szia magyar testvérek. Kár, hogy ezt a programot nem fordítják le angolra vagy lengyelre. Sajnos nem tudok magyarul, és szívesen hallanék a Łapanowsko-Limanowska csatáról. Pont a közepén élek. Sobolów faluban. sokan meghaltatok itt. temetőkre vigyázunk, és december 14-én mindig megmásszuk ezt a csatát. üdvözlet pozdrawiam z Polski
@@MrCsongor2 sziasztok Magyar Testvérek. Most jöttem vissza a Wola Nieszkowska 340. számú temetőből. az utolsó szeles napok elpusztították a kőfalat. Tavasszal újjáépítjük. Most misét szervezünk az elesetteknek. mindig novemberben. mert decemberben sok a hó és nehéz odaérni. Üdvözlettel. pl.wikipedia.org/wiki/Cmentarz_wojenny_nr_341_%E2%80%93_Wola_Nieszkowska-Wichras
2014-ben ott voltam a századik évfordulón a limanovai magaslaton. A lengyelek nagyon emlékezetes megemlékezést szerveztek, hadijátékkal, magasrangú vendégekkel. A "csata" közben a közvetítő folyamatosan sorolta a magyar ezredek neveit, magyar hősök jelzővel. Büszke felemelő érzés volt. A limanovai győzelem megakadályozta, hogy az oroszok elfoglalják Krakkót romba döntve a lengyel függetlenségi reményeket.
Az én nagyapám huszár volt a 9. Nádasdy huszár ezredben. Végig harcolta Limanovat.Kituntettek és előleptettek káplárnak . Dicsőség a Magyar Huszároknak Mindörökké!!!!
Az én nagypapám és a bátyja is harcolt valahol Tirolban,, nem tudom pontosan. Nagyapa nagyon régen meghalt. Mind a ketten gyalogosok voltak, egyszerű katonák, menni kelett akár akarták, akár nem. A nagypapámnak gyomorlövése volt, igy 1916 tavaszán hazakerült, a bátyja egy pár héttel késöbb, egy lába odalett. Szörnyű a háború nincs nyerő csak vesztes. És mindig az ártatlanok hullanak, nem a nagy fejesek.
Én is most voltam pár hete Sárváron gyönyörüen Ausztriában gondosan megőrzött és repatriált gyüjteményük van! Mindenkinek csak javaslom megtekinteni! Szegeden is hasonlót kellene csinálni amig a kaszárnya megvan!
kiváló film és ami fontos,hogy hiánypótló ebben a témában.a Kereszthegy után amit szintén ez a brigád rendezett ismét nagyon jó érzékkel csináltak filmet.moat olvastam,hogy most fejezték be a harmadik fillmjüket,ami az isonzói csatáról fog szólni.minden tiszteletem az övék és remélem sok ilyen filmet fognak még csinálni,hiszen nagyon kellenek,hogy méltóképpen emlékezzünk a 40évig elhallgatott háborús történelmi események Magyar hőseire.
Paul von Hindenburg mondta a következőket Franz Conrad von Hötzendorf gyalogsági tábornoknak: „Sajnálhatja, ha nem vette észre, hogy a magyarok a legjobbak.” A lengyelek is nagy jelentőséget tulajdonítanak a győzelemnek, hiszen úgy tartják, hogy a magyar huszárok mentették meg őket az orosz uralomtól.
Az én nagyapám is volt, lehetett még huszár, lovas katona! 1919-ben, a vörös kommün leverése után jelentkezett 18 évesen, önkéntes bevonulóként! Mert a délszlávok a mi vidékünkön betörtek, rabló szabadcsapataikkal és a vesztes l. vh. után el akarták venni az országrészt ezek, itt is. Nagyon sajnálta, hogy nem maradt fenn olyan piros nadrágos, lovas fénykép róla. (A bátyjáról maradt l.vh.-s katonai fotó.) In memorian Lukács Pál, Tormafölde, 1901 -1981, később úthenger gépész, majd nyugdíjas "ezermester" javító a falujában.
Csodàlatos hőstettek, nagyon megható volt ez a dokumentumfilm. Sajnos szörnyű az a tény, hogy hiábavaló volt mindez az önfeláldozásuk, miután trianonnal majdhogynem elpusztították a magyar nemzetet.. De legalábbis megtizedelték.. Szerintem örökre ellenséggé tették a környező népeket amiért nincs bocsánat.
