F-117 kontra Sz-125 Nyeva - a lopakodó lelövése és annak utóélete [Mítoszoszlatás] 

Éppen ma találtam egy ábrát, ami egy másikkal szemben évtizedek óta kering a neten és nettó hülyeség. Szóval a mítoszoszlatás folytatódni fog. ;)

Számomra egészen sokkoló, hogy az anti-stealth (nem létező megoldásai) hívők milyen hülyeségekkel szoktak jönni. :)

Majd pinnelem a hsz-t, hogy posztoljon bárki bátran UL-t, de akkor adjon rá bizonyítékot is, hogy úgy volt az. :) Persze értem én, hogy sokkal kevésbé izgalmas az, hogy a rendszer képes rá, ha 4-5- faktorban is vakszerencse áll fent. Olvastam olyan hülyeségeket, hogy IR kamerát tettek rá, beragadt a fegyverajtó, és egyéb vad hülyeségeket. Csak a leggyakoribbakat vettem elő és a fizikát az előző részben.

Nem tudom honnan, de én már talán 2010 táján is tudtam erről, de 2016 táján egészen biztosan, amikor egy másik anyagba beleírtam. Bizonyos körökben nyílt titok volt, de a hivatalos megerősítése az a linkelt cikk idejéből származik.

Lehet mindenhol is megosztani, hadd terjedjen a tudás. :) A esetleg külföldi oldalon jársz, akkor van angol változat is. ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-xkXg5Gx0wgM.html

A rakétákról szóló részt? Hát, az sajnos nagyon a Holdban van. Annyi más téma van, hogy mire ez sorra kerül legjobb esetben is talán 1 év. Mert a repülőgép repteljesítményét is be kéne mutatni, hog egyáltalán mi az aerodinamika és mechanika. Van egy műsortervem és valahol a 13-20. videó táján jöhetnek ezek szóba. Mert két sorozat is elnidul majd. Az első a falklandi, a másik meg a csapatlégvédelem. Ideje lenne arról is szót ejteni. Annak bevezető videója már készül. ;)

Lesz még. Mindhárom egy-egy repülőgéptípussal kapcsolatos. Hogy mikor kerülne sorra, az jó kérdés. Az egyikhez kéne az Sz-200 bemutatása, a másikhoz a honi lévédelmi vadászoké, a harmadik meg a falklandi sorozatba is beillene, de előtte meg az aerodinamikával kellene foglalkozni meg mással is. De talán az átugorható, majd meglátom.

A berendezés nevét ismerem, azt, hogy pontosan hogyan működik, azt nem. A csöves légvédelemnél majd meg lehet említve. A J-G körül amúgy azt azért tudom, hogy nagyobb a hype, mint amit valójában tudott.

ru-vid.com/video/%D0%B2%D0%B8%D0%B4%D0%B5%D0%BE-bA2n1wRLntA.html Annyi a P-18 -nak. Ez durva

Öööö, ez megy én nem csak amerikai gépekről. A vadászgépes sorozatnak két része van kint. A 3. lesz a következő videó amúgy.

Semmi. Az normál üzemi frekvenciát állították kicsit odébb, de az sem hekkelés volt. Minden radarnál van egy tartomány, amin belül lehet beállítani értékeket, hogy ne zavarják egymást vagy mást. Pl. a háborús frekik egy része a TV adásokat zavarta volna, ezért azok le is voltak plombálva. De az előző részben levő radar egyenlet bemutatja, hogy ennek hatása elhanyagolható. És amúgy is a SzNR-125M volt a szűk keresztmetszet. Ha végtelen távolságból látta volna a célt a P-18, akkor is, ha 3 km-rel odébb repül az F-117, akkor vagy nem is látja a radar vagy kirepül az MZ-ből indítás után.

@@Militavia köszi! Apám rövid hullámú rádió amatőr volt, azért kérdeztem.

@@TheArtimov Amúgy ez egyetemes volt, a Nike Herculesnél is volt ilyen plombált freki. Falklandnál is lesz majd ilyen interferencia probléma említve asszem. Ott a STACOM akadt össze valamelyik radarral.

@@Militavia tök érdekes amikor a digitális technika előfutárai meg analóg rendszerrel működtek de már volt kvarc oszcillator. Pár évvel később még IC-ékkel is nagy volt egy dtmf rendszer...

