Még nem értem a végére, de fájdalmas nézni, hogy Kriszta mennyire nem tud kérdezni, illetve kapcsolódni Lőrinchez. Pedig annyira bíztam benne, hogy ez egy jó riport lesz!
Biztos a Kriszta hibás? (Szerintem nem...) A Lőrinc ilyen ember, így kell őt elfogadni. Kicsit unalmas, kicsit visszafogott, de bizonyára nagy művész... (nem ismertem eddig...) Ez egy ilyen kis ünygyi-büngyi, vagy milyen riport lett és kész.
Lőrinc egyáltalán nem ilyen ember, 20 eve ismerem, igazan kozvetlen ember akivel nagyon konnyen lehet kapcsolodni, @purplegirllel értek egyet, Kriszta elképesztően feszeng, es nagyon furán kérdez….
Sajnos nekem is ez jutott eszembe, az volt az érzésem, h a legszembetűnőbb dologból a fizikai hátrányából próbálja megközelíteni, ami Lőrinc számára egyértelműen sokadlagos és sokkal mélyebb, érdekesebb rétegek vannak benne, mint művészben, amiről nem sokat tudtunk meg ebben a riportban
@@LáriFááripontosan, nagyon jol mondod. Lőrinc rengetegszer elmondta mar, milyen fájdalmas neki, hogy bármilyen csodálatos zenét szerez is, azért fogják inkább csodálni, mert ő a "félkarú trombitás". DTK legalább ilyen szinten felkészülhetett volna erre a beszélgetésre. Persze, hogy Lőrinc nem nyílik meg, ha maga a megközelítés ennyire primitív. Így is elég udvarias volt szerintem, hogy nem küldte el DTK-t a francba.
Szuper interjúkat csinál itt Kriszta, megörültem Lőrincznek nagyon. Valami nem stimmel most, nem tud kapcsolódni Kriszta, idegen tőle a zenei világ, nem birja őt, ráfeszül a végtaghiányra, rossz napja van, barmi lehet.
Nagyon tetszett, ahogy Lőrinc megfogalmazta, mennyit tud a zenélés az ember személyiségéhez hozzátenni. Ezért gondolom, hogy kettőjük közül Krisztának van egy kis hendikeppje, mégpedig azért, mert nem játszik semmilyen hangszeren. Az a jó hírem van, hogy soha nem késő elkezdeni, megéri! 🙂
A legértékesebb magyar zenészünk. Kriszta, ne haragudj, ennél azért sokkal jobban felkészülhettél volna erre az interjúra. Haladd már meg, hogy csak egy karja van, tudjuk, húsz éve jelen van a magyar zenei életben, ismerjük, túltettük rajta magunkat, ez nem téma már. Hogy lehet, hogy te ezt nem érted?
Ennek a műsornak nem az a lényege, hogy mélyinterjút készítsenek az alannyal, hanem, hogy bemutassanak érdekes embereket és életutakat. Aki régóta nézi, az pontosat látja, hogy Kriszta minden interjúalanyból alaposan felkeszül, de nem előre megírt, kimunkált kérdésekkel érkezik, hanem ráhangolódik a partnerére és BESZÉLGET vele. Emiatt tűnhet úgy, hogy nem mindig tökéletes a megfogalmazás, és emiatt van az is, hogy nem minden beszélgetés sikerül ugyanolyan jól, mert más és más a kémia. De pont ettől olyan ez a műsor, amilyen, és ezért jó nézni. Nyilván egy hardcore fan nem fog egy ilyen beszélgetésből új dolgokat megtudni, de aki meg most ismeri meg az adott illetőt, azt meg igen is érdekelni fogja a legszembetűnőbb tulajdonsága például. És mást kérdezni mindig lehetett volna, nyilván 45 percbe nem fér bele minden, de látni kell, hogy a ráhangolódós, beszélgetős stílus ezzel jár. Viszont ettől lesz természetes és emberi.
Ha egy zenésszel készített interjút nézek, akkor elvárhatónak tartom, hogy a riporter ismerje a zenész műveit, teljesítményét, illetve hogy ismerje a zenét általában. Egy zenésszel folytatott interjúban elvárom, hogy kérdezzenek az illető példaképeiről, akik a legnagyobb hatással voltak/vannak rá; kik a kedvencei jelenleg, vagy hogy kikkel játszana szívesen. Ez adja meg a portrét. Azt se bánnám, ha az interjúban sor kerülne a művek elemzésére is, arra, hogy ez vagy az miért különleges, miért szép, stb., valahogy úgy, ahogy Rick Beato csinálja érdekfeszítő zenészinterjúiban. OK, a publicitás fontos, de ez az interjú szimplán semmit se adott hozzá a Barabás Lőrincről alkotott véleményemhez, azért néztem meg, mert az egyik nagy kedvencem. DTK-ról gyakorlatilag semmit se tudok, és az érdeklődésem feléje ezzel mit se változott. A loopolásról az a véleményem, hogy látszólag mostanában divatba jött, és egy ideig érdekes lehet az ilyen mutatvány. Számomra az a probléma, hogy egyrészt belépve a stúdióba azonnal értelmetlenné válik , másrészt pedig szerintem minden esetben eljön az a pont, ahonnan egyszerűen nem lehet továbblépni zeneileg a többi zenész nélkül, és akkor még a stimuláló egymásra hatásról nem is beszéltünk
Könyörgöm, mindenki azon siránkozik, hogy ez nem lett egy zenei szakmai beszélgetés, vagy esetleg mélyinterjú. Ez nem az a műfaj! Elviszi a Kriszta A-ból B-be az embereket, közben dumálnak. Én mindig főzés közben hallgatom, ha az interjúalany érdekes, akkor általában tetszik. Ez is tetszett.
Igyekszem minden adást megnézni ami még semmi személyeskedésre fel nem jogosít. De ha közeli ismerősök lennénk és lenne bármi közöm hozzá most egy kávé mellett megkérdezném: Mi a baj Kriszta?
Ez az interju riporteri szempontbol minosithetetlen... borzaszto hallgatni ahogy Kriszta egy ertelmes kerdest nem tud megfogalmazni.. regota kovetem a musort, az elejen meg egesz jo volt, de egyre rosszabb...
Lőrinccel nehéz interjút csinálni... Eddig egyet láttam vele, ami tényleg jó volt... Nem ez volt az. Tényleg érződik, hogy Krisztától távol áll Lőrinc és a világa... Kár pedig lehetett volna jó is. :(
Ez egy támogató komment. Pontosan ugyanolyan jó riport, mint bármelyik másik. Egyáltalán nem ereztem, hogy Kriszta lovagolna a végtaghiány témán, vagy ne tudott volna jól kérdezni. Abszolút érdeklődő volt, jó kérdéseket tett fel, jól vezette a beszélgetés ívét. Én eddig egyáltalán nem ismertem Barabás Lőrincet, és most már van róla benyomásom, kicsit jobban ismerem, számomra teljesen releváns kérdéseket kapott. Azért írtam ezt meg ide, hogy ellensúlyozzam a sok (szerintem nem igaz) negatív kommentet némi pozitív visszajelzéssel is.
