnak az 5 oras egyben megtartott gyakorlataid es a specik, felelmetes mennyi energiad van... Nagyon hianyoznak azok az egyetemi evek. Kivanok neked meg sok egeszseges evet.

1:11:42 A MÁV említésénél felnevettem. A személyvonataik köztudomásúlag remekül működnek időgépként. Folyton a múltban tartózkodnak, nem ott, ahol jelenleg kéne lenniük!

Belekezdtem a videóba, csak kíváncsiságból és 1 óra után eszméltem fel, h nem bírom abba hagyni, nagyon szórakoztató, és viszonylag könnyen emészthető laikusok számára is, ment a sub.

Ismét kiváló előadás és előadó! Minden általam ismert lehetséges opciót számba vett. A paradoxonokat elméletben azzal szokták feloldani, hogy amikor visszatérünk a múltba és megváltoztatunk valamint a döntésükkel létrehozunk egy paralel világot, így már rendben lesznek az idővonalak. Mondjuk ehhez végtelen számú párhuzamos univerzum kell ami egy kissé túlzásnak tűnik egy kis utazásért cserébe. Na de majd meglátjuk, lépjünk egyet feljebb a létrán!

Kiváló előadás! Köszönjük! 🙂

KZs írta: "Egy ravasz fizikus szeretné megtudni a jövő heti kézilabda eredményeket. A tetőn elhelyez egy antennát és leengedi a kábelt a laboratóriumba. Így okoskodik: egy érdekes matematikai művelet a Fourier-transzformáció. Vannak időbeli változások, de a spektrum statikus. Még be sem olvasták a jövő heti híreket, de a kézilabda meccs eredményei már ott vannak a spektrumban. Csak meg kell mérni és visszatranszformálni. Tulajdonképpen már a Nagy Bumm előtt is ott voltak és a Nagy Reccs után is ott lesznek. (De az is lehet, hogy ez az elképzelés recseg-ropog.)" Ezt a problémát kb 120 éve vetették fel és oldották meg. Benne van a Fourier-analízisről szóló bevezető könyvekben. Részletesen tárgyalja Gnadig Péter: "Bevezetés a disztribúcióelméletbe és fizikai alkalmazásába" című könyve (Tankönyvkiadó, 1981). Az én "Rezgések és hullámok 1." c. speciális előadásomon (elérhető a neten a "dgy egyetemi előadásai" RU-vid-csatornán) is felvetem és elmagyarázom a problémát. Nem kell mindent újra feltalálni. És nem kell azt gondolni, hogy minden nekünk jutott először az eszünkbe. Olvasni is lehet. dgy

Köszönjük szépen Professzor úr, nagyon izgalmas előadás.

Zseniális! Élmény volt hallgatni!!! Köszönöm!

Tegnap visszamentem megnézni az előadást élőben, mert zavart, hogy valaki dumál alatta az elején. Bizonyítékul gondoltam kicsit alábeszélek, akkor jöttem rá, hogy én voltam az a hang. Remélem ti is halljátok majd úgy 1 perc körül, engem teljesen megdöbbentett, hogy visszahallom saját magam suttogását, így tértől és időtől függetlenül, vagy függően???😉

Nagyon várjuk 😃

KZs írta: "A természet nem mindig az ember logikáját követi, és nem mindig érvényes a szavannai matematika sem. " Mielőtt megreformálná a matematikát, és a szavannai helyett bevezetné a sivatagi vagy a dzsungelmatekot, előbb nézzen utána, mi az a Coulomb-mérték, és mikor alkalmazható. dgy

Köszönöm szépen az előadást!

Nagyon érdekes és szórakoztató előadás volt!

Nagyon szepen koszonom az eloadasat. En nem vagyok fizikus kepesitesu, de mindent ertettem. minden tiszteletem az One.

Ismét egy nagyon jó előadás!