Egy kicsit " felcsavarták", vagyis az üzemi frekvenciától elhangolták, növelve ezzel a teljesítményét

Nem tudom miert nem volt Prowler ott. Megprobalhatol utanajarni

Maga a gép akkor már nem volt titkos. a létezése ismert volt. De a mai koros gépeken is vannak olyan minősített rendszerek, amik titkosak.

Máskor is volt hogy nem használtak, még a sokkal újabb és titkosabb B-2A bevetésénél sem. Az okok széles skálán terjedhetnek a zavaró gépek műszaki problémáitól a rossz időjáráson át a zavaró személyzet rendelkezésre állásán át, a sima spóroljunk, vagy nem sikerült összeszervezni a bevetés-ig. Egy DFC (Distinguished Flying Cross) kitüntetés szövege: The President of the United States takes great pleasure in presenting Captain Paul W. Tibbets IV the Distinguished Flying Cross for distinguishing himself by extraordinary achievement while participating in aerial flight as a B-2 Mission Commander, at or near Yugoslavia, on 8 April 1999. On that date, Captain Tibbets made aviation history by leading the world's first B-2 combat sortie without package support during Operation ALLIED FORCE. He displayed exceptional courage, skill, and endurance while flying a 30-hour combat mission, penetrating an advanced integrated air defense system that included an impressive array of ground threats, with no suppression/destruction of enemy air defense or offensive counter-air support available. Using his expert knowledge, Captain Tibbets resolved a system anomaly, which would have inhibited release, within minutes of striking his targets. Employing the new Joint Direct Attack Munition, Captain Tibbets successfully targeted 16 separate impact points and destroyed critical military production facilities including the Smederevo Petroleum Product Storage near Belgrade, a radio relay facility, and an arms production plant in Kragujevac. The professional competence, aerial skill, and devotion to duty displayed by Captain Tibbets reflect great credit upon himself and the United States Air Force.

Igen, az AVR-erekről is majd szó esik. Valamikor.

A tüzelőállás amiben Zoliék a háború első 3 napját töltötték, az 1960-as években épült. Szóval az útvonalról a korabeli SzA-75M Dvina (SA-2F) tüzelőállás építők 40 évvel korábban nem tudhattak. :o)

Pedig jó hallani, hogy mások mekkora butaságokat gondolnak. Végülis ez is egyfajta sokkoló szórakoztatás. A franciás sztori annak fényében lehetetlennek tűnik, hogy a jenki haderőnemek még egymással is néha cseszek kommunikálni. De egy F-15C légiharc-rakéta indítása is párszáz méterrel egy F-117 mellett ment el, mert lövésük nem volt, hogy a Nhawk ott volt. Szóval, ha ebből valamit átadott volna a francia, akkor egy mágus lett volna és többet tudott volna, mint a jenkik maguk...

@@pasph5507 Tisztázzunk valamit. A kezelőszemélyzet, élén a parancsnokkal, a szakmájának felsőfoka, ez tény. Tisztelet illeti őket ezért a szakértelemért, valamint bátorságukért, szóval nem becsüli le senki a teljesítményüket. Ez egy. Kettő: Nem, nem tudhatták 40 éve, merre lesz az útvonal, és azt sem mondtam, hogy ez így történt, én az mondtam, hogy a francia tisztet pár nappal később a jelzett ügyben letartóztatták (további sorsa ismeretlen). Azt viszont tudhatta a szerb elhárítás, mármint ha az információátadás megtörtént, hogy kik vannak a jelzett útvonalhoz a megfelelő távolságban, és amennyiben rendelkeztek a megfelelő eszközökkel ÉS szakértelemmel, ez nagy segítség lehetett, a többi a videoban. Kellemes estét, I.

