Dávid Gyula: Tavasz az Uránuszon (Atomcsill, 2014.01.16.)

Подписаться 29 тыс.

Просмотров 17 тыс.

50% 1

Előadó: Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék)
Cím: Tavasz az Uránuszon
Időpont: 2014. január 16.
Megszoktuk, hogy a tavaszt nyár követi, a nyarat ősz, minden évben folytatódik a végtelen körforgás... De miért is vannak évszakok? Mennyire törvényszerű az évszakok létezése? Lehetséges, hogy a Föld bizonyos tájain, esetleg egy idegen bolygón egészen más az évszakok (ha egyáltalán vannak ilyenek) rendje, mint az általunk megszokott? Létezhet olyan bolygó, ahol a sarkvidék összeér a trópusokkal, esetleg azonos vele? Van-e olyan égitest, amely a röpke, néhány hetes tavaszt és nyarat követően millió évekre fagyba burkolózik? Milyenek az évszakok ott, ahol a Nap egyszer csak megáll az égbolt közepén? Az előadás ezeket a furcsaságokat bemutatva igyekszik ráébreszteni a hallgatóságot arra, hogy olykor érdemes a leghétköznapibb dolgokra is rácsodálkozni.
További infó: atomcsill.elte.hu/program/kivo...

Опубликовано:

22 сен 2017

Ссылка:

Скачать:

Готовим ссылку...

Добавить в:

Мой плейлист

Посмотреть позже

Комментарии : 6

@borzamarton2493 2 года назад

TISZTELT URAM ! RENDKÍVÜL ÉLVEZETESEK AZ ELŐADÁSAI GRATULÁLOK.EZT A STÍLUST NEM LEHET OKTATNI ÖN EGYSZERŰEN GYÁRILAG PROFI.KÖSZÖNÖM AZ ÉLMÉNYT,TISZTELETTEL BORZA MÁRTON

@martonhegedus2684 2 года назад

Kedves Tanár Úr! Köszönjük szépen az izgalmas és tartalmas, frappáns előadást!! A humora tényleg utanozhatatlan 😏

@DenyCreep 6 лет назад

DGY a mostest bestester!

@CallistoXena Год назад

Mert szeretünk abban élni.

@gigabursch Год назад

36:00 környékéhez. A Nap furcsa 8-as látszólagos pályaképéhez nem csak a Föld ellipszis pályája tesz hozzá, hanem az is, hogy a Föld tengelye dőlésének síkja és az ellipszis hossztengelye egymással nem párhuzamos. (Ezt még egy kicsit tovább befolyásolja a precesszió, de ez az ember életében kevéssé érzékelhető) Pontosan ez vezet ahhoz, hogy ugyan az év legsötétebb napjai december 22-24 (minimális kotyogással), ugyanakkor leghamarabb besötétedni kb dec.15-17-én sötétedik, viszont legkésőbb a Nap meg kb dec. 29-30-án kel fel. Az meg már egy külön érdekesség, hogy a két tengely (ellipszis hossztengelye és a föld dőlési síkjának Naphoz mért tengelye) hány helyen jelenik meg olyan helyeken, ahol az ember nem is gondolná. De erről csak priviben írok a Tanár úrnak - ha küld egy levelet a 'nicknevem kukac gémél'-es címemere, mert különben mindenféle ezo-mezo ember elkezdi az észt osztani, amit meg szeretnék elkerülni. A sark környéki napokhoz kapcsolódóan meg az egyik legjobb leírás: Világjárók sorozat - 17. kötet -- I. D. Papanyin: Úszó jégtáblán (1961). Amikor megélik azt, hogy mindenfelé dél van és déli a Nap állása, mert a sarkokon a kelet és a nyugat értelmezhetetlen.

@elteatomcsill8013 Год назад

Köszönöm a kiegészítést! Egy ilyen rövid előadásba természetesen nem fér bele minden részlet. A tudományos érdekességeket nyugodtan megírhatja ide, hadd okuljon belőle sok más érdeklődő is. Az ezo-mezo hozzászólásokat pedig moderátorként letörlöm. Papanyin könyvét olvastam, valamikor az ősidőkben. Tényleg nagyon érdekes. dgy