Szolgálati közlemény: Üzenet az időutazóknak, akik minden nap azzal a bejelentéssel bombázzák az Atomcsill RU-vid-csatornáját, hogy a jövőből vagy a múltból utazva élőben nézték/nézik/nézni fogják az előadást, sőt több példányban is jelen voltak/vannak/lesznek a felvételen. Tudomásul vettem a jelenlétüket, mindegyiküket megismertem arcról is, akár 42 példányban is. De most már ne jöjjenek többen, mert a terem megtelt, és nem szeretnénk adminisztratív intézkedésekhez folyamodni, azt ellenőrizve, hogy mindenki legfeljebb egy példányban lehet jelen. Azt is kérem, hogy többet ilyen leveleket ne is küldjenek. Nem fogjuk megjelentetni az ilyen üzeneteket. Ja igen. A ciklikus idő sok mindent elbír, de ugyanaz a poén százharminchetedszer már qrwa unalmas. dgy

A többi Atomcsill sem rossz (... 🙂 ), de ez egyenest szuper! Humoros - ugyanakkor komoly, megalapozott. Egyre jobb! KÖSZÖNÖM! 🙂

Jajjj , ez szenzációs előadás .!!! Köszönet és tisztelet a munkájáért .!!!

Szolgálati közlemény: regret tenuity összetévesztette az Atomcsill ismeretterjesztő sorozat fórumát valamelyik hittérítésre szakosodott webhellyel. E fórumon ilyen szövegeket nem közlünk. dgy moderátor

Aki időgépet készít, annak nem kell sietnie 😁 Köszönöm a nagyon érdekes, követhető,tudásgazdag előadást,ahol ismét élvezhettem a gyakran felbukkanó, már-már védjegynek számító DGY humort. 🤗

Kopogj be Hawking bulijára🤗🤓

Nagy tiszteletem Tanár Úr! 😂 Szeretném elmondani hogy , nekem van időgépem! Bizony! Valahányszor belefekszem mindig másnap térek benne magamhoz! Oh, és had idézzek egy sort a Bibliából , a szabad akaratról : " Mindent szabad nékem, de nem minden használ!" Szeretem az előadásait ! 🙂

Legalább 10 éve annak, hogy az egyik elsõ elõadását láttam RU-vid -on és ott is 42-õt rajzolgatott a táblára. Instant megszerettem

A videóban ajánlott könyvek közül elolvastam a Múltfigyelőket, nekem tetszett! Érdekes koncepció, Kolombusz Amerika-felfedezése idejébe, történetébe visszatért szereplőkkel, eseménnyel. Ajánlom.

ötödik percnél járok, de már látom hogy ez jó lesz :) Üdv 1980 ból, itt még nincs youtube de lementettem utazás előtt :)

Nagyon színvonalas előadást láttunk, hallottunk. Köszönjük DGY...:) Valamikor élőben is részese leszek valamelyik előadásának.

Legközelebb a kamerás legyen kedves nem átcsacsogni az előadás elejét. :) (Ha nem a kamerás tette, hanem a körülötte ülők, akkor pedig legyen kedves rájuk szólni.) Köszönöm.

Treso Kálmánnak: Nem tudom belátni, mi értelme egy Atomcsill előadást kirakni a saját weblapunkra, majd ezt a helyet belinkelni az Atomcsill RU-vid csatornáján... Mi azt szeretnénk, ha az előadásainkat az érdeklődők eredetiben, a mi csatornánkon nézzék meg. Itt ugyanis nemcsak azt az egyetlen videót találják meg, hanem további több mint 200 felvételt is, témák és előadók szerint rendezve, így nagyobb valószínűséggel jutnak el más, őket szintén érdeklő előadásokhoz is. dgy

Szolgálati közlemény Baksay-Róka Béla bölcs hozzászólásait a jövőben nélkülözni kényszerülünk, mert nevezettől a nyilvánosságnak szánt sértegetései miatt meg kell válnunk. dgy moderátor