@@Militavia Ezt nem tudom, ki kinek és mit adott át, ezt nem én "találtam ki", de a letartóztatás megtörtént, és a fent jelzett ügyben. És a brüsszeli NATO központban. Az pedig, hogy akkoriban a francia politika hogy állt hozzá ehhez az egész háborúhoz, meg úgy általában a NATOval kapcsoltban hogy gondolkodott, az történelmi tény. A kommunikációról és együttműködésről a korabeli amerikai és szövetséges erők, haderőnemek között nekem más ismereteim vannak, de ezt el se kezdem, nem ide való anyag. Ha viszont ez igaz volt, mármint előfordulhatott, hogy TÉNYLEG ezt az útvonalat adta meg, az - a videoban elhangzottak alapján is - hozzájárulhatott a "szerencséhez", feltételezem. Persze a megfelelő szakértelem nélkül semmire nem mentek volna, ezt nem győzöm hangsúlyozni. A történet, na jó, leírom. Saját felelősségedre olvass tovább, :) Röviden. Kb. a következőket mondta az illetékes "jólértesült": - Neki a "haverja" (a haverja, ez mágikus szó) látta azt a 117- est, és tudja, hogy többet is lelőttek ott. A "haver" szólt a katonáknak, és így történt. - WTF??? - Hát mert a "haverja" mindig igazat mond, és látta, hogy a faluja fölött átrepül egy 117- es, és úgy szólt a katonáknak. Láta, mert alacsonyan repült. Jelzés persze nem volt rajta, de ő felismerte. És igazat mondott. Mert mindig igazat mond. Nos, ez hangzott el. Nem, nem volt alkohol befolyása alatt, amikor ezt mondta. Amikor pedig rákérdeztem, hogy de hát hogyhogy nappal reppent arra egy eleve éjjeli bevetésekre készült stealth gép, meg hogy mennyivel repesztett, 10 kmper órával? és hogy egyből megismerte? - erre vad ordítozás volt a válasz, hogy ne ugassak, mert neki diplomái vannak. Húha. Na, kellemes etét, I.

@@istvanmady7332 Hát, ekkora marhaságot. :) Hogy egy sötét éjszakán ki lát meg egy tökfekete gépet, ami ha pont a feje felett repül is akkor is 7-8 km távolságban van....? Nappal nem lát az átlagember meg ekkora távolságból egy vadászgépet. Az átlag vaksi ember még egy A320-ast sem, csak ha már pont felette van és a legnagyobb felületet mutatja.

Egyszer majd az Sz-300 családhoz is eljut a sorozat, de hogy érthetőek legyen a miértek, az még sok időbe telik majd. Hogy érthető legyen ,hogy a folyamatos hullámú (CW) radarok és az abból fejlesztett kvázi CW PESA radarok hogyan működnek és mik a korlátaik / előnyeik. Csak ehhez kell majd egy radar fejtágítás is az Sz-200 bemutató mellé, de az opcionális lesz. Ha valakit nem érdekel vagy nem érti, akkor a miért megértése helyett az Sz-200 videóban csak a következmények lesznek bemutatva, hogy mit tud és mi jön ki abból. Az S-300P és Sz-400 azok honi légvédelmi rendszerek. Nem indítanak egy célra mindig két rakétát, ez az operátor döntésétől / lőszabályzattól is függ. A kommentfolyamot nyid meg kérlek, pont ma tettem be egy gyors számítást arról, hogy az Sz-400 MFR tűzvezető radarja mekkora távolságról érzékel egy 0.001 m2 RCS-ű célt. Kb. 33 km-ről zavarmentes környezetben, extrém nagy magasságban. Angolul se nagyon van korrekt videó, ami nem mond több területen hülyeséget, magyarul meg végképp. Ez a csatorna (csak szerényen.. ) azért indult, hogy legyen. :)

Áh, beteszem ide és kész. 4m2 célt 250 km vesz követésbe az MFR. Azzal az aprósággal, hogy 15-18 km magasan. Ezt az orosz állítja a MARKETINGRA kiadott anyagban. qph.cf2.quoracdn.net/main-qimg-efaf83a8e28f71743ec955ac46ad8951 Na ilyen magasan nem repül csak a B-2. A többi meg a radar egyenlet. Ami fizika. Amiről szólt ez és az előző videó is. Így néz ki az RCS vs távolság. Ez a radar egyenletből adódik. qph.cf2.quoracdn.net/main-qimg-4c145bc22cd8ec9f2ca96c3661397d8f Persze ez üzemmód függő is lehet, de csodák nincsenek. Erről a nagyságrendről van szó. Az F-22 minimum RCS értéke amúgy inkább -39 dBsm és nem -30 ahol levágtam a diagramot És ez zavarmentes környezetre vonatkozik. Az F-22 amúgy 2011-es teszten laza 130 km-re loftolta el az SDB-t. i.imgur.com/Pobkm4U.pngy A Nyebo sem érzékel ekkora távolságból még -30 dBsm-et sem, nemhogy -39 dBsm-et. Egy F-35A 40 ezer lábról M1.4 tájával is elég szép messzire hajítaná el. Remélem kielégítő választ adtam bullet point szinten. :)

Csak a számtech fejlődése miatt egész más a min. radiális sebessége egy Sz-300PT, PSz, PMU1 és Sz-400-nak. Meg más is változott. Okkal lesz erről k*va hosszú sorozat. Ez nem 2*2 = 4.