@Kiss Zoltán Talán ha megértette volna azt amit leírtam, akkor nem ez lett volna a reakciója. Tehát akkor kibontom. Az amerikai intervencióig, de 1917-re az oroszok összeomlottak, az oláhok ahogy beléptek 16’-ban a háborúba, majdnem azonnal vereséget is szenvedtek. Keleten eldôlt a háború! Nyugaton patthelyzet volt, és maradt is. Az amerikaiak belépésével viszont fordított az antant. Világos? Tehát azok a népek ünnepeltetik magukat mint gyôztesek akik vereséget szenvedtek! Mi pedig az ezeréves államiságunkat “megkoronázhattuk” 70%-os terület vesztéssel, több mint félmillíós emberáldozattal, hazug módon bûnbaknak kikiàltva, és megbélyegezve, kollektíve megbüntetve, nemzetközileg elszigetelve, gazdaságilag ellehetetlenítve érkeztünk a 20’-as évekhez! Tehát minden részgyôzelem, hôsies emberáldozat ily módon hiábavaló volt.. Így már világos?
1956-ban a Szegedi 3-as Huszárok parancsnoka utolsó ezredtulajdonosa és egyben helyörségparancsnoka Édesapám Dr Bárkányi Frigyes örgy. Nemzetőr altábornagy volt. (Szeged, Huszár utca 1 sz alatt később Kábelgyár területén) Tavaly 2017 okt 14-én avattuk Szegeden az emléktábláját a Dugonics utca 1 sz alatt. 1956-ban Szegeden alakult meg ujra az első Nemzetőrség!
Ez a MAGYAR! Dicsőitő tett sem volt benne a történelem könyvben. Örülök annak, hogy most már tudok róla. Köszönet a film készítőinek. Nagyon hasznos a munkátok!
Prónayról beszélnek, fent van a neten. Ebben a csatában alapozta meg hősiességét, kiváló katonai hírnevét. Ebben a videóban viszont valóban a Monarchiát emelik ki.
@@gusztavbankuti8272 prónai nem tudott volna kitűnni, ha a huszárok nem védték volna minden csepp vérükkel a Hazát! Mert prónainak "rangja" volt, a hősök közkatonák, viszont a dicsőség Őket illeti!
Mert behódolnak a Habsburgoknak! Jól lehet, van némi közünk, viszont itt élünk e Hazában, ezt kell minden csepp vérünkkel védeni, vissza venni elszakított országrészeinket!
Hűséggel és dicsőséggel harcoltunk a Ferenc József császár oldalán.(Aki vérbe folyatta a 48-as szabadságharcot. Kibékültünk vele 67-ben és részt vettünk a nagyhatalmi játszadozásában. "Rosszul felszerelt, vezetett hadsereggel.)
Igen mindig mindig lehetet volna választása a Magyarnak de sajnos mindig rosszul döntöttünk ! Trianon A bizonyíték soha nem lett volna szabad letenni a fegyvert ! Ha nem teszi le a fegyvert a megmaradt Magyar hadsereg ma Erdély ma is Magyarország része!!!!!!!
A magyar katona 2000 km.-t gyalogolt vissza az Isonzótól. 2000 km.-t idegenből!!!!!!!!!! Mégis azt mondták nekik: elveszítettétek a háborút. Nem is értette senki. Trianon aztán érthetővé tette.
The Hungarian version of the name Limanova also occurs in historical works. ... battle), where the Austro-Hungarian troops abolished the Russian invasion of Krakow.
Az én Dédapám a 13.Jász-kun huszár ezredeben szolgált mint Őrmester ,három fényképem is van róla. Neve Id Mala Ferenc született 1889 Jászkarajenő. Mi tagadás büszke vagyok rá.
@@ferenckovacs2267 egy szóval nem írtam! Sajnálatos, hogy nem nyugszanak, nem tartják tiszteletben a másik nemzet szuverénitását! Megvetendő gyilkosságuk, hatalomvágyuk!
A férjem nagyapja ( Bóbics Ferenc) is itt harcolt. Megsebesült, fogságba került, elhurcolták Novoszibirszkig. Hogy onnan hogyan került haza, azt már soha nem fogom megtudni. Nincs , akit megkérdezzek.
