Szia Dani! Esetleg azt be tudnád egyszer mutatni ,hogy hova teszi fel a cserepet a daru? Hogy van kialakítva a hely neki? Gondolom a tető hajlásszöge meg a cserép súlya miatt valami állványt vagy valamit csináltok neki? Köszi előre is.
Üdv! A középszelemen ilyen profilú toldásában mi a ráció? Laikusként nekem így úgy tűnik, mintha függőleges terhelés esetén szétcsúszó erők keletkeznének a ferde átlapolásokon
2 года назад
Hello, igen is meg nem is. A következő tetőnél is lesz ilyen megoldás. Majd beszélj róla! 😉
Szia Dani! Igényesen és pontosan dolgoztok, de van egy pár dolog ami nekem nem tetszik, de ez nem a ti hibátok. Egyrészt tarjészelement én fontosnak tartom, egyrészt támasztja a szarufa végeket, másrészt erős tetigerincet biztosít. Nem értem miért nem tervezi be a statikus? Másrészt a fogópárok nyomás irányú erőket vesznek fel a szarufáról, szerintem azt célszerű ilyen meredekésgű tetőnél minden szarufához betervezni. Hatalmas tetőfelület, az oldal irányú szélnyomással szemben jelentősen merevíti a szerkezetet. Harmadik észrevételem a csavart lemezek azokkal a kicsi csavarokkal szerintem nem túl erősek. A kármizás egy horgolásos fakötés, a szelemenre merőleges irányú erőt adja át, és a csavart lemez lenne hivatott a vívzsintes irányú eőlnek ellenállni. Ennél jobb megoldás pl. az ácskapocsozás szarufa két oldaláról kifordított ácskapoccsal, vagy a fészkes horgolás. A karfák az oszlopoknál nekem hiányoznak, de lehet azt csak később rakjátok be... Én beraknám a cserépfedés előtt, ha megkapja az alapterhelést, már akkor is stabil legyen. Az OSB ellen sem értem a kifogást. Ha csak az a probléma, hogy nem járható, akkor arra is lehet lécet felcsavarozni ideiglenesen. Valami oknál fogva nem divat a tetőlétra használata sem. Visszont sokkal inkább párazáró mint a lécezés. A felületre úgyis párazáró fóliát raktok, az OSB csak fokozza párazárást. Ebben a videoban nem szerepel, de cserepezésnél is manapság sokan a cserepeken járkálnak. Értem én, hogy elbír sokmindent a Bramac, de én akkor sem járkálnék más által mérdegdrágán megvett cserépfedésen. Tetőlétra használata kíméli a cserepeket. Amúgy ügyesen dolgoztok, csak így tovább, de én néhány dolgot másként csinálnék, ha én tervezném a szerkezetet. Kicsit az az érzésem, hogy a tervező nem mindíg gondolja áta a támadó erők irányát, és egyes dolgokat túlméretez, mást meg elhanyagol.
Kedves Tibor Sinko, nagyon jó, hogy megosztottad az észrevételeidet. Igyekszem úgy reagálni rá, hogy ne vedd magadra véletlenül sem, mert nem ellened szól és legfőképp nem személyeskedés. A fogópár húzó irányú erőket vesz fel, a torokgerenda nyomó irányú erőt. A fogópár két oldalról összepréseli a két szarufát és általában 5 x zz keresztmetszetű (palló) elemekből áll, a torokgerenda olyan keresztmetszetű anyagból, mint maga a szarufa és a két szarufa között mintegy ék jelleggel kerül beépítésra. Mindkettő rúd statikailag, csak rúd irányú erőt vesz fel, de nem mindegy, hogy milyen irányút. A taréjszelemennek telibe deszkázás esetén ~1.000 db 90 mm-es gyűrűs síktáras gépi szeggel meglőve nincs létjogosultsága egy ilyen állószékes fedélszéknél. Az a bő két köbméter deszka a háromszázszor annyi kötőelemmel fog annyit, mint amennyit az MSZ szerint járatos 10x15 cm kereszmetszetű másodosztályú luc gerenda tartana. Páraáteresztő fólia kerül a deszkaborítás fölé, nem párazáró. Amúgy ügyesen dolgoznak, én is egyetértek Veled.
@@3house325 A szarufa és a fogópár is hajlított nyomott elem a következő linken lévő 10. oldalon a példaszámítás: adoc.pub/fogoparos-fa-fedelszek-szamitasa.html Figyelembe ajánlom a 12. oldalon lévő nyomatékábrát is! A minta nyomatékábra alapján a nyomaték zérushelye x távolságban alakul ki, és e fölött a nyomaték növekszik és lefelé mutat. A szarufálat a végeken kell merevíteni taréjszelemennel, azt a deszkázás nem igen tudja kiváltani, hiszen a nyomatékra merőlegesen merevít a deszkázás. A tető egy része nyomás allat áll, más része szívás alatt, és van a szélnek surlodó hatása is. Ez már aerodinamika, nem csak statika.
@@tbeebacsi Nagyszerű. Köszönöm szépen a felvilágosítást! Én csak nyolc évig tanultam ezt, elnézést kell kérnem ha nem értettem, miről is van szó. Hiába voltam ötös szilárdságtanból, statikából, nem erre szakosodtam és nincs jogosultságom lakóépületeket méretezni. Bízom benne, hogy a Daniék által használt kiviteli terveket nem csak egy építész állította ki, de az engedélyezés során a megfelelő hatóság is átnézte és megfelelőnek találta. Azok az É1-es ismerősök, akikkel napi kapcsolatban vagyok egyetértenek velem, mi csak úgy méretezünk, ahogy a statikai modell alapján "ésszerű", illetve azzal számolunk, amit a korlátozott felfogóképességünk megenged. Az Ön szempontjából mi látjuk rosszul; egy híd tartókábeleinél nagyon fontos dolog a kábelek önsúlya, de mi megengedjük magunknak, hogy -elméleti szinten- azok szakítószilárdsága vegye át a főszerepet. Ez egy egyszerűsített képlet: rúd irányú erőt vesz fel. A fogópár húzott, a torokgerenda nyomott. Nem kell egy ácsnak gondolkodnia a nyíró erőkön vagy palástnyomáson, ha az építész instrukcióit hűen követi és a műszaki ellenőr mindent rendben talált. Ausztria az építőipari kivitelezésben de még az aktuális szabványok alkotásában is jóval Magyarország előtt áll, én nem aggódnék amiatt, ha valamit Ön máshogy tervezne itthon, ma. Sehol nem vagyunk attól, hogy az MSZ elismerjen egy olyan dolgot, mint az advanced framing, itthon pontralövő 63 mm hosszú síktáras szeget összesen egy helyen lehet kapni és heteket kell várni rá, innentől kezdve a gerendapapucsot 38 mm-es szeggel "kell" rögzíteni a pallókhoz. Folytathatnám, de nem fogom. Ahogy ezen a videón készült: jó az úgy. További szép napot: 3House.hu
@@3house325 Igazán nincs szándékomban senkit megbántani, és elnézést kérek ha mégis akaratom ellenére sikerült. Csak észrevételezetem, hogy ezt a régi öregek másként cvsinálták. Igen nyilván fejlődik az építőipar is, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fejlődés mindíg valódi fejlődés. Vannak dolgok amiket az emeberiség már elfelejtett. Ma már csak találgatunk hogy a piramisokat pl. miként építették meg az egyiptomiak és a maják egymástól függetlenül. Azt gondolom hogy a mai építmények nem lesznek annyira tartósak, mint a romai Pantheon, vagy mondjuk a Esztergomi Bazilika és a fejlődés iránya az 30-70 évre tervezés. További szép hosszú hétvégét!