@@Militavia világos... egyúttal, most, hogy így belegondolok, eléggé nehéz témát feszegettem, mert ezek a jelenben használt repülők / légvédelmi rendszerek, pl. annak idején Török országba is telepítettek ilyen mobil légvédelmi rendszert. Azt nem tudtam, hogy a 2 rakéta döntés kérdése, mivel laikus módon a NATO kódnévből indultam ki, a "vízköpő" elnevezés végett, tehát gondoltam, előszeretettel alkalmazzák ezt a gyakorlatban. Maximum annyit tudok - ismét találgatva és laikus módon - hogy az 5. generációs vadászgépek radarja - illetve annak a működése hasonlóan érzékeny és hosszú távra ellát, mint egy s-300, vagy s-400. Jelenleg tehát nem arról szól már a légi harc, hogy ki a gyorsabb, hanem ki lát messzebbre, és mekkora ahhoz képest a lőtávolsága. Annyit tudok, maximum, hogy az S-300, vagy 400-as rendszer a beletöltött rakéta tipustól függően, akár 300 km-re is ellát, ami felteszem, nem kifejezetten vadászgépekre, hanem inkább ballisztikus atomrakéták kivédésére szolgál, mert ha észre is veszek valamit 300 km-ről, elég nehéz elképzelni, hogy egy irányított rakétával egy gyorsan mozgó vadászrepülőt el tudok találni - hacsak nincs olyan összehangolt tüzelő radar, ami ezt tudja. Habár ez már gondolom, "ultra modern" technológia", vagy ha az érzékelő radar adatkapcsolatban van azokkal a légvédelmi ütegekkel, amelyeknek a tüzelő radarja a célpont környékén van, feltéve, ha egyáltalán be tudják fogni a célpontot. Érdekes egyébként a különbség a "pásztázó, érzékelő" és "tüzelő radar" között.

@@jozsamarcell137 A videosorzatok a HTKA.hu-n elérhető Haditechnikai összefoglaló erősen továbbfejlesztett változatai. Azt az anyagot azért nem ajánlanám már feltétlenül, mert azért maradtak hibák benne, amit ez a csatorna korrigál. De, ha türelmetlen vagy, abban benne van a teljes szovjet-orosz vonal. Itt-ott hibákkal, meg azóta eltelt 5-6 év, mióta írtuk. A radar felderítési távolságának semmi köze ahhoz, hogy milyen rakétával tüzel. A rakéta más módon korlát. A radartechnológiáról és rakéta rávezetésről alkotott modelled teljesen fals, azt kérlek engedd el ebben a formában. Úgy, ahogy van. A Dvina és Volhov is olyan pontossággal tudta magát mozgatni, hogy erőlködés nélkül követett bármilyen manőverező célt. Az elektronikus legyezéssel meg te minél akarsz gyorsabb lenni...? Valahol lektorálás közben ez is szóba került és olyan pontossága volt, hog pislogtam. Szögmásodperc szinten, ha jól emlékszem.

A csatorna lényegében nem politizál. Csak a hadművelet bemutatásánál kerül képbe ez minimális szinten, mert ugye minden hadműveletnek van egy deklarált célja, hogy mégis mit akarnak elérni. Aztán a videó megmutatja, hogy hogyan tervezték és végül az, hogy mi történt.

Igen, de korábban és mással. Egyszer majd arról is szó esik.