Kincses Zsolt írta: "Suskind az elején elárulta, hogy a forgó fázis az elektromos töltés, a segédmező pedig a vektorpotenciál. Hiányoltam a bizonyítást. A tanár úr válaszából viszont megétrettem. Ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa; úgy totyog, mint egy kacsa; úgy hápog, mint egy kacsa, akkor az valószínűleg egy kacsa. ;)" Ha valaki a kukorékolást figyelmetlenségből hápogásnak hallja, azt fogja gondolni a kakasról, hogy kacsa. Susskind tudja a fizikát, ezért biztosan nem mondta azt, hogy a fázis az elektromos töltés. Azt mondhatta, hogy köze van hozzá, hogy a fázisválasztás szabadságából következik a töltés megmaradása. De a fázis nem azonos a töltéssel. Azt pedig végképp nem mondhatta, hogy "a forgó fázis" a töltés. Azt mondhatta, hogy a fázis elforgatásának a lehetőségéből következik a töltés megmaradása. Ez azonban NEM időbeli forgást jelent, hanem a leírásban fellépő absztrakt forgatást, a leíráshoz használt komplex sík tengelyeinek általunk választott önkényes elforgatását. Nagyon hasznos dolog a netes előadások nézése és hallgatása, de oda kell figyelni, és pontosan kell megjegyezni, netán megérteni, amit az előadó mond. És nem szép dolog hamis vagy rosszul megértett állításokat adni az előadó szájába, és azokra hivatkozva butaságokat terjeszteni. dgy

Akkor tömören a lényeg az, hogy a mindenség időutazik előre a saját múltjába. "Aki tudja az nem mondja, aki mondja az nem tudja, hogy a jelen a múlt jövője, vagy a jövő múltja." /Bisa Pista/

Nagyon érdekes, nyilván nem elég egyszer megnézni.

A filmvégi ajánlóból kimaradt 'Az Idő Urai' című nagyszerű film, ami a terraformálás egy csodálatos megoldása - a távoli jövőben. S ahol a főhős gyerekkori önmagával is beszélget. S nagy kedvencem a Hurok című film, ami jól passzol a végén a táblára rajzolt visszacsatoláshoz.

Ennek az előadásnak GDP csökkentő hatása van! Dolgoznom kellene, de olyan érdekes az előadás, hogy nem tudok.

nagyon vártam!!

Csatlakozom az előttem szólókhoz: Zseniális!

Fel nem tudom fogni, hogy miért megy valaki előadásra hangos kisgyerekkel. Tiszteletlenség az előadóval és a többi hallgatóval szemben. Elképesztő. Az előadás tök jó volt! Üdv. 2023-ból. 🙂

Én a filmes vonalhoz szeretnék hozzászólni. Első körben ajánlanék néhány kihagyhatatlan filmet a témával kapcsolatban: 1993: Idétlen időkig 1995: 12 majom 2004: Pillangó-hatás 2009: Az időutazás nagy kérdései 2014: Időhurok Második körben pedig a Vissza a jövőbe sorozathoz: A filmekben mindig 30 évet utaznak CSAK az időben. Ez nyilván csak akkor lenne lehetséges, ha a Föld közben nem mozogna a térben. Tehát (csak) időutazás nem létezhet. Legfeljebb téridőugrás létezhetne. Emiatt nem működhet a féreglyukas megoldás sem, mert nem léteznek a téridőben fix pontok, csak gyorsan változóak. Ami most itt van, az egy másodperc múlva már akár 850 km-re lesz: A Föld közel 30 km/s-mal kering a Nap körül, miközben a Naprendszer 220 km/s-mal kering a Tejútrendszerben és a Tejútrendszer is közel 600 km/s-mal távolodik az Ősrobbanás helyétől.

Ha mégis kiderülne, hogy meg lehet a múltat időutazással változtatni, akkor azt hogyan lehetne bizonyítani? Mivel csak az tudna a változásról aki megcsinálta. Ha valaki vissza menne a múltba, már csupán azzal, hogy meglátják, nem okozhatna közvetetten változást? Pl egy autópályán jelenne meg, aki meg arra megy az őt kikerülve balesetet okoz. Vagy nem kerüli ki hanem elüti. Mindkét esetben olyan történne ami az időutazása nélkül nem történne meg. Vagyis nem ő módosítana, hanem a jelenléte.

Van pár dolog amivel nem értek egyet! Mert az anyag megjelenési sebessége a dimenzióban nem mérhető műszerrel, hiszen a műszer is anyagból van, ráadásul ugyanabban a dimenzióban! És ennek alapján az időutazás más elvek alapján működik!

Akit érdekel az nézze meg a DARK című sorozatot. Az egyik legjobb időutazós/időhurkos sorozat amit valaha láttam..