Nagyapám is itt harcolt (Máté János Kehida Zala megye) kozák fogságba került, birtokaikon dolgozott, lóhoz értő embert megbecsülték. Úgytudom, hogy a forradalommal elengedték Őket. (Bóbics nevüek éltek a falunkban.)
Mire az oroszok előrenyomultak Limanováig, alig maradt lőszerük. A magyar huszárok győzelme főleg ennek volt köszönhető. Ugyanígy a gorlicei áttörés is. Hónapokkal korábban a sokkal nagyobb lembergi csatában esély sem volt az orosz tüzérség ellen.
Nyilván akkor győzedelmeskedik egy kisebb létszámú sereg a túlerőben lévővel szemben, ha a túlerő valamilyen taktikai/stratégiai hibát követ el, valamilyen fölényre nyilvánvalóan szükség van. Katonáink kardokkal vonultak harcba lőfegyverek ellen. Sz*ros kardokkal, ősi fegyverekkel a modern lőfegyverek ellen. Mégis volt, hogy győztek, pedig a fél világgal szálltak szembe. Erre büszkék lehetünk akárhogy is, hol volt a magyar valaha is létszámban annyi mint az orosz, vagy rendelkezett akkora területtel, nyersanyagforrással? Soha. Nem úgy kell háborút nyerni hogy sz*rrálő az ellenség, ez nyilvánvaló. Végsősoron az országot nem a magyar hadseregnél kisebb seregek győzték le. Nem egy egyenlő csatában vesztettünk. A hülye németeknek kellett mindig a lehető legtöbb ellenséget _egyszerre_ összegyűjteniük a szövetségeseik köré (meg a japánok a 2. vhban Pearl Harbort támadták az oroszok helyett, az se teljesen józan ötlet volt)...
Vajon erről ma miért nem szólnak a történelemkönyvek? Ma miért nem nemzeti ünnep(ismét)? Nem kell válaszolni, csak költői kérdések voltak... Az őseink a sírjaikban forogan szégyenükben. Miattunk szégyenkeznek. Ha Te, kedves olvasó, na nem is leszel katonai hős; legyél jó Magyar! Tedd meg amit tudsz, mégha oly kevésnek is tűnik, és amikor a nemzetünk visszatér Istenhez, akkor majd Isten is visszatér hozzánk. Ha Isten velünk, ki ellenünk? 🤛👊🤜🙏
Az egerszegi 6-osok, és a pápai 7-esek nem voltak Gorodoknál ? Én úgy tudtam, hogy pl. a pápai 7. honvéd huszárezred Gorodoknál semmisült meg... Persze lehetnek hiányosak az ismereteim!
@@NyilasMisi68 ha megnyertük a háborút, akkor mi diktáltuk a békét is... valamit rosszul tudsz. Vagy önként mondtunk le az ország 2/3-áról és fizettük hadisarcot a "vesztes" antantnak??
The Battle of Limanowa took place from 1 December to 13 December 1914, between the Austro-Hungarian Army and the Russian Army near the town of Limanowa (40 kilometres (25 mi) south-east of Kraków). The Austro-Hungarian high command had assumed that the German success would weaken Russian forces in the north and that the Galician front would remain quiet. Both these assumptions were incorrect. Though the Habsburg 2nd army offensive opened on 16 November and met early success, the Russians proved stronger than expected and their 4th Army yielded little ground. Meanwhile, further south the Russian 2nd Army advanced across the San river and moved into the Tarnów area by 20 November. Further north, the Habsburg 4th Army, supported by the 47th German Reserve Division, moved onto the offensive in the last days of November. In fierce battles around the towns of Łapanów and Limanowa, the Russian 3rd Army was beaten and forced to retreat east, ending its opportunity to reach Kraków. To avoid being surrounded, the Russian 8th Army also had to retreat, stopping its advance toward the Hungarian plains.
Hálás köszönet a film alkotóinak a hiteles emlékezésért. Kis kiegészítésként Péteri Takáts Gábornak, a 10. huszárezred hősihalált halt kapitányának történetével, akit érdekel: ostffyasszonyfa.hu/.viwo/users/content/2017/04/apeteritakatscsaladok.pdf?dl=true
Horthy István - a trianon aláíró Horthy testvére- volt az egyik felelőse hogy a magyar huszárokat 25 km mélyen belovagoltatták az orosz gépfegyverek közé és nyílt fedezék nélküli lovasrohamot vezényeltek nekik.