5. gen - F-22, F-35, J-20 és félig a Szu-57, de ott több kérdőjel van és hadrendben sincs. (AESA radar sincs rajta, a AL-41 olyan, mintha az F-22-őn egy pipmelt GE F110 lenne stb.) A gépek összevetése igen nehéz és részben céltalannak érzem. A repülési teljesítményeket egyes pont és zónában össze lehet vetni, de ahhoz eredeti manual kell, amihez vagy van rept. görbe vagy nincs... A csatorna célja az, hogy ha oda eljutok, akkor megtanítom azt, hogy ezt hogyan tegye meg bárki, ha kezében van a görbe. Vietnámban főleg MiG-21PF repült, némi F-13 és a végén kevés MF. A jenkiknél meg F-8, F-4 több változata, F-105 és az egyfeladatos csapásmérők. Permutácók száma végtelen. Az "összevetés" alatt pontosan mit értenél? Mert a probléma az, hogy ott is végtelen módon lehet megtenni. * Pl. megkérdezhetném, hogy akkor 500 km mélységben végrehajtott légicsapásnál hogyan vessem össze a MiG-21PF-et egy F-105-tel? Az előbbi alkalmatlan a célra... Ezzel vége is. XD * De egy full utánégetős elfogás lehet a MiG-21PF-nél, az F-105 meg csapásmérő, nem erre tervezték. Értem én, hogy a tipik YT csatornák homályos jelzőkkel mérik ezeket, de én itt megint az állásponton vagyok, hogy megmutatom az egyenlet fő darabjait majd és utána, ha ezt megtanulta a néző, azt számol és becsül, ami jól esik. Én úgy gondolom ez valódi tartalom. Az nem, hogy az n+1-dik videó készül, ahol a két oldalon van két gép, felsorolják a wiki adatokat, esetleg az all aspect rear aspect fegyverzetig eljutnak, meg a tipikus hülyeségekkel, hogy agile MiG-21 vs lomha F-4. Ez nem tartalom. Ez bullshit. Én inkább a gépek teljesítmény görbéin elmagyarázom, hogy mi mit jelent, miért van. Aztán ezeket felhasználva az olvasó majd elvégzi, amit akar tetszőleges módon. Mert lásd fent, a permutációk száma végtelen. Jelzős módon valaki mondhatná, hogy az F-15C is odabaszhatott volna Oszriakban. Jah, persze, az FM-mel meg kijön, hogy a hatótáv az adott profillal nem adja ki. Csak a YT-n levő HT csatornák 99%-a ezt alacsonyan levő lécet sem tudja megugrani. A tömegek meg zabálják a 0 tartalmú videókat. Én a szakmai összevetés helyett tanítani szeretnék. Mert minden kérdésre nem tudok válaszolni és megcsinálni. De megtanítom, hogy a választ hogyan lehet kiszámolni az adatokból. Igen, nem könnyű, de szerintem ez a célravezető. Nem az, ami a trendi.

@@Militavia Vietnám: Képességek, mint tűzerő, gyorsaság, kezelhetőség, pilóták szakértelme, fegyverzet, továbbá melyik gép válik inkább instabillá fordulás, vagy nagy sebesség esetén, avagy, ha lenn repül, repülhet-e egyáltalán kis magasságon, avagy fönn, szinte ózonréteg peremén? Nos, ez jó, azonban nekem az angol ajkú kézikönyv nem segítség. Oroszul vagy német nyelven kellene. Egy-kettőt találtam, egy-két MiG-ről, azt hiszem épp a -29 valamely típusáról. Engem érdekelnének a típus különbségek, nem értem ezt a PF-et és egyéb betűzéseket, pusztán azt látom, hogy az eredeti modelltől eltér valamelyest, korszerűsítették az alaptípushoz képest. Bár azt sem világos, hogy akkor miért nem készül egy új gép a betűzések helyett, persze megfelelő információk tudatában, technikai elvárásoknak megfelelve. Olyan verseny ez, ami nem éri utol önmagát, mivel a védelmi fegyverzet is egyre modernebb és magasabbra, pontosabban lő, nem szólva a különféle vadászgépek fegyverzetéről, vagy lehetőségeiről, amit minduntalan túl kell valahogy szárnyalni. Habár a jó pilóta nagy előny, mert hiába ül egy F-22-esbe egy műmájer, ha egy MiG-31-esbe mondjuk egy remek pilóta ül, akinek gépe tán nem annyira jó, mint az amerikai, viszont jobb pilóta a másiknál, tehát ez lehet előny. A közeljövőben összeírom magamnak mi érdekel pontosan és leírom neked. Kubai válság: A jenkik a SZU & Kuba fölött használtak egy - akkor új - gépet, amely érzésük szerint olyan magasra repült, hogy a szovjet légvédelem nem érzékelte azt (nem jut eszembe a gép típusa, azért beszélek rébuszokban, egy kifejezetten kémrepülőről van szó, ami fegyvertelen és remek fotókat készít), de tévedtek, mert néhányat kilőttek mégiscsak. Szóval, valahogy mindenki méregeti a faszát és állítja, hogy az övé nagyobb, de aztán alábecsüli az ellenséget. Ez öreg hiba. A jelenlegi orosz-ukrán háborúban mindkét fél kölcsönösen alábecsüli a másik fél katonai erejét, elszántságát, de egy valami biztos: Ukrajna nem győzhet Oroszországgal szemben. Egykor a II. vh. alatt a nácik összpontosított Blitzkireg keretein belül lerohanták a SZU-t és erről ma nincs szó orosz részről. Régi, elavult szovjet technikát használnak, persze újat is, itt-ott, de ez szerintem szándékos. Ha igazán elakarnák törölni Ukrajnát, megették volna már rég. A fekete tengeren akár rakétával felszerelt tengeralattjárót is használhatnak, sőt van egy vagy két anyahajójuk, ami légfedezetet tud nyújtani és nem szólva a rengeteg katonáról. Egyszerűen többen vannak és kiképzettek, nem úgy, mint hajdanán a SZU-ban, ahol Sztálin és hagyatéka miatt önálló döntés soha nem született, ezért is lehet, hogy a szovjet haderőt visszaverték a finnek, akkoriban már nem volt ott Trockij, aki egy katonai lángelme volt.