Ez jó volt🙂

Szeptember 8-i előadás, most megy live - ez valami időhurok lesz…

Erdekes lett volna a parhuzamos vilagokat is bevonni az elmelkedesbe. (Visszamegyek az idoben, de ezzel letrehozok egy uj “idoszalat”, mondjuk ahol megolom a nagymamam, tehat “keletkezik” egy idovonal ahol nem szuletek meg, de megmarad az is ahol igen, es utaztam az idoben, tehettem barmit sertetlenul…) Ezt az egyet hianyoltam, egyebkent ez is termeszetesen szuper eloadas volt! Koszonom! 😊

Külön köszönet a Zanox ajánlásért.

Nagyon nagyon jó volt. Nagyon szeretném letölteni pdfbe a diákat. valaki tudja hogy fenn lesznek-e valamikor? fantasztikus Diákat csinál a Tanár Úr!

Csodálatos mint mindig de a végén mi távnézők lemaradtunk vagy legalábbis én a két összehasonlított képletről és akkor talán ezzel a legfontosabb üzenetről is

óhh.. why premier?

A prof a Sliders c film böl.Ki lehet a zseni gyerek?

Takács Gábor előadása a BME-n: "Miért telik az idő?" ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-pYzZ6JAwa3Y.html dgy

had kérdezzek laikusként egy idegesítően hülyét: a Nagy zutty/brrr/reccs megvalósulása előtti pillanatok közül (kihagytam vmit?) melyik hasonlíthat a legjobban a Nagy bumm utáni pillanatokra?

Remek előadás! Holnap néztem meg! John P. Drummer: A ​Trianon-küldetés egy nagyon jó regény. Másik kedvencem Wolfgang Jeschke: A teremtés utolsó napja.

Szuper jó végre

Tanár Úr! Nézze meg a Primer (magyar fordításban A találmány) c. filmet! Megéri!

Örülök hogy ott lehettem, haverom dániából a lelkemre kötötte a közös képet neki, mert múltkor szóba került egy dániai magyar kocsmában is , de sajnos az most nem jött össze

Érdekes, hogy a fizikai determinizmus/szabad akarat témakörnél nem került szóba a Heisenberg-féle határozatlansági reláció. És ha jól értem, amíg nincs kész a QG, nincs teljeskörű válasz sem az időutazás problémakörére. dgy mindenesetre a jövőből jött, legalábbis 2052 utánból, a remény nincs elveszve tehát.

Nagyon érdekes előadás volt. Azon gondolkodtam viszont (humános vagyok, ha hülyeség, szóljatok :) ), hogy attól, mert az én megfigyelőpozíciómtól függően valami a jelenből a múltba tud kerülni, az objektíve még nem lesz ott velem egy időpillanatban, hanem csupán az információ ér el ezáltal késve hozzám. Ugye a csillagok égen lévő fényét is lényegében a múltból látjuk, de attól még a fényüket egyértelműen nem most bocsátották ki, csak ennyi idő volt míg ideért. Ha közelítek hozzá, a kevésbé múltat, a távolodok, a régebbi múltat látom a nézőpontom által meghatározott szubjektív érzékelésem szerint. Az számomra lehetetlennek tűnik, hogy az ott még nem kibocsátott fényt (tehát az ottani jövőt) én jelen időben lássam.

Ha már rögzítik az előadást, legalább ne tegyék nézhetetlenné a sutyorgással.

Tisztelt Dávid Gyula! Nagyon érdekesnek találtam az előadását, de azon eléggé megdöbbentem, hogy az idő (és az univerzum) egyetlen helyes modelljének a tömb-univerzumot tartja, amelyben minden előre (illetve "mindörökké") determinált. Ezzel kapcsolatos a kérdésem is: Ön szerint van-e az elektronnak szabad akarata? Pl. ha egy év múlva egy laboratóriumban majd fényelektromos jelenséget fognak vizsgálni egy fémlemez megvilágításával, akkor az már most egy kész tény hogy a fémlemezen felülről a négyszázmilliomodik sorban és balról a kilencszázmilliomodik oszlopban levő atom fog elnyelni egy fotont? Én eddig azt hittem hogy a kvantummechanika szerint az atomok, elektronok stb. viselkedése lényegileg véletlenszerű, egyedileg a viselkedésük nem jósolható meg. (persze ezt "szabad akaratnak" nevezni valószínűleg túlzás, de szerintem ettől ez még egy értelmes kérdés)

A kòma a legtõkéletesebb téridõ utazás..ott minden másképp zajlik és másokká leszünk.

