Hegyen-völgyön lakodalom... A menyasszony és a vőlegény szerepét vállaló fiatal párt egy fenyőrönkön húzzák végig a falun a nem házas fiatalok, hogy bolondozások közepette "összeeskesse" egy ál-pap. A rönkhúzás elterjedése történetileg a teljes magyar-osztrák-szlovén határtérségre jellemző. Olyan dramatikus népszokás, amelyet akkor gyakorolnak, ha a faluban farsang idején senki sem házasodik.
A rábavidéki szlovének rönkhúzása a magyar és az osztrák rönkhúzástól abban tér el, hogy szlovén és magyar nyelven beszélnek a résztvevők.Ma is csak akkor tartják meg, ha tényleg nem házasodott senki farsang idején.
A szokás ezzel nem csak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik.Célja az is, hogy házasodásra, családalapításra ösztönözze a fiatalokat.
Ez a mai társadalomban még fontosabb, mint régen. A szlovéneknél pedig az asszimiláció késleltetésének, a fennmaradás biztosításának is eszköze.
A fenyőlakodalomban részt vesz minden Vend-vidéki szlovén település, szervezője az Országos Szlovén Önkormányzat és társzervezetek, alkalmi vendéglátói egy-egy település lakói, önkormányzatai.
A rábavidéki szlovének rönkhúzása felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére (2015.)
Filmünk a szakonyfalui (2019.) és apátistvánfalvai (2023.) rönkhúzás eseményeinek rövid ízelítője. A teljes film a televíziós bemutatót követően válik publikussá.
Operatőr, rendező: Kovács László, szerkesztő, producer: Ágics Gitta, sorozatszerkesztő, néprajzi szakértő: Csonka-Takács Eszter.
A film a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága és Apátistvánfalva Községi Önkormányzat együttműködésében valósult meg. Készítését az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatta.
23 авг 2024