@@kisakosh Na, pont erről beszélek. Végtelen permutáció van erre. A tűzerő fogalma is nehezen és könnyen is értelmezhető. Mert megadod a rakéta mennyiséget, de aztán annak magyarázata, hogy akkor mekkora túlterhelésre képesek, stb. A végtelenbe száll el a tartalom mennyisége így. Az instabillá fordulás nem értelmezhető kifejezés. Minden repülőgép tud kismagasságon repülni nappal, a pilótától és a tereptől függ, hogy mennyi az annyi. A repülési teljesítmény diagramokhoz nem nagyon kell nyelvtudás. Kuba felett U-2-esek is repültek és mivel akkor már megvolt az 1960 május 1-i lelövés tudták ennek kockázatát.

@@Militavia Jó lenne majd egy videó hidegháborús szovjet/VSZ gépek (MiG 21, 23, 25, 29 stb.) összes alvariánsának az ismertetéséről (különbségek, fegyverzet, mettől meddig volt szolgálatban, ilyesmi). Illetve, a szembenálló NATO gépeiről is hasonló, mert pl. F16-ból is van egy vagon variáns.

@@attiska A vadászgépes sorozat erről szól, de nem megy egy alap mélységen túl. Direkt összevetése két MN-ben szolgáló típusnak lesz, mert az egyik gép itthon méltatlanul le van köpve és szarozva. De ez nagyon messze van még. Az F-16 evolúcióját nagyjából lefedi a vadászgépes sorozat "feature list" szinten.

Akkor az az ember egy mágus volt, mert az USAF F-15 pilóták sem tudták, hogy ott van egy légiharc közelében egy F-117-es, és az sem tudta, hogy vadászok dzsemboriznak körülötte. Lehet, hogy egy francia adogatott át infókat, de ennek semmi köze az esethez. Az AF indulása előtt egy nappal mentek egy Dvina TÁS-ba. Amit 1960-as években építettek oda. Időgépe és varázsgömbje nem volt senkinek, hogy ott majd egy Nyeva lesz, az akkor még számukra nem is létető P-18 és Volhovval. (Más is említette ezt.)

@@Militavia Igen, az én voltam, és leírtam, ezt miért gondolom másképp. Nyitott kérdés. Időgép pedig nemigen kellett, mert ha valóban leadta a kém az információt (ha ez igaz), akkor azt nyilván átadták a szerbeknek, onnantól pedig találni kellett egy harcállást, ami a megfelelő helyen van. Éppen volt egy ilyen, és ami a videóban is sarkallatos pontként meg van emítve, hogy a SZERENCSÉN is sok minden múlott, nos, ez is a szerencse része. Hogy pont jó helyen volt. A "szerencse" abnan is kulcskérdés volt, hogy éppen jóm hgelen volt az a rég kiépített harcállás. ui: nem vagyok amerikai légierő stratégiai tervezője, így nem ismerem a titkos bevetések protokollját náluk. De van egy gyanúm, hogy egy titkos bevetésről nem biztos, hogy az F15 pilóták tudtak volna. Hogy pedig a 117- es valóban tudta vagy sem, hol voltak a 15-ösök, azt pedig egyszerűen nem tudjuk biztosan. Ha van erre vonatkozó tanulmány, várom az elérhetőségét. Üdv mindenkinek, I.

