Dunai Süllő Pergetés - Tuti Tippek Sztahovits Pétertől... 

Szia! Szakasza válogatja. Meg nyilván a kövezés jellege sem mindegy. A mi szakaszunkon napközben balinon kívül nagyon ritkán esik be más nyáron napközben ezeken a helyeken, de nálunk ezeknek a kövezett partoknak a széle zömmel sekély. Akad olyan szakasz viszont a Dunán, ahol hosszan mély a kő mellett végig és a víz tempója sem túlzóan gyors. Ezeken kifejezetten gyakori nyáron nappal is a süllő, és olykor akadnak jobbak is. Viszont a napszak napközben sem mindegy. Én úgy vettem észre, az a jó, ha a kőláb árnyékot kap. Ez vízparttól függően van ahol reggel, van ahol délután. Ha magas fák tarkítják a partot, az tud tolni az árnyékos időszakon.

@@petersztahovits3800 köszönöm

Szia! Pfhu, igazad van, arról is van mit mesélni bőven. Természetesen a vízállás is erősen befolyásoló tényező. Sőt, bizonyos helyek csak adott vízállás mellett működnek jól. Van, amelyiken az alacsony, van amelyiken a normál, és olyan is, ami kizárólag magas vízállás mellett működik, de ez utóbbiak pl olyankor nagyon. Ennek az a magyarázata, hogy azok a helyek, amik normál esetben nem tartanak halat, szinte álló szakaszok. Mégis, van bennük valami egyenetlenség, de a normál vízszint mellett nem forgatják meg a vizet. Áradáskor viszont pont jól forgatnak, s mivel ezek a helyek áradáskor a fő ághoz képest még így is langóbbak, ezeken a pontokon frekventáltabban vannak jelen a ragadozók is. Ilyen pl egy gáton átbukó víz mögötti részi. Vagy egy parton heverő akadó, pl fa, ami magas víznél mint gát funkcionál és szintén forgatja a vizet. Esetleg egy gödrökkel tarkított zátony, ami egyébként szárazon szokott lenni, de egy vízemelkedés során pont annyira lepi a Duna, hogy jó legyen. Szóval igen, vannak opciók ilyenkor, nagy víz idején is, és abszolút érdemes kijárni ;-)

@@petersztahovits3800 köszi a választ. Most épp van is lehetőség a nagy víz vallatására, ezért is kérdeztem. Bár most ahogy láttam kb a part is eltűnt ott ahol jónak tartottam a helyet :)