Ez valóban érdekes. Amit most leírok, az az elolvasás folyamatában válik a múlt részévé. Azaz az elme azonosítja be a múlttá vált történésként. A megjelent dámtumhoz mérten, az elme vonatkoztat. A nem megjelent dátum, az elme számára teret ad a szabad beazonosításhoz. Ebből az következik, hogy az idő egyedi. Egyénenként a körülményekhez mérten vonatkoztatott. 😅

Itt több dimenzió sík is létezik akkor ahová vissza lehet érkezni. Ha ugyan abba érkezel vissza akkor nem változott meg semmi míg utaztál az időben. Példa: Ha ebben az időbensávban óra perc mp. ahol most vagyok a szobában és tegyük fel hogy a barátom beszáll az időgépbe és eltűnik vissza megy 1980-ba. Nekem ő eltűnik egy X-időre de nekem itt attól aki itt maradt ugyan az minden gyakorlatot semmi nem változik. Én ugyan ott dolgozom ugyan az a családom stb stb. mint volt is ebben az idősíkban. Tehát mi változott meg nekem? Semmi. Viszont ha ez a barátom vissza tér és nem ugyan abban az idősávban akkor neki lehet hogy már nem ugyan olyanok lesznek a dolgok és elképzelhető hogy nem is ismerjük egymást de ettől függetlenül én még ugyan itt élem az életem az én eredeti időmben viszont ő örökre eltűnt innen. Nem?

Én azt nem értem a nagymamás sztorinál hogyha visszautazok a múltba akkor al lesz a jelenem,a jövőm pedig a múltam. És a jelenből a múltamat nem tudom befolyásolni elvileg.vagy nem tudnám a nagyit megölni vagy másnap megint lenne nagyi.hisz a másnap meg minden nap az időutazás pillanatáig nekem mind a múltam ahol a nagyi él.

Hálám az összes ismert - és ismeretlen - univerzumban üldözni fogja a professzor urat a világ végéig - és kezdetéig is :)

Én Thomas Mann -al értek egyet. Az idő egy származatott mértékegység. Egy anyag adott távolságot megtéve kijelentjük rá, hogy az az 1sec. Az atomóránál az atom n darab rezgése az 1 s. De ez a rezgés egy adott úttal egyezik meg. Vagyis a sebesség valójában m/m. Az egyik tárgy elmozdulásának mértéke egy másik tárgy elmozdulás mértékéhez képest. És ezért van, hogy nem tudják egyszerre egy részecske sebességét és pozícióját meghatározni, mert rossz a levezetés. Helytelenül vannak felvéve a mértékegységek. Hiszen a secundum az valójában méter.

Kedves DGY, hogy állnak és mi az elnevezésük azoknak a megközelítéseknek, miszerint a tér és az idő csak termék, az elemi történések alapvetőbbek, és azok "hozzák létre" a teret és időt, vagy legalább az egyiket :) És főleg, egy olyan leírásban egyáltalán értelmezhető lenne az időutazás gondolata?

Köszönöm !

Dávid Gyula Úr előadásaiból hetente egy kellenne minimum! Én erre már hónapok óta vártam. Túl ritkán vannak. Lehetne gyakrabban?

Tanár úr ön mikor fog előadást tartani a különböző szuperhúr elméletekről? Hogy állnak most, mit jósolnak, stb?

Laplace démonánál említett determinizmus relativisztikus megfelelője a tömb-univerzum, tehát a klasszikus mechanika is a tömbuniverzumról szól, hiszen ott is a jelen determinálja a múltat, és jövőt. A szabad akarat, vagy indeterminizmus a klasszikus esetben csak entrópiával, míg a kvantumelmélet belépésével annak statisztikus jellegével valósul meg. A szabad részecskék, vagy sugárzások útja ugyan determinisztikus (bár csak bizonytalanul mérhető), de a kölcsönhatásokban csak bizonyos valószínűségei vannak a lehetséges kimeneteleknek. Emiatt a tömb-univerzum sem jön létre, hiszen a részecskék kölcsönhatásával érintett téridő pontok nem determinisztikusak. Például nem tudható, hogy egy atomot gerjeszteni fog-e egy foton, vagy nem, csupán annak valószínűségét ismerjük, és mindkét kimenet eltérő jövőket jelent.