@@istvanmady7332 Mitől titkosabb egy F-117-es bevetés, mint egy F-15-ös....? Az alternatív kitelepülési helyekről meg nem 1 nappal a meghozása előtt döntöttek. Tehát szerintem ezt a szálat engedjük el. Nem volt faktor. Amikor már politikailag eldőlt, hogy a szerbek beleállnak és a másik oldal már emelkte a furkósbotot, akkor szépen elhagyták a békeidős TÁS-okat, amit előre már régen eldöntöttek és a VSz -ben standart művelet. Háború esetén a budapesti gyűrűben levő összes légvédelmi osztálynak volt legalább egy csak háború esetén kiadott alternatív települési helye. Ez most itt a Dvina TÁS volt. Senki nem tudhatta, hogy majd a háború 3. estéjén pont arra repült egy F-117 az előtt akár 1 vagy több héttel is.

@@istvanmady7332 Az, hogy mikor száll fel egy F-117-es kötelék, és hogy mire mér majd csapást, az még nem sokat jelent. Egyfelől fontos a repülési útvonal ismerete, és az, hogy milyen egyéb támogató kötelékekkel kell együttműködnie, melyikre mikor és hol mennyit kell várni. Tehát az, hogy X.YY-kor for becsapódni a bomba a megadott koorditánán, ezt lehetetlen megmondani. Például a szembeszél vagy hátszél simán tud 100 km/h-s repülési sebességeltérést okozni plusz és mínusz irányba is, és az is kérdéses, hogy a légi utántöltés mennyi ideig tart. Tehát csak a célpont, és csapás körülbelüli időpontja lehetett ismeretes valamennyire. A radarokat nem lehetett folyamatosan üzemeltetni, mert a szerbeknek nem volt fogalmuk arról, hogy vannak-e a légtérben HARM rakétákkal felszerelt amerikai gépek, és ahogy elhangzott, igen aktív volt a radarelhárítás amerikai részről. Az viszont, hogy a belgrádi bombázás után már felkapcsolták a radarokat, nem meglepő, hiszen bármiféle kémek által megszerzett információ nélkül is 100%-osan biztosak lehettek benne, hogy adott, ismert koordináták körül ellenséges repülők tevékenykednek. Innentől fogva meg ismertek a dolgok.

1. Dani és nem Danyi. 2. Nem. 3. Az okai is ott vannak, hogy miért nem. A B-2-es gépek olyan magasságon repülnek, hogy annak észlelésére az SzNR-125 képtelen. Teljesen idealizált esetben másodpecerkre estleg lehetne követni a célt, de a harci munkára nem marad semmi. Az felkészítés, indítás és célravezetésre. Nem viccből volt kirészletezve az F-117-es lelövésének folyamata. Láthatod, hogy a sokkal alacsonyabban repülő cél is milyen szűk zónában volt. Na, a B-2 nem 8 km magasan, hanem 14-15 km táján repült. Ennyiről észlelte távolságban az SzNR-125 az F-117-est. Csak ugye ez ferde távolság. 4. Minden géppel azóta is el tudnak számolni. 5. A lelövés "bizonyítékai" nem léteznek. A köztudatban keringő hülyeségek nem azok.

@@Militavia 1. Még mindig a te véleményed áll egy 2 repülőgépet lelövő (és egy gépet megrongáló,mivel nem azt állította hogy lelőtte) a szóban álló haditechnikát használó katonával szemben. 2. Én jobban hiszek egy veteránnak. 3. Nem köztudatban lévő hülyeségekre hivatkoztam. 4.Egy megrongált gép a javítás után elszámolható. 5.Mindent elhiszel ami hivatalos?

