Az ArcKép egy portréműsor. ( / arckepkadarkaiendrevel ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat a Zugló Televízióban látható.
Készítők: Kadarkai Endre, Duljánszky Tibor, Harrach László, Ormos Tibor, Vértes Zsolt, Kővári Miklós.
Sárközy Tamás (Budapest, 1940. október 26. -) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszterhelyettes, kiemelkedő vállalati jogi szakíró. Polgári családból származik. Apai ágon Nicolas Sarkozy francia elnök távoli rokona, Nagybocsai Bocsai Sárközy Tamás Ottó Gyula József név szerepel az anyakönyvi kivonatában. Édesapja neves mérnök volt, aki előre gyártott elemekből történő út és repülőtér-építéssel foglalkozott széles körben, szűkebben a Betonútépítő Vállalat főmérnöke volt, aki 1954-ben Kossuth-díjat kapott. „Apám... az ötvenes évek elején is -- mintha egy harmincas évekbeli divatlapból vágták volna ki -- öltönyben-nyakkendőben, az egész családdal együtt minden vasárnap elment az Angolkisasszonyok templomába, majd utána a Mátyás pincébe ebédelni. Az öcsém és én is részt vettünk a hitoktatáson, rendszeresen ministráltam is" -- mondta Sárközy Tamás egy interjúban.
Édesanyja családja osztrák volt, anyai nagyapját, Marentschitsch Ottót az 1910-es években a Ritz konszern küldte Magyarországra a Duna palota vezérigazgatójának. Tamás tízéves koráig jórészt a nagyszüleivel lakott szállodákban, először a Ritzben, majd amikor azt lebombázták, az Astoriában és a Nemzeti Szállodában. Ezt a nagyapját a szovjet megszállás után Ököritófülpösre akarták kitelepíteni, Tamás apja mentette meg. „Hajnalban jött volna az öregekért a teherautó, de este megjelent két bőrkabátos egyén, és közölték, hogy a kitelepítési ötlet tárgytalan. De édesapám több papot, apácát, más „osztályidegen" személyt is el tudott helyezni a Betonútépítőnél, ahol halála után szocialista brigádot neveztek el róla" -- mondta az interjúban Sárközy.
1958 és 1963 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt, ahol 1963-ben szerzett jogi diplomát. 1963 és 1969 között az Építésügyi Minisztériumban dolgozott.
1969 és 1986 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének munkatársa, majd főmunkatársa, végül a vállalati jogi osztály vezetője volt. Később, 1993-tól másodállásban a polgári jogi főosztály vezetőjeként dolgozott. Az MKKE egyetemi docense volt 1972 és 1979 között. Igen fiatalon, 1978-ban lett az állam- és jogtudományok doktora. 1979-ban kapott egyetemi tanári címet. 1981-től az MKKE gazdasági jogi tanszékvezetője. 1987 és 1990 között a Minisztertanács Parlamenti titkárságán dolgozott. Mind kutatóként, mind állami funkcióiban kimagasló szerepe volt a rendszerváltásnak a vállalati jog területén való megalapozásában. 1988 és 1990 között igazságügyminiszter-helyettesként, 1989 és 1990 között deregulációs kormánybiztosként sokat tett a sikeres jogalkotásért.
Számos gazdasági/vállalati jogi szakkönyv és cikk szerzője.
A Gazdaság és Jog című folyóirat főszerkesztője és a szerkesztőbizottság elnöke. 2006-tól az Államreform Bizottság tagja.
Díjai, elismerései:
az állam- és jogtudományok kandidátusa (1972)
az állam- és jogtudományok doktora (1978)
Állami Díj (1985) -- A gazdaság és a jog közötti összefüggések tanulmányozásáért, az ezzel összefüggő gyakorlati javaslatok kidolgozásáért.
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2002)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2007)
Prima díj (2009)
Prima Primissima Közönségdíj (2009)
Társadalmi szerepvállalása:
a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke (1988-1998)
a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának társelnöke (1993-)
forrás: wikipedia
interjú beszélgetés tv őszinte jog professzor minisztérium hoki jégkorong saporro egyetem grósz károly humor sport tanítás tanár úr astoria prima primissima
15 сен 2024