Vitéz nagybányai Horthy István, (született: Póla, 1904. december 9. - meghalt: Alekszejevka, 1942. augusztus 20.) magyar politikus és katona. Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülő főhadnagy. Ön szerint tehát a támadó magyar huszárság parancsnoka volt - TÍZ ÉVESEN.
Lehet bátor egy katona, ha a felettese tökfej. Ha egy parancsnok felállitott géppuskasor ellen vezényli a lovasságot azt azonnal fejbe kellett volna lőni! Ilyen parancsot egyébként kötelessége lett volna a rohamot vezető tiszteknek elutaitani.
Az a baj, hogy a magyar nemzet egy győztes csatát próbál úgy előadni, mintha háborut nyertünk volna... nem nem... vesztettünk!! 1-2 csata?? És??? A britek meg a szovjetek hány csatát vesztettek el??? De ők kiharcolták a győzelmet. Ne áltassuk magunkat, ugyanis a bukás ezért lesz mindig újból bukás, hogy nem a jót támogatjuk, hanem az áltatást...
Az orosz birodalom ellen a Monarchiának esélye sem volt a háború megnyerésére. Hiába 4:1 az háború statsisztikája az elesett oroszok és magyarok arányában, az oroszok tartalékai a monarchiával szemben kimerithetetlenenek voltak. Hiába halt meg sok millió orosz, Sztálingrádnál mégis volt annyi tartalékuk, hogy többszörös túlerőt tudtak a németekkel szemben csoportositani. Egert is sikerült 1552-ben megvédeni amikor elesett, Drégely, Lippa, Temesvár, Szolnok, Jenő, stb, stb... ott a törökök majd mindenhol harmincszoros túlerőben voltak. Akárhogy is akarják az összevont török csapatok létszáát csökkenteni, Egernél biztosan több profi török katona volt mint 30,000 fő, Szemben az alig 2000 magyar katonával. Nos ne tekintsünk az egri csillagokra, mint hősökre? Mikor volt az , hogy egy magyar csapat vereséget szenvedett amikor az ellen létszáma ua, volt? de akár kétszeres is?
A török elleni harcokban ritkán volt az, hogy a török ne legyen legalább háromszoros túlerőben. A Szulejmán kori török hadsereg világ legerősebb állandó fizetett hadserege volt nemcsak létszámban volt a legnagyobb, hanem a köszönhetően a franciáknak pl a mohácsi csatában a legmodernebb kézipuskákkal és ágyúkkal rendelkeztek. Köszönhetően egy székely "feltalálónak", akinek a találmányára az udvar nem volt vevő de a porta igen, a legjobb faltörő ágyúval is rendelkezett a török. Eger is elesett, mint sok más vár. De volt amit visszafoglaltak. A lényeg, hogy a XVI századi Magyar királységnak nem volt megfelelő erőforrása, hogy fenn tudjon tartani egy profi állandó hadsereget mint Mátyás idejében. Ennek oka, hogy kimerültek az aranybányák. Létszámban pedig össze se lehet vetni a törökök birodalmat a Magyar királysággal. A török az emberveszteségeit igen rövid idő alatt pótólni tudta.
1793-ban megszűnt a független Lengyelország, felosztotta egymás között Oroszország, Poroszország és Ausztria, amely tehát megszállva tartotta Lengyelország egy részét, és a magyarok is a megszálló csapatok között voltak. Nem a hazánkat védtük, hanem Ausztria hatalmát. Ennyit a hősiességről.
@@svaszon mindig van választási lehetőség. De az uralkodó elit a háborúban volt érdekelt, meg is gazdagodott rajta. Csak arra nem számítottak, hogy Amerika belép és eldönti.
Amúgy, ha nem lett volna választási lehetőség, akkor viszont eleve elrendeltetett volt, ami történt, de akkor meg nem kell Trianon miatt sírni, mert az is eleve elrendeltetett. Isten akarata.
@@ferenckovacs2267 Valóban lehet választani elnyomás alatt élet és halál között az egyes embernek, de én a POLITIKAI választás lehetőségéről beszélek egy Ország szempontjából.