@@zerspany6620 "Öröm nézni", amikor valaki nem érti meg a videók tartalmát... 1. Az antenna egyenlet és a távolságok egyértelműek. A B-2 kb. egy F-117-es RCS-ű cél és fizikailag nem tud tartósan 14 km-nél közelebb repülni az SzNR-hez 2. A célbefogás és minden más időszükséglete egyértelmű. Az F-117 is alig fért bele. A magasabban repülő B-2-nél lényegében másodpercekre tudná csak az SzNR követni a célt, ha pont azt osztály felett repül át. Ez már lb. lottó 5-ös valószínűségű- 3. Miért van az, hogy a killnél SOHA nem beszélt a célmagasságról senki? Az B-2 45-50k ft felett repült, de erről egy büdös szó sem esett soha. Navajon miért? 4. Áruld már meg milyen mágikus VID volt, amivel tudták, hogy az ott B-2? Dani Zoli az F-117-es leszedésénél sem tudta, hogy az, roncsok fellelésekor derült csak ki számára is. Szóval bocs, de ha a szokásos faszságokkal jössz és pattogsz, meg tekintélyelv felülírja a fizikát, akkor nagyon hamar némítva találod magad itt. Az 5-ös pontra reflektálva? Te minden faszságot elhiszel, amit a fizika élből cáfol? Csak azért, mert valaki veterán a fizikailag lehetetlen dolgot is élből elhiszed? Na, ez a kemény, nem a kád széle...

@@zerspany6620 És még valami. A fizika az nem vélemény. Ennyi erővel a gravitációs is tagadhatnád. Mert a radar egyenlet egyértelmű és a rendszer műszaki paramétereit is.

@@Militavia Na idefigyelj szép öcsém! Én normálisan írtam neked te meg jössz a tekintélyeddel hogy más véleménye "faszság". Itt egyedül te pattogsz meg rugózol azon hogy nem neked hiszek.Elnémítasz? Szerinted érdekel? Egy egyszerű kérdést tettem fel neked hogy nem kellene-e komolyabban venni egy érdemes katonatiszt véleményét. Dani Zoltánnal beszéltél a B-2-esről?

Mibe? Hogyan? A Nyeva rakéta rávezetés csak az SzNR-125-tel lehetséges. Pont. Ha végtelen távolságból látná a gépet a P-18, akkor is csak a rakéta felkészítésre és minden másra lenne több idő. De akkor annyi difi lett volna, hogy sokkal több célkutatást hajt végre az SzNR. Ami ugye 14 km-ig nem látta a célt.

Gondolom itt a Csehszlovák Tesla által fejlesztett Tamara (NATO - Trash Bin) passzív radarra gondolsz. Ez tényleg képes 450km távolságból is bármilyen rádióhullámot kibocsájtó (IFF, magasságmérő, rádió, stb..) célt követni. Az F-117A azonban a bevetési zóna előtt behúzta az összes antennáját, szóval Jugoszolávia fölött még a Tamara sem tudta volna követni. Amúgy jelenleg is a piacon van az utódja, Vera-NG jelzéssel, a Cseheknél, Észtországban, Malajziában, Indonéziában, Pakisztánban, és az USA-ban.

@@pasph5507 Na, ez a másik kimaradt városi legenda. Na nem mintha ezzel az eszözzel lehetne rakéta rávezetést elérni...

Rakéta rávezetést azt nem, de észlelést igen, amivel.azért igencsak előbbre jár a légvédelem.

@@egoalter1276 Szinte semennyire a Volhov + Nyeva párost nézve. Ha a P-18 30 km-ről érzékeli már a lopakodó célt, akkor 250 m/s célsebesség mellett egy képzett személyet felkészíti a rakétát és célkutatásba kezdhet időben. Az MZ nem maximális lesz, de lelőlhető. Ha meg vadászgépeid gyengék, akkor azokat sem fogod ez alapján rávezetni. Ez Tamara egy erősen túlhypolt cucc.

Látom itt sem bírsz magaddal... 1. Attól, hogy magyar származású, attól még annak az országnak a fegyveres erejénél szolgált és állampolgára volt. Semmi szégyellnivalója nincs ebben. 2. A számítás a levezetés prezentálása, hogy nem levegőbeduma van. Hogy nem hit és becslés történt itten.

Teljesen bevett, lényegében már magyarosodott szó. Amúgy meg olyan nyelven és nyelvhasználattal beszélek a saját csatornámon, ahogy jólesik.