Kedves Homor Úr! Én itt nagyon nem értek valamit.Szerintem valamit nagyon benézett ebben az egész csőkígyós témában.Élő saját példával szemléltetem mi a valóság. Adott 14 kw-os kondenzációs kazán. 100L-es tároló 19kw-os csőkígyóval.Teljes hideg tárolót 10 C fokról 50 C fokra (azaz delta t 40 fok) fűti fel a kazán kb 19-20 perc alatt, úgy hogy végig csúcsteljesítményen megy (szervízmenüjében ki tudom íratni vele az aktuális teljesítményt) nem modulál semmit!!! ÉS EGYETLEN CSAP SINCS MEGNYITVA tehát álló víz van a tartályban.Következésképpen: ha a kazán 20 percig megy 14 kw-on akkor a csőkígyó is leadja a tartályban lévő víznek azt a 14 kw-ot ellenkező esetben lemodulálna a kazán.Ha álló víznél az Ön által említett kb 2 kw-os lenne pl egy ilyen csőkígyós tároló akkor az használhatatlan lenne a mindennapi életben-márcsak azért is mert nincs olyan kondenzációs kazán ami le tud modulálni ilyen pici teljesítményre.(talán 1-2 ilyen kazán azért van :-)). és a Q = c*m*delta t képletből kiindulva X kw = 4.2*100kg víz* 40 C fok delta t tehát 16800KJ azaz 4.7 Kw/h kell 100 liter víz 10 fokról 50 fokra melegítéséhez . Ez az Ön elmélete szerint ebben az esetben (ha csak pl 2 kw-os lenne az amúgy 19 kw-os csőkígyó) 4.7 kw/ 2 kw= 2.35 óra felfűtési időt eredményezne.De a valóság 19-20 perc.SAJÁT ÉLŐ PÉLDAKÉNT alátámasztva. Úgyhogy itt valami nagyon nem stimmel az elméletében .De nyugodtan javítson ki ha nem jól ismerem a fizikát. Ezen hozzászólás nem kötekedés lejáratás céljából íródott. Tisztelem és becsülőm a Homor úr erőfeszítéseit ,munkásságát a gépész szakma "megmentése"érdekében!!! Üdvözlettel H Kolos
Kedves Kolos! Nem néztem be semmit! Totálisan biztos! Mérjen úgy, hogy a kazán nem 85°C-kal fűti a csőkígyót hanem csak 55°C-kal, mint pl. egy napkollektor ősszel, vagy pl. egy hőszivattyú, és tapasztalni fogja a jelentős különbségeket! És utána mérjen úgy is, hogy a kazán szintén 55°C-kal fűti a HMV tárolót, de nem csőkígyót fűt, hanem egy külső hőcserélőn keresztül, pl. Fég-Spirec KN-2 hőcserélőn keresztül, és a hőcserélő és a HMV tároló között pedig egy bronzházas szivattyú keringtet minimum 0,8 m3/ó áramlással és minimum 3,5 mv.o. nyomással. Még nagyobb különbségeket fog tapasztalni!!!
Lemezes hőcserélővel és kényszeráramlással gyorsabban felfűt a puffertartály, viszont a magas német keménységi fokú használati meleg víz a hőcserélőben fog kikristályosodni. Ezt hogy lehet a víz kezelése nélkül kiküszöbölni?
Nem lemezes hőcserélőt kell alkalmazni! A FÉG-Spirec hőcserélő azért nem vízkövesedik el, mert az inox csőspirál gyakori hőmozgása miatt a csőspirál belseje ledobja a vízkövet. Több száz lakásos társasházakban működnek FÉG-spirec hőcserélők HMV-re és nagyon-nagyon-nagyon ritkán kell vízkő-mentesíteni az ilyen hőcserélőt.
Én is úgy tudom, hogy a külső hőcserélő hamar el fog vízkövesedni. Ezt hogy lehet orvosolni, kivédeni? Ennek ellenére is én is ezt a megoldást preferálom. Szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye a köpenyes tartályokról (ahol a hőátadás a tartály falán történik a hőátadás, a hőcserélő "körülöleli" a tartályt), illetve a "tartály a tartályban" (egy nagy tartályban (inkább a felső térben) van egy kisebb HMV tartály) rendszerekről. Előre is köszönöm a választ!
A FÉG-Spirec hőcserélő azért nem vízkövesedik el, mert az inox csőspirál gyakori hőmozgása miatt a csőspirál belseje ledobja a vízkövet. Több száz lakásos társasházakban működnek FÉG-spirec hőcserélők HMV-re és nagyon-nagyon-nagyon ritkán kell vízkő-mentesíteni az ilyen hőcserélőt. A tartály-a-tartályban megoldások a tartály gyártóknak jók, de én magam nem alkalmaznám!
Nem kell komolyan venni ezt az "értékesítő-szakembert"! Az elektromos bojlerben sincs keringtetés, de a víz teljesen átmelegszik. Ugyanis e szakértő csak azt mondogatja, hogy az amit a csőkígyó felmelegít, az felfelé áramlik. De akkor ha melegebb,mint a felső réteg víz. Ha azonban az hidegebb akkor az pedig lefelé. Tehát kialakul egy gravitációs áramlás. Mindegy, hogy melegvízzel fűtjük a csőkígyót vagy egy elektromos fűtőpatronnal.
Hát ha neki így működik a napkollektoros rendszere akkor valamit szarul csinált. (pl, alul volt méretezve a tartályban a csőkígyó, vagy fordítva volt bekötve a bejövő és az elmenő víz ) Nekem 30 csöves napkollektorom van, 300L-es belső csőkígyós tartállyal, de én az elhangzottakat nem tapasztaltam, pedig már 5-6 éve megvan a rendszer. Általában a belépő és a kilépő víz közötti különbség nagyjából állandó. A vízkeveréssel egy a baj, ha mondjuk a tartályban lévő víz télen 10 fokos, és teszem azt 4-6 órán keresztül süt a nap, akkor gravitáció úton megtermelve a tartály felső részében kb: 35 fokos víz fog összegyűlni, amit ha csak 1 ember használ, akkor ezzel a vízzel akár le is tud tusolni, anélkül, hogy plusz energiát kellene a rendszerbe bevinni. Na most tegyük fel, hogy ugyanezt a hőmennyiséget keveréssel juttatom be a tartályba, akkor a végeredmény az lesz, hogy lesz 300 liternyi 18-20 fokos vizem. Elképzelhető, hogy a 300 liternyi 20 fokos vízben több a hőenergia, mint az 50 liternyi 35 fokos+250 liter 10 fokos vízben. De ezt tusoláskor nehéz pozitívan értelmezni. Az elképzelhető, hogy a keverés miatt a visszatérő ágon (ha jól van méretezve a hőcserélő) akkor alacsonyabb lesz a hőmérséklet, ami miatt picit javul a hatékonyság, szóval az elmondottak igazak (egy bizonyos szintig, vagy inkább bizonyos hőfokig) Viszont 20 fokos vízben senki nem fog zuhanyozni, azaz ahhoz hogy ez a víz használható legyen, kell egy fűtőpatron ami minimum 35-40 fokosra felfűti a tartály (felét, mivel a fűtőpatron jellemzően a tartály felét fűti csak) Elképzelhető, hogy az első esetben is rá kell fűteni, de mivel a tartály felső részében lényegesen melegebb a víz, akkor is kevesebb energiát kell bejuttatni. Na most ki lehet számolni, hogy melyik megoldással olcsóbb tusolni. Aztán tegyük fel, a család elutazott, nem volt vízkivétel a tartályban. A gravitációs rendszernél a tartály alsó része még mindig 10 fok körül van, míg a kevert víznél egységesen 20 fokos a víz. Másnap jön a napsütés, a gravítációs rendszernél a kollektorból kilépő mondjuk 50 fokos víz a 10 fokos víznek kell hogy leadja az energiáját, míg a kevert víznél a 20 fokos víznek. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál nagyobb a hőáramlás, azaz jobb a hatékonyság. Másnap a csőkígyós tartály felső részén már akár 100 liter 60 fokos víz is lesz, míg a keverős tartályban 300 liter 40 fokos víz lesz. (és minél melegebb a kevert víz annál rosszabb lesz a hőcsere hatékonyság, míg a gravitációs rendszernél az alsó víztömeg, ahol a csőkígyó nagy része van, még mindig viszonylag hideg 15-20 fokos vízben lesz csak ) De azért megjegyezném, azt is, hogy gyakorlatilag minden (amit eddig láttam) HMW tartályon van 1 pár keverő cső csatlakozás. És ha véletlenül nincs ilyen, akkor is lehet egy 2db T elágazással ilyet létrehozni, aztán lehet kevergetni a csőkígyós rendszerben is a vizet. Jobb háztartásokban vízkivétel nélkül is van folyamatos keverés, hogy ha megnyitod a csapot, akkor rögtön meleg legyen a víz, ne keljen kiengedni 20 liter vizet a csatornába. Továbbá az még ennél is lényegesebb, hogy a csőkígyós rendszernél egy hatalmas felületen adódik át a hő, ami nem fog vízkövesedni, (én az enyémet most ősszel pucoltam ki 3 év után), és vízkő csal a fűtőszálon volt pedig a tartályba 85 fokos víz volt nyáron. Ellenben egy kis felületű hőcserélőn ha 60 fokos víznél melegebbet akarunk, akkor gyorsan elkezd vízkövesedni, ami folyamatosan rontja a hatásfokot.
Nekem is ilyen rendszer van fönt, egyet értek veled, nekem is bevált. Tavasszal kihúzom a fűtőszál konektorját, és csak a napocska melegít. Négy tagú a család. :)
A HMV-tároló és a napkollektorok által fűtött külső hőcserélő között 3 csatlakozási pont van, így eleve nem fordul elő amit Ön hosszan ecsetel, nézze végig a videókat rendesen és alaposan, mert részletesen elmagyarázom bennük a kiváló "germán" megoldást. És ha kér rajzot, tervmintát, akkor tudok küldeni, de akkor e-mailt írjon a homor.hu honlap alsó e-mail címei alapján, mert ezeket a videó alatti hozzászólásokat sok évig meg sem nézem. A FÉG-Spirec hőcserélő azért nem vízkövesedik el, mert az inox csőspirál gyakori hőmozgása miatt a csőspirál belseje ledobja a vízkövet. Több száz lakásos társasházakban működnek FÉG-spirec hőcserélők HMV-re és nagyon-nagyon-nagyon ritkán kell vízkő-mentesíteni az ilyen hőcserélőt.
Amit a csokigyos modszerrol mond az a fizika megeroszakolasa. Nem szigetelo amagbol.van a csokigyo, hanem jo hovezetobol. A viz pedig nagyon jol atveszi a meleget forgatas nelkul is. Tudom en hogy el kell adni amit arul de azert fizikat eroszakolni nem kell.
Aki nem ért hozzá, annak nem kellene beleszólnia! Ön butaságokat ír! Önnek fogalma sincs a hőcserélők méretezéséről és hogy egy víz-víz hőcserélő teljesítménye mennyire függ a víz sebességétől!
@@mikloshomor3749perszehogy nincs. De a gazkazan ugyanugy csokigyoval melegit es szepen felfuti. Meg milyen 30KW/ora horol beszel hogy 40nfokra rudta felmelegiteni a vizet. 1kw/ora 1 fokkal emeli 1000 liter vizbqtlaghomersekletet. 30 az 30 fokkal emelne 1000 lotert , nem 120 litert. Amugy is 30 kw/ora hoz 180 perc alatt is legalabb 15-20 m2 napkollektor kell. Annyi meg senkinek sincs. Nekem a gazkazan at tud adni csokigyoval 20Kw ot, akkor a napkollektor is. Meselhetnek amitvakarnak. Mindenki el akarja adni dragan a termeket.
Vegyük észre, ez az ember egy nagyon felkészült, profi szakember, gyakorlott előadó! Azt azért nem várhatjuk el, hogy Kazinczy-díjas nyelvművelő is legyen. Boldog lennék, ha ma ez lenne az átlagszínvonal. Én is érzek valami érdekes akcentust, de ez nem baj.
A “hidr[aul]ikus” szót nekem is eltartott egy ideig dekódolni, de ettől még érthető az előadás. Sokkal pusztítóbb, amikor szépen artikulálva megy a semmitmondás.
