Az én személyes tapasztalatom az, hogy a depresszios ember bár azt érzi, nem akar élni. De ez igazából valójában úgy hangzana, hogy nem akarok ÍGY élni. Na most ezen kellene változtatni, ahogyan él az ember, de valamiért az egyén nem mer változtatni, vagy úgy érzi, hogy nem tud változtatni, vagy úgy érzi, hogy elkörcséleg nincsen lehetősége meghozni azokat a változásokat, vagy bármi más egyéb dolog, de egy ilyen csapdába kerül ez által. Vagy legalábbis ő ezt gondolja. A depresszióból egy kilépési pont az, hogy az ember elfogadja azt, hogy már pedig változtatni kell. A legnagyobb változtatás természetesen az, amikor valaki öngyilkos lesz, akkor is tulajdonképpen megváltoztatja az életét. Csak hát ugye az a legrosszabb változtatás, mert hogy a környezetének is avval teszi a legnagyobb rosszat. Sokan vannak, akik azért nem merik megváltoztatni az életüket, mert hogy mondjuk a családjuk miatt nem merik ezt megtenni, mert nem akarnak a családjuknak rosszat, pl. Hogy kilépjenek egy kapcsolatból, vagy hogy elválljanak, és ezt nem tették meg a család miatt, aztán ezt odáig folyjták el magukban ezt, hogy végül öngyilkosok lesznek, amivel aztán természetesen sokkal nagyobb bajt csinálnak. Sokkal nagyobb rosszat okoznak a családjuknak. Tehát merni kell változtatni, és ez egy kilépési pont a depresszióból.
Hogyan segíthetünk egy depressziósnak ? 1. Meg kell érteni az egyéni gondolkodást és viselkedést: - Miért érzi úgy az egyén, hogy nem mer vagy nem tud változtatni az életén? - Mi lehet az oka annak, hogy valaki úgy érzi, nincs lehetősége a változásra? - Milyen más egyéb tényezők befolyásolhatják ezt a gondolkodásmódot? 2. Kommunikáció és megértés: - Beszéljünk az egyénnel, hogy jobban megértsük gondolatait és érzéseit. - Segítsen neki kifejezni azokat a dolgokat, amelyeket nem mer vagy nem tud közölni másokkal. 3. Az elfogadás és váitozás fontosságának hangsúlyozása: - Segítsen az egyénnek elfogadni, hogy változtatásra van szükség az életében. - Erősítsük meg, hogy a legnagyobb változás nem az öngyilkosság, hanem az élet pozitív irányba való változtatása. 4. Támogatás és biztonságteremtés: - Biztosítsuk az egyént arról, hogy támogatjuk őt a változásban, és segítünk neki megteremteni a szükséges biztonságot. - Hozzunk létre egy olyan környezetet, ahol az egyén szabadon beszélhet a változtatási szándékairól anélkül, hogy bámilyen nyomást vagy ítéletet érezne. 5. Családi támogatás: - Kommunikáljunk a családdal, hogy megértsék az egyén érzéseit és szándékait. - Segítsünk a családnak megérteni, hogy a változás az egyén javára válik, és nem az ő hibájuk vagy teherük. 6. Szakemberek segítségének keresése: - Támogassuk az egyént a depresszió leküzdésében. - Irányítsuk őt szakemberekhez, akik képesek segíteni a váitoztatási folyamatban.
A lehangolt állapot mindig egy illuzió után következik.Hogy mennyire mélyen esünk ebbe az állapotba,attól függ mennyire sikerült becsapni magunkat.A folyamat alatt lassan lemondunk az őn becsapásról és szembenézünk a valós ággal.Mindenképpen az egónk egy kissebb vagy nagyobb részéről kell lemondanunk ezért hehéz ezt megélni de utána sokkal igazabbak és szabbadabbak leszünk. És igenis lehet olyan mélyen az ember,hogy átmenetileg csak a gyógyszer segít,ez saját tapasztalat.