@@ferenckovacs2267 Amikor a trónörököst lelőtték és Szerbia még bocsánatot sem kért, ez a VILÁGPOLITIKAI játékszabályok szerint az sértés volt egyik kormány részéről a másik felé. Ennek megtorlása lett volna egy korlátozott katonai akció. Ha valaki akkor Amerika részvételéről fantáziált volna...? Ugyan! A jövőbelátást még máig sem fedezték fel.
Mind két féli nagyapám , első világháborús hős volt ! Büszke vagyok reájuk, és a bajtársaikra ! Nélkülük , mi már senkik volnánk ! / Ez a 34 fanyalgó nem érdemel semmiféle megbecsülést ! RU-vid nagy hibája , hogy rejtve engedi ezeknek az embereknek kilétét ! !!
Csak gondoljunk bele, hogy milyen kultusz épült fel a szamuráj harcosokról (Utolsó szamuráj című film), kard roham, a sorozatlövő fegyverek ellen! Tisztelet a Magyar huszároknak!
Igen. A második vh ba is le nyomták a ruszkikat1941. Nyikolajev - "Ezek a magyarok megbolondultak!" A magyar huszárok hősiessége az I. világháború során kivívta fegyvertársaink és ellenségeink megbecsülését is - ám a katonai szakértők már ekkor is inkább csak a múlt szép, romantikus, de gyakorlatban alig használható relikviájaként tekintettek a lovasságra. Elit fegyvernemként azonban számos hadseregben 1918 után is léteztek, s ez alól természetesen a Magyar Királyi Honvédség sem lehetett kivétel. Ám arra aligha számított bárki is, hogy a a második világégés gépszörnyek által vívott küzdelmében még lehet győzelmet aratni lóhátról. Pedig a magyar huszárok a keleti fronton 1941 nyarán pontosan ezt tették. A Wehrmacht és szövetségesei Nyikolajev (ma Mikolajív Dél-Ukrajnában) városát ostromolták, ahol a Vörös Hadsereg bekerített egységei makacsul védekeztek. A városba tartó vasútvonalért különösen elkeseredett küzdelem bontakozott ki. A németek négyszer is megrohamozták a töltés mögött beásott szovjet alakulatokat, de minden alkalommal kudarcot vallottak. Tüzérségi támogatást kértek, ám ehelyett a Magyar Királyi 4. Huszárezred érkezett meg. A németet keserűen nevettek: hát, ennyit tud segíteni nekik a parancsnokság? Lovasokat küld? Ami ezután következett, arra a front egyik oldalán se volt felkészülve senki. Egy Wehrmacht katon a a háború után így emlékezett erre: „Egyszerre megdermedtünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad után lovasszázad közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtázott a széles síkságon. Seydlitz rohamozhatott így valaha. Minden óvatosságról megfeledkezve kimásztunk az állásainkból. Olyan volt az egész, mint egy nagyszerű lovasfilm!” A németeknél csak az oroszok voltak jobban megdöbbenve. A roham elején leadtak néhány lövést, aztán a feltartóztathatatlanul dübörgő ember-és lótömeg láttán pánikba estek, és menekülőre fogták. A német katona évtizedekkel később is meghatottan írta memoárjában: „A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. A huszárkard úgy látszik, egy kicsit sok volt az orosz muzsik idegeinek! Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen…”
A bankárkaszt húzta a csőbe az európai államok többségét, no meg az angol-francia félelem a gyorsan fejlődő Németországtól. Viszont a cár csak a saját pánszlávista ábrándjaiba bukott bele. Egyedül Tisza István magyar miniszterelnök ellenezte a háborút!
@@drbenegabor Rosszul tudod. A németek presszionálták Ferenc Jóskát, hogy a szarajevói merényletet ürügyként felhasználva üzenjen hadat Szerbiának, mert a németek régóta készülődtek az európai háborúra. Ráadásul köztudott volt, hogy a szövetségi szerződések rendszere alapján az antant Szerbia oldalán hadba lép.
@@ferenckovacs2267 Én csak annyit tudok - hiszen nem vagyok történész - hogy csak akkor egyezett bele a háborút elindító jegyzék elküldéséhez Tisza István, amikor megkapta az értesítést arról, hogy már nem csak Szibériában, de már a cári Oroszország európai területein is beindult a mozgósítás. Egyébként a háttérerők bankárkaszti elemeinek volt ez a háború: leginkább érdekük!