Köszönjük az előadást. 54:50-nél beszélt röviden az örökmozgó gépekről, és hogy ember még nem alkotott örökmozgót, a jelenlegi tudásunk szerint. A klasszikus, Einstein előtti fizika szerint talán volt értelme "örökké mozgásról" beszélni, mert az idő ott egy különálló, független fogalom volt. De ha a téridő relatív, mit jelent egyáltalán az "örökké mozgás"? Miért ne alkothatna valaki örökmozgót, ha az energiamegmaradás törvényét az általános relativitás-elmélet nem úgy értelmezi, mint a klasszikus fizika?

De olyan nem lehet, hogy visszautazunk a múltba, és ott csak figyelünk, ügyelve arra, hogy ne változtassunk semmin, mert a puszta jelenlétünk is megtöri a befagyott univerzumot. Amikor megjelenünk, kiszorítunk a helyéről sok levegőmolekulát, kitakarjuk a napfényt, és árnyék lesz ott, ahol fénynek kellene lennie stb. Tehát eleve megjelenni sem tudunk a múltban. Én is afelé hajlok, hogy létezik a múlt is, a jövő is egyszerre, hiszen ez az asztal, ahol ülök, nem teremtődik újjá minden másodpercben, hanem folyamatosan létezik, a jövőben is megvan, csak még nincs hozzáférésem. Erre kellene rájönni, hogy miért csak egy pillanatnyi szeletét érzékeljük a világnak. Szerintem is minden meg van írva, és mi csak végigmegyünk a folyamaton, mint a verítőgép fénye a film képkockáin. Más: ajánlom az Időbűnök című kis költségvetésű, de annál jobb filmet is.

Időhurok (Predestination), ez egy 2014-es film, ami a kb 1:30-nál látható "golyók ütközése" ábrát tökéletesen leírja, hogy miért???? LEHETSÉGES.

Én majd első osztályú utazófülkét szeretnék bőr üléssel, luxus kondenzátorokkal. 🤠

Van időutazás. 24:09 'érdemes megnézni, itt a videokazettája' → Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Fizikai Intézet) ← ez most komoly?

Wolfgang Jeshke - A teremtés utolsó napja MINDENKINEK ajánlom!

@dgy Amit kevésbé értek az az idő iránya. Mármint, hogy miért van neki kitüntettet iránya amíg a térdimenzióknak nincs - megyek benne amerre szeretnék. Ez elég meglepő mivel a téridőt nem lehet különválasztani egymástól mégis máshogy viselkednek. L.B. elmélete az entrópia növekedésről elmondja, hogy mi történik de a miérteket nem válaszolja meg. Amíg folyóként tekintettünk az időre minden logikus volt, egy irányban folyik. A.E. spec rel-je befagyasztotta ezt a folyót. De ha be van fagyva és minden le van játszva akkor elég nehéz magunkra szabad akarattal bíró entitásokként tekinteni.

Ha az időutazás lehetséges az utódaink már itt vannak köztünk.

Kezdetben volt a kréta, abból lett a bokréta. Ezt nevezhetnénk úgy, hogy laza determinizmus. 🤔 Ha pedig valaki megkérdezné, hogy "de mi volt az előtt?", azt kell neki válaszolni, hogy hát a Jura, meg a Triász.

Imádtam

Mivel az időutazó agya (tudata?) is része a világegyetemnek, ezért az időutazás során észre veszi-e, hogy ő most időutazáson van? Tudatában van az egésznek? Ha nem, akkor ilyen szempontból nem sok értelme van az időutazásnak. Ha igen, akkor felmerül a kérdés, hogy ki az, aki megtapasztalja azt, hogy a múltban/jövőben van, holott neki valami más síkon (jelen) kellene lennie alapból?

Gondolom, ez egy példa volt az időugrásra: 2022.09.08 Videó 1:48 Ez itt az atomcsill 239. előadása, ami azt is jelenti, hogy a 250. az most márciusban lesz majd. Meghallgatjuk. ... és mikor lesz a 240.?

Tisztel Tanár Úr! Sokat néztem az Atomcsillt és laikusoknak szóló könyveket is elolvastam és ezek után szeretnék feltenni pár kérdést: Az idődilatációt sokszor úgy mutatják be, hogy valami felgyorsul és utána (mivel c az állandó), neki lassabban tellik az idő. Ha minden relatív akkor ha tegyük fel én gyorsulok fel, hozzám képest az elhagyott pont fog, szóval akkor miért nem neki változik lassaban az idő, hiszen hozzám képest gyorsul és felvesz valamekkora sebességet? Egyáltalán hogyan lehet értelmezni a relativisztikus univerzumban, hogy valaki halad és valaki nem? Mi a viszonyítási pont? A fekete lyukak miért nem szippantják be a sötét anyagot is, ami elvileg gravitációt képvisel, hogy ne essen szét egy galaxis? Ha létezik sötét energia, akkor honnan tudjuk, hogy ugyanígy ráhatással lenni a tágulásra, elvileg azt sem tudjuk miért van? Carlo Rovelli könyve szerint vannak térkvantumok is, szóval elvileg van a térnek felbontása, ez hogyan illik bele a táguló térbe? Köszönöm! Elnézést ha baromságot kérdeztem.

Előre megmondom, hogy nem kapunk határozott választ arra a kérdésre, hogy van-e köze az időutazásnak a tudományhoz. Van, vagy nincs? Igen, vagy nem? De az agyunk tornáztatása azért mégsem felesleges...

Na, ezt hívják előadásnak! Harmadjara néztem 🤣🤣🤣 hogy mindent megértsek.

Érdekes előadás, de a következtetés, hogy időutazóként semmit nem lehet megváltoztatni szerintem azért téves. Pont előtte idézi az előadó a cikket, hogy a fizika törvényei megengedik, hogy az univerzum létrehozza önmagát. Ebből az is következik, hogy az időben visszautazva meg lehet változtatni dolgokat. Két dolgot kell ehhez megérteni/tisztázni: 1. Ahogy szóba kerül a kvantummechanikai résznél csak olyan állapot hozható létre, ami önmagát erősíti olyan nem, ami kioltja. Példa: ha visszamegyek az időben és megölöm magamat, vagy az egyik szülőmet/nagyszülőmet. Ennek következtében viszont mivel meghaltam vagy meg sem születtem nem fogok tudni visszamenni tehát a gyilkosságot a rendszer kioltja, azaz meg sem történik. 2. Olyasmit teszek ami nem akadályozza meg az időutazásomat. Ilyenkor valójában bármit meg lehet változtatni. Az ellentmondást abban véljük ilyenkor felfedezni, hogy másképp emlékszünk az adott dologra. De ebben az esetben ez nem így lesz. Például visszamegyek a múltba, és kicserélem a szobám tapétáját fehérről kékre mielőtt ott laktunk volna. Amennyiben ez a változtatás nem teszi lehetetlenné az időutazásomat, akkor megvalósulhat. De ekkor a világegyetem egy másik lehetséges állapotába fog kerülni ráadásul olyanba, ahol az én emlékeim (és mindenki másé) szerint is mindig kék volt. Nem lesz olyan emlékem, amiben más színű szobám lett volna. Egészen addig nem fogom megtudni milyen volt előtte, míg vissza nem utazom az időben. El lehet úgy képzelni, hogy szoba színe és a róla alkotott emlékek közt kvantumösszefonódás jött létre. Tehát a pontos válasz az lesz, hogy a változtatás lehetséges de úgy nem tudom megváltoztatni a világot, hogy korábbról emlékezzem rá milyen volt előtte, és a létrejött állapot nem akadályozhatja meg az időutazásomat - vagyis valószínűleg semmi olyasmit nem fogok tudni megváltoztatni, ami az időgép építésében motivációt jelentett. Végső soron az emlékeink szerint valójában úgy éljük majd meg , hogy minden olyasmit megváltoztathatunk, ami a beavatkozásunk nélkül másképp történt volna. Ha például a fiatalabb önmagammal találkoznék, akkor arra már induláskor emlékeznék, hogy az mikor és hogyan történik